Az idei Margó-díj felhívásra 37 érvényes nevezés érkezett. Közülük választja ki a Bakó Sára, Dobos Barna, Gáspár Sára, Vas Máté és Zsembery Borbála alkotta szakmai előzsűri a legjobb tíz kötetet.
A zsűri döntése nyomán közülük kerül majd ki a 2025-ös Margó-díj győztese, aki a díjjal 1.000.000 forintot, valamint kiemelkedő mértékű kereskedelmi- és médiatámogatást is kap, hiszen a Bookline, a Margó-díj kiemelt támogatója 15.000.000 forint értékben járul hozzá a nyertes könyv népszerűsítéséhez. A Margó-díjas szerző a következő évben egy önálló esten mutatkozhat be a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében, továbbá próbafordítást, valamint publikációs lehetőséget is kap a Könyves Magazinon egy éves tárcasorozat formájában.
A Margó-díjat és a Margó x Erste #higgymagadban különdíjat 2025 októberében, az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál megnyitójával összekötött ünnepélyes díjátadón adják át a nyerteseknek.
Aczél Gergő: Hátsószínpad
Belegondoltál már abba, hogy mi zajlik a színházban a hátsó függöny mögött? Hogy hogyan éli meg az előadások estéit egy statiszta, egy stúdiós vagy egy táncos? Hogy ők mire vágynak, milyen gondjaik, álmaik, gyarlóságaik vannak? Vajon hány olyan pillanatot, drámát élnek meg a színfalak mögött, amik önmagukban is önálló előadást érdemelnének?
Aczél Gergő kötete a színházi kisemberek nagykönyve. A róluk szóló, lazán kapcsolódó történetek humorral, emberi konfliktusokon és drámákon keresztül rajzolják meg egy évad és egy társulat kontúrjait. Szokások, szabályok és tradíciók, amik a kis fogaskerekek forgását színházi előadássá rendezik. Titkok és érzelmek, de nem a rivaldafényben, hanem a hátsószínpadon. A szerző minderről úgy mesél, hogy az olvasó ne érezze magát betolakodónak.
Balogh Virág Katalin: Jelentkezés nem meghirdetett állásra
„Az ajtón kilépve felragyogott az arcom, de mindjárt hátat fordítottam a verőfénynek, amely beragyogott mindent, és csak a fülemet simogatták a napsugarak, mégis minden porcikámban élveztem a nemnormális meleget, amely hirtelen mozdulattal rántotta ki a hóvirágok fejét a földből, és egymásra uszította a sirályokat a fejem fölött, miközben a világkatasztrófa gondolata és a nyomában járó bűntudat csak egyszer kísértett meg, mintha nem is sejteném, hogy Alaszka olvadozik, metán szabadul fel, hatalmas mamutok és aprócska baktériumok élednek újjá, és ha a szembejövőkre néztem, felragyogott az arcom, és ha valakit megelőztem, a szívem szaporábban vert, és ha valaki megelőzött, szívből gratuláltam, mintha nem is a vesztünkbe rohannánk mind, mint a bogár, amely a homlokomnak koppant (talán nem is bogár, hanem aprócska, földönkívüli űrhajó volt?), és eszembe juttatta az embert, aki folyton nekimegy mindennek és mindenkivel összekoccan, kapufára lövi magát és kifelé pattan, mígnem gondol egyet, leül a földre, és többé meg sem mozdul, nem csinál semmit, így kellene, de nem lehet, menni kell, acélos léptekkel átgázolni a narancsszínű migréntől fetrengő városon, hogy majd hazaérve ledobáljak magamról mindent, eget, földet, hóvirágot, takaró alá bújjak, a falat nézzem, és eljátsszam, hogy itthon vagyok, még véletlenül sem egy fordulatokban gazdag, galaktikus kalandban.”
Bereczki Ibolya: Virágtanoda
Bereczki Ibolya kötetében a könnyed, szinte a természetbe beleringató kezdeti sorok egy olyan élet felé terelnek, ami nyerseségével akarja meghódítani a világot. Ebben a légkörben serdül fel Kalózvirág, aki magáénak tekinti ezt a harciasság vezérelte jellemet, amely az ott élők sorsát alakítja. A hozzá közel álló Alma mama, aki a maga rendjén megjárta a hadak útját, és elnyerte a felsőbb erők kegyét, jóhiszeműségével megkísérli ráébreszteni ezen értékrend követésének veszélyeire.
A kalandos út egy olyan mágikus világba sodorja, ahol rétegről rétegre hámlik le róla vaskos harcias modora, helyet adva ébredező lelke világosságának. A kötet illusztrációi is ezt a misztikus világot tükrözik, amelyhez közel csak az férkőzhet, aki eléggé felvértezett, hogy kíváncsiságának eleget tegyen, ha egyszer elindul az őt hívogató ösvényen.
Bereczki-Csák Helga: Utolsó utca, utolsó ház
A vérszilvafákkal szegélyezett Szentjakabon minden megesik, még az is, amiről talán jobb lenne nem tudni. Burokban születik egy gyerek, gyomorbajt kap a plébános, kalapot hord a kecske, idegen gatya lapul az ágy alatt, egy anya elvész, egy apa visszatér, világít az eperfa, repül a csirkeláb, egy férjet elkér kölcsönbe a könyvtáros. A tizenkét éves Ében Laura szülei szikrázó kapcsolatán keresztül egy egész falu meséjét meséli el – a sajátját is, hiszen azt még nem mesélte el senki.
