Háy János: Létvizsgálatban vagyok érdekelt

Háy János: Létvizsgálatban vagyok érdekelt

Rendhagyó módon zajlott Háy János A cégvezető című regényének margós bemutatója, hiszen beszélgetőtársa, Bojár Gábor interneten keresztül jelentkezett be, az író pedig közönség előtt, a Várkert Bazár színpadán mesélt a szembesülés fontosságáról és a léttel szembeni jóindulatáról.

Fotó: Posztós János

Ruff Orsolya | 2020. október 18. |

  • A cégvezető című új regényéről Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója faggatta Háy Jánost – Bojár monitoron jelentkezett be, és felvezetőjében olyan íróként jellemezte Háyt, aki vesébe lát, barátként ugyanakkor jó humorú, társasági emberként ismerte meg. Válaszában az író elmondta, hogy általában hajlik a depresszióra, de azt humorosan szokta előadni.
Háy János
A cégvezető
Európa, 2020, 370 oldal
-
  • Háy szerint a körülöttünk lévő világ morálisan, ideológiailag be van árazva, és van egy háló, ami a dolgokat elhelyezi. Van tehát egy útmutatónk a világban, és azt hisszük, hogy tudjuk, ki kicsoda. Amikor az ember írni kezd, ennek a morális hálónak a háta mögé lép, és onnan akarja megragadni az embert, ahol még nincs morálisan beárazva. „Létvizsgálatban vagyok érdekelt” – mondta, a célja pedig, hogy minél mélyebbre ásson „ebbe a lénybe”, azaz a címszereplőjébe, akit ő maga nem tart annyira rossznak: „Alapvetően jóindulatú vagyok az emberi léttel szemben”.
  • Szerinte nem ír lehangoló könyveket, és inkább azokat a tévéműsorokat tartja lehangolónak, amelyek azt sugallják, hogy igenis szórakozzon. Merő optimizmusként jellemezte azokat a könyveket, amelyek arra kapacitálják az olvasót, vizsgálják felül, kicsodák a világban, mi a dolguk, és hogyan viszonyuljanak a világhoz és benne saját magukhoz.
  • Bojár szerint ugyanakkor nehéz szeretni ezt a cégvezetőt és nem könnyű pozitívan látni az ő életét és tragédiáját. Érdekelte viszont, hogy Háy miért pont őt kérte fel erre a beszélgetésre. A válasz: „Nem azért, mert rólad mintáztam a cégvezetőt”. Hozzátette még, hogy szeret olyan emberekkel beszélgetni, akik ugyan figyelmesek, de máshonnan látják a világot. Nem ért egyet azzal, hogy a cégvezető nem szerethető, és szerinte a saját elfogadó készségünk is próbára tehető azzal, vajon megszeretjük-e (ő megszerette).

-

  • Bojár olvasás közben kereste a közös pontokat saját magában és a cégvezetőben; talált is néhányat, ami szíven ütötte (ezek között említette, hogy az ő életében az apa-fiú kapcsolat áldozatul esett a cégépítésnek, vagy amikor inkább a vállalkozására figyelt és nem a feleségére). Bojár ugyanakkor vitatta a könyv azon mondatát, hogy a tőkének semmi más célja nincs, mint gyarapodni, de Háy azt felelte, hogy a regény alapvetően E/2-ben van megírva, és még véletlenül se keverjük össze azzal, hogy ő beszélne a könyvben – ez egy belső párbeszéd, amikor a narrátor számon kéri a cégvezetőt.
  • Háy szerint az élet teljesen átlagos, és az teszi különlegessé, hogy az adott személy éli meg. Éppen ez adja az egyediségét: „Amúgy, ha messzibbről nézem, onnan nagyon hasonlóak ezek az életek, és tök jó, hogy hasonlóak”.
  • Bojár szerint egy látszólag sikeres ember kudarcos élete jelenik meg a könyvben, amelynek akadt több olyan pontja, amely számára nem volt annyira ismert (ezek között említette a vidék-Budapest ellentétet, és megfogalmazása szerint megütötte a Rákosi-korszak funkcionáriusainak világa is). Háy János szerint minden könyvnek van valamiféle reália háttere, és írás előtt ennek a reália anyagnak az ismeretét nem lehet elodázni. 30-40 évet, tágabb értelemben 100 évet fog át ez a könyv, valamilyen jártasságnak tehát kell lennie, mert különben a történet nem tud elmozdulni. Ha olvasóként elkezdesz gyanakodni, hogy valamiben pontatlan a szöveg, akkor elindul egy mély gyanakvás a könyvvel szemben, ami ellenségessé teszi az olvasót. A háttér megteremtése ahhoz szükséges, hogy elrugaszkodjunk, a valódi és végső célja pedig nem más, mint hogy íróként a lehető legnagyobb mértékben fel tudjon tárni egy sorsot, és egy igazi világot tudjon ráépíteni.

