Ha levesszük a polcról Ursula K. Le Guin, Octavia E. Butler vagy Margaret Atwood remekműveit, talán el is feledkezünk róla, hogy a sci-fi jó ideig többnyire a férfiaknak terepének számított. Pedig a tudományos-fantasztikus irodalom előfutárai között találjuk Margaret Cavendish The Blazing World (A lángoló világ) című művét is, ami 1666-ban jelent meg először.

A polihisztor hercegnő

Margaret Lucas Cavendish (1623–1673) filozófusként, költőként, természettudósként, valamint regény- és drámaíróként is fontosat alkotott,

mindezek mellett pedig Newcastle hercegnője volt.

Egyes írásaiban az intelligencia természetéről és jellemzőiről elmélkedik, másutt a 17. századi tudományos gondolkodás legfontosabb kérdéseivel kapcsolatban fogalmaz meg izgalmas állításokat.

Mindezen felül korának a társadalom- és politikai filozófia területén zajló fontos vitáival is foglalkozik,

különös tekintettel a cselekvés és a hatalom kérdéseire.

Monarchia az Északi-sarkon

Tulajdonképpen szőrmentén szinte minden előkerül a fentebbiek közül az 1666-ban megjelentetett The Blazing World című művében. A kötet szövevényes cselekménye egy nőt követ, aki az elrablása után az Északi-sark császárnője lesz. A főhős számos emberrel és állattal diskurál a filozófia, a vallás és a tudomány aktuális kérdéseiről,

mígnem egy metafikciós trükkel maga a szerző (Newcastle hercegnője) lesz az írnoka és a bizalmasa.

Cavendish maga is részt vett kora legkiemelkedőbb elméinek vitáiban, és mintha ezeket gondolná tovább az eredetileg a Observations upon Experimental Philosophy (vagyis Megfigyelések a kísérleti filozófiáról) című műve részeként megjelent prózában.

Az eszképista multiverzum felé

Bár a The Blazing World alaphelyzete és cselekményének helyszíne a 21. századi olvasó számára önmagában egzotikus, a kötet szereplői újabb fantasztikus világokat hoznak létre a maguk kellően fantasztikus világán belül. Ezzel Cavendish mintha megalkotná a multiverzum bétaváltozatát.

Cavendish életéről Margaret the First címmel megjelent egy történelmi regény. A szerző, Danielle Dutton ebben azt sugallja, Cavendish éppolyan nyughatatlan és sokoldalú volt, mint a The Blazing World császárnője. Könnyen lehet, hogy az író magáról mintázta az ős sci-fi protagonistáját,

akinek lépten-nyomon korának korlátaival kell megküzdenie.

Ikertörténetek

A The Blazing World ezért nemcsak sci-fi és disztópia, de egyszersmind feminista kiáltványnak is tekinthető. Emiatt a Szegény párákkal, valamint az annak kiindulási alapjául szolgáló Frankensteinnel is összeolvasható.

Már csak azért is, mert amint korábban írtuk, Jórgosz Lánthimosz tizenegy Oscarra jelölt mozija új életet lehel Mary Shelley klasszikusába, csakhogy női szemszögből beszéli el a viktoriánus díszletek között játszódó, horrorklisékből, gótikus románcok és pikareszkregények elemeiből összeöltött felnövekedéstörténetet.

Forrás: British Heritage, Lonesome Reader, Open Culture

Nyitókép: picryl.com