Szilasi hőse egész életében szeret, csak mindig elrontja

Szilasi hőse egész életében szeret, csak mindig elrontja

Szilasi László új regényében a vége felől írta meg egy szerelem történetét, közben sokat tanult a női hangról, a valóság pedig megbosszulta magát. A Kései házasságról Valuska László beszélgetett vele a Margón.

Ruff Orsolya | 2020. június 06. |

  • Szilasi László is azt tanulta, hogy „minden ilyen szerelem” a házassággal ér véget, ő mégis jobbnak gondolta most, ha a vége felől közelít.
  • Valóban létezett a regénybelihez hasonló pár, hallott is róluk pletykákat, de úgy döntött, nem jár ezeknek utána („Így találódott ki” a történet).
  • A kötet egy fürdőjelenettel indít, Szilasi pedig tudatosan döntött úgy, hogy egy regénybeli fejezet olyan hosszú legyen, amennyi idő alatt végig lehet úszni a nagymedencét.
szilasi lászló
Kései házasság
Magvető, 2020, 192 oldal
  • A történetmesélésére nagy hatással van az az élmény, amikor az ismerősei utóbb felidézték, mi történt a betegsége alatt, és a várttal ellentétben mindenki ugyanazt mondta: „Ez nagyon konkrét tapasztalat volt, ezt próbáltam megvalósítani”.
  • Valuska felvetésére, hogy a szerelem egy nagyon durva fikció, amely vírusként foglalja el az agyat, a regénybeli Ilma pedig látszólag beleragad ebbe a történetbe, Szilasi annyit mondott, hogy minden értelmezéssel egyetért. Örül, ha a regényének szélsőségesek az értelmezési tartományai. Szerinte a fikció olyan, mint egy potméter, mozoghat két szélsőség között is.
  • Szilasi nem ítélné el a regénybeli Gerendát (azaz a férfi hőst) annyira, mint amennyire szokás. Szerinte ez egy mélyen magyar történet: „Nem tudok mást kitalálni, mint ami itt van”.
  • Ő úgy látja, hogy Gerenda egy életen keresztül szereti a nőt, de minden esetben elrontja. és nem tud olyan helyzetet kialakítani, hogy elvehesse feleségül.
  • A regényben felvillanó történelmi események semmiféle hatással nincsenek a szerelmesekre (maximum azzal foglalkoznak, ami az űrben történik, lásd holdraszállás és napfogyatkozás), hiszen van egy fikció, ami fojtogatja őket. Szilasi szerint egyetlen olyan esemény van, aminek van valamiféle hatása, ez pedig a rendszerváltás.

Szerelem a huszadik század árnyékában - Könyves magazin

Szilasi László Kései házasság című regényében a holdra szállás, a Watergate-botrány vagy épp a zánkai úttörőtábor felavatása érdemben nem befolyásolja Gerenda és Ilma szerelmi életét, a magánélet sokszor láthatatlan momentumainak felidézésének ugyanakkor keretet ad, ahogy a háttérben felvillannak a mindenki által ismert vagy ismerni vélt események.

  • A regény a Békéscsabára erősen emlékeztető, fiktív Árpádharagoson játszódik. Szilasi eredetileg Békéscsabát írt bele, de amikor leadta a kéziratot, a kiadó igazgatója, Dávid Anna azt kérte tőle, mutassa meg a nőnek, aki a regényt inspirálta. Az asszony örült a kéziratnak, de nagyon határozottan rámutatott, mit kell megváltoztatnia, például a város és az utca nevét, meg számos apró dolgot, ami segítette volna az azonosítást. Szilasi egyáltalán nem akarta eltolni a regényt a valóságtól, de – ahogy szerkesztője, Turi Tímea fogalmazott – ez volt a valóság bosszúja.
  • A nő beszéltetése poétikailag nehéz ügy volt. Általában a két exfelesége és Darvasi László szokta elsőként elolvasni a kéziratait, ezúttal pedig egyikőjük sem volt elégedett a női hanggal.
  • Szilasi szerint a női hang a szavak megválasztásán múlik – a motring szót például nem valószínű, hogy egy férfi használná.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Fiala Borcsa: Nem lecserélni, hanem megjavítani kellene az elromló kapcsolatokat

Fiala Borcsa hamarosan megjelenő, Drill című regénye egy házasság felbomlását meséli el, megmutatja, hogy egy lapnak – paradox módon – mindig három oldala van. A szerzővel Csepelyi Adrienn beszélgetett a Margón.

...
Nagy

Cserna-Szabó András: Én a gombhoz írom a kabátot

Cserna-Szabó András új könyve, az Extra Dry egy széthulló család történetét meséli el és közben arra is keresi a választ, hogy hol van a normalitás és az őrület határa. A regényt szombat délután mutatták be a Margó Irodalmi Fesztiválon, a szerzővel Valuska László beszélgetett. 

...
Nagy

Tompa Andrea tíz évig érlelte magában a Haza című regényét

Tompa Andrea negyedik regénye egy hazulról haza vezető út elbeszélése, amely a haza fogalmát járja körül, az otthon jelentését próbálja értelmezni. A szerzővel a Margó harmadik napján Valuska László beszélgetett.

...
Nagy

Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk

Új podcast-sorozatunkban arra tettünk kísérletet, hogy visszamenőlegesen is megismerjük és feltárjuk elfeledett női szerzőink életútját, életművét. Az egyes epizódokban olyan írók, költők pályáját jártuk körbe mint Szendrey Júlia, Czóbel Minka, Karig Sára, Kádár Erzsébet, Lesznai Anna vagy Galgóczi Erzsébet. Elindult a N/ők is írtak.

Szerzőink

...
Forgách Kinga

Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek

...
Balkányi Nóra

Kovács Róbert: A klímaváltozás problémáit meg fogjuk tudni oldani

...
Sándor Anna

Ránki Sára bűnügyi nyelvész: Klemperer leírta, hogyan erőszakolja meg a hatalom a nyelvet

Hírek
...
Hírek

Mutasd meg a fotóiddal Nádas Péter Budapestjét!

...
Hírek

Végre magyarul is megjelenik Paul Auster első sikerkönyve

...
Hírek

Meghalt David McCullough kétszeres Pulitzer-díjas amerikai író

...
Hírek

Musical készül Frida Kahlo életéről

...
Hírek

Könyvesblokk: John le Carré utolsó könyvétől a semmittevés forradalmáig

...
Gyerekirodalom

Ebben a mesében a boldogság tényleg eladó, és különböző kiszerelésekben kapható

...
Szórakozás

Jön a Szemtől szemben 2. – könyvben írta meg a legendás film folytatását a rendező

...
Szórakozás

Toldi, a magyar szuperhős - októberben kerül mozikba Jankovics Marcell utolsó alkotása

...
Nagy

5 érdekesség, amit eddig talán nem tudtál James Baldwinról

...
Hírek

PEN Translates: Tóth Krisztina Vonalkódja is a kiválasztottak között

...
Szórakozás

Rájátszás, Kollár-Klemencz, Saiid - Koncertekkel, izgalmas zenei programokkal vár a zalai Margó

...
Promóció

Friss mai állások – a böngészés szabadsága