Jodi Picoult egy több száz éves Shakespeare-mítoszt dolgoz fel

Jodi Picoult új regénye felteszi a kérdést: vajon Shakespeare műveit valóban a költő írta, esetleg női segítsége is akadt:? A By Any Other Name egyszerre helyezi történelmi távlatokba a női szerzők sorsát, miközben napjaink vitáira is reflektál, például arra, hogy a nőket máig kevesebb elismerés övezi az irodalmi életben. Magyarul Nem ér a nevem címmel jelenik meg a könyv szeptember 19-én.

A női szerzők sorsa

Jodi Picoult a kortárs irodalom meghatározó alakja, aki több mint harminc éves pályafutása során már több tucat könyvet írt. Mégis úgy érzi, hogy harmincadik kötete, a Nem ér a nevem eddigi legfontosabb alkotása, amely angolul augusztus 20-án jelenik meg.

Nem tudom, hiszek-e a reinkarnációban. De úgy érzem, ez az a történet, amit el kellett mondanom”

 – mesélte az író, aki legendásan gyorsan alkot. Bár Picoult hétvégén általában nem ír, mégis munkamániásnak tartja magát, mert amint befejez egy regényt, másnap máris újabb történeten kezd el dolgozni.

A Nem ér a nevem két idősíkon játszódik: Emilia Bassano, Anglia első publikált női költője, és Melina Green, egy modernkori drámaíró történetét meséli el. 

Bassano a 17. században élt, és egyes történészek szerint ő lehetett a Shakespeare szonettjeinek Fekete Hölgye. Neve azonban feledésbe merült, míg férfi kortársai neve fennmaradt. A modern történetszálban Melina Green, egy kitalált drámaíró a lakótársa nevét használva ér el sikert, aki történetesen egy fekete férfi.

Picoult elmondása szerint a regény megírását hosszú és alapos kutatómunka előzte meg. Az író különösen izgalmasnak találja a Shakespeare körüli több évszázados vitát, amelynek során Mark Twain és Walt Whitman mellett  

 számos neves személyiség kétségbe vonta, hogy a Shakespeare-drámákat valóban a bárd írta-e.

Picoult regénye azonban ennél is tovább megy: lehet, hogy Shakespeare műveit valójában egy nő írta? „Nem azért írtam ezt a könyvet, mert dühöngő őrült vagyok. Azért írtam ezt a könyvet, mert erre utaló információkat találtam” – mondja a szerző.

Az író kutatása

A regényhez Picoult utánaolvasott, hogy hogyan működött a színházi világ Bassano és a Shakespeare korában, és olyan információkkal szolgál, amelyek alátámasztják, hogy a drámaíró nem egyedül alkotott. „Nem furcsa, hogy Shakespeare halála után egyetlen könyve sem volt a tulajdonában? Tudomásom szerint, amikor meghalt, egy korabeli drámaírótól sem maradt fenn olyan bizonyíték, ami a költő haláláról szólt volna” – mondta a szerző a People-nek.

Jodi Picoult az Atlantic cikkében a Shakespeare körüli szerzői vitákkal kapcsolatban azt olvasta, hogy a költő soha nem tanította meg olvasni a lányait, ami igencsak meglepte:

„Nehéz elképzelni, hogy az az ember, aki fantasztikus karaktereket alkotott, nem tanította meg a lányait írni és olvasni.”

Ismét súlyos témához nyúlt 

Picoult kötete a jelen társadalmi kérdéseire is reflektál, például arra, hogy a női alkotókat máig kevésbé ismeri el a kritika. Az író korábbi regényeiben is feldolgozott már olyan kényes témákat, mint az abortusz, a rasszizmus, az iskolai lövöldözések, vagy a kényszersterilizálás. 

Az Életszikrában azt a kérdést boncolgatja, hogy figyelembe lehet-e venni egyszerre egy várandós nő és egy meg nem született gyermek jogait. Az abortusz-vita köré felépített krimi az időben visszafelé mesél egy történetet, amelynek szereplői többszörösen érintettek a kérdésben. Második látásra című kötete Vermont állam történelmének egyik ritkán tárgyalt, szégyenletes epizódját villantja fel, amikor jó száz éve – a tudomány nevében – több száz kényszersterilizálást hajtottak végre.

Saját tapasztalatok

A szerző saját élményei is alátámasztják a regény központi kérdését. Picoult néhány éve lányával, Samantha van Leerrel vitte színpadra 2012-ben megjelent Between the Lines című ifjúsági regényét, amelynek adaptálása során olyan nehézségekbe ütközött, amelyek a mostani kötet megírására ösztönözték.

„Arról akartam írni, hogy 400 év alatt milyen keveset változott ez a jelenség. Szó szerint válaszúthoz érkeztünk ebben az országban, ahol a nőket megfosztják jogaiktól és ahol a nők hangja nem számít.

Azt hiszem, talán ez a legjelentősebb történet, amit valaha írtam, mert ez a valóságunk lenyomata”

 – mondta Picoult.

A szerzőnek nem az a célja, hogy meggyőzze az olvasókat Shakespeare szerzőségének kérdéséről, hanem az, hogy bemutassa mindazt, amit a kutatásai során felfedezett, és hogy az olvasók maguk hozzák meg a saját döntéseiket. „Ha csak egy ember is elgondolkodik a kérdésen, amit ez a könyv feszeget, már megérte megírni” mondta.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Már a megjelenés előtt elkeltek az új Jodi Picoult-könyv filmjogai

Amerikában november 30-én (Magyarországon pedig 2022 januárjában) jelenik meg Jodie Picoult új regénye, a Wish You Were Here (Bár itt lennél). A Netflix már a megjelenés előtt lecsapott a könyvre.

