![Egy villapark, egy apósgyilkosság és egy kulcs – Ezek a könyvek versenyeznek idén a Margó-díjért [5. rész]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/3/37811/fe_580_320_konyves_cover_nagy2.jpg "margó-díj cover 2024")
A 2024-as Margó-díj felhívásra 52 érvényes pályázat érkezett. Közülük választja ki a Bakó Sára, Codău Annamária, Dobos Barna, Kolozsi Orsolya és Zsembery Borbála alkotta szakmai előzsűri a legjobb tíz kötetet.
A zsűri döntése nyomán, közülük kerül majd ki a jubileumi Margó-díj győztese, aki a díjjal 1.000.000 forintot, valamint kiemelkedő mértékű kereskedelmi- és médiatámogatást is kap, hiszen a Bookline, a Margó-díj kiemelt támogatója 15.000.000 forint értékben járul hozzá a nyertes könyv népszerűsítéséhez. A Margó-díjas szerző a következő évben egy önálló esten mutatkozhat be a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében, továbbá próbafordítást, valamint publikációs lehetőséget is kap a Könyves Magazinon egy éves tárcasorozat formájában.
A Margó-díjat és a Margó x Erste #higgymagadban különdíjat 2024 októberében, az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál megnyitójával összekötött ünnepélyes díjátadón adják át a nyerteseknek.
A Margó-díjra nevezett könyvek listájának 1. része itt, 2. része itt, 3. része itt, a 4. része itt olvasható.
Somogyi Feri: Mennyország lakópark
A regény egy átalakulóban lévő kis országban, Ungriában játszódik.
A történet író főszereplője bekerül egy fura villaparkba, ahol senki sem az, aminek látszik. A boldogságot, a sikert, a hatalmat kergetik, kerülgetik a szereplők. A túlélés a tét. Bármi áron.
Ez a történet a mostról szól. Minden és mindenki benne van.
Ebben a széteső világban nincsenek kapaszkodók, a szereplők mind-mind megállíthatatlanul zuhannak, és ezt közben észre sem veszik. Teszik a dolgukat, azt hiszik, ez csak egy átlagosnál nehezebb hétköznap. Az is. Ez hátralévő életük utolsó napja.
A regény egy negatív utópia, amit az író és családtagjai által átélt kalandokból ismerhetünk meg. A történet során egy birodalom bukásának lehetünk szemtanúi, és láthatjuk, ahogy a romokon egy új világ épül fel. Vagy nem is annyira új? Döntse el az olvasó.
Szabóné Bencze Zsanett: Tollamból
Fokvárostól mindössze 9050 kilométerre születtem meg, Szekszárdon a hippi korszak után. Talán ezért akarták a szüleim, hogy Szeszisztens legyek, azaz pultos persze! Egy hétköznapi „lány” a szomszédból, aki tollat ragadva kiírta magából a poénos és a drámai gondolatait!
Szűcs Dóra: Szivarfüst és vanília - Jelenetek Leni Riefenstahl és Balázs Béla szerelméből
Szivarfüst és vanília - Jelenetek Leni Riefenstahl és Balázs Béla szerelméből
Balázs Béla, az elismert, sikerei csúcsán járó író egy éjszakai lokálban megismerkedik egy fiatal nővel, akinek nem tud ellenállni. A mindent elsöprő vonzalom hatására a meggyőződéses kommunista férfi Moszkva helyett a Dolomitok sziklái közé utazik, hogy részt vehessen Leni Riefenstahl első filmjének megalkotásában, kockára téve hírnevét és karrierjét. Kapcsolatuk mindkettőjük számára végzetes lehet a háború felé sodródó Németországban, a Hitler pártfogását elnyerő nő elsöprő ambíciói mellett.
Szűcs Dóra filmrendező első könyve e két nagyon különböző ember szerelmét dolgozza fel filmszerűen pergő jelenetekben.
Tankó Andrea: A ránc gyermekei
Tankó Andrea nem mindennapi érzékenységgel beszél olyan, gyakran nehezen megközelíthető témákról, mint mélyszegénység, analfabetizmus vagy korai iskolaelhagyás, és az ezekből fakadó társadalmi kiszolgáltatottság és kirekesztés, a gyerekvállalás kérdése, abortusz, rasszizmus és előítéletek. Azaz a marginalizált roma közösségek hétköznapi megpróbáltatásairól Romániában.
Toronyi Attila: Angyalföldi Kisherceg
Egy angyalföldi proligyerek küzdelmes „felemelkedéséről” és kalandos életéről szól a történet. Herceg Szabolcs a család legkisebbik, hatodik gyermekeként kapja a „kisherceg” becenevet.
Kiskamaszként elszenvedett lelki sérüléseinek erotománia a következménye. Válogatás nélkül falja a nőket, de amikor autóstoppal Lengyelországba utazik, beleszeret egy lányba. Jól megtanul lengyelül, ám hazatérése után az egyetemen bukdácsol. Végül levelezőn mégis megszerzi a diplomát és újságírónak áll.
A könyv a hetvenes évektől a Covid-járványig követi nyomon a „kisherceg” életét. Az ismert újságíró álnaív, iróniával átitatott regénye, mely szándékosan hajaz Exupéry könyvére, korrajzként is olvasható, benne a rendszerváltozás buktatóival.
Tóth Julianna: Különös utazások
Élt egyszer országunkban a 2020-as évek elején egy fiatal lány, aki néhány nehéz csalódás után gondolt egyet, és a koronavírus-járvány tombolásának rövid szünetében, több százezer társa nyomán, elindult észak felé, új életet keresni.
