Agárdon született 1863. augusztus 3-án Ziegler Géza néven. Különcködő, nyugtalan apja miatt, aki egykor Kossuth fegyverkészítője volt, a család állandóan vándorolni kényszerült az országban. Gézát papnak szánták, ezért a sárospataki református gimnáziumba íratták, majd az egri tanítóképzőbe járt, ahol 1882-ben segédtanítói oklevelet szerzett, ezután Devecserben, Karádon, Sárváron, Sályban tanított.
Már diákkorában verselt, tanítóként prózát is írt, az 1880-as években Győrött és Szegeden volt újságíró, nevét - mivel Gárdonyban anyakönyvezték - ekkor magyarosította Gárdonyira.
1891-ben került a fővárosba, ahol Bródy Sándorral és Ambrus Zoltánnal együtt alapították és szerkesztették a Jövendő című lapot, a Nyugat megjelenéséig a kor leghaladóbb és legszínvonalasabb magyar irodalmi folyóiratát. Gárdonyi közben munkatársa volt a Magyar Hírlapnak, 1896-tól pedig a Budapesti Hírlapnak is.
Neve Göre Gábor leveleivel vált ismertté, barátai és írótársai ezért szólították őt élete végéig Görének. A paraszti életről szóló rövid, egyedi nyelvi humorú történeteket szerzőjük később szégyellte, sőt megtagadta, noha az ellenállhatatlanul mulatságos írások paródiaként és szatíraként egyaránt kiválóak. Első irodalmi sikerét 1894-ben A lámpás című kötetével, a nyomorúságos néptanítói sors zsánerképével aratta, népszerűségét növelte az 1898-ban napvilágot látott Az én falum című novellafüzér.
Az író 1897-ben hirtelen elhatározásból Egerbe költözött, és teljes elzárkózásra rendezkedett be. A rejtőzködést magánéleti dráma is indokolta: 1885-ben kötött, eleve boldogtalan házassága felbomlott, szívbetegség is gyötörte. Az elvonulás változást hozott írói munkásságában: alapos történelmi tanulmányok és kutatómunka után nagyregények írásába kezdett.
![Bevalljuk, hogy szerettük az Egri csillagokat [Mesék Minden Mennyiségben podcast]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/2/23166/fe_229_160_kp_mmm_konyves_online.png)
Hogyan beszéljünk a történelemről gyerekeknek és a fiataloknak, milyen történelmi regények, ismeretterjesztő könyvek és képregények vannak jelenleg a piacon? Milyen történelmi könyveket olvastunk mi gyerekkorunkban, és mi jellemző a maiakra? Ez és még sok minden más szóba került a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum és a Könyves Magazin közös podcastjében, amelyben Szekeres Niki és Ruff Orsolya ezúttal Lőrinc László történelemtanárral beszélgetett, aki nem mellesleg a 25 szelfi-sorozat szerzője is.
Tovább olvasokA Pesti Hírlap 1899 karácsonyán kezdte közölni leghíresebb történelmi tárgyú regényét, az Egri csillagokat, amely 1901-ben könyv alakban is megjelent. A decemberi számban Gárdonyi felidézte az írás előzményeit, egészen pontosan azt a napot, amikor felvitte a fiát az egri várba, és a következőket mondta neki:
„Hunyd be egy pillanatra a szemedet, és gondold azt, hogy az idő kereke visszafordult az 1552-ik esztendőbe. Ez a bástya, ahol állunk, tele van sárga csizmás, sisakos fegyveres katonával. Lent még amerre csak látsz, mindenütt fegyveres török nyüzsög. A török minden oldalról lövi a félmázsás ágyúgolyót: kőgolyót, vasgolyót. Az ágyúk úgy dörögnek, mint az ég, mikor zivatar van. Puff! ide csattan egy golyó a lábunk elé. Szétütötte a követ. Egy magyar katona leesett. Puff! itt a másik golyó is. Félsz úgy-e? Bezzeg azok a hősök nem féltek. Ha féltek volna, nem maradtak volna itten. Nézd, amott az akácfánál jön Dobó lóháton... Vasba van öltözve mint a többi ...”
