Amikor Zola darabját betiltották, keresztes hadjáratba kezdett a cenzúra ellen

Amikor Zola darabját betiltották, keresztes hadjáratba kezdett a cenzúra ellen

Elárverezték Emile Zola Germinal című regénye színpadi változatának kéziratát, az ötfelvonásos mű 454 lapja 138 600 euróért (50 millió forint) kelt el a Sotheby's online árverésén, írja az MTI.

sa | 2021. december 09. |

A szerző utolsó jelentős, még magántulajdonban lévő kéziratát Roselyne Bachelot kulturális miniszter kérésére a Francia Nemzeti Könyvtár (BNF) vásárolta meg, ahol Zola legtöbb más kéziratát is őrzik.

Az aukciósház nem fedte fel a vevő kilétét, a BNF azonban később közleményben jelentette be, hogy az ő megbízásából egy észak-franciaországi iparvidék, Porte du Hainaut települési közössége tette a legmagasabb ajánlatot a liciten.

A leütési árat előzetesen 100-150 ezer euróra becsülték. Az eladóról csak annyi tudni, hogy egy névtelenségét kérő európai gyűjtő, de arról, hogyan került hozzá az ereklye, nem árult el részleteket a Sotheby's.

A szénbányászok lázadásáról szóló Germinal Zola egyetlen regénye, melyhez maga írta a színpadi átiratot. A híres Rougon-Macquart sorozat 13. kötete tabu nélkül mutatja be a munkásosztály és a jómódú burzsoázia közötti kapcsolatot. A színdarab teljesen önálló mű az 1885 márciusában kiadott regényhez képest.

Az alaposan átdolgozott és javított, kivételes kézirat a darab első verziója, 

az akkori cenzúra a mű radikális javítását kérte: követelte az olyan szavak eltüntetését, amelyek "szocialista és nihilista karaktert" kölcsönöznek a színdarabnak.

Zola fáradhatatlan keresztes hadjáratba kezdett a cenzúra ellen - írja honlapján a Sotheby's aukciósház. 1885. november 7-én a Le Figaro című lapban fejezte ki felháborodását. "A könyv felszabadult. Az újságírás felszabadult. A színház örök rabszolgaságra van ítélve? Szégyen, hogy egy ilyen nagy országban, mint a miénk, jelen pillanatban csak az irodalom őrizte meg dicsőségét".

Három évig tartó tilalom után a színdarabot végül 1888-ban mutatták be a Théatre du Chatelet színpadán. Az ingyenes előadásra 20 ezer érdeklődő ment el, holott csak 3500 hely volt.

A Sotheby's szerint ez az utolsó Zola-kézirat, amely még magánkézben volt. Az író legtöbb kézirata, köztük maga a Germinal című regény a Francia Nemzeti Könyvtár (BNF) tulajdonában van.

A világirodalom-történet legnagyobb botrányai
Tovább olvasok

Az árverés előtt észak-franciaországi kommunista képviselők, köztük Fabien Roussel köztársaságielnök-jelölt, felszólították az államot a színdarab kéziratának megvásárlására, hogy az a szerző műveinek többségéhez hasonlóan hozzáférhető legyen közgyűjteményben. "A Germinal immár közkincs" - hangsúlyozta az önkormányzati társulás vezetője.

A nemzeti könyvtár főigazgatója, Laurence Engel közölte, hogy az új szerzeményt, amelynek "erőteljes szimbolikus jelentősége" van, szeretnék majd bemutatni az északi iparvidéken. Engel szerint a színpadi változat kéziratának megléte segít még jobban megérteni a Germinalt, "a francia irodalom egyik legemblematikusabb művét".

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A világirodalom-történet legnagyobb botrányai

...

Magyarország is példa a cenzúra világszintű növekedésére

Oroszország volt a zászlóshajó, Magyarország megy utána, írja a Publishers Weekly.

...

Dickens levélben panaszkodott egy neki rendezett, karácsonyi vacsoráról

Charles Dickens 1858-ban egy barátjának, a nagyhatású kertépítő és építész Joseph Paxtonnak írott levelére lehet licitálni december 15-én egy londoni árverésen.

KÖNYVHÉT
...

Flair Podcast #5: A póniklubtól Esterházyig – így váltunk olvasóvá

Hogyan váltunk olvasóvá? Flair Podcast az Ünnepi Könyvhéten a szerkesztőséggel.

...

Flair Podcast #3: Mindenkinek van egy saját Bermuda-háromszöge – Beszélgetés Mechiat Zina költővel

Mechiat Zina költővel beszélgetünk második, Bermudák találkozása tilos című kötetéről.

...

Flair #2: BookTok, politikai viharok és az Alice Munro-titok – Beszélgetés Milovecz Laurával

Könyvhét, Vigadó tér 18-as stand: podcast a flair székekből, hallgassátok! 

...

Tarr Zoltán a Könyvhéten: Felfüggesztjük az árkötöttségi törvény alkalmazását

A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter bejelentését az Ünnepi Könyvhéten lelkes taps fogadta.

...

Flair Podcast #1: Paneloktól a londoni elitig – David Szalay és a Test

Spontán, kötetlen kibeszélő David Szalay Booker-díjas regényéről a Vigadó térről.

...

A bennfentes kívülálló – David Szalay megnyitotta az Ünnepi Könyvhetet

A magyar származású kanadai-brit író nyitotta meg a 97. Ünnepi Könyvhetet. Mutatjuk a beszédet. 

Hírek
...

„Korunk legnagyobb regénye” – 40 éve jelent meg Nádas Péter nagy műve, az Emlékiratok könyve

...

A bennfentes kívülálló – David Szalay megnyitotta az Ünnepi Könyvhetet

...

Tompa Andrea, Terék Anna és Patat Bence is ott lesz a FISZ-táborban

...

Idris Elba: Nem mindenki örülne egy fekete James Bondnak

A hét könyve
Kritika
David Szalay szűkszavú hőse egy életen át sodródik – de mégis végig szurkolsz neki
David Szalay: Az erőszak, a vágy és a trauma nem elbeszélhető

David Szalay: Az erőszak, a vágy és a trauma nem elbeszélhető

Interjú a magyar származású Booker-díjas szerzővel, aki idén megnyitó beszédet mond az Ünnepi Könyvhéten.

David Szalay: A főhősöm éppen olyan rejtélyes, mint bármelyik igazi ember

David Szalay: A főhősöm éppen olyan rejtélyes, mint bármelyik igazi ember

Miért lényeges, hogy a főhős mit és hol ebédel? És tud-e a szerző pszichológiai kórképet festeni a szűkszavú Istvánról?

Szerzőink

ta
ta

Még 6 regény külföldi íróktól, amire érdemes figyelni az Ünnepi Könyvhéten

Bakó Sára
Bakó Sára

6 magyar regény a Könyvhét megjelenései közül, amit semmiképp ne hagyj ki

...

Rebecca: modern nő vagy önző manipulátor?

...

Így ír történelmi regényt a Z generáció – Kibeszéltük a Lázár című bestsellert!

...

„A sorsszerűségről beszél” – Biró Zsombor Aurél kedvenc regényéről mesél az Alkotótárs podcastben