Ebben az időben már egyedül éldegélt az országban egy tisztességben megőszült idős asszony, Ezüsthajú. Ő is elindult világgá. Útra kelt a fiait követve, amikor a világban már minden összedőlni látszott, útra kelt a méltóbb halál reményében. A két ember egy idegen országban találkozik: beszélgetéseikből megismerhetjük a múltjukat és vágyaikat, örömeiket és csalódásaikat.
Vajda György: Az utolsó vagon
Újságírás és szépírás izgalmas határvidékére kalauzolnak a marosvásárhelyi Vajda György írásai. Aki riporteri szerepéből továbblépve, témagyűjteményében szemezgetve akkor is ábrázol, méghozzá hitelesen, amikor színez, felnagyít, kiemel, összekapcsol, korrekt játékot űzve az egy-két kézfogásnyi távolságban lévő, távolinak és idegennek tetsző, mégis otthonosan ismerős valósággal.
Velenczey Dávid: Az anyai szív
Anya és fia között különleges a kapcsolat. Ha nem tudnának beszélni, akkor is megértenék egymást: a pillantásokból, egy kósza mozdulatból, a test rezdüléseiből. Harmonikus, idilli helyzet az övék, amit nem lehet feldúlni, semmissé tenni. Még akkor sem, ha az élet közbeszól. Ez a szeretet oly mély, oly erős, hogy azt még a távolság sem csorbíthatja. Sem egy háború, sem a félelem, sem a szűnni nem akaró aggódás.
A két főszereplő, Réthy János és édesanyja, az I. világháború poklában találja magát. A fiút besorozzák, és a galíciai front közepére vezénylik, minden további napját halálos veszélyben tölti éhezésben és fagyban.
A családja pedig retteg. Retteg, hogy a postás mikor hoz nekik hírt a fiúról, és az a hír vajon miről szól majd. Életről vagy halálról? Reményről vagy elmúlásról? A regény nem várt események sorát meséli el, melyek alapját igaz történet adja. Bemutatja a háború borzalmait, az otthon maradottak kínjait, de leginkább azt, hogy egy anya még arra is képes, hogy a fia után menjen a frontra. Mindennel és mindenkivel szemben eléri a célját. Félelmet nem ismerve egy olyan korban, amikor az egész világon gyűlölet tombol.
Egy anya szeretete a világ ellen. Bámulatos az anyai szív, amikor nagyot dobban.
Vizler-Nyirádi Luca: Kismadaram
„Miközben Kató beszélt, a királyi ügyész minden szavát és rezdülését feszülten figyelte. Még nem akart dönteni, hisz-e az asszonynak vagy sem. Azt viszont biztosan tudta: egészen pontosan kell értenie, mi miért történt azon a tragikus napon, és sokkal mélyebbre kell majd ásnia az emberi lelkekben, mint elsőre sejtette.”
Az 1920-as években történt veszprémi apósgyilkosság hónapokig izgalomban tartotta az egész országot: egy harminckét éves gazdatiszt, Bárdy Géza a vasárnapi ebéd alatt váratlanul felállt, apósa mögé lépett, és fejbe lőtte.
Vizler-Nyirádi Luca 1980-ban született Budapesten. Szociológus, újságíró. Első regényének alapja családi vonatkozású, igaz történet, amelynek megírását csaknem kétéves kutatómunka előzte meg. Íróként főleg pszichológiai és szociokulturális kérdésekkel foglalkozik.
Weber Kristóf: Keringő
Kódolt uzenetek, hamis dokumentumok, embercsempészek, titkosugynökök, leplezett ajándékok, váratlan meglepetések, krimiszerű fordulatok várják az olvasót Weber Kristóf regényében. Walz Emil zenekari menedzser és komponista Ausztrián és Budapesten keresztul érkezik meg szulővárosába, Pécsre, a kalandos autóútját kísérő személyek kavalkádja pedig a múlt szövetébe ágyazódik. Feltárul előttunk, ahogy a tehetséges, de korhely művész a nyolcvanas évek késő szocialista miliőjében a karrierjét építi, Budapest kocsmáit és klubjait járja, és közben a szerelemben is próbál helytállni. Az idősödő Walz végul egy nyomozás kellős közepébe csöppenve, kották rejtett uzeneteiben és vendéglők, házibulik elejtett mondataiban leli meg az őt körulvevő világ igazságát, és talán egykori szerelmét is.
Zubor Rozi: A kulcs
„Szia, Szivi, mikor menjek hozzád legközelebb? Csók, Zsolt”
Beáta nem hisz a szemének, amikor a pár nappal korábban váratlanul elhunyt édesanyja, Szilvia telefonjában ilyen és ehhez hasonló üzeneteket talál. Ezenfelül Szilvi táskája egy különös kulcsot rejt, amelyen szintén az ismeretlen férfi neve köszön vissza.
„Ha megtalálod ezt a kulcsot, mielőbb add oda Kalosa Zsoltnak.” – olvasható a kulcstartón.
A család élete fenekestül felfordul, miközben a nyomozás során egyre több mindenre derül fény az anyuka boldognak vélt életével kapcsolatban. Ez pedig nagy változásokat indít el a lányban, akinek életútja kísértetiesen hasonlít anyjáéra.
Tényleg ő sem vágyik másra az anyaságon kívül? És vajon miért vezet titokban naplót az éj leple alatt?
Zubor Rozi háromgyermekes Anya, újságíró, podcaster, a Micsoda történetek könyvsorozat társszerzője. Megható és elgondolkodtató első regénye egy érzelmi utazásra invitál önmagunkba.
