Kundera szerint a regényíró csak Cervantesnek tartozik számadással

Kundera szerint a regényíró csak Cervantesnek tartozik számadással

A huszadik századi cseh irodalom világirodalmi mértékkel mérve is több nagy írót tudhat magáénak, Jaroslav Hašek, Karel Čapek és Bohumil Hrabal mellett kétségkívül közéjük tartozott a kedden elhunyt Milan Kundera is. A híres nyelvváltó írók egyike, világhírű ugyanis cseh nyelven lett, de 1993 után már kizárólag franciául írt. Olyan művek kötődnek a nevéhez, mint a Tréfa vagy A lét elviselhetetlen könnyűsége, melyek cselekményét mindig hangsúlyos bölcseleti, esszéisztikus réteg egészíti ki.

Kolozsi Orsolya | 2023. július 12. |

Milan Kundera, Brnóban született 1929. április 1-jén, kezdetektől fogva a zene (apja zongorista volt) és az irodalom érdekelte, a prágai Károlyi Egyetemen zenetudományt, irodalmat, filmművészetet és esztétikát hallgatott, első sikereit pedig költőként aratta. Az 1967-ben megjelent Tréfa volt az első regénye, mely az ötvenes évek Csehszlovákiájában játszódik. A szatirikus szöveg főhőse Ludvik Jahn egyetemista, aki képeslapot küld pártiskolára vezényelt menyasszonyának. A nyitott képeslapra írt, tréfásnak szánt mondataiért barátjának vélt évfolyamtársa feljelenti, s Ludvikot kizárják a pártból, eltávolítják az egyetemről. A mű a személyi kultuszt parodizáló karikatúra, mely a humor eszközeivel mutat rá a sztálinizmus politikájának lehetetlenségére. A humor szerepét maga a szöveg így jelöli meg: 

„ (…) a világ átalakítására törekvő nagy mozgalmak közül egy sem tűri el a gúnyt és a lekicsinylést, mert ez olyan, mint a rozsda, ami mindent szétmar.” (ford. Rubin Péter) 

A regény hatalmas botrányt okozott, a kötetet visszahívták a boltok és a könyvtárak polcairól. Sokak szerint többek között ez is kiváltó oka volt az 1968-as prágai tavasz eseményeinek, melyekben Kundera is aktív szerepet vállalt. A politikai szerepvállalása miatt a tüntetések elfojtása után az írót kizárták a pártból, elbocsátották tanári állásából és természetesen publikálni sem engedték többet, így második regénye, az 1973-as Az élet máshol van már Párizsban jelent meg, és hamarosan maga Kundera is az emigrációt választotta. 1975-ben feleségével, Vera Hrabankovával együtt Franciaországba költözött és a rennes-i egyetemen kezdett tanítani. A feleség visszaemlékezése szerint jóformán semmit nem vihettek magukkal, csak azt, ami befért egy Renault-ba: kétszáz könyvet, ötven hanglemezt és pár ruhadarabot.

Még villát és kanalat is francia barátaiktól kaptak. 

A Búcsúkeringő című regény is Franciaországban jelent meg, noha azt még Csehszlovákiában írta. A következő kötet, A nevetés és felejtés könyve volt 1979-ben, melynek nyugati megjelentetése után a kommunista rendszer megfosztotta Kunderát csehszlovák állampolgárságától, melyet csak 2019-ben kapott vissza az akkori cseh miniszterelnök Andrej Babiš kezdeményezésére.

