Így képzelte el a 25. századot egy 1771-es francia sci-fi

Így képzelte el a 25. századot egy 1771-es francia sci-fi

Louis-Sébastien Mercier utópisztikus regénye hat és fél évszázaddal küldi előre az időben főszereplőjét. Az ős-sci-fi hőse mély álomba merül egy kimerítő vita után, és 2440-ben találja magát.  

Vass Norbert | 2024. április 17. |

Az 2440 a legkorábbi sci-fi-k közé tartozik, a korszak utópiáitól pedig abban különbözik, hogy műve cselekményét Mercier a távoli jövőbe helyezi. A szegény családból származó, írói karrierjét episztolákkal kezdő, aztán színdarabokkal, pamfletekkel és esszékkel jelentkező szerző 1771-ben a 18. század egyik legnépszerűbb és egyszersmind legvitatottabb regényét írta meg.

Egy város, ahol nincsenek tánctanárok és bűn a kávéivás

A L'An 2440, rêve s'il en fut jamais (nagyjából: A 2440-es év, egy álom, ha valaha is volt ilyen...) egy névtelen férfi kalandjait írja le, akit annyira kimerít egy, a párizsi mindennapok igazságtalanságairól folytatott vita,

hogy mély álomba merül, és 2440-ben találja magát.

A futurisztikus francia főváros roppantul tetszik neki, mert kényelmes és praktikus ruhákat viselnek a polgárai, a gyógyítás pedig tudományos alapú, a kórházak ezért igen hatékonyak. A közlekedés kétoldali (Mercier jelenében ez még nem így működött), nincsenek viszont az utcákon prostituáltak és koldusok. De a városban papok és szerzetesek, illetve tánctanárok és koldusok sincsenek. Eltörölték a rabszolgaságot és megszüntették az állandó hadsereget. Nem lehet kapni se teát se dohányt, az írókat pedig nagy tisztelet övezi.

-

Balra a 2440 egy illusztrációja, jobbra pedig a szerző portréja. Forrás: Wikipedia

Mercier egy olyan társadalmat képzelt el, amelyet elkerült az ipari forradalom. A kávéivás bűncselekménynek számít, Pennsylvaniát egy azték császár vezeti, Párizst pedig annyira átépítették, hogy

a főhős alig ismeri fel a saját városát.

Bestseller a pult alól

A szerző mintha megsejtette volna Haussmann báró nagyszabású városrehabilitációs terveit, amelyek egy szűk évszázaddal a regény megjelenése után teljesen átszabták a francia főváros szövetét és utcaszerkezetét. És bár a közelgő forradalmat sem szagolhatta ki, a 2440-ben Mercier mégis a Bastille lerombolásáról ír.

Igaz, nála a király volt felelős ezért.

Az Ancien Régime hívei épp ezért nem szívelték túlságosan a 2440-et. Először a szerző nevének feltüntetése nélkül jelent meg a kötet és sokáig obskúrus könyvkereskedőktől lehetett beszerezni, pult alól. Bár a Szentszék két évvel a megjelenés után Indexre tette a regényt, Spanyolországban pedig állítólag a király személyesen égette el egy példányát, Franciaországban underground bestsellernek számított.

„Jó éjtzakát.”

Még Mercier életében több mint húsz újrakiadása lett, de számos külföldi fordítást is készítettek belőle ‒ közülük számos engedély nélküli, néha pedig a szövegen is módosított a fordító.

Az 2440 jóindulatú, felvilágosult monarchiája számos kortársat és későbbi írót is megihletett. Betje Wolff 1777-ben adta ki a Holland in het jaar 2440 című kötetét, Vlagyimir Odojevszkij pedig legalább a dátumon változtatott,

ő az 4338-as évbe képzelte az 1835-ben megjelent Pétervári leveleit.

Amint Miskolczi Ambrus írásából kiderül, nálunk is ismerték Mercier kötetét. Báróczy Sándor a magyar nyelv hasznát bizonygató könyvében az ő elgondolásait valló István így köszön el beszélgetőtársától: „…elmegyek lefekünni, vajha a Sz. Végezéseknek úgy tetszenék rendelni, hogy Mercier kétezernégyszáznegyvenedik álmadása szerint legfőbb boldogságban tanálnám hazámat felébredésemmel! Jó éjtzakát.”

Forrás: OpenCulture, Múlt-kor, 2000

Nyitókép: Goodfon.com

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Orwell világhírű utópiája női nézőpontból talán még kegyetlenebb

Hetvenöt évvel azután, hogy Orwell megírta ikonikus regényét, Sandra Newman megalkotta a Nagy Testvér világának női főhősét, és az ő nézőpontjából meséli újra a történetet. Olvass bele!

...
Nagy

Schein Gábor: A rendszerváltás óta eltelt idő egy teljesen utópiátlan kor

...
Kritika

Ezért nem fogunk soha utópiában élni

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Mi az oka, hogy rengeteg gyerek unatkozik, feszeng, retteg az órákon, és alig tanul valamit? Mi történik valójában az osz­tályteremben? Hogy lesz az egyik gyerekből „jó”, a másikból pedig „rossz tanuló”? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

...
Kritika

Salman Rushdie és a kétélű kés, ami élni hagyta

Salman Rushdie-ra 1989-ben az iráni ajatollah halálos ítéletet rótt, amit 2022-ben egy merénylő hajszál híján sikeresen végrehajtott. Az író megírta a támadás és a felépülése történetét. A Kés a hét könyve. 

Szerzőink

...
Valuska László

drMáriás: Lehet 20 éves az ember, de 100 év történetét hordozza

...
ki

Bukowski tényleg náciszimpatizáns volt, vagy csak a hecc kedvéért híresztelte ezt magáról?

...
Kolozsi Orsolya

Láng Zsolt: Akkor beszélünk véletlenről, ha az elkerülhetetlent akarjuk megfogalmazni

A hét könyve
Kritika
Salman Rushdie és a kétélű kés, ami élni hagyta
...
Podcast

drMáriás: Lehet 20 éves az ember, de 100 év történetét hordozza

A világ legfejlettebb demokráciájáról tudósít új albumában drMáriás, aki soha nem akart politikával foglalkozni. Hallgassátok meg a Könyves Magazin podcastját! 

Podcastok
...
Zöld

Litkai Gergely: A szemetesünk a legjobb tükör, hogy lássuk, min kell változtatnunk // Dobd ki a szemetest!

...
Zöld

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

...
Zöld

Pogátsa Zoltán: Rá kell jönnünk, hogyan haladjuk meg a kapitalizmust

...
Zöld

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...
Podcast

Litkai Gergely: Tízmillió faj segít túlélnünk, ha megtanulunk együttműködni velük / Az élet szövete 

...
Zöld

Litkai Gergely: Mennyire vagyunk felelőtlenek a nukleáris anyagokkal? / A katasztrófa küszöbén

...
Zöld

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története

...
Zöld

Litkai Gergely: Miért kell elképzelnünk a jövőt?

...
Zöld

Litkai Gergely: Hogyan kerüljünk ki egy fekete lyukat?