A nagyotmondó Háry János teremtője haditörvényszék előtt is állt - Garay János 210

Szekszárdon született polgáriasult nemesi családban, apja kereskedő, később városi tisztviselő volt. Gyerekkorában erősen hatottak rá anyja meséi, szülővárosa környékének népi mondái, amelyeket később fel is dolgozott. Szekszárdon, majd Pécsett járt iskolába, 1829-től orvostudományt és filozófiát tanult a pesti egyetemen. Családja azonban nem tudta tanulmányait támogatni, nehéz anyagi körülmények közé került, s végül ott kellett hagynia az egyetemet.

1833-tól a Regélő és a Honművész című folyóiratok segédszerkesztője volt, 

sokoldalú újságíró vált belőle: írt riportokat, verseket, novellákat, történelmi cikkeket, kritikákat.

1835-ben Szigligeti Edével és Vajda Péterrel megalapította a Pesti Drámai Egyesületet, ő maga is írt történelmi színműveket, amelyek azonban sorra megbuktak. 1834-től jelentek meg hőskölteményei, hazafias versei, Csatár című eposza, amelynek Hunyadi János a hőse, Vörösmarty Zalán futása című hőskölteményének hatására íródott. Kisepikájában (Hunyad kardja, Mátyás király Gömörben) is a múlt dicsőségét emelte ki. Kont című zsarnokellenes balladáját 1838-ben, Kossuth és Wesselényi bebörtönzése idején írta. Prózai írásokat is közreadott, sok elbeszélést fordított németből és franciából, de sikerei ellenére nagy szegénységben élt.

„Egymást érik benne a’ czifraságokkal tömött boltok” - Mindennapi élet a reformkori Pest-Budán
„Egymást érik benne a’ czifraságokkal tömött boltok” - Mindennapi élet a reformkori Pest-Budán

Milyen volt a reformkori Pest-Buda? Hová jártak kikapcsolódni az akkori városlakók, mi okozta a legnagyobb problémát a mindennapokban, mi volt a pesti színházak egyik legnagyobb vonzereje, és ki az a kószáló? Irodalom és várostörténet találkozása a PIM és a FUGA közös előadásán.

Tovább olvasok

1837-től a Rajzolatok, majd a pozsonyi Hírnök szerkesztője volt, de mivel nem értett egyet e lapok konzervatív vonalával, csak külföldi tudósításokat fordított. 1839-ben Pesten a Jelenkor és a Társalkodó című lapok munkatársa lett. 1842-től Erdélyi Jánossal a Regélő Pesti Divatlapot szerkesztette, ezt azonban egészsége megromlása miatt 1844-ben Vahot Imrének adta át. Ekkortájt, 1843-ban született Garay legismertebb és legnépszerűbb műve, Az obsitos című elbeszélő költemény, amelyben megteremtette Háry János, a nagyotmondó katona alakját.

Népies hangvételével e mű számos, ma is élő szólás forrása lett, s Petőfi János vitézéhez is előképül szolgált.

Kodály Zoltán ebből a történetből írta híres daljátékát, a Háry Jánost, Garay más verseit Liszt és Erkel is megzenésítette.

Toldy Ferenc ajánlatára Garay 1845-ben Pesten, az Egyetemi Könyvtárban helyezkedett el tisztviselőként. 1847-ben kiadta Az Árpádok története balladák- s mondákban című történelmi sorozatát, amelyben a magyar függetlenség eszméjét helyezte a középpontba. Az 1848-as forradalmat versekkel köszöntötte (Szabadság dal, A március tizenötödikei nép), s 1848 áprilisában a pesti egyetemen a magyar nyelv és irodalom ideiglenes, később rendes tanára lett. Egy ideig nemzetőr is volt, de betegsége miatt a harcokban nem vett részt. 1848 őszén ő volt Kossuth Hírlapjának segédszerkesztője. A szabadságharc bukása után mozgósító versei miatt haditörvényszék elé került, s bár hamar szabadon bocsátották, egyetemi katedráját nem kapta vissza. Ismét az Egyetemi Könyvtárba került, s megírta Szent László című eposzát, amelyet fő művének tekintett.

Garay János a reformkor irodalmának jelentős alakja volt. Stílusa a városi polgárság ízlésvilágához igazodott,

műveiben a romantika emberi és nemzeti témáit szólaltatta meg, de hatott rá a biedermeier érzelem- és gondolatvilága is.

Széchenyi és Kossuth politikai eszméinek hatása alatt a polgári fejlődés szükségességére mutatott rá prózájában (Széchenyi István, Úti Képek), észrevette az osztályellentéteket és a parasztság forradalmi erejét (A hetyke huszárok). Shakespeare műveit elemző tanulmányt is írt Dramaturgiai füzér címmel. Belekezdett az első magyar irodalomtörténeti és nyelvészeti egyetemi tankönyv megírásába, ez azonban befejezetlen maradt.