Milan Kundera 40 év után visszakapta cseh állampolgárságát
Milan Kundera 40 év után visszakapta cseh állampolgárságát
Tovább olvasok

Kundera hazátlansága azonban nem tartott sokáig: 1981-ben Francois Mitterrand köztársasági elnöktől az argentin Julio Cortázarral együtt megkapta a francia állampolgárságot, és ettől kezdve egyre inkább francia íróvá vált. A francia irodalmi élet hamar befogadta (ahogy tette ezt korábban Apollinaire vagy Beckett esetében is), ő maga pedig egészen jól ismerte a francia kultúrát és irodalmat ahhoz, hogy elboldoguljon. Kezdetben még az anyanyelvén írt, és gondosan felügyelte művei francia fordításait, de már francia nyelven írt cikkeket napilapokba és folyóiratokba, és tanulmányokat készített a regény műfajáról és egyes írókról. Ez utóbbiakat aztán külön esszékötetben publikálta A regény művészete címen. Ekkoriban határozta el, hogy irodalmi műveit is franciául fogja írni, és 1994 után valóban így is tett, rövid regényeit (Lassúság, Azonosság, Nemtudás, A jelentéktelenség ünnepe) már nyelvváltó íróként, franciául alkotta meg. 

De talán legismertebb művét, A lét elviselhetetlen könnyűségét még cseh nyelven írta 1984-ben. Főhőse egy Don Juan-i figura, Tomáš, aki félretéve hűtlen természetét, elvesz feleségül egy pincérnőt, akit nagyon szeret. A kötet egyik legfontosabb kérdése, hogy meg tud-e változni, ellen tud-e állni a női sokféleség csábításának? A történetbe rendkívül sok filozófiai, történelmi eszmefuttatás, esszéisztikus betét is ékelődik, így a mű egyszerre egy szerelmi kapcsolat nehézségeinek regénye, és összetett, bonyolult kérdésekkel tűzdelt esszé is. Az egzisztencialista kérdéseket is boncolgató szöveg szerint a boldogság majdnem lehetetlen:

„Az emberi idő nem körben forog, hanem egyenes vonalban fut előre. Ez az oka, hogy az ember nem lehet boldog, mert a boldogság az ismétlődés utáni vágy.” (ford. Körtvélyessy Klára)

A német Der Tagesspiel a láthatatlanság határán élő írónak nevezte Kunderát, mert Párizsba költözése után tudatosan és kitartóan rejtőzködött, hírhedten keveset nyilatkozott (úgy gondolta, könyveinek magukért kell beszélniük). A Nagyvilág folyóiratban azonban kivételre bukkanhatunk,  A Tréfa mint életelv címmel Körtvélyessy Klára fordításában 1990-ben jelent meg Antonín J. Liehm beszélgetése Milan Kunderával (maga a beszélgetés még 1967-ben folyt le Prágában). Ebben Kundera hosszan beszélt az életéről, elmondta például, hogy április elsején született és ennek metafizikai jelentőséget tulajdonít, szóba került, miért viszolygott az Oroszországból importált szocialista realizmustól, beszélt a korai verseiről („Tudja, engem mindig feszélyezett, ha valaki költőnek titulált. Kissé viccesnek találtam. Valahányszor találkoztam a barátaimmal, akikkel siheder koromban a szorítóban öklöztem, azt füllentettem nekik, hogy a költő Kundera névrokonom. Amikor rádöbbentem, hogy képtelen vagyok többé verset írni, megkönnyebbülten fellélegeztem, hogy túl vagyok a dolgon.”), és arról is, miért hisz a regény új átalakulásaiban („Nem olyan átalakulásokra gondolok, melyek megfosztják a regényt epikus lényegétől, hanem olyanokra, melyek azt továbbfejlesztik.”). Ebben az interjúban beszélt arról is (fontos kiemelni, hogy 1967-ben, azaz egy évvel a szovjet bevonulás előtt), hogy akik „ideológiai rendőrködéssel vagy politikai bigottsággal gáncsolják” a fellendülő cseh kulturális életet, „az Európa közepén élő nemzetük jövőjét gáncsolják”, és a felelősöknek majd „a nemzet történelme előtt kell számot adniuk tetteikért”. Kundera politikus hajlamú író volt, valódi homo politicus, aki nem rejtette véka alá a közéletről, saját hazájáról és a kelet-európai térségről alkotott véleményét.

