Gyerekkorom legszebb emlékei elférnek egy könyvespolcon - Maradj otthon #53

Hogy hogyan és minek hatására váltam olvasóvá azt decemberben igyekeztem összefoglalni a TED beszédemben. Abban a tizenkét percben arról meséltem, hogy az olvasás egy menekülés volt a valóságom elől, egy tárgy, ami eltakarta a szemem elől a mindennapok nehézségeit. Hogy a gyerekkoromról festett kép ne legyen ennyire borús, összeszedtem néhány mesekönyvet és kamaszirodalmat, amik talán ráveszi a fiatalokat arra, hogy könyvet vegyenek a kezükbe.

Még mindig képes vagyok nap, mint nap rácsodálkozni, mennyi mindent kapok a könyvektől. Ma, amikor arról olvastam a hírekben, hogy hamarosan Budapesten is enyhülnek a korlátozások, és az életünk újraindulása egyre közeledik, egy pillanatra megdermedtem, és az jutott eszembe, hogy én szabadsággal fogom kezdeni a munkába állásom, mert legalább tíz könyv van, amit mihamarabb el szeretnék olvasni.

Azt már rég elfogadtam, hogy valószínűleg függő vagyok, lehet, hogy menekülök is egy-egy történetbe,

 vagy az agyamat akarom velük folyamatosan stimulálni, vagy, ahogy Ulickaja Szonyecskája: 

“Rendkívül tehetségesen olvasott, mondhatni, egyenesen zseniálisan. A nyomtatott szó iránti fogékonysága olyan erős volt, hogy a kitalált hősök együtt léteztek az élőkkel, a hozzá közel állókkal, és Natasa Rosztova tiszta szenvedése a haldokló Andrej herceg ágyánál hitelességét tekintve tökéletesen egyenrangú volt Szonyecska nővérének égető fájdalmával, aki egy ostoba figyelmetlenség miatt veszítette el négyéves kislányát: amíg fecsegett a szomszédasszonnyal, nem vette észre, hogy kövér, ügyetlen, bávatag kislánya belecsúszott a kútba...Mi volt ez - 

teljes értetlenség a minden művészetben jelen lévő játék iránt, az éretlen gyerek őrületes hiszékenysége, a képzelet hiánya, ami a kitalált és a valóság közti határ leomlásához vezetett,

vagy éppen fordítva: olyan önfeledt kilépés a fantasztikum világába, hogy minden, ami annak határain kívül maradt, elveszítette értelmét és tartalmát?...”

Bár nincs nap, hogy ne olvasnék, olyan mindent megrengető, a világot a medréből kiforgató, az érzelmeimre mélységesen ható könyvélmény csak ritkán adatik meg. És persze ez így van jól,

meg is őrülnék, ha folyamatosan a könyvek által diktált táncot járná az idegrendszerem és a hangulatom.

Az elmúlt két hétben azonban megtalált egy igazi mestermű, aminek olvasása után már tényleg nem lesz semmi olyan, mint előtte volt. David Grossman A világ végére című regénye régóta porosodik a polcomon, de csak most, Rostás Eni, a Magvető Kiadó szerkesztője ajánlására kezdtem bele.

Itt egy gyorstalpaló Grossmanhoz:

Kritika a könyvről>> 

Portrécikk a szerzőről>>

Interjú David Grossmannal>>

Két hétig olvastam, mert nagy levegőket kellett vennem időnként, időt kellett hagynom magamnak arra, hogy feldolgozzak mindent, amit olvasok, és engedni, hogy legyen helyük leülepedni. A főszereplő, Ora legjobb barátját és szerelmét egyszer már megsebesítette a háború, egyszer már végigcsinálták együtt a rehabilitációt és a hétkönapokba való visszaszokást, most azonban fia, Ofer harcol a libanoni háborúban. Hogy egy anya hogyan tudja épp ésszel végigcsinálni ezt a végeláthatatlan bénult várakozást, erről, meg még rengeteg minden másról is szól ez a regény, ami 

szerintem mindenkinek kötelező olvasmány.

Mindig így olvastam, a nevekre, pontos részletekre nem emlékszem, de a történet világát és szereplőit minden érzékszervemmel tapasztalom. 