Szendrey Júlia írt hazafias verseket és részt vett a forradalom előkészítésében is
Szendrey Júlia írt hazafias verseket és részt vett a forradalom előkészítésében is
Tovább olvasok

Munkásságát már életében elismerték. A Magyar Tudós Társaság (a Magyar Tudományos Akadémia) 1839-ben levelező taggá választotta. 1842-ben a Kisfaludy Társaság is felvette tagjai sorába, majd két év múlva segédtitkárául választotta. 1843-ban megkapta az Akadémia Nagyjutalmát (Fényes Elekkel megosztva), 1846-ban Frangepán Kristófné című művéért a Kisfaludy Társaság pályadíját, 1847-ben pedig a Bosnyák Zsófiával a Társaság jutalmát. Népszerűségét mutatja az is, hogy 1845-ben Bihar és Zala vármegye táblabírói címmel tisztelte meg.

Élete utolsó éveiben elvesztette látását, ekkor született alkotásait családtagjainak diktálta. 1853. november 10-én halt meg Pesten, temetése az osztrák elnyomás elleni hatalmas tüntetéssé vált.

(Forrás: MTVA Sajtóarchívum)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

„Egymást érik benne a’ czifraságokkal tömött boltok” - Mindennapi élet a reformkori Pest-Budán

Milyen volt a reformkori Pest-Buda? Hová jártak kikapcsolódni az akkori városlakók, mi okozta a legnagyobb problémát a mindennapokban, mi volt a pesti színházak egyik legnagyobb vonzereje, és ki az a kószáló? Irodalom és várostörténet találkozása a PIM és a FUGA közös előadásán.

...

Orosz kém volt-e Petőfi - 50+1 magyar irodalmi tévhitet tisztáz Milbacher Róbert

A Legendahántás olyan, a magyar irodalommal kapcsolatos népszerű tévhitekkel és kérdésekkel foglalkozik, mint hogy vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? Tényleg nadrágban járt Szendrey Júlia?

...

Szendrey Júlia prózájának van egy vadromantikus oldala [N/ők is írtak]

Szendrey Júlia nevét sokan ismerik, de a róla kialakult kép középpontjában mindig a személye állt, nem pedig a művei. Gyimesi Emese Szendrey Júlia-kutatóval a verseiről, meséiről és elbeszéléseiről beszélgettünk, és azt jártuk körbe, hogy milyen is volt ő önálló alkotóként. 

Magyar vidék, abszurd humor: Öt novelláskötet a nyaralásra

Magyar vidék, abszurd humor: Öt novelláskötet a nyaralásra

Állomások: Szolnok, Balaton, disztópia.

Szerzőink

chk
chk

Más lett volna a Dűne vége, ha nem hal meg idő előtt az írója? - Három sorozat, amit más szerzők fejeztek be

Bakó Sára
Bakó Sára

Foci, szex és nagy pénzek: tényleg játék az élet a profi sport világában?

A hét könyve
Kritika
Foci, szex és nagy pénzek: tényleg játék az élet a profi sport világában?
11 filmadaptáció, amiről meg se mondanád, hogy könyvből készült

11 filmadaptáció, amiről meg se mondanád, hogy könyvből készült

Lássuk, meg tudunk-e lepni!

Olvass!
...

Feláldoznád a személyiséged azért, hogy jobb embernek tartsanak? - Olvass bele Frída Ísberg izlandi író regényébe!

Te átmennél az empátiateszten, és bevállalnád, amivel jár?

...

Tudtad, hogy a magyarok Noé leszármazottai? – Olvass bele a Jöttünk, láttunk, itt maradunk című könyvbe!

Történelem szakmaian és humorosan.

...

A hősnő, akit magáról mintázott az Anne, a Zöld Oromból írója – Olvass bele az Emily című regénybe!

Nincs is jobb alkalom a nyárnál Lucy Maud Montgomery regényeire.

Kiemeltek
...

Foci, szex és nagy pénzek: tényleg játék az élet a profi sport világában?

A sok foci és még több toxikus maszkulinitás ellenére sem fogod sarokba hajítani ezt a kötetet! A Nem úgy, mint ti a hét könyve.

...

Így dolgozott kémregényein John le Carré, aki maga is kém volt

Hogyan alkot egy olyan thrilleríró, aki annak idején kém volt? John le Carré jegyzeteiből kiderül.

...

Spiró György: Hungária és Magyarország nem azonos

Hallgassátok meg az íróval készített podcastünket!