A cseh közszolgálati televízió nyomán a Reuters számolt be róla a nemzetközi sajtóban.

Az 1929-ben született író aktívan részt vett az 1968-as prágai tavasz eseményeiben, ezért kizárták a pártból, elbocsátották állásából, eltiltották a tanítástól, valamint nem is jelenhettek meg az írásai. 1975-ben emigrált Franciaországba, ahol haláláig élt, és 1993-tól már csak franciául publikált.

Apja neves zongorista és zenetudós volt, így nem meglepő, hogy Kundera az egyetem előtt nemcsak kétkezi munkásként, hanem dzsezz-zenészként is dolgozott. A prágai Károly Egyetemen zenetudományt, irodalmat, filmművészetet és esztétikát tanult, itt

olyan alkotók munkássága inspirálta, mint Boccaccio, Rabelais, Musil, Gombrowicz, Broch, Kafka és Heidegger.

A diploma után a Prágai Film és Előadóművészeti Akadémián tanított világirodalmat. A Literarni Noviny és a Listy irodalmi folyóiratok szerkesztőségi tagja volt. A háború után csatlakozott a kommunista párthoz, majd mikor tiltakozott a személyi kultusz ellen, kizárták - 1956-ban lépett be újra.

Írói karrierje

Eleinte verseket írt, az ötvenes években három kötete is megjelent, majd 1965-ben jelent meg első regénye, a Tréfa, ami a sztálinizmus ellentmondásaival foglalkozott. A regény botrányt robbantott ki, visszavonták a könyvesboltokból és a könyvtárakba sem kerülhetett be.

"Ha valaki kiskoromban azt mondta volna nekem, hogy egy nap látni fogod a nemzeted eltűnni a föld színéről, akkor badarságnak gondoltam volna, olyasminek, amit még csak elképzelni sem tudok. Az ember tudja magáról, hogy halandó, de természetesnek veszi, hogy a nemzetének van egyfajta örök élete. Viszont az 1968-as orosz invázió után 

minden cseh szembesült azzal a gondolattal, hogy nemzetét csendben eltörölhetik Európából, ahogy az elmúlt öt évtizedben negyvenmillió ukrán tűnt el csendben a világból anélkül, hogy a világ odafigyelt volna rá"

- mondta még 1980-ban Philip Roth-nak Kundera; az interjú akkor a New York Timesban jelent meg. Kundera egyébként ritkán adott interjút, mert úgy gondolta, hogy egy írónak a könyvein keresztül kell megnyilvánulnia.

A prágai tavasz leverése után gyakorlatilag elfojtották értelmiségiként és alkotóként, így második regénye már Franciaországban jelent meg 1973-ban franciául. Az élet máshol van című könyv a kelet-európai társadalmakat vizsgálta, és azt, hogyan élnek és nőnek fel generációk hazugságban.

Franciaországban a rennes-i egyetemen tanított vendégprofesszorként, ekkor jelent meg az a regénye, amit még Csehszlovákiában írt meg: a Búcsúkeringő. A nevetés és felejtés (1979) című könyve miatt megfosztották az cseh állampolgárságától, így 1981-től francia állampolgár. A cseh állampolgárságot 40 év után kapta vissza 2019-ben.

Leghíresebb regénye, A lét elviselhetetlen könnyűsége 1982-ben jelent meg, ennek hátterében Kundera a prágai tavasz eseményeit is megörökítette, miközben az előtérben a Don Juan-i figura, Tomáš, a szerelme, Tereza és a férfi szeretői közötti dráma zajlik. A regényből 1988-ban Philip Kaufman rendezésében mutattak be filmet, a főbb szerepeket Daniel Day-Lewis, Juliette Binoche és Lena Olin alakította.

A Kundera: Cesky zivot a doba című memoárkötet 2020-ban jelent meg, szerzője, Jan Novak négy évig dolgozott az életrajzon, de Kunderával nem beszélt róla, mivel az író nem válaszolt konzultációs kéréseire. Így a könyvben a Kunderáról nyilvánosan elérhető forrásokat használta fel, köztük az egykori cseh kommunista titkosrendőrség, az StB archívumát. A kötet egyszerre lett nagyon ellentmondásos és sikeres, többek között, mert Novak azt állította, hogy Kundera besúgott valakit. Novak bejelentette a folytatást is.

A Franz Kafka-díjat 2021-ben ítélte neki egy nemzetközi zsűri. Az elismeréssel 10 ezer dolláros (mintegy 3 millió forint) pénzjutalom is járt. Gyakran emlegették az irodalmi Nobel-díj várományosaként is, de számos más díjjal ismerték el a munkásságát. 

A szülővárosában, Brünnben működő Morva Tartományi Könyvtárnak 2020-ban adományozta könyveit, cikkei, levelei archívumát és más dokumentumokat, az ebből és más, hozzá kapcsolódó dokumentumokból összeálló Milan Kundera Könyvtár 2023-ban nyílt meg, az író 94. születésnapján.

Hosszantartó betegség után hunyt el július 11-én.