Már akkor feltűnt neki, hogy a fia képzeletét leginkább Dobó főhadnagyának, Bornemissza Gergelynek az alakja ragadta meg, nem meglepő ezek után, hogy végül ő lett a regény központi alakja - írtuk korábban az Egri csillagokkal kapcsolatban.
A mű megírásához a magyar történelemnek egy különösen hősi pillanata, a török elleni várvédő harcok időszaka, a város szeretete és a házából is látható vár képe adott ihletet.
Az Egri csillagok mindmáig az egyik legolvasottabb magyar regény,
amelyből Várkonyi Zoltán készített látványos filmet Szász Endre díszletterveivel és parádés szereposztással. A regényt számos idegen nyelvre lefordították már az angoltól az eszperantón át a kínaiig, 2013-ban törökül is megjelent, 2005-ben A Nagy Könyv című olvasásnépszerűsítő programsorozatban ezt választották meg a legnépszerűbb magyar regénynek.
Gárdonyi későbbi regényeinek témája az örök szerelem (A láthatatlan ember, Isten rabjai), a viaskodás a női nemmel (Az a hatalmas harmadik, Hosszúhajú veszedelem, Szunyoghy miatyánkja), de megjelenik bennük az idill is (Dávidkáné, Ida regénye). Bor című színműve a Nemzeti Színházban aratott hatalmas sikert 1901-ben. Halála után került elő Földre néző szem című kötete, amelyet fiainak írt az általa kidolgozott titkosírással. Az író kiváló sakkjátékos is volt, 1887-ben nemzetközi versenyt nyert, és szerkesztette a Magyar Sakklap című újságot.
Ha van Magyarországon nagybetűs kötelező olvasmány, akkor az az Egri csillagok. Tizenöt éve, amikor a Nagy Könyv című programsorozat keretében egy ország kereste a legnépszerűbb regényt, akkor is Gárdonyi monumentális műve lett az első (ami persze egy csomó egyéb érdekes kérdést is felvet, leginkább azt, hogy vajon akkor is így lett volna, ha nemzedékek óta nem ez az egyik legstabilabb tétel a kötelezők listáján?). A regénynek és a belőle készült filmnek kétségtelenül elég masszív olvasói-nézői bázisa van, viszont az általános iskolásokon kívül a nagy többség úgy beszél erről a könyvről, hogy olvasmányélménye legalább 10-20-30 éves, vagy még annál is régebbi. Pont ezért gondoltuk, hogy itt az ideje újraolvasni a könyvet.
Tovább olvasokGárdonyi Géza egyike volt a 20. század elejének túlérzékeny, "kivonuló" alkotóinak.
Magát "kövek alatt nőtt fűnek" mondta, világnézetében keveredett a misztikus vallásosság az ateizmussal, a racionalizmus az irracionalizmussal.
Élete tele volt irányváltásokkal, mégis gazdag líraisággal ábrázolt korokat, helyzeteket, embereket. "Az egri remete" 1922. október 30-án halt meg, Egerben temették el.
Egykori lakóháza ma emlékmúzeum, amelyet 2014-ben újítottak fel. Az egri vár délkeleti fülesbástyáján 1991-ben avatták fel Gárdonyi új síremlékét, amelynek felirata változatlan: "Csak a teste". 2013-ban, a születésének 150. évfordulója alkalmából tartott emlékév keretében számos szervezet és magánszemély összefogásával megújították sírhelyét, valamint Egerben felavatták egészalakos bronzszobrát, Kutas László szobrászművész alkotását. Ugyancsak az emlékév keretében 2014-ben jubileumi emlékkötet jelent meg róla Cs. Varga István irodalomtörténész szerkesztésében.
Nevét viseli az egri színház, és számos iskola az országban. A Fejér megyei Agárdon található szülőházát felújítás után 2007-ben adták át.
Forrás: MTI