A harcos demokrata képét próbálta megtépázni az a néhány évvel ezelőtt megjelent memoárkötet, mely az író csehszlovákiai éveit, életét mutatja be. Szerzője, Jan Novak ennek lapjain arról is ír, hogy az egyetemista Kundera vélhetően besúgott egy férfit 1950-ben a kommunista rendőrségnek. A könyv több részlete is megpróbálja eloszlatni azt a mítoszt, melyet az életrajz írója szerint Kundera épített fel magáról, de a szerző a könyvhöz nem talált megkérdőjelezhetetlen bizonyítékot arra nézve, hogy az író valóban besúgó lehetett.

Cseh életrajzírója szerint Kundera besúgott egy embert
Cseh életrajzírója szerint Kundera besúgott egy embert

Új életrajzi könyv jelent meg a Csehországban született és Franciaországban élő íróról, Milan Kunderáról a Paseka és Argo könyvkiadó gondozásában.

Tovább olvasok

Kunderát alapvetően regényíróként ismerjük, aki nemcsak írt, de teoretikusként is működött, sokat gondolkodott más prózaírók tevékenységéről és a regényről magáról: „A regény a próza nagy könyve, melyben a szerző kísérleti ének (alakok) közreműködésével kutatja végig az emberi lét néhány nagy kérdését. (…) Szívesen gondolok arra, hogy a regény művészete Isten nevetésének visszhangjaként jött világra. Regényt szerkeszteni annyi, mint különféle emocionális tereket egymás mellé helyezni. Véleményem szerint ez a regényírás művészetének legkényesebb része” – fogalmazta meg ezzel kapcsolatos gondolatait A regény művészete (ford. Réz Pál) című írásában. Ugyanitt állította azt is, hogy

„A regényíró senkinek sem tartozik számadással, csak Cervantesnek.”

Milan Kundera nagy műveltséggel rendelkező, intellektuális író volt, akit nem annyira a cselekmény bonyolítása, sokkal inkább az esszéisztikus betoldások érdekeltek. A kifejezetten művelt szerzők közé tartozott, a világirodalom legfontosabb alakjainak alapos ismerője volt, akire a közép-európai írók közül Gombrowicz és Musil hatott leginkább. Tudatosan írt, jól ismerte saját erősségeit. Talán ennek is köszönhető, hogy a már említett A lét elviselhetetlen könnyűsége című regényét 44 nyelven adták ki szerte a világon. Irodalmi nagyságát több rangos irodalmi kitüntetéssel is elismerték, legutóbb, 2020-ban az általa rendkívül nagyra becsült Franz Kafkáról elnevezett díjat kapta meg, de jelölték az irodalmi Nobel-díjra is.

Aki igazán közelről szeretné megismerni ezt a politikai, történelmi és magánéleti kérdések sokaságát felvető, immár lezárult életművet, az a Kundera-szövegek olvasása mellett immár az íróról elnevezett, a 94. születésnapja alkalmából nyitott könyvtárba is ellátogathat. Itt az évtizedeken át „rejtőzködő” szerző cikkei, eredeti kéziratai, rajzai, valamint a róla írt cikkek, tanulmányok, fényképek segítségével még közelebb kerülhet a csehek leghíresebb francia írójához. 

Milan Kundera Könyvtár nyílt Brünnben az író 94. születésnapján
Milan Kundera Könyvtár nyílt Brünnben az író 94. születésnapján

A könyvtárban megtalálhatók Kundera különféle cikkeinek eredeti kéziratai, rajzai, illetve a róla írt cikkek, tanulmányok, fényképek, amelyeket az író csehországi és franciaországi élete során gyűjtött.

Tovább olvasok

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Meghalt Milan Kundera

A lét elviselhetetlen könnyűsége szerzője 94 éves volt. Hosszantartó betegség után hunyt el július 11-én.

