Stephen William Hawking Oxfordban jött a világra értelmiségi szülők első gyermekeként. Apja orvosnak szánta, azonban őt inkább a matematika, a fizika és a csillagászat érdekelte, de csak szabadidejében, középiskolai éveiben nem igazán szeretett tanulni. Tizenhét évesen került az Oxfordi Egyetemre, ahol fizikából szerzett diplomát kiváló eredménnyel. Kozmológiai-asztrofizikai tanulmányait Cambridge-ben folytatta, ahol 1966-ban szerzett doktori fokozatot. Az egyetemi évek alatt gyógyíthatatlan betegséget (amiotrófiás laterálszklerózist) diagnosztizáltak nála, amely a mozgató idegpályák elsorvadásához vezetett. Kezdetben bottal járt, de 1969-ben végleg kerekesszékbe kényszerült.
Betegsége egyre súlyosbodott, önállóan enni sem tudott, végül teljes ellátásra szorult. 1985-ben egy súlyos tüdőgyulladás következtében szervezete összeomlott. Életmentő műtétet, gégemetszést hajtottak végre rajta, teljes némaságra lett ítélve, a kommunikáció szinte lehetetlenné vált számára. Egyik tanítványa segítségével azonban sikerült újra kapcsolatot teremtenie a külvilággal: a kerekesszékére erősített, ujjakkal, majd a bénulás elhatalmasodása után fej- és szemmozdulatokkal vezérelhetővé tett beszédszintetizátoron keresztül osztotta meg gondolatait másokkal.
A "világegyetem urának" is becézett tudós fő kutatási területe volt a relativitáselmélet összehangolása a kvantummechanikával (a mindenség elmélete). Elsősorban a világegyetem keletkezése, a Big Bang teória, valamint a fekete lyukak problémája foglalkoztatta. Véleménye szerint ezek mégsem olyan feketék, vagyis hőmérsékleti sugárzásuk, párolgásuk van (a jelenséget róla nevezték el a fizikában), emiatt energiájuk és tömegük csökken, végül összeomlanak. A világegyetem létrejöttével kapcsolatban arra a megállapításra jutott, hogy valójában nincs is kezdete, vagyis úgy kell elképzelni, mint ahol "a tér és idő határtalan, zárt felületet alkot".
Kutatásai során azt a sokak számára kiábrándító tételt is felállította, hogy az időutazás csak filmekben és regényekben lehetséges.
2015-ben bejelentette, hogy megoldást talált a fekete lyukakkal kapcsolatos információs paradoxon feloldására.
Saját bevallása szerint élete során a nők jelentették számára a legnagyobb rejtélyt. Kétszer nősült, első feleségétől három felnőtt gyermeke van, és már unokái is születtek. Másodszor 1995-ben egyik ápolónőjét vette el, akitől szintén elvált 2006-ban.
A fizikusnak a popkultúrára is óriási hatása volt, Stephen Hawking: Riddles of Time & Space címmel képregény jelent meg róla, szerepelt a Simpson családban, a Futuramában, saját magát alakította az Agymenők és a Star Trek: Az új nemzedék című sorozatban.
Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, harminckét évesen lett a brit Királyi Akadémia tagja, harminchét évesen megkapta Cambridge-ben a matematika tanszék Lucas-professzor (tanszékvezetői) posztját, amelyet Newton is betöltött. 2009-ben nyugdíjba vonult, de professor emeritusként folytatta munkáját. 2016-ban díjat alapított a tudomány népszerűsítéséért legtöbbet tevő ismeretterjesztőknek, az első díjazottakat személyesen választotta ki.
Bár az orvosok rövid időt jósoltak neki, csodával határos módon több mint öt évtizedet élt együtt betegségével, amely testi állapotát lerontotta, de elméjét nem.
76 éves korában, 2018. március 14-én hunyt el cambridge-i otthonában, hamvai a londoni Westminster Apátságban nyugszanak, a kimagasló tudósoknak fenntartott temetkezési helyen, Newton és Darwin között. Tudományos írásait és személyes tárgyait a Cambridge-i Egyetem és a londoni Tudományos Múzeum nemzeti értékként őrzi az örökkévalóság számára, tízezer oldalas archívumát a tervek szerint közkinccsé, kutathatóvá teszik az interneten.
Rendkívüli életéről 2014-ben mutattak be filmet, a forgatókönyv első felesége önéletrajzi műve alapján készült. A mindenség elmélete 2015-ben több nemzetközi díjat nyert, a Hawkingot megszemélyesítő Eddie Redmayne brit színész Oscar-díjat is kapott alakításáért.
