Harag Anitánál a rácsodálkozás öröme után jön a kegyetlen szerkesztés

Harag Anitánál a rácsodálkozás öröme után jön a kegyetlen szerkesztés

Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb című novelláskötetével 2020-ban elnyerte a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat. Ennek apropóján beszélgetett a szerzővel Jánossy Lajos a Müpa 2021/22-es Literárium-sorozatában, ahol szó esett sikerről és kritikáról, ahogy arról is, hogy mitől lesznek a novellák jól szerkesztett, feszes szövegek. Az eseményen közreműködött Menczel Andrea és Juhász Gábor.

Nyitókép: Valuska Gábor

Simon Eszter | 2022. december 13. |

Harag Anita első kötetének tétje nem a siker volt, hanem az, hogy a következő kötetei már biztos lábakon álljanak. “Úgy voltam vele, mint aki úszni tanul. Csak beletapicskoltam a vízbe, de a díjakkal bedobtak a mélyvízbe.” A szerző ennek ellenére nem szorongott a sikertől, inkább azon izgul, hogy a következő munkájával megüsse az első szintjét. “Azt hiszem, kezdem megtanulni, hogy ne gondoljak minden leírt mondat után arra: ez vajon olyan, mint az Évszakhoz képest hűvösebb?”

HARAG ANITA
Évszakhoz képest hűvösebb
Magvető, 2021, 132 oldal
Harag Anita: Évszakhoz képest hűvösebb

A szerző felidézte az egyetemi éveinek egyik fontos leckéjét: az a jó könyv, amiből nem csak az író szándékai olvashatóak ki. Éppen ezért örült, hogy a kritika olyan nézőpontokra világított rá, amelyek eszébe sem jutottak. Simon Attila például társadalmi vonatkozásokat vett észre a Székesfehérvártól nyugatra című novellában, míg a szerző a szereplők viszonyára fókuszált. A szövegben egy házaspár a nő halott apjának holmijait pakolja, miközben körülöttük lebzselnek a szomszédok, hogy elorozzák a halott férfi bútorait a nő elől. 

Jánossy Lajos szerint a novelláskötet különösen hatásos belépő, amiben minden mondat pontosan komponált és jól átgondolt arányokkal íródott. Felmerült a kérdés, hogy lesz egy elsőkötetes szerző műve ennyire feszes? Harag Anitánál nincsenek előre kitalált történetek, a novellák munka közben írják magukat. “A rácsodálkozós öröm után jön a kőkemény szerkesztés, amikor kegyetlennek kell lenni. Nehéz volt megtanulni, hogy elengedjek egy-egy mondatot” - mesélte a szerző, és hozzátette, hogy a kötetben vannak olyan szövegek, amelyeket évekig szerkesztett. 

Harag Anita: A szereplőim nem tudnak elszakadni a múltjuktól
Harag Anita: A szereplőim nem tudnak elszakadni a múltjuktól

Az Évszakhoz képest hűvösebb novelláinak szereplői az őket ért veszteségekkel próbálnak megbirkózni, a múltjuk és a hiányaik azonban rárakódnak a jelenükre. Harag Anita első kötetével tavaly elnyerte a Margó-díjat. Íróvá válásának folyamatáról, az őt ért legfontosabb hatásokról, és történeteinek meghatározó témáiról beszélgettünk vele. 

Tovább olvasok

Az Évszakhoz képest hűvösebb nem túlfűtött novelláskötet, amit a szerző azzal magyarázott, hogy az írói hang és a karakterek szoros összefüggésben állnak egymással. “A témákat le kellett hűteni valamivel. Úgy éreztem, hogy csak akkor tudom megtartani a szövegek hitelességet, ha visszafogom a hangot.”

Annak ellenére, hogy könyvek közt nőtt fel, csak az egyetemen kezdett minden nap olvasni. “Amikor átszakadt a gát, naiv olvasóként faltam a könyveket.” A novellák csak később kerültek fókuszba, a legerősebb olvasási élményei mind regényekhez kapcsolhatók. “Megszállottan olvastam. Nagy hatással volt rám Robert Merle Malevil című kötete, Szabó Magda kapudrogként működött és elkezdődött a Márquez-mániám is”. A szerzőt később Bencsik Orsolya Akció van! című novelláskötetének nyelvezete és atmoszférája terelte a novellák irányába. 

Harag Anita szerint a dráma a novellánál is nagyobb teret ad a nyelvi sokszínűségnek. “A dráma élő, ezért elfogadottabb benne a szlenges párbeszéd.” Ennek ellenére széles spektrumon szólaltatja meg a kötet szereplőit, akikhez a saját életéből inspirálódik. “Úgy érzem, jó vagyok nagymamahangban. Nem tudatosan, de az emlékek és szófoszlányok beépülnek a szövegekbe.” Az Évszakhoz képest hűvösebb történetei mögött hétköznapi élettapasztalatok húzódnak. A novellák nem önéletrajzi ihletésűek, a szerző élményei mégis tükröződnek a történetekben. “Fogalmam sem volt, hogy az Ásványvíz című novellában a nagymama gyűjtögetni fogja a zaccot, de az én nagymamám is gyűjtötte.” 

A kapcsolatok nagy részében nem fizikai, hanem érzelmi a távolság

Harag Anita novelláiban kevés a történés, nem a cselekmény a fontos, és nem is a társadalomábrázolás, sokkal inkább lélektani sckiccek. Apákhoz, anyákhoz, nagyszülőkhöz fűződő, többnyire gyenge, sérült, diszfunkcionális kapcsolatok jelennek meg az írásokban.

Tovább olvasok

A szerző úgy látja, hogy a fiatal írók a jelenről szeretnek írni, de az a kérdés időről-időre megfogalmazódik benne, hogyan lehet írni a covidról, és lehet-e érvényesen beszélni politikai vagy történelmi helyzetekről.

A kötetet a 2020-as Margó Fesztiválon mutatták be, amiről ITT olvashatod el a beszámolónkat, a szerzővel készült interjúnkat pedig ITT találod.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Harag Anita: Írás közben nincs tabu a fejemben

E/3 címen új sorozat indult a Könyves Magazinon, amiben nő szerzőket kérdezünk nőiségről, írásról, felnövésről, az irodalom strukturális rendszerében betöltött helyükről. Ezúttal Harag Anita mesélt az írásai mögött meghúzódó tabukról, a családi hálóban rejlő konfliktusokról és a novellák sűrített nyelvéről. 

...
Hírek

Harag Anita: Az olvasó fejében egy novella mindig a nulláról kezd

Tavaly Harag Anita nyerte el a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, Valuska László írásról, novellákról, irodalmi előképekről beszélgetett vele. Podcast.

...
Nagy

Harag Anita: Apa Lewandowskinak drukkol (1.)

A legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat 2020-ban Harag Anita kapta meg Évszakhoz képest hűvösebb cimű kötetéért, ami a Magvető Kiadónál jelent meg. Vasárnap, ebéd nálunk című tárcasorozatának ez az első része, és egy éven át tart.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Zöld

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

Litkai Gergely podcastsorozatának témája ez alkalommal a Repair - Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat című kötet, amiről a szerzővel, Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológussal beszélgettek.

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

...

Ezt senki nem mondta – Nádasdy Ádám: Lássa az a gyerek, hogy én is ember vagyok