A japán Murakami Haruki írói műhelyébe pillanthatunk be a Mesterségem a regényírás lapjain, míg Darvasi László háromkötetes munkájában egy fordulatos és gazdag történetfolyamba léphetünk. Savičević regényében pedig az Adria partjára érkezünk, ahol egy haláleset kapcsán feltárul a múlt és az elfeledni vágyott családi traumák.
Murakami Haruki: Mesterségem a regényírás
Murakami Haruki szerény és rejtőzködő író, nem hajhássza a sikert és a népszerűséget, mégis világhírre tett szert. Ebben az esszékötetében tőle szokatlan módon megnyílik, kitárulkozik, és kendőzetlen egyszerűséggel, kertelés nélkül megosztja olvasóival, rajongóival, az írásra késztetést érzőkkel a regényírói mesterség titkait, sokféle aspektusát. Valljuk be, sokan vagyunk kíváncsiak, honnan meríti ötleteit, mi ihleti murakamisan szürreális világát, hogyan választ témát, szereplőket, mi inspirálja, kitől-miből tanul. Minderre és még sok minden másra is választ kapunk ebben a kötetben, miközben
megismerjük a szerző töprengéseit tehetségről, kreativitásról, eredetiségről, az elismerés meg az irodalmi díjak fontosságáról vagy épp jelentéktelenségéről is.
Murakami közelebb lép hozzánk. Mint a nagy mágus elmagyarázza, mit csinál, miközben bemutatja a trükköt. Mi látjuk benne az embert, de a varázslót is, és elhisszük neki, hogy természetfölötti erővel rendelkezik.
Darvasi László: Neandervölgyiek I-III.
Darvasi László monumentális nagyregénye 1908-tól 1957-ig vezet végig a magyar történelmen. A vidéki kastély grófja felesége halála után valószerűtlen építkezésbe fog: egy elpusztíthatatlan kertet akar megalkotni. A munkálatokban részt vesz a városi zsidó kalandor éppúgy, mint az indulatait nehezen fékező művezető, Lackó. A városban már ott téblábol a Pestről eltanácsolt Gál Endre tanár, kattogtatja masináját a sokat látott fényképész, illetve élni tanul egy cselédlány, Erna, aki a történet kezdetén ébred rá az erejére. A magyar vidék, a főváros és a nagyvilág az egymásba kapcsolódó történetek színhelye.
Zsidók, magyarok, szegények, gazdagok, okosok és bolondok a szereplők, illetve föltűnnek a régről ismert könnymutatványosok is.
A történelem alakulása végül mindenkit, épelméjűt, ábrándozót és pragmatikust is próbára tesz, viszont a nagyregény cselekménye mindegyre nem várt fordulatokat vesz. Darvasi három generáción átívelő elbeszélése gazdag és magával ragadó látomás a 20. századról. A tét elég komoly. Eltűnik-e a mese. S ha valóban eltűnik, mi marad utána.
Olja Savičević: Így távoznak a kovbojok
Az Így távoznak a kovbojok Horvátország egyik legismertebb írójának nyers, mégis költői regénye. A történet elbeszélője, Dada visszatér az Adriai-tenger partjára, kopott tengerparti szülővárosába, hogy megfejtse bátyja, Danijel rejtélyes halálának körülményeit. A fiú, bár fiatal, okos és népszerű volt, néhány évvel korábban vonat alá vetette magát. A nyomok után kutatva Dada egy sor különc karakterrel találkozik, miközben feltárulnak a gyermekkori családi történetek és traumák. Megismerkedik a fiatal dzsigolóval, Andelóval is, aki egy, a közeli „prérin” westernfilmet forgató csoport tagja.
Lassan és fájdalmasan jön rá mindenre, amit bátyja haláláról tudni lehet, és arra, hogy Andelónak mi köze van a történtekhez.
Olja Savičević első regényében játékosan ülteti át a klasszikus dráma műfaját a kortárs világba, kételyeket ébresztve a gyermekkori hősöket illetően, és felvetve a kérdést, mi számít ma egyáltalán hősiességnek. Az adriai miliő és a gazdag helyi színek tökéletes hátteret biztosítanak a veszteségről, megváltásról és beteljesületlen kisvárosi álmokról szóló történetnek.
