Illyés, Térey, Krúbi - ők írták kortárs szerzőink szerint a legfontosabb közéleti verseket

Illyés, Térey, Krúbi - ők írták kortárs szerzőink szerint a legfontosabb közéleti verseket

Szerinted melyik a legfontosabb közéleti vers? - kérdeztük Az olvasók országa sorozatunkban a kortárs íróktól és költőktől. A sorozat célja az volt, hogy a választások előtt könyvek segítségével igyekezzünk válaszokat találni az aktuális hazai közéleti kérdésekre. Ebben a cikkben összegyűjtöttünk, milyen verseket említettek a megkérdezett szerzők.

Könyves Magazin | 2022. március 31. |
Az olvasók országa című tematikus sorozatunk könyvek segítségével igyekszik körbejárni a legaktuálisabb közéleti kérdéseket a választások előtt. Interjúk, podcastek, recenziók, beszámolók, beleolvasók sorával hozunk képbe, mert hisszük, hogy a széleskörű tájékozódás is segít építeni a társadalmunkat. A sorozat többi cikkét itt találod.

Bödőcs Tibor

A legekkel bajban, pörben, vitában vagyok. Azt hiszem, az irodalomban nem lehet, kell leget hirdetni. Én legalábbis nem tudok. A közéleti vers kategóriája is problematikus, mert olyan verseket is idesorolnék, sorolhatnék, amik látszólag nem is közéletiek, de ha már... jó lenne lelkesen, mint Petőfi, harcosan, mint Ady, de valahogy mostanában gyakrabban lapozom Petri keserű, bölcs, alkoholban ázó remekeit. 

"Sziszifosz visszalép

Rettenthetetlen hülyék kora jő.
Pojácák vagy gazemberek? Is-is.
Egyszerre röhögöm és félek általlátni:
a szikla óhatatlan visszafelé görög." 

Valamint Krúbi: Orbán, verd ki a Ferinek!

Czakó Zsófia

Korányi Mátyás Kedves Hazám!

Kedves Hazám!

 

Arra gondoltam, kimegyek a kertbe, és
lassú mozdulatokkal elásom magam.
Úgy képzelem el, az ugar már fel van
törve, meg van lágyítva, ásóval, kapával.
Oldalamon fekszem és tenyerem élével
magamra húzom a porhanyós, fekete földet.
Mint valami takarót, hogy fedjen el, egészen.
Egyre mélyebbre süllyedek, mígnem
teljesen eltűnök. Vagy be is falazhatnám
magamat. Téglatest alakú, nehéz fejem
biztosan passzolna valamelyik épületsíkba.
Úgy képzelem el, már ki van bontva
a helye és pontosan illeszkedik oda,
akár a puzzle darabkák, mikor helyükre
kerülnek végre. És akkor összeáll a kép.
Eggyé válhatok vízzel is: kádban vagy
esővel, Dunával, Balatonnal, de bármely
bányató vagy akár pocsolya is megteszi.
Úgy képzelem el, szétolvadok benne,
mint szájpadláson az ostya, a savanyúcukor.
Kicsit megédesítem, ízt adok neki.
Mikor megkóstolod, nyelveddel csettintesz,
és azt mondod halkan, szinte magad elé:
Ez igen. Ezért megérte. Aztán a falnak
dőlsz (néha úgy érzed, tartalak ilyenkor -
nem érted, miért) és egyik tenyeredből
a másikba pergeted az ültetendő magvakat.

                             

Aztán kimész a kertbe. Megmetszed,
megöntözöd a különféle gyümölcsfákat.
Garázsból előveszed a vászonnyugágyat,
a piros-fehér-zöld csíkosat, amit egyszerű
kinyitni. Napozol, szalmakalapban.
Kicsit leégsz, nem vettél még naptejet.
Légies zenéket hallgatsz rádióból. Pihensz.
Időnként előveszel egy kortárs kötetet.
Olvasgatod, nyugodtan. Így képzelem el.