A karantén, mint mindannyian tapasztaljuk a rendrakás időszaka, a helyükre teszünk dolgokat magunkban és magunk körül is. Így találtam magam a napokban a hálószobám könyvespolca előtt, amit apukámtól örököltem, ami gyerekkorom meghatározó tárgya és ahol az anyukám által több költözést és huszonöt évet túlélő gyerekkönyveimet tartom. Nem nagyon szoktam forgatni őket, most is csak bele-belelapoztam az elnyűtt kötetekbe, semmire nem emlékszem a Mosó Masa Mosodájából, a Gőgös Gúnár Gedeonból vagy Csipike, az óriás törpéből, de amint megláttam az illusztrációkat, azonnal gyerek lettem újra, Szentendre patakpartján játszottam, éreztem a málnabokrok illatát, a gyomorgörcsöt, ha anyám lefektetni készült, és a hangját, amin mesélt nekem.

Iszonyú hálás vagyok anyukámnak, hogy a még meg nem született unokáira gondolva megőrizte, hogy majd egyszer nekik ajándékozza ezeket az emlékeimet.

Vekerdy Tamással volt szerencsém a Margó Irodalmi Fesztiválon beszélgetni tavaly nyáron: tőlel rengeteget hallhattunk arról, hogyan és miért kell mesélni a gyereknek. Tőle tudjuk, hogy a mesék képesek nyugtatni és vigasztalni is a legkisebbeket. 

A legtöbb kérdést azzal kapcsolatban kapom, hogy hogy lehet a gyereket rávenni az olvasásra, melyik könyvet adjuk a kamasz kezébe, hogy letegye a mobilját, én pedig rendszeresen elvérzek a válaszadásnál. Nincs még gyerekem, azok a könyvek pedig, amik nekem kamaszként fontosak voltak, a mostani generáció fiataljait lehet, hogy egyáltalán nem hozzák lázba. Ők, a legutóbbi Instagramos közvélemény-kutatásom alapján, ezeket a könyvek szerették gyerekként, vagy adták gyerekük kezébe (egyébként a Könyves Magazin gyerekrovatából lehet jól informálódni):

  • K. Rowling: Harry Potter
  • Michael Ende: Momo
  • Janikovszy Éva: Aranyeső
  • Szabó Magda: Születésnap
  • Szabó Magda: Abigél
  • Sue Townsend: Adrian Mole sorozat
  • Erich Kästner kötetei
  • Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Amit a gyerekes barátnőimtől látok (én pedig, mint kutyatartó tapasztalom), hogy az utánzás az egyik legjobb módja a tanításnak. Szóval, beszélhetek én a gyerekemhez majd a könyvek szeretetéről, tűzhetek ki célokat elé és jutalmazhatom, ha soha nem lát könyvvel a kezemben, akkor kevés az esélye annak, hogy könyvet is vesz a kezébe a mobilja helyett, ha unatkozik.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Buddha díler, boldogsággal üzletel - #olvass Ott Annával

A boldogságot hiába nem vásárolhatjuk meg, vannak, akiknek mégis elég pénzük van rá, hogy megpróbálják. Az orosz Viktor Pelevin Titkos pillantások a Fudzsi-hegyre című regénye azt bizonyítja, hogy a boldogságnál már csak a mocsárba való visszazuhanás kerül többe.

...
Nagy

Egy anya haláláról, kétszer, sűrítve - #olvass Ott Annával

Simone De Beauvoir a Szelíd halálban a halálig kíséri az anyját, Max Porter pedig innen folytatja a Bánat egy tollas állatban a gyászmunkát.  Rövid, kemény és szép regények, és egy varjú.

...
Nagy

Az én valóságom egyezik Barnás fikciójával - #olvass Ott Annával

Barnás Ferenc Életünk végéig című regényét először karácsonykor, az év legterheltebb időszakában olvastam, amikor pattanásig feszül mindenkiben a húr a tudattól, hogy eljött az idő, amikor együtt a család, és ha tetszik, ha nem, szeretnünk kell egymást. Mindig nagyon érdekelt a család, az intézmény, a különböző szabályrendszerek, a rutinok, a hagyományok, a mintázatok és a szereposztások.

