Jelenits István: Pilinszky magányos ember volt és a magány most korszerű

„Pilinszky János furcsa elragadtatásban élt és az egész lényét ez jellemezte” – Jelenits István piarista szerzetes, teológus, író Juhász Anna vendégeként a költővel való megismerkedéséről és különleges személyiségéről mesélt a Pilinszky100 centenáriumi sorozat kilencedik estjén.

Forgách Kinga | 2021. május 21. |

Pilinszky János olyan költő, akit annak ellenére sokan nagyon közel éreznek magukhoz, hogy már negyven éve nincs velünk. Az est első kérdése éppen ezért az volt, vajon mi az a költészetében, amit olyan egyetemesnek és átfogónak érzünk, vajon miért tudja Pilinszky ma is megszólítani a fiatalokat. Jelenits István szerint 

Pilinszky magányos ember volt és ez a magány most korszerű.

Ő nem a nemzeti felemelkedés, a nagy eszmék, a közös indulatok költője volt, mint Petőfi vagy Vörösmarty, hanem a malomkerekek között őrlődő ember tapasztalatainak átélője. A sorsa, a magatartása pedig figyelmet kelt a ma élő emberekben.

Magányossága kapcsán szóba került gyerekkora is. Édesapja viszonylag korán meghalt, családjával Délvidékről kerültek fel a fővárosba, de Budapesten sosem voltak igazán otthon. Jelenits István elmesélte, hogy ő mint piarista találkozott vele először. Pilinszky is piarista diák volt, az emléke a mai napig él az iskolában, pedig nem az a fajta gyerek volt, aki ott jól érezte magát. Azt is elmondta, hogy mivel korábban Pilinszky gyakran elkísérte a nővérét teniszezni (és labdát szedni), már ott megismerkedett piarista diákokkal. Ennek is köszönhető, hogy később az iskolában inkább az idősebb gyerekekkel barátkozott, velük érezte jól magát. Az is kiderült, hogy az iskolai órák, a magolás iránt nem érzett nagy vonzalmat, az önképző körökben viszont aktív volt, az irodalmi esteken gyakran szavalt.

Jelenits István már fiatal tanár volt, amikor közelebbről is megismerte Pilinszky Jánost, az 50-es években találkoztak személyesen először Szegeden. „A fiatalkori Pilinszkyben is volt egy sajátságos elragadtatottság, nem volt egy megszokott ember” – mondta, és elmesélte, hogy a barátkozás nem mindig volt olyan könnyű. Ahogy felidézte, ő akkoriban tanárként került Pestre és befogott életet élt, sok órája volt. Pilinszky pedig gyakran felhívta éjfélkor, hogy írt egy verset és szeretné felolvasni. Egy idő után mondta neki, hogy várják meg inkább a reggelt, ezt Pilinszky komoran fogadta, és többet nem hívta a verseivel. „Időérzéke abszolúte nem volt” – vallotta Jelenits István, aki szerint Pilinszkyben volt valami szokatlan nem evilágiság. A világban nem igazán érezte otthon magát,

furcsa elragadtatásban élt és ez az egész lényét jellemezte.

Gyakran hallgatta meg újra és újra ugyanazt a lemezt. Előfordult, hogy éjszaka kiment a boltba és meglepve tapasztalta, hogy nincs nyitva semmi.

Jelenits szerint nehéz volt őt megtalálni és kezelni, de ha egy beszélgetés elindult, belefeledkezett. A régi barátaival, osztálytársaival azért érintkezésben volt, a baráti köre az adottságaihoz alkalmazkodva megtalálta a módját annak, hogy ne szakadjon el tőle. Szóba került az is, hogy József Attilával ellentétben ő nem ontotta magából a verseket. Jelenits István szerint ki volt szolgáltatva a belső alkatának, a különös adottságainak. Jelentősek a publicisztikai írásai is, amelyeket nem csak a megélhetés miatt írt. Amikor dolgozni kezdett a Vigiliánál, azt hitték, hogy inkább egy tedd-ide, tedd-oda ember lesz, de aztán rájöttek, hogy tud olyan dolgokról írni, ami érdekli az embereket. „A prózáiban az utca emberét szólítja meg, ugyanakkor mégis a szíve mélyéről szól” – fogalmazta meg Jelenits István, aki szerint

mindenre fogékony, fülelő emberként szólal meg a publicisztikáiban.

Nagyon érdekesen írt például filmekről, amelyeknek elsősorban az emberi tartalma foglalkoztatta, de közben szakmailag is okosakat mondott. Kiállításokat is gyakran nyitott meg, mert sok művész hálás volt, hogy értő ember magyarázza a műveiket.