...

Jodi Picoult: Ha nem vigyázunk, a jelenben is elkövethetjük a múlt hibáit

Jodi Picoult Második látásra című kötete látszólag egy paranormális nyomozás köré összpontosul, közben viszont Vermont állam történelmének egyik ritkán tárgyalt, szégyenletes epizódját villantja fel, melynek keretében jó száz éve – a tudomány nevében – több száz kényszersterilizálást hajtottak végre.

...

Ki inspirálta Shakespeare queer szonettjeit?

Shakespeare legendás versei talán sosem születtek volna meg Richard Barnfield nélkül – de akkor hogy lehet, hogy sosem hallottunk az ifjú költőről?

Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál
...

Esterházy Péter megmutatja, hogyan ad interjút egy kiegyensúlyozott magyar úr

Esterházy Péter idén lenne 75 éves. A Magvető ez alkalomból különleges interjúkötettel jelentkezett, amit a Margón mutattak be.

...

Vajon mire gondolt a költő? A Margón az AI-t is megkérdezték

Az utca embere vagy az AI érti jobban a verseket?

...

Nádas Péter: A Párhuzamos történetek nem tud véget érni

Nádas Péter a Tavaszi Margón sok kételyt eloszlatott a regénnyel kapcsolatban: megtudtuk, milyen volt megírni Kristóf és Gyöngyvér maratoni szexjelenetét, milyen volt a szerkesztés, sőt azt is, miért gondolta az egykori gépírója, hogy az író megőrült.

...

Milyen ma magyarnak lenni külföldön? – Nádasdy Ádám a Margón

Anglia szemmagasságból és Magyarország a szigetországból nézve Nádasdy Ádám új kötetében, a Londoni levelekben.

...

Szaniszló Judit: Annyira jelentéktelenek vagyunk, mégis mindannyiunk története roppant izgalmas

A másik ember egy bérház lakóinak életét mutatja be a covid alatt, miközben árnyaltan beszél magányról, egyedüllétről és társadalmi kérdésekről. Kötetbemutató a Margón. 

...

Spiró György: A Fogság megírása maratonfutás volt, nem ajánlanám mindenkinek

Az idén 20 éves Fogságról Valuska László kérdezte Spiró Györgyöt a Tavaszi Margó Fesztiválon.

A hét könyve
Kritika
A pokol nem egy fekete vizű tó alján, hanem az emberi lélek legmélyén rejtőzik
Marék Veronika, aki miatt a japán gyerekek magyar oroszlánnal alszanak

Marék Veronika, aki miatt a japán gyerekek magyar oroszlánnal alszanak

Hatvan éve megjelenő kötetei közül az elsők épp olyan olvasottak, mint a legfrissebbek. Ő Marék Veronika, Boribon, a kockásfülű nyúl és Kippkopp megteremtője. 

Olvass!
...

Mi a teendő, ha a férjed otthagy egy lövöldözésben? – Olvass bele Bruck Edith új regényébe!

Nina nem tud szabadulni a férjétől, aki a saját függetlenségét minden emberi kapcsolat fölé helyezi. 

...

A balatoni gyilkos mögött ott rejtőzik az igaz gonosz: a kapuzárási pánik - Olvass bele Dorosz Dávid krimijébe!

Egy baráti társaság kibérel egy balatoni villát, hogy megbeszéljék, hogy haladt az életünk az egyetem óta, másnap a rendőrség egy hulla után nyomoz a villa alatti partszakaszon. Mi történt?

...

A cancel culture olyan, mint egy nyilvános kivégzés – Olvass bele Szécsi Noémi feminista esszékötetébe!

Milyen világban is élünk manapság? Gondolkodjunk erről Szécsi Noémivel! 

Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál
...

Esterházy Péter megmutatja, hogyan ad interjút egy kiegyensúlyozott magyar úr

Esterházy Péter idén lenne 75 éves. A Magvető ez alkalomból különleges interjúkötettel jelentkezett, amit a Margón mutattak be.

...

Vajon mire gondolt a költő? A Margón az AI-t is megkérdezték

Az utca embere vagy az AI érti jobban a verseket?

...

Nádas Péter: A Párhuzamos történetek nem tud véget érni

Nádas Péter a Tavaszi Margón sok kételyt eloszlatott a regénnyel kapcsolatban: megtudtuk, milyen volt megírni Kristóf és Gyöngyvér maratoni szexjelenetét, milyen volt a szerkesztés, sőt azt is, miért gondolta az egykori gépírója, hogy az író megőrült.

...

Milyen ma magyarnak lenni külföldön? – Nádasdy Ádám a Margón

Anglia szemmagasságból és Magyarország a szigetországból nézve Nádasdy Ádám új kötetében, a Londoni levelekben.

...

Szaniszló Judit: Annyira jelentéktelenek vagyunk, mégis mindannyiunk története roppant izgalmas

A másik ember egy bérház lakóinak életét mutatja be a covid alatt, miközben árnyaltan beszél magányról, egyedüllétről és társadalmi kérdésekről. Kötetbemutató a Margón. 

...

Spiró György: A Fogság megírása maratonfutás volt, nem ajánlanám mindenkinek

Az idén 20 éves Fogságról Valuska László kérdezte Spiró Györgyöt a Tavaszi Margó Fesztiválon.