Egy kiállítás képe
...
Egy kiállítás képe

Selyem Zsuzsa: Ne fázz! [Egy kiállítás képe]

...
Egy kiállítás képe

Finy Petra: Szerintem [Egy kiállítás képe]

...
Egy kiállítás képe

Tóth Krisztina: Taki [Egy kiállítás képe]

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Itt nincs történelmi igazságtétel” - Anna Politkovszkaja: Orosz napló

A 2010-es évek szerte a világon a demokratikus berendezkedések, ezzel együtt a szabad sajtó gyengüléséről, illetve a mindent elárasztó propagandáról is szóltak. Magyarországon különösen. Többek között erről beszélgettünk az orosz újságírót, Anna Politkovszkaját alakító Fullajtár Andrea színésznővel és az Orosz napló szerkesztőjével, Filippov Gábor politológussal. A darabot február végén mutatták be a Katonában, a pandémia miatti szünet után pedig jövő héttől ismét színre kerül.

...
Nagy

„A fennmaradó házasságokat boldognak tekintjük, még ha nem is boldogok” – Taffy Brodesser-Akner: Fleishman bajban van

Taffy Brodesser-Akner Fleishman bajban van című regényével több cikkben is foglalkoztunk már. Ezúttal a könyvből vett kedvenc idézeteinket gyűjtöttük össze.

...
Nagy

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. Megjelent A mi kockánk.

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

"A gyerekek ösztönösen érzik, hogy az éghajlatváltozás rendkívüli hatással lesz a jövőjükre"

Szeptemberben egy klímafikciós ifjúsági regény, Rojik Tamás Szárazsága lett a Szívünk rajta kiemelt könyve. A hónap értékelőjét, M. Kácsor Zoltánt markáns irodalmi képekről és a műfaj felíveléséről faggattuk.

...
Gyerekirodalom

Berg Judit és Varró Dániel - Lételemük a mese

A  kortárs magyar gyerekirodalom két meghatározó alakja Berg Judit és Varró Dániel, akik az elmúlt években tovább építették és bővítették azokat a meseuniverzumokat, amelyeket nemcsak a gyerekek fedeznek fel örömmel, hanem a felnőttek is szívesen bolyonganak bennük. Páros interjúnkban generációs hatásokról, olvasói szokásokról és sorozatokról beszélgettünk velük.

...
Nagy

Nem egyfajta test van – 6 könyv a testképről, nem csak kamaszoknak

A test elfogadása a kamaszkor egyik legnagyobb kihívása. A felnövés millió kihívásával küszködő tizenéves hajlamos magába zárkózni a kérdéseivel, és néha a szülő sem tudja, hogyan lehetne jól beszélgetni erről a gyerekével. Mutatunk pár könyvet, ami segíti az elfogadást, hiszen lehetünk bár soványak, gömbölyűek vagy kicsit mások, mint az átlag, tudni kell, hogy a testünk ugyanolyan értékes.

Olvass!
...
Beleolvasó

A szüzesség elvesztése a fiú számára jelentéktelen esemény volt, a lánynak felforgatta az életét

Az 50-es években, Franciaországban játszódik Annie Ernaux önéletrajzi ihletésű regénye, a Lánytörténet. A könyv helyszíne egy diáktábor, ahol a főhős elveszíti a szüzességét. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Pulitzer öt dollárral a zsebében érkezett Amerikába

Makón született, de az Egyesült Államokban csinálta meg a szerencséjét Pulitzer József, aki nélkül a sajtó ma nem lenne az, ami. Életéről Wisinger István írt könyvet.

...
Beleolvasó

Egy apa, akinek az üldöztetés, a túlélés és az újrakezdés hármasa alakította az életét

Marianna D. Birnbaum édesapja történetét meséli el új kisregényében, akinek az életét úgy alakotta a történelem, hogy újra és újra előről kellett kezdenie mindent. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A dánok Zalában ismerkednek a magyar valósággal

Magyarország jó hely - főleg, ha dán vagy, fiatal és bulizni akarsz. Maros András hősei vidékre utaznak, ahol sokkal többet megtudnak, mint amit valaha reméltek. Mutatunk egy részt a Két-három dán című könyvből.

...
Beleolvasó

„Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden" [Térey 50]

Ma Térey Jánosra emlékezünk, aki ezen a napon ünnepelné 50. születésnapját.. Ebből az alkalomból jelenik meg hátrahagyott önéletírása, a Boldogh-ház, Kétmalom utca. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Az éjszaka színesre fújt Budapestet mutatja be Szöllősi Mátyás új könyvében

Illegál címmel új kötete jelenik meg a Margó-díjas Szöllősi Mátyásnak. A könyvben két kisregény olvasható - az egyik a hatalom és a pénz viszonyára világít rá, a második pedig visszapörget jó húsz évet, és a graffitizők világát idézi meg. A kötethez készült egy trailer is - mutatjuk!