A beszélgetés végén Jelenits István elmondta, amióta Pilinszky nincs velünk, ő is másképpen olvassa a verseit. Úgy fogalmazott, ő 

olyan költő volt, aki nem egy program szolgálatába állt, hanem a lét tapasztalataihoz, titkaihoz volt köze.

Ezzel magyarázható az is, hogy nehéz tanítani, iskolai anyaggá tenni, mert valahogy másképpen kell közelíteni hozzá. „Teljesen szokatlan, nem lehet a költők között elhelyezni.”

A teljes beszélgetés ITT nézhető vissza. 

 

Hírlevél feliratkozás

 

 

 

 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Pilinszky eddig teljesen ismeretlen jegyzetfüzete került elő

A kockás füzet egészen stílszerűen, a Pilinszky100 jubileumi irodalmi sorozat székesfehérvári állomásán bukkant fel váratlanul, írja a Kultúra.hu.

...
Hírek

Törőcsik és Pilinszky - Csak úgy lettek egymás életében

Mély barátság, testvéri szeretet kötötte össze Törőcsik Marit és Pilinszky Jánost, amiről a színésznő több interjúban is mesélt. Ezekből válogattunk.

...
Nagy

A 100 éves Pilinszky elektróra pulzál, lüktet, mint a szívdobogás

Pilinszky János idén lenne 100 éves és 40 éve hunyt el. Zenével, versekkel és fényfestéssel emlékezik meg róla a Budapesti Tavaszi Fesztiválon Prieger Zsolt és Törőcsik Franciska. A Pilinszky és én című zenei, irodalmi program ma este 8-ig megtekinthető.

Olvass!
...
Beleolvasó

Máté Péter életét és halálát ellentmondások és rejtélyek övezték

Bauer Barbara archív anyagokból, családtagok, ismerősök, egykori zenésztársak visszaemlékezéseiből dolgozva fikciós regényt írt Máté Péterről, Most élsz címmel. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Spiró: Mikor szabad ölni?

Új esszékötettel jelentkezik Spiró György. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében az esszék empatikus és okos ajánlatok arról hogyan lehet szabadon gondolkodva élni.

...
Beleolvasó

Ez itt a pszichiátria, az új otthonod

„De ne rémüldözz: nyugi. Minden jel szerint ebben a fejezetben végre megvalósul vágyaidnak netovábbja. A pszichiátria.” Keresztury Tibor új könyvében különböző kórtermeken keresztül leshetünk be az élet fontos pillanataiba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Less bele a Lars Kepler-krimik sorozatgyilkosának lelkivilágába!

Izgalmas novellát adott közre a skandináv krimi egyik legkedveltebb képviselője, Lars Kepler, aki valójában nem egy személy, hanem egy szerzőpáros, Alexandra Coelho Ahndoril és Alexander Ahndoril. A te sötét labirintusod a sorozatgyilkos, Jurek Walter életébe és sötét lelkivilágába enged betekintést. 

...
Beleolvasó

Nincsen hegedűtok, amibe egy hegedű pontosan illene

Szvoren Edina legújabb írásaiban senki sem csodálkozik, az írások mégis csodálkozásra késztetnek.

...
Beleolvasó

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!

...

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

...

AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY

...

A mesélés egy szertartás [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

...

Nácik, fűzők és self branding - Coco Chanel 20. százada [podcast]

A hét könyve
Kritika
A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is
...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

Orosz István grafikusművész első regénye, a Páternoszter több nézőponton, többszörös elbeszélésen keresztül világítja meg, milyen volt az élet az 50-es évek Magyarországán, és milyen abszurd, groteszk vagy tragikomikus eseményeket idézett elő a Rákosi-korszak személyi kultusza.

...
Nagy

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

Perintfalvi Rita könyvében a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyeket vizsgálja. Nemcsak áldozatokat szólaltat meg, hanem kutatási eredmények és szakértők bevonásával feltárja a visszaélések mögött húzódó pszichológiai és rendszerszintű okokat is. Interjú.

...
Nagy

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

...
Nagy

Bojár Gábor: Mindenki az erő jelének veszi, ha az ember szembenéz a saját hibáival

Bojár Gábor a Graphisoft alapítójaként ikonikus név és hivatkozási pont a hazai vállalkozói világban. De mit tud adni második könyvével annak, aki nem üzletember. A válasz: meglepően sokat. Interjú.

...
Kritika

Mit árul el egy ezeréves levél egy keresztény nőről, aki zsidó férfit szeretett?

Egy meneküléssel töltött élet krónikája és e krónika megalkotásának története A hét könyve, A fordult szív.