-

  • A bemutatón szóba került a szocialista nagyipar leépülése, az az időszak, amikor a rendszerváltás idején milliók kerültek az utcára. Bojár megjegyezte, hogy a versenyképtelenség miatt haltak el ezek a cégek, a könyv ugyanakkor „nem látja, hogy közben épült is valami”, egyúttal hozzátette, hogy kapitalistaként is szeretné kicsit megvédeni a kapitalizmust. Háy erre elmondta, hogy „a könyvben való megszólalás mindig annyit láttat”, ahol éppen az események tartanak. Az író egyébként nagy szembesülés-történetként definiálta a könyvet, emlékeztetve arra, amikor a főhős a végén rákérdez, hogy akkor hogyan tovább. Szerinte a mindennapok alapkérdése éppen az, hogy miért éljem le azt a napot.
  • Bojár Gábor felvetésére, hogy csak a végére derül ki a szereplők neve, Háy elmondta, hogy a karaktereinek akkor lesz nevük, amikor „nem a funkciójuk, hanem a sorsuk által egységben vannak”. Amikor a főhős elkezd kételkedni abban az életútban, amit leélt, és eljut odáig, hogy szembe mer nézni azzal, hogy valamit nem csinált jól, akkor válik azonossá azzal a sorssal, amit él, és akkor lesz neve.
  • Szerinte egy sikerszerző írhat receptúra alapján, de alapvetően, ha íróként a dolgok mélyére akar valaki ásni, akkor nem tud receptszerűen működni, mert „mindig másképp nyílnak az ajtók”, ahogy azt elképzelte.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Barabási Albert-László szerint idén márciusban kezdődött a 21. század

Melyik hálózatképből lett először műalkotás, mit jelent a vizualizáció a kutatásban, és milyen következményekkel járhat, ha egy globális hálózat túlontúl besűrűsödik? Ilyen és ehhez hasonló kérdések is szóba kerültek Barabási Albert-László és Valuska László beszélgetésén.

...
Nagy

Vajon mit üzen Szécsi Pál egy csöpögő csapon keresztül?

Új könyve leginkább azokról a traumákról szól, melyeket a párkapcsolatainkban szerzünk - árulta el Karafiáth Orsolya péntek este a Margón, ahol Valuska László életrajziságról, arányokról és öndefinicióról is faggatta a szerzőt.

...
Nagy

Vámos Miklós: A Dunapestnek öt főszereplője van, és az egyik a ház

A Pozsonyi út 38-40. történetét meséli el Vámos Miklós új regénye, a Dunapest, amelyet tegnap este mutattak be a Margón. Az íróval Inkei Bence beszélgetett. 

KÉPALÁ 2020
...
Nagy

Elindult a KÉPALÁ pályázat - Neked mit mesél a fotó?

...
KÉPALÁ - Testőrök között

Győry Domonkos: Papamobil [Képalá]

...
KÉPALÁ - Apa

Papp Ágnes: Vízidő [Képalá]

Hírek
...
Hírek

Sorsok között – Beszélgetés Mécs Annával

...
Nagy

Borítópornó: 5+1 látványos őszi könyvborító

...
Hírek

Kövér László bejelentkezett A Szolgálólány meséje szereplőjének

...
Hírek

Olvass könyveket Jo Nesbo hősével!

...
Hírek

Egy kanadai játékgyár 15 milliárd forintért veszi meg a Rubik-kockát

...
Hírek

Párizs és New York legendás könyvesboltja is segítségért könyörög

...
Kritika

A kötelező Bánk bán technóra válik szerethetővé

Tarnóczi Jakab rendező Katona József Bánk bánjához, vagyis, nemzeti klasszikushoz, kötelező olvasmányhoz nyúlt, hogy megmutassa, az irodalmi és színházi hagyomány is élővé válik, ha újra merjük gondolni.

Szerzőink

...
Laki Péter

Az Eragon szerzőjének új csillagközi kalandjában egy percre sincs megállás

...
Valuska László

A sötétség azért van, hogy könnyebben meglássuk a jót

...
Németh Róbert

Németh Róbert: Van egy fény, ami sosem alszik ki

A hét könyve
Kritika
A sötétség azért van, hogy könnyebben meglássuk a jót
...
Nagy

Carmen Maria Machado: A tulajdonosán kívül senkinek nincs köze a másik testéhez

Az év elején jelent meg magyarul Carmen Maria Machado első önálló kötete. A szerző provokatív, határfeszegető novellái gyakran abszurd, meghökkentő módon, sok zsáner elemeit felhasználva mesélnek sajátosan női témákról és tapasztalatokról. Interjúnkban szóba kerültek olvasói reakciók, az év eseményei és azoknak esetleges hatásai is.