Harag Anitánál a rácsodálkozás öröme után jön a kegyetlen szerkesztés

Harag Anitánál a rácsodálkozás öröme után jön a kegyetlen szerkesztés

Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb című novelláskötetével 2020-ban elnyerte a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat. Ennek apropóján beszélgetett a szerzővel Jánossy Lajos a Müpa 2021/22-es Literárium-sorozatában, ahol szó esett sikerről és kritikáról, ahogy arról is, hogy mitől lesznek a novellák jól szerkesztett, feszes szövegek. Az eseményen közreműködött Menczel Andrea és Juhász Gábor.

Nyitókép: Valuska Gábor

Simon Eszter | 2022. december 13. |

Harag Anita első kötetének tétje nem a siker volt, hanem az, hogy a következő kötetei már biztos lábakon álljanak. “Úgy voltam vele, mint aki úszni tanul. Csak beletapicskoltam a vízbe, de a díjakkal bedobtak a mélyvízbe.” A szerző ennek ellenére nem szorongott a sikertől, inkább azon izgul, hogy a következő munkájával megüsse az első szintjét. “Azt hiszem, kezdem megtanulni, hogy ne gondoljak minden leírt mondat után arra: ez vajon olyan, mint az Évszakhoz képest hűvösebb?”

HARAG ANITA
Évszakhoz képest hűvösebb
Magvető, 2021, 132 oldal
Harag Anita: Évszakhoz képest hűvösebb

A szerző felidézte az egyetemi éveinek egyik fontos leckéjét: az a jó könyv, amiből nem csak az író szándékai olvashatóak ki. Éppen ezért örült, hogy a kritika olyan nézőpontokra világított rá, amelyek eszébe sem jutottak. Simon Attila például társadalmi vonatkozásokat vett észre a Székesfehérvártól nyugatra című novellában, míg a szerző a szereplők viszonyára fókuszált. A szövegben egy házaspár a nő halott apjának holmijait pakolja, miközben körülöttük lebzselnek a szomszédok, hogy elorozzák a halott férfi bútorait a nő elől. 

Jánossy Lajos szerint a novelláskötet különösen hatásos belépő, amiben minden mondat pontosan komponált és jól átgondolt arányokkal íródott. Felmerült a kérdés, hogy lesz egy elsőkötetes szerző műve ennyire feszes? Harag Anitánál nincsenek előre kitalált történetek, a novellák munka közben írják magukat. “A rácsodálkozós öröm után jön a kőkemény szerkesztés, amikor kegyetlennek kell lenni. Nehéz volt megtanulni, hogy elengedjek egy-egy mondatot” - mesélte a szerző, és hozzátette, hogy a kötetben vannak olyan szövegek, amelyeket évekig szerkesztett. 

Harag Anita: A szereplőim nem tudnak elszakadni a múltjuktól
Harag Anita: A szereplőim nem tudnak elszakadni a múltjuktól

Az Évszakhoz képest hűvösebb novelláinak szereplői az őket ért veszteségekkel próbálnak megbirkózni, a múltjuk és a hiányaik azonban rárakódnak a jelenükre. Harag Anita első kötetével tavaly elnyerte a Margó-díjat. Íróvá válásának folyamatáról, az őt ért legfontosabb hatásokról, és történeteinek meghatározó témáiról beszélgettünk vele. 

Tovább olvasok

Az Évszakhoz képest hűvösebb nem túlfűtött novelláskötet, amit a szerző azzal magyarázott, hogy az írói hang és a karakterek szoros összefüggésben állnak egymással. “A témákat le kellett hűteni valamivel. Úgy éreztem, hogy csak akkor tudom megtartani a szövegek hitelességet, ha visszafogom a hangot.”