Gurubi Ágnes

Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról

Középiskolába a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumba jártam, és ahogy az minden iskolánál megszokott volt, a név kötelezett, nekünk Illyést kellett jól ismerni. Én viszont nem rajongtam érte, ha választanom kellett, akkor nyilván József Attilára voksoltam. Érthető, hogy kamaszként a középiskola a jó hangulatról szólt, az Illyés-napokról, a bulikról és az osztálykirándulásokról, szóval nem foglalkoztatott különösebben az irodalom és a közélet viszonya. Aztán ahogy teltek az évek, úgy döbbentem rá, hogy az útravaló, amit az Illyésben kaptam, nem mindennapi, nem szokványos – a gimnáziumi éveim alatt tanultam meg és mélyült el bennem az a fajta érzékenység, ahogyan az emberekhez közelítek, a nyitottság, az elfogadás, a csapatszellem iránti fogékonyságom, a kíváncsiság, és igen, egy idő után a közéletről alkotott véleményem is befolyásolta, meghatározta az a négy év. És pár évvel ezelőtt megtörtént, hogy egy napon elővettem Illyés versét, és szóról szóra, a zsigereimben éreztem a mondanivalóját. Szomorú és tanulságos nap volt.

Fehér Renátó

Az, amelyik a korszakról kísérel meg mondani valamit, miközben nem tekinti magától értetődőnek a nyelvet, amin ezt megpróbálja. Az, amelyik elsődlegesen nem a szerzői portfólió és illetékességi kör szélesítése érdekében születik meg. Volt tíz-tizenegy éve egy vita a politikai költészetről. Ahogy most visszagondolok, talán annyi tanulsága mégiscsak lett annak a vitának, hogy mindig és mindenképp a kor gyermekei (©Wisława Szymborska) vagyunk. Viszont ez az inspiráció elsősorban mintha tematikai konjunktúrákhoz, közvetlen reprezentációs trendekhez vezetett volna. Mert ma az látszik, hogy mindenekelőtt a választott társadalmi ügy és a gesztus ítéltetik meg a szélesebb politikai és médiatérben. Pedig az irodalom egy másik idegen nyelv az anyanyelven belül, a költészet meg eleve beszédhiba.

Térey János Tizenöt éve Zugló című verse épp ezekben a hetekben lesz nagykorú, a Beszélő folyóirat 2004-es évfolyamának február-márciusi számában jelent meg. Egy történelmi korszakforduló (1988–90) közérzetének nagyverse, 15 éves (!) távlatból, egyén és politikai közösség viszonylatában. Eufórikus nyitány, aztán középgenerációs rezignáció. Az illúzióvesztésbe és kiábrándultságba lehetett nekünk már megérkezni, némi elszánt és kitartó indulattal, plusz kurzivált iróniánkat folyton idézőjelbe téve. Innen indulunk egy ideje.

Nyáry Krisztián

Nádasdy Ádám: A hazafiúi hűségről. Mert nem tudok egyetlent választani, de legutóbb ettől állt meg bennem a levegő. Ha klasszikus kell, akkor: Kölcsey: Zrínyi második éneke vagy József Attila: Hazám. (Azért sem írtam csak egyet.)

Vida Kamilla

Rendkívül nehéz erre a kérdésre abban a formában válaszolni, ahogyan fel van téve, és nemcsak azért, mert sosem egyszerű „kedvenceket” mondani, hanem ha kellően komolyan vesszük a kérdést, akkor ki kellene nyitni a mi a közéleti vers? – vitát. Hol kezdődik a versben a magánélet, hol a közélet? Az én álláspontom szerint szinte minden vers közéleti vers, mert a vers mondandó: gesztus a nyilvánosságban. A szerző a saját felelősségével, ízlésével, érdeklődésével, szenvedélyével és értékrendjével dönt arról, hogy miről fog beszélni a többieknek, a vers megírása önmagában azt jelenti, hogy valamit, ami az enyém, szeretnék közössé tenni. Ez számomra közéletiség. De ha eltekintünk ettől az egyébként nem mellékes terminológiai vitától, akkor azt mondanám, hogy szerintem a legfontosabb közéleti vers a Tanuld meg ezt a versemet Faludy Györgytől.