Bíró Béla: Káprázat-siratók
Kelet-Európában a kommunizmus virágkorát éli. A trianoni békeszerződést követő, politikai meggondolásból történő területbontás hatása még évtizedekkel később is érezhető, különösen Erdélyben, ahol erőteljes próbálkozás folyik az ott élő magyarok „integrálására”, nemzeti identitástudatuk teljes átformálására, asszimilálásukra. De Erdély és Székelyföld – bár területi autonómiáját azóta sem tudta kivívni – erőteljesen ellenáll ezeknek a gyakran provokatív és kegyetlen erőfeszítésnek. Bíró Béla tényekben és történetekben gazdag dokumentumkötetéből ennek a korszaknak, harcainak története bontakozik ki.
Breier Ádám: Hetvenegy farkas
Breier Ádám, a Lefkovicsék gyászolnak című film rendezőjének első regényében (olvass bele!) egy férfinak bűntudata van egy nő miatt. A főhős azért vállalkozik önvizsgálatra, hogy élete új fejezetének kezdete előtt szembenézzen azzal, aminek emlékét addig sikerrel fojtotta el. Stern Gábor egyetemi oktató a harmincas éveiben jár, barátnőjével első gyereküket várják, de egyre csak sokasodnak körülötte a krízisek.
Barátnőjének testvére párkapcsolati drámán megy keresztül, a munkahelyén pedig szexuális zaklatás miatt elbocsátanak egy professzort. És még ott van a múlt, ami kísérti. De mégis miért olyan fontos ez? Túlmozgásos a lelkiismerete? Zsidó származása és ateista értékrendje vívna harcot egymással? Breier Ádám első könyve a megbánás regénye, friss értelmezést ad a mai harmincasok nyelvén egy érzésre, amit alaptalanul hittünk idejétmúltnak.
Budai Krisztián: A Napkirály gyermekei
A Napkirály gyermekei egy lebilincselő történet szeretetről, hűségről és az igazság kereséséről. Franciaországban járunk, a XVII. században: a tízéves, félárva Pierre Lefevre Párizsban él kovácsként dolgozó apjával. Egyik reggel Chevalier, a párizsi rendőrség éles eszű hadnagya kelti a gyereket: apját meggyilkolták, neki is menekülnie kell a keresztanyjához.
Sarah, a Fontainebleau-i vajákos asszonya veszi magához a fiút, akinek van egy vele egyidős kislánya, Juliette. Úgy tűnik, Pierre velük biztonságban lesz, ám a király katonái rájuk törnek, az asszonyt koholt vádak alapján elhurcolják a Bastille-ba. A két gyereknek sikerül egérutat nyernie az üldözőik elől, és Chevalier segítségével indulnak útnak, hogy kiderítsék az igazságot. A Földközi-tenger viharos vizein eveznek Korzika rejtélyes szigetére, ahol újabb titkok és veszélyek várnak rájuk.
Csereklye Csongor: A hűtlen
Egy átlagos nap tragikus fordulatot vesz, amikor egy középkorú férfi váratlanul a metró elé veti magát a Keleti pályaudvarnál. Hiába próbál fékezni, a jármű nem tud megállni. A férfi széttárt karokkal csapódik a metró elejének, majd becsúszik az első kocsi alá. A vészfékezéstől az utasok pánikba esnek, a vonaton káosz tör ki.
Csereklye Csongor regénye mély érzelmekkel teli szerelmi dráma, amely felfedi a végzetes nap előtti eseményeket, és azt a fájdalmas, de bizakodással teli utat, amely utána következik. Mindezt Dávid szemszögéből ismerhetjük meg, aki akarata ellenére, megtévesztés és manipuláció áldozataként válik kétszeresen is apává. A történet nemcsak a felelősség, hanem az érzelmi kihasználás és a hűtlenség terheit is bemutatja. A kötetet valós történet inspirálta.
Csontváry Tamás: Románc
A Csontváry Tamás álnevet használó szerző könyve !) nyersen szókimondó beszámolója korunk elmeháborodott viszonyairól szól, sorra véve a korszellem neuralgikus pontjait, leszámolva a bennünk lévő maradék illúzióval is. Egy nő és egy férfi kerül a fókuszba, akik a randivonal.com társkeresőn ismerkednek meg.
„Szex nem lesz” – így regisztrál a nő az oldalra, azonnal felkeltve Tivadar érdeklődését. „Világosan látszott, hogy ennek a nőnek van humora, hiszen kis túlzással erre a felületre a férfiak és nők jórészt szexuális kaland lehetőségét keresve jelentkeznek be” – közli a mindentudó narrátor. A két szereplőről egyebek mellett kiderül, hogy a nő „többé-kevésbé híres” művész, a férfi pedig megrögzött „párkapcsolatszédelgő”, de legalábbis egy „nagy-nagy szamár”. Kezdetét veszi egy modern románc, ami egyre abszurdabb fordulatok után szimpla zaklatástörténetként tetőzik.
Dorosz Dávid: Mindenki lelép
Ádám villájában minden adott egy tökéletes hétvégéhez: a régi egyetemi csapat gyűlik össze a Londonból hazatérő Ági negyvenedik születésnapjára. De már semmi sem olyan, mint régen. Mindenki megváltozott – a hatalomtól, a pénztől, a félelemtől. A hazugságok és a múlt árnyékai azonban gyorsan felszínre törnek. Az ártatlan ünneplés vasárnap hajnalra tragédiába fordul: egy holttest hever a parton. Ferinek, a traumáival küzdő nyomozónak alig néhány órája van kiderítenie az igazságot, mielőtt az ügyet eltussolják. Ki az, aki bármire képes, hogy a titkai ne kerüljenek napvilágra? Részlet a könyvből itt.
Támogatott tartalom