Annak ellenére, hogy könyvek közt nőtt fel, csak az egyetemen kezdett minden nap olvasni. “Amikor átszakadt a gát, naiv olvasóként faltam a könyveket.” A novellák csak később kerültek fókuszba, a legerősebb olvasási élményei mind regényekhez kapcsolhatók. “Megszállottan olvastam. Nagy hatással volt rám Robert Merle Malevil című kötete, Szabó Magda kapudrogként működött és elkezdődött a Márquez-mániám is”. A szerzőt később Bencsik Orsolya Akció van! című novelláskötetének nyelvezete és atmoszférája terelte a novellák irányába. 

Harag Anita szerint a dráma a novellánál is nagyobb teret ad a nyelvi sokszínűségnek. “A dráma élő, ezért elfogadottabb benne a szlenges párbeszéd.” Ennek ellenére széles spektrumon szólaltatja meg a kötet szereplőit, akikhez a saját életéből inspirálódik. “Úgy érzem, jó vagyok nagymamahangban. Nem tudatosan, de az emlékek és szófoszlányok beépülnek a szövegekbe.” Az Évszakhoz képest hűvösebb történetei mögött hétköznapi élettapasztalatok húzódnak. A novellák nem önéletrajzi ihletésűek, a szerző élményei mégis tükröződnek a történetekben. “Fogalmam sem volt, hogy az Ásványvíz című novellában a nagymama gyűjtögetni fogja a zaccot, de az én nagymamám is gyűjtötte.” 

A kapcsolatok nagy részében nem fizikai, hanem érzelmi a távolság

Harag Anita novelláiban kevés a történés, nem a cselekmény a fontos, és nem is a társadalomábrázolás, sokkal inkább lélektani sckiccek. Apákhoz, anyákhoz, nagyszülőkhöz fűződő, többnyire gyenge, sérült, diszfunkcionális kapcsolatok jelennek meg az írásokban.

Tovább olvasok

A szerző úgy látja, hogy a fiatal írók a jelenről szeretnek írni, de az a kérdés időről-időre megfogalmazódik benne, hogyan lehet írni a covidról, és lehet-e érvényesen beszélni politikai vagy történelmi helyzetekről.

A kötetet a 2020-as Margó Fesztiválon mutatták be, amiről ITT olvashatod el a beszámolónkat, a szerzővel készült interjúnkat pedig ITT találod.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Harag Anita: Írás közben nincs tabu a fejemben

E/3 címen új sorozat indult a Könyves Magazinon, amiben nő szerzőket kérdezünk nőiségről, írásról, felnövésről, az irodalom strukturális rendszerében betöltött helyükről. Ezúttal Harag Anita mesélt az írásai mögött meghúzódó tabukról, a családi hálóban rejlő konfliktusokról és a novellák sűrített nyelvéről. 

...
Hírek

Harag Anita: Az olvasó fejében egy novella mindig a nulláról kezd

Tavaly Harag Anita nyerte el a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, Valuska László írásról, novellákról, irodalmi előképekről beszélgetett vele. Podcast.

...
Nagy

Harag Anita: Apa Lewandowskinak drukkol (1.)

A legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat 2020-ban Harag Anita kapta meg Évszakhoz képest hűvösebb cimű kötetéért, ami a Magvető Kiadónál jelent meg. Vasárnap, ebéd nálunk című tárcasorozatának ez az első része, és egy éven át tart.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

...
Zöld

Litkai Gergely: A szemetesünk a legjobb tükör, hogy lássuk, min kell változtatnunk // Dobd ki a szemetest!

A Bookline Zöld új podcastjában Tóth Andi Dobd ki a szemetest! című könyvéről beszélget Litkai Gergely és Szebenyi Péter, a Klímapolitikai Intézet munkatársa, környezetvédelmi influenszer.

...

Ezt senki nem mondta – Szabó T. Anna és Dragomán György: Azt terveztük, hogy szabad gyerekeket fogunk nevelni

...

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

...

Ezt senki nem mondta – Dr. Benkovics Júlia: Mi történik a nőgyógyásszal, amikor terhes lesz?