Lackfi János

Szeretném, ha Tolnai Ottó Lötyöge, avagy be kell-e avatkozni?-ja lenne az. Az igazi erőről beszél. Az alapsztori fontos: Lötyöge a legerősebb fiú az osztályban, mikor kiakad valakire, tajtékzani kezd, és azt üvölti: "fogjatok le, mert megölöm!". És a srácok lefogják, ő pedig úgy tesz, mintha tényleg nem tudná lerázni magáról őket, és lassan lecsillapszik. Persze gyönyörű vers, rengeteg minden van még benne, kéretik elolvasni, de ezt a mozzanatot nagyon erősen meg kéne jegyeznünk. Bármennyi hatalmat kapunk is, bármennyire úgy érezzük, igazunk van, bármennyire felbőszítenek, pont így viselkedni. Hagyni, hogy lefogjanak, és nem ölni meg.

Kukorelly Endre

A legerősebb négy sor Eötvös József Én is szeretném… című, 1846-os költeményének kilencedik szakasza: S ilyen legyen dalom: egy villám fénye, / Egy könny, kimondva ezrek kínjait; / Kit nem hevít korának érzeménye, / Szakítsa ketté lantja húrjait.” Eötvös amúgy gimnáziumi éveiben még nemigen tudott magyarul. Tk. elég jó még egy Parfait című vers is.

Gerlóczy Márton

Nem fontosak. Ventilálásra szolgálnak. A közéletnek legkevesebb két része van, és egy közéleti vers a közéletnek arra a részére van hatással, amelyik a másik ellen hergeli magát. A Majomország mindig aktuális. Minden országban aktuális.

Erdős Virág

Az „Egy elefánt, ha téved, ha téved” kezdetű mondóka.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Mit gondol az író az olvasók országában? Aki válaszol: Bödőcs Tibor

Érdekel minket, hogy a hazai szerzők hogyan látják irodalom és közélet kapcsolatát, de nem aktuál- és pártpolitikai törésvonalak mentén, hanem eggyel általánosabb nézőpontból, ezért összeállítottunk és elküldtünk nekik egy kérdéssort.

...
Nagy

Mit gondol az író az olvasók országában? Aki válaszol: Gerlóczy Márton

Érdekel minket, hogy a hazai szerzők hogyan látják irodalom és közélet kapcsolatát, de nem aktuál- és pártpolitikai törésvonalak mentén, hanem eggyel általánosabb nézőpontból, ezért összeállítottunk és elküldtünk nekik egy kérdéssort. 

...
Nagy

Mit gondol az író az olvasók országában? Aki válaszol: Vida Kamilla

Érdekel minket, hogy a hazai szerzők hogyan látják irodalom és közélet kapcsolatát, de nem aktuál- és pártpolitikai törésvonalak mentén, hanem eggyel általánosabb nézőpontból, ezért összeállítottunk és elküldtünk nekik egy kérdéssort.

...

Hetényi Zsuzsa: Harcolok azért, hogy ne szokjak hozzá a háború gondolatához

...

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A déli gótika mesterének novellái inspirálták Bruce Springsteen legsötétebb lemezét

Május elején jelent meg Warren Zanes Deliver Me from Nowhere című kötete, amely Bruce Springsteen tán legkülönlegesebb, és leginkább kedvelt lemezén, az 1982-es Nebraskán hallható dalok mögött felsejlő személyes motívumokat, és művészi hatásokat tekinti át.

...
Szórakozás

Jordan? Pipa! – Az alfakosaras, a tárgyalóasztal meg a munkaalkoholista fehér férfiak

Az Air – Harc a legendáért arra a pávatáncra fókuszál, amely 1984-ben zajlott a Jordan család és egy ambiciózus sportszergyártó vállalat vezetői között. Hozzáolvastuk a pár éve magyar nyelven is elérhető Michael Jordan-monográfia vonatkozó részeit.

...
Nagy

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai olyan korhű helyzetjelentések, melyek jelentőségével maguk sem voltak tisztában

Hétfőn este nyílt meg a Cseh Tamás életművéről szóló kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A zeneszerző-énekes idén januárban ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját; a tárlat megidézi emlékét, az archív felvételek pedig visszarepítenek a hetvenes évekbe.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.