Agárdon született 1863. augusztus 3-án Ziegler Géza néven. Különcködő, nyugtalan apja miatt, aki egykor Kossuth fegyverkészítője volt, a család állandóan vándorolni kényszerült az országban. Gézát papnak szánták, ezért a sárospataki református gimnáziumba íratták, majd az egri tanítóképzőbe járt, ahol 1882-ben segédtanítói oklevelet szerzett, ezután Devecserben, Karádon, Sárváron, Sályban tanított.
Már diákkorában verselt, tanítóként prózát is írt, az 1880-as években Győrött és Szegeden volt újságíró, nevét - mivel Gárdonyban anyakönyvezték - ekkor magyarosította Gárdonyira.
1891-ben került a fővárosba, ahol Bródy Sándorral és Ambrus Zoltánnal együtt alapították és szerkesztették a Jövendő című lapot, a Nyugat megjelenéséig a kor leghaladóbb és legszínvonalasabb magyar irodalmi folyóiratát. Gárdonyi közben munkatársa volt a Magyar Hírlapnak, 1896-tól pedig a Budapesti Hírlapnak is.
Neve Göre Gábor leveleivel vált ismertté, barátai és írótársai ezért szólították őt élete végéig Görének. A paraszti életről szóló rövid, egyedi nyelvi humorú történeteket szerzőjük később szégyellte, sőt megtagadta, noha az ellenállhatatlanul mulatságos írások paródiaként és szatíraként egyaránt kiválóak. Első irodalmi sikerét 1894-ben A lámpás című kötetével, a nyomorúságos néptanítói sors zsánerképével aratta, népszerűségét növelte az 1898-ban napvilágot látott Az én falum című novellafüzér.
Az író 1897-ben hirtelen elhatározásból Egerbe költözött, és teljes elzárkózásra rendezkedett be. A rejtőzködést magánéleti dráma is indokolta: 1885-ben kötött, eleve boldogtalan házassága felbomlott, szívbetegség is gyötörte. Az elvonulás változást hozott írói munkásságában: alapos történelmi tanulmányok és kutatómunka után nagyregények írásába kezdett.
![Bevalljuk, hogy szerettük az Egri csillagokat [Mesék Minden Mennyiségben podcast]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/2/23166/fe_229_160_kp_mmm_konyves_online.png)
Komolyan vesszük a gyerekeket, éppen ezért fontosnak érezzük, hogy olyan könyveket kapjanak a kezükbe, amelyekhez igazán kapcsolódni tudnak. A HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum és a Könyves Magazin közös podcastjében ezúttal a történelmi regények, ismeretterjesztő könyvek, képregények kerültek a középpontba.
Tovább olvasokA Pesti Hírlap 1899 karácsonyán kezdte közölni leghíresebb történelmi tárgyú regényét, az Egri csillagokat, amely 1901-ben könyv alakban is megjelent. A decemberi számban Gárdonyi felidézte az írás előzményeit, egészen pontosan azt a napot, amikor felvitte a fiát az egri várba, és a következőket mondta neki:
„Hunyd be egy pillanatra a szemedet, és gondold azt, hogy az idő kereke visszafordult az 1552-ik esztendőbe. Ez a bástya, ahol állunk, tele van sárga csizmás, sisakos fegyveres katonával. Lent még amerre csak látsz, mindenütt fegyveres török nyüzsög. A török minden oldalról lövi a félmázsás ágyúgolyót: kőgolyót, vasgolyót. Az ágyúk úgy dörögnek, mint az ég, mikor zivatar van. Puff! ide csattan egy golyó a lábunk elé. Szétütötte a követ. Egy magyar katona leesett. Puff! itt a másik golyó is. Félsz úgy-e? Bezzeg azok a hősök nem féltek. Ha féltek volna, nem maradtak volna itten. Nézd, amott az akácfánál jön Dobó lóháton... Vasba van öltözve mint a többi ...”
Már akkor feltűnt neki, hogy a fia képzeletét leginkább Dobó főhadnagyának, Bornemissza Gergelynek az alakja ragadta meg, nem meglepő ezek után, hogy végül ő lett a regény központi alakja - írtuk korábban az Egri csillagokkal kapcsolatban.
A mű megírásához a magyar történelemnek egy különösen hősi pillanata, a török elleni várvédő harcok időszaka, a város szeretete és a házából is látható vár képe adott ihletet.
Az Egri csillagok mindmáig az egyik legolvasottabb magyar regény,
amelyből Várkonyi Zoltán készített látványos filmet Szász Endre díszletterveivel és parádés szereposztással. A regényt számos idegen nyelvre lefordították már az angoltól az eszperantón át a kínaiig, 2013-ban törökül is megjelent, 2005-ben A Nagy Könyv című olvasásnépszerűsítő programsorozatban ezt választották meg a legnépszerűbb magyar regénynek.
Gárdonyi későbbi regényeinek témája az örök szerelem (A láthatatlan ember, Isten rabjai), a viaskodás a női nemmel (Az a hatalmas harmadik, Hosszúhajú veszedelem, Szunyoghy miatyánkja), de megjelenik bennük az idill is (Dávidkáné, Ida regénye). Bor című színműve a Nemzeti Színházban aratott hatalmas sikert 1901-ben. Halála után került elő Földre néző szem című kötete, amelyet fiainak írt az általa kidolgozott titkosírással. Az író kiváló sakkjátékos is volt, 1887-ben nemzetközi versenyt nyert, és szerkesztette a Magyar Sakklap című újságot.
Ha van Magyarországon nagybetűs kötelező olvasmány, akkor az az Egri csillagok. Tizenöt éve a Nagy Könyvet is megnyerte. A regénynek és a belőle készült filmnek kétségtelenül elég masszív olvasói-nézői bázisa van. Újraolvastuk.
Tovább olvasokGárdonyi Géza egyike volt a 20. század elejének túlérzékeny, "kivonuló" alkotóinak.
Magát "kövek alatt nőtt fűnek" mondta, világnézetében keveredett a misztikus vallásosság az ateizmussal, a racionalizmus az irracionalizmussal.
Élete tele volt irányváltásokkal, mégis gazdag líraisággal ábrázolt korokat, helyzeteket, embereket. "Az egri remete" 1922. október 30-án halt meg, Egerben temették el.
Egykori lakóháza ma emlékmúzeum, amelyet 2014-ben újítottak fel. Az egri vár délkeleti fülesbástyáján 1991-ben avatták fel Gárdonyi új síremlékét, amelynek felirata változatlan: "Csak a teste". 2013-ban, a születésének 150. évfordulója alkalmából tartott emlékév keretében számos szervezet és magánszemély összefogásával megújították sírhelyét, valamint Egerben felavatták egészalakos bronzszobrát, Kutas László szobrászművész alkotását. Ugyancsak az emlékév keretében 2014-ben jubileumi emlékkötet jelent meg róla Cs. Varga István irodalomtörténész szerkesztésében.
Nevét viseli az egri színház, és számos iskola az országban. A Fejér megyei Agárdon található szülőházát felújítás után 2007-ben adták át.
Forrás: MTI