Ha Stephen Hawkingtól olvasnál, a következő könyveket ajánljuk magyarul:
Az idő rövid története
Nevét az 1988-ban megjelent, Az idő rövid története című, a tudományokban járatlan laikusok számára is élvezhető könyv tette széles körben ismertté. A kötetet negyven nyelvre fordították le, harmincmillió példány kelt el belőle, és tudományos mű esetén rekordot jelentő 237 hetet töltött a Sunday Times sikerlistáján. A könyv a kutatások frontvonalából számolt be arról, amit akkor tudni lehetett a világegyetem természetéről. Azóta egyedülálló fejlődés ment végbe a mikro- és a makrokozmikus világ megfigyelését lehetővé tevő technológiák terén, ám ezek a megfigyelések Hawkingnak a könyv első kiadásában közzétett számos elméleti jóslatát alátámasztották, köztük a kozmikus háttérsugárzást vizsgáló műhold (COBE) friss eredményei, mely a kezdet kezdetét követő 300 000 éven belülre visszanyúlva tapogatta le a világegyetemet, feltárva a téridő szövetének Hawking által megjósolt kis ráncait. Hawking a bővített kiadást új előszóval látta el, a féreglyukak és az időutazás témájáról teljesen új fejezetet írt, az eredeti fejezeteket pedig naprakész állapotba hozta.
A világegyetem dióhéjban
2001-ben jelent meg A világegyetem dióhéjban című munkája, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi fajnak nincs jövője, ha nem terjeszkedik a világűrben. A könyvben úgy tárta fel a Világegyetem titkait, hogy végigvezetett saját kutatási területein - a szupergravitációtól a szuperszimmetriáig, a kvantumelmélettől az M-elméletig és a holográfiától a dualitásig. Legizgalmasabb szellemi kalandjában megpróbálta egyetlen, teljes körű, a Világegyetem minden eseményét leíró elméletté egyesíteni Einstein általános relativitáselméletét és Richard Feynman sokszoros történelmekre vonatkozó elgondolását. Segítségével elevezhetünk a természettudománynak azokra a legvadabb vizeire, ahol a szuperhúr-elmélet és a pébránok jelenthetik a rejtély megoldásának a kulcsát.
Az idő még rövidebb története
2005-ben adta ki első könyvének átdolgozott, kibővített változatát Az idő még rövidebb története címmel. Az eredeti kötet megjelenése után ugyanis sok olvasó jelezte Hawkingnak, hogy nehezükre esik a legfontosabb fogalmak megértése. Itt érdemes megjegyezni, hogy egy akkora koponya, mint Hawking, nem tartotta derogálónak nem-tudós olvasóknak közérthetően elmagyarázni, hogy mit kutat, és amikor az túl bonyolultnak bizonyult, vette a fáradságot, hogy megpróbálja még közérthetőbbé tenni - és egyúttal kiegészítette a könyvet a legújabb tudományos megfigyelések és felfedezések ismertetésével.
A nagy terv
A nagy terv című, 2010-ben megjelent könyve azért kavart vitát, mert azt fejtette ki, hogy a világegyetem keletkezése a fizika törvényeivel megmagyarázható, így nincs szükség a Teremtőre.
George kulcsa a rejtélyes univerzumhoz
A gyerekeknek szóló tudományos kalandregény, a George titkos kulcsa az univerzumhoz valójában Hawking 19 évvel ezelőtt írt világsikerének, Az idő rövid történetének mesés gyerekváltozata. A könyvben könnyen felfedezhetőek önéletrajzi vonatkozások is, hiszen Annie-ról egy kíváncsi kislányról szól, aki Eric nevű különc, tudós apjával él, és van egy szuperintelligens számítógépük, ami képes elröpíteni az embereket az univerzum egyik helyéről a másikba. Hawking felelt a tudományos tartalomért, Lucy pedig az irodalmi részért. Lucynak nem ez volt az első könyve, viszont az apja szigorú szerzőtárs volt, mert Hawking gyakran megvétózta egy-egy ötletét: "ezt nem írhatod Lucy, ez teljesen ellentmond a fizika alaptörvényeinek". A kötetnek két folytatása készült, a George kozmikus kincsvadászata, valamint a George és az ősrobbanás.
Az én rövid történetem
2014-ben magyarul is megjelent memoárjában bölcsen és humorral foglalja össze nem mindennapi sorsának alakulását.
Rövid válaszok a nagy kérdésekre
2017-ben adták ki magyar nyelven a fekete lyukakról, a csillagászok által régóta kutatott különleges, titokzatos jelenségekről szóló előadásait Fekete lyukak címmel. Az emberiség nagy kérdéseire fogalmazta meg válaszait utolsó könyvében - ez a Rövid válaszok a nagy kérdésekre -, amely halála után, 2018 októberében jelent meg. A könyv bemutatóján lejátszott, halála előtt felvett utolsó üzenetében arra figyelmeztetett, hogy a tudomány és az oktatás világszerte "nagyobb veszélyben van, mint valaha".
