Pilinszky János szinte hazajárt Székesfehérvárra, lakott a Budenz-házban és sokszor vendégeskedett unokaöccse, Kovács Péter művészettörténész otthonában is. 1980-ban végleg a városba költözött, és haláláig ott is élt, idézi fel a Kultúra.hu. Ez azért lett aktuális, mert a Pilinszky100 keretében készülő videósorozatban Juhász Anna bejárja azokat a vidéki és külföldi helyszíneket, amik valamiért fontosak voltak Pilinszkynek.

Ahogy a lap beszámol róla, Juhász Anna az első forgatáskor kereste fel a költő utolsó lakását. „Pár napja még azt hittem, csak városi felvételeket tudok majd készíteni a séta alkalmával. A székesfehérvári élő bejelentkezésünk után azonban megkeresett Bokros Judit újságíró, akinek édesanyja, Bokros Jánosné Pilinszky egykori főbérlője. Az is kiderült, hogy még ma is abban a lakásban lakik, amit egykor a költőnek kiadott. Jeleztem, hogy szívesen váltanék pár szót az édesanyjával” – mesélte a lapnak Juhász Anna.

A találkozóra április 24-én került sor, ám mielőtt beléphettek volna a lakásba, Bokros Judit félrevonta Juhász Annát, és elmondta neki, hogy előző este az édesanyja a régi fényképeket nézegetve talált egy feljegyzésekkel teli füzetet, Pilinszky kézírásával.

Mint kiderült, Pilinszky eredetileg feleségével, Ingrid Ficheux-vel lakott volna az albérletben, ám az addigra feszült viszony végül annyira elmérgesedett, hogy a költő egyedül költözött be.

Bokros Jánosné, a lakás akkori és jelenlegi tulajdonosa egy keményfedeles füzetet és Pilinszky neki címzett levelét is kikészítette Juhász Annának. A költő a világtól elvonultan élt itt, sok zenét hallgatott, amiről a lap szerint a füzetben található kazetták és egyéb műszaki tárgyak borítói is tanúskodnak. Bokros Jánosné ugyan nem tulajdonított nagy jelentőséget a füzetnek, de megőrizte.

A feljegyzések között megtalálhatóak azoknak a daraboknak és zeneszerzőknek a listája, akiket Pilinszky hallgathatott, családi utalások, rövidebb-hosszabb bejegyzések és álmok pár szavas leírása is:

„2-dik álom: Bébivel az ivóban. Havas lépcső. Villa. Fénycsík az ajtó alatt. Vörösmárvány szobor. Fogpaszta-csók. (Tubus).”

Ahogy a lap is hangsúlyozza, ritka az ilyen felfedezés. A Petőfi Irodalmi Múzeumban található kézírásos dokumentumok alapján „nagy biztonsággal állítható”, fogalmaz a lap, hogy a füzet valóban a költőé volt. Így gondolja a jogörökös, Kovács Péter is.

A városi séta és a füzet felfedezésének teljes története is látható lesz a Pilinszky100 centenáriumi sorozat Pilinszky és Székesfehérvár videójában.

(Kiemelt kép forrása: Fortepan / Hunyady József)