...
Hírek

Milan Kundera teljes könyvtárát Brnóba szállították

A Franciaországban élő cseh író teljes könyvtára és szerzői archívuma átkerült szülővárosába, Brnóba.

...
Hírek

Milan Kundera Könyvtár nyílt Brünnben az író 94. születésnapján

A könyvtárban megtalálhatók Kundera különféle cikkeinek eredeti kéziratai, rajzai, illetve a róla írt cikkek, tanulmányok, fényképek, amelyeket az író csehországi és franciaországi élete során gyűjtött.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ebben az EU-s országban engedélyezhetik legközelebb az eutanáziát

Újabb ország parlamentjében nyújtottak be olyan törvényjavaslatot, mely az eutanáziát lehetővé tévő gyógyszer engedélyezésére vonatkozik. Könyveket ajánlunk a hír mellé.

...
Zöld

4 könyv azoknak, aki hátat fordítanának a magánynak

Az Egyesült Államokban élő 45 és 65 év közötti emberek jóval magányosabbnak, elszigeteltebbnek érzik magukat egy friss tanulmány szerint, mint európai társaik. 4 könyvet ajánlunk a jobb társas kapcsolatokért.

...
Zöld

Zöld kiadók: Mik azok a környezetbarát betűtípusok?

A világ egyik legnagyobb kiadója, a HarperCollins több ezer fát mentett meg azzal, hogy az utóbbi pár évben apró, zöld szemléletű változtatásokat vezettek be a könyvtervezés terén.

...
Nagy

Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Szabó T. Anna és Dragomán György: Azt terveztük, hogy szabad gyerekeket fogunk nevelni

...
Vass Norbert

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

...
Vass Norbert

Milyen apa volt Hemingway?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Bartha Dorka kötete a Balaton-part eltűnőben lévő épített örökségét és múlhatatlanságát mutatja meg. A történész-újságíró szerzővel egy nyikorgós Csepel bringáról, fotózásról, történetek utáni kutatásról, illetve a déli part felfedezetlen értékeiről beszélgettünk.

...
Nagy

Milyen apa volt Hemingway?

A Nobel-díjas Ernest Hemingwaynek Papa volt a beceneve. De vajon hogy osztotta be az idejét, ha az írás és az apai teendők között kellett választania?

...
Nagy

Orsós Julianna: Mariella Mehr erőt kovácsolt a szenvedéséből [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Orsós Julianna Mariella Mehr regényét választotta.

...
Kritika

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – Zsigó Jenő a Tények és tanúk sorozatban

Zsigó Jenő a magyarországi cigány mozgalom egyik legkiemelkedőbb alakjaként évtizedeken át dolgozott a hazai közéletben. Életinterjú-kötetén keresztül egy elkötelezett, soha meg nem alkuvó ember munkásságát ismerjük meg.

...
Nagy

Ayhan Gökhan: A fal című regényben a kívülállóság markánsan képviselteti magát [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Ayhan Gökhan Marlen Haushofer egyik regényéről írt.

...
Nagy

Bánhidi Lilla: Még másfél nap

„Bemegy a próbafülkébe. Levetkőzik, belebújik a farmerruhába. Tetszik magának” ‒ Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a második rész.

Természetesen olvasok
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

...
Zöld

Karikó Katalin eldöntötte, mihez kezd a Nobel-díj mellé kapott pénzzel

...
Zöld

Megrendezik az első szépségversenyt az AI-modelleknek, vajon Bíró Ada indul?

...
Zöld

Diétázol? Ebben a 3 ételben rejtőzhet cukor, pedig nem is számítasz rá

...
Zöld

Hogyan segíthet a nőknek egy endometriózisról szóló képregény?

...
Zöld

A békák tudnak sikoltani – csak mi nem halljuk őket

...
Zöld

Bíró Ada a köztévé új bemondója, csak épp nem ember

...
Zöld

Tudod már, mit csinálsz 10 év múlva? Olvass bele a jövőkutató könyvébe, amiről Litkai Gergely beszélget!

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt