Fjodor Szemjonovics orosz oligarcha a jachtján tárgyal Damian Csiginnel, aki befektetőt keres a startupjába, a Fuji Experiencesbe. Az induló vállalkozás tíz procedúrán keresztül három árkategóriában boldogságot árul. Csigin a legjobb helyen jár, hiszen Fegya hiába befolyásos milliárdos, ebben az egyben, a boldogságban nem bővelkedik. Unja a szexpartikat, még a legabszurdabbakat is, az orrát marja a kokain, még a legtisztább is, az ingatlanból, hajóból és műtárgyból ki sem látszik.
Az ágya fölött lóg a regényben csak a szabadság úszó oázisaként emlegetett triptichon, a patriarchális expresszionizmus egyik csúcsteljesítménye,
amelyen Harvey Weinstein megerőszakolja Nicole Kidmant, Uma Thurmant és Natalie Portmant.
“Szóval? - kérdezte Fjodor Szemjonovics. - Van ilyen különleges programod? Ilyen varázslatos? Amiben nem bilincsben kell basznom, vagy elefántot mosnom, olyasmi, ami nekem eszembe sem jutna? Valami letaglózó? Rendkívüli? És narkó nélkül! Csak semmi tabletta, semmi belövés. Igazi legyen! Erős! Fényes!”
Fegya kezdetnek a legolcsóbb szintre, a Pompei csókra fizet be. Szigorú titoktartás mellett a jachtra utazik a cég pszichoanalitikusa, aki feltérképezi Fegya pszichés térképét, rávilágít, hogy hol rejtőznek kielégítetlen vágyai, a szerelem eltömődött kútjai. Fegya gyermekkori kínos, nevetséges, beteljesületlen szerelme Tányához vezeti a csapatot, hogy exhumálják a megvalósulatlan álmot. Mára Tánya gimnáziumi csábereje megkopott, egy férfiban elsősorban a pénztárcája érdekli. A találkozás gyermekkori udvarlójával ugyan lehetőséget nyújt az újrakezdésre, de boldogság helyett hatalmas pofont kap, amely végérvényesen kiábrándulttá teszi.
“Nem lehet kis lábas vízben akármennyi sót feloldani, még akkor se, ha ez a föld zöld sója. Igen, ezer dollárért több fizikai élvezetet lehet venni, mint százért. Tízezerért kicsivel többet, mint ezerért. De százezerért nem tudsz többet venni, mint tízezerért. Pontosabban venni vehetsz, de ez már nem fizikai élvezet lesz.
Egy bizonyos küszöbön túl minden élvezet tisztán mentálissá válik”
- így próbálja elmagyarázni Fegya Tányának a gazdagok kilátástalan boldogságkeresését.
A Pompei csók csak a bemelegítés volt, a felkészülés a dzshánákra. A dzshánáknak nyolc szintje van, négy anyagi és négy nem anyagi, ezek minden meditációs gyakorlatnak az alapjai, a meditáció pedig az ember számára elérhető legmagasabb rendű élvezetet és boldogságot jelenti. Még a buddhista szerzetesek számára is nehezen elérhetők ezek a dzshánák, pedig egész életüket áldozzák fel arra, hogy elérjék az állapotot, amihez tiszta lelkiismeret, nyugodt elme és napi legalább tíz óra lótuszülésben folytatott gyakorlásra van szükség. Fegya és két milliárdos oligarcha barátja azonnal akar a jóból, idejük, energiájuk azonban erre nincs.
Szerencsére a Fuji Experiencesnek, erre is van módszere: Damien emo-pantográfot, az Amazonon is megvásárolható kütyüt telepít a jacht mulitmédia-szobájába, ami olyan, mint egy agyszkenner, de az agykérgek helyett a limbikus rendszert figyeli, befolyásolja és rajzolja. A jachtokra három burmai szerzetest költöztet, minden oligarchának egyet, akik az orosz pénzt kolostorjaik felújítására költik majd. Az ő érzéseiket és az elérni kívánt állapotot egy űrhajós sisak felvételével és egy dj-pult keverőjéhez hasonló szerkezet segítségével érhetik el a milliárdosok.
A szeánszok sikeresek, Fegyáék a boldogság és a teljesség olyan fokát élték át, hogy ezek a tripek komoly függőséget okoztak. A gond természetesen ennél a függőségnél is a lejövésben mutatkozott először. Nőket, piát, drogot többé nem kívántak, elhatalmasodott rajtuk a teljes apátia.
Véletlenül túl jól sikerültek az utazások, így belekóstoltak a megvilágosodásba, ahonnan már semmi anyagi nem okozhat számukra kielégülést.
A történet két szála váltja egymást, Fegya mellett Tányát is látjuk, akit a rekonstruált randevú annyira padlóra tett, nőiségében annyira meg lett alázva, hogy elkeseredésében belép az Új Vadásznők szektájába, ami egyértelműen az eltúlzott feminizmus paródiája. A vadásznők egyetlen célja, hogy a Föld középpontjában élő iguana segítségével megtalálják önmaguk “pussyhookját”, és ennek a kampónak a segítségével visszaállítsák a matriarchális világrendet. Mert hát mégis hogy történhet meg az, hogy míg az állatvilágban univerzálisan elfogadott, hogy a férfi a színes, figyelemfelkeltő egyed, aki külsejével elcsábítja a szürke nőstényt, addig a férfiember elhízva, alkoholmámorban, korpásan mutogatja trófeáját, a férfi pénzén drágakövekkel és arany ékszerekkel díszített nőt, aki nem szolgál másra, kizárólag a férfi becsvágyának kielégítésére?
Nem a lakás a legdurvább börtön - Maradj otthon #41 - Könyves magazin
Lassan két hónapja élünk bezárva, a kezdeti állapot állandósulni látszik. Ha enyhülés is kezdődik, ugyanabba a szabadságunkba már soha nem lépünk vissza, újat kell kialakítanunk. Bezárva éreztem magam az otthonunkban, ezért vidékre költöztünk. Most, hogy két napja esik, bezárva érzem magam a házba. Bezárva érzem magam a történetekbe is, amiket olvasok, pedig mindegyik kínál szabadulást.
Pelevint a happy end helyett sokkal inkább a társadalomkritika érdekli, a végsőkig túltolva, egészen addig, hogy már nem tudhatja az olvasó, a röhögéstől vagy a görbe tükörtől könnyezik, így a történet nem érhet véget Fegya és két haverja megvilágosodásával és Tánya boldog és szabad hónaljszőr-növesztésével.
A három oligarcha annyira szenved az elért üdvözült állapottól, hogy nem sajnálják a pénzt arra, hogy visszakapják életüket, tudjanak egy jót bulizni és megkívánják újra a prostikat.
Damien cégének természetesen erre is van megoldása. A rehabilitációs program keretén belül Indiába repteti a három oroszt, ahol kemény munkával visszanyerhetik eredeti tudatállapotukat.
Egy anya haláláról, kétszer, sűrítve - #olvass Ott Annával - Könyves magazin
A Szelíd halál című regényében Simone de Beauvoir épp Rómában tartózkodik férjével, Jean-Paul Sartre-tal, amikor értesítik, hogy édesanyja kórházba került. A combnyaktörésből hashártyagyulladás lesz, abból pedig rák. Simone és húga végigkísérik édesanyjukat utolsó pár napján, és ez az út arra is lehetőséget ad, hogy az anya-lánya kapcsolatukat egy másik nézőpontból vizsgálja a filozófus.
A leghatékonyabb módszer a buddhizmus tíz fogadalmának megszegése, melyek között szerepel az élőlények megölése: “A hatékonyság növelése érdekében a rovarok megölése előtt célszerűnek látszik kitépni szárnyaikat és lábaikat, hogy fokozzuk szenvedésüket, illetve az elborzasztó hatást.” A paráználkodást legegyszerűbben így teljesíthetik: “A medence és szauna zónák férfi, női és transznemű személyzete számára házasságkötés szervezése a procedúrák idejére.” Hazudni is kötelező természetesen: “Javasoljuk a kilencvenes évek privatizációs tevékenységéről, valamint a biznisznek a jelenlegi politikai rezsim kialakításában és működésében játszott szerepéről szóló interjúk és publikációk szervezését, ideális esetben a főbb tv-csatornák közvetítésével.” Naponta kell lopni is: “Az ideális technológia: idegen tulajdon folyamatos agresszív kisajátítása az aki kapja marja elv alapján”. Mivel a szerzetesek dél után nem esznek, így a falánkság bűnét elkövetni a déli 12 utáni mértéktelen zabálással lehet. A tánc és zene tilalmának megszegése érdekében minél drágább nyugati előadókat kell meghívni.
Megnyugvással tölt el a tudat, amiről már annyit olvashattam és hallhattam, de ha Pelevin mondja, ugyan a maga maróan gúnyos stílusában, akkor neki egy kicsit el is hiszem, miszerint teljesen mindegy mennyi pénzem van, milyen életszínvonalon élek, mit értem el szakmai életemben, az egyetlen dolog, amibe érdemes hosszú távon befektetni, amit érdemes erőn felül ápolni, azok az emberi kapcsolataim. Hogy ne kelljen dollár tízezreket a pompei csókra áldoznom, inkább megpróbálom megragadni a pillanatot és a jelenben jól csinálni, mert jó lenne elkerülni a gyötrelmet azon, hogy mit hol rontottam el és melyik kapcsolatba hol kellett volna még egy kicsit beletenni. Ha meg mégis félresikerül, akkor marad a hit Buddhában, Istenben, újjászületésben, időutazásban, vagy ahogy csak nevezni szeretnéd.
“Megértettem végre, hogy ki volt valójában Buddha.
Díler volt. Igen, igen, díler volt, a szó szoros értelmében – és egyfolytában a nyomában járt a legkifinomultabb és legtapasztaltabb fogyasztók csapata, akiket ő szoktatott rá a legfantasztikusabb és legfinomabb gyönyörre, ami csak létezik a világon.
(...) Buddha amellett nagy hacker is volt. Csak ő nem holmi demokrata párt szerverét hekkelte meg, mint a pinty, hanem a legtökéletesebb számítógépet, amelyet a természet teremtett tizenötmilliárd év alatt. Meghekkelte az emberi agyat.”