Csillogás és nyomor, szerelmi háromszög, érdekházasság, a hotel, ahol Verlaine meghalt, Quasimodo felejthetetlen szerelme és a múló idő – ez mind Párizs, ahogy a klasszikus irodalom legnagyobb írói látták. Nyolc könyv, ahol a francia főváros nemcsak háttér, hanem szinte maga is főszereplő.
Émile Zola: Hölgyek öröme
Zola társadalmi és biológiai vizsgálódásainak színhelye ezúttal egy hatalmas párizsi áruház, az Au Bonheur des Dames. Octave Mouret, a csinos és szemfüles dél-franciaországi kereskedősegéd érdekházassága révén előkelő üzlethez jut. A császárság talmi csillogásában, a párizsi újgazdagok eszeveszett pompaszeretetében azonnal meglátja a nagy lehetőséget: hideg módszerességgel elnyeli a kispénzű, „szolid” konkurrenciát, és a végsőkig kizsákmányolt elárusítónők hadával megteremti a divathölgyek tündérálmát, a káprázatos, csillogó „modern” áruházat.
Arisztokrata nők, színésznők, könnyűvérű lányok, a párizsi élet ezer meg ezer fénybogara szédül bele az omló csipkék, a meleg fényű selymek, a lenge tüllök lobogásába.
Ernest Hemingway: Vándorünnep
A Vándorünnep az író posztumusz kötete, melyben ifjúkora egyik nagy élményét, az „elveszett nemzedék” húszas évekbeli Párizsát idézi fel. A laza visszaemlékezésfűzér feleleveníti a feledhetetlen város hangulatát, a dohányfüstben pácolódó Café des Amateurs jellegzetes bűzét, a lovas tartálykocsik dübörgését, a hazafelé vezető út kis üzleteit, kereskedőit, újságárusait, a hotelt, ahol Verlaine meghalt, s amelynek legfelső emeletén maga az író lakott és dolgozott.
„Enyém egész Párizs, de én a füzetemé meg a ceruzámé vagyok” – írja Hemingway. A későbbi világsikerű könyvek alkotója feldolgozandó nyersanyagként szemléli az őt körülvevő világot, az „amerikai kolónia” figuráit, kiváló portrékat rajzolva többek közt Gertrude Steinről, Ezra Poundról, Ford Madox Fordról, s kiváltképp Scott Fitzgeraldról.
Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame
Lépj be a középkori Párizs árnyakkal teli világába, és ismerd meg Quasimodót, a Notre-Dame-székesegyház groteszk harangozóját, Claude Frollót, a gyötrődő főesperest, Esmeraldát, a szépséges cigány táncoslányt, valamint a jóképű Phoebus kapitányt, aki elhiteti Esmeraldával, hogy szereti. A bűn, a szerelem, a remény és a megváltás e sötét és elgondolkodtató meséje izgalmas szórakozást ígér.
Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában
Marcel Proust életműve a modern irodalom kiapadhatatlan forrása. Nagyszabású regényciklusa, Az eltűnt idő nyomában nemcsak a 20. század francia irodalmának, hanem a világirodalomnak is klasszikus műve. Művészetével és a regény formájának megújításával Proust új utat kezdett, új látásmódot teremtett az irodalomban. Nem leír, hanem felidéz, emlékek, hangok, színek és benyomások révén kutatja az eltűnt, múltba vesző valóságot.
Honoré de Balzac: Elveszett illúziók
Az Elveszett illúziók főszereplője tipikus 19. századi regényhős: a világ meghódítására készülő, de a polgári társadalomban helyét csak önfeladás árán megtaláló fiatalember. A ragyogó szépségű, rendkívül tehetséges főhős, Lucien de Rubempré a vidéki életet a maga számára kevésnek, szűkösnek találja, költői ambíciói is vannak, ezért Párizsba megy, hogy karriert csináljon. A karrier persze nemcsak költői hírnevet, vagyont és tekintélyt jelent számára, hanem nagy szerelmet, egyénisége kiteljesítését is. Természetesen megbukik tervével, tapasztalatokban gazdagon, de minden illúziójától megfosztva búcsúzunk tőle a regény végén.
Balzac a tévesztett karrier kapcsán hatalmas tablót rajzol a polgárkirályság Párizsáról, a tollukat eladó intellektuelekről, a minden hatalmat és minden szép nőt bitorló bankárokról és tőkepénzesekről, a nagy- és félvilág csillagairól, az élet minden területének kapitalizálódásáról. A történet másik szála, a vidéken nyomdászkodó David Séchard sorsa példázza, hogy nincs menekülés: nemcsak Párizsban ilyen az élet, a valaha patriarchális vidéken sem különb.
Gustave Flaubert: Érzelmek iskolája
Mikor Frédéric Moreau, az ifjú jogászhallgató megpillantja a karcsú, igéző tekintetű, nála jó pár évvel idősebb Madame Arnoux-t, élethosszig tartó rajongás veszi kezdetét. Frédéric összebarátkozik a nő férjével, a sikeres üzletemberrel, Jacques Arnaux-val, így Madame Arnaux és a fiatalember útjai az évek során újra meg újra keresztezik egymást. Anyagi problémákon, politikai káoszon és megszámlálhatatlanul sok viszonyon át is a nő marad életének központi figurája és egyetlen szerelme.
Charles Dickens: Két város regénye
A Két város regénye Párizsban és Londonban játszódik az 1789-es forradalom előtt és alatt. Két város, két férfi, egy fiatal nő. A klasszikus szerelmi háromszöget izgalmassá teszik a felvett és elcserélt nevek, a hasonmások és álöltözetek, miközben lassan, de biztosan újabb és újabb személyes titkok kerülnek napvilágra. Az egyéni sorsok hátterében sejlenek fel a társadalom visszásságai.
Dickens mesterien szőtt története remekbe szabott ábrázolása a kiszolgáltatottságnak, a gátlástalanságnak, a naivitásnak is. A szerző nem hazudtolja meg önmagát: ezúttal is az elnyomottak mellé áll.
Alexander Dumas: Margot királyné
A történelmi tényekre épülő regényben az elfojtott vágyakat, viharos szerelmi ütközeteket egy uralkodópár szenvedi meg a XVI. század végén: Henrik király Valois Margit hercegnőt veszi nőül, egyikük katolikus, másikuk kálvinista, vállalt szerepük egy kettészakadó ország egyesítése volna. A könyv halhatatlan főhőse, Margot királyné a francia nő egyik örök szimbólumává vált, nem véletlen, hogy históriájából nagy sikerű film is készülhetett Isabelle Adjanival a címszerepben.
Nyitókép: PickPik
