Az erdő az egyik legösszetettebb szimbólum, szinte nincs olyan fantasy regény, amelyben ne szerepelne egy veszélyekkel teli, sötét rengeteg, ahová a főhősnek egy ponton be kell mennie. A misztikus erdőkben egy beavató utazás veszi kezdetét, a szereplőknek nemcsak szörnyekkel, hanem a saját félelmeikkel is meg kell küzdeniük. A „kinti” világ szabályai itt nem érvényesek, egy átmeneti, kegyetlen, sötét világ törvényeihez kell alkalmazkodniuk. Öt olyan regényt ajánlunk, amelyek sötét, gyilkos erdőkbe viszik az olvasót.
Rusvai Mónika: Kígyók országa
A küszöbön túl egy félelmetes erdő van, egy kislány pedig látja az ott tekergő kígyókat. A Kígyók országa több generáción át, bűbájos nőkön keresztül mesél arról, milyen ára van a történelmi és lelki traumáknak, amelyeket a világ mögötti világra zárnak az emberek. Rusvai Mónika pedig a margós könyvbemutatón elmondta, hogy a valóságban egy traumát követően gyakran úgy teszünk, mintha semmi sem történt volna, a regényben pedig amit a mágia segítségével elzárnak, az eltűnik a világból, ezért viszont súlyos árat kell fizetni.
A rossz emlékek egy világ mögötti világba, egy erdőbe kerülnek, ahol az emberek arra kényszerülnek, hogy szembenézzenek velük.
A szerző a világ mögötti világ koncepciójával lehetőséget ad a szereplőinek, hogy a társadalmi elvárások és előítéletek közül kiszakadva vizsgálódjanak, például a férfi és női szerepekről. A könyvbe itt beleolvashatsz.
Robert Holdstock: Mitágó-erdő
Robert Holdstock World Fantasy-díjas regényét a huszadik század legfontosabb fantasyjei között tartják számon (itt bele is olvashatsz.) Az Anglia egyik utolsó ősi vadonjaként ismert Ryhope-, azaz Mitágó-erdő rejtélye felemésztette George Huxley életét. Fiai folytatják a kutatást: amikor megsejtik, hogy a kihaltnak hitt állatok és ősi mítoszok hősei által benépesített erdő miféle titkot rejt, nem tudnak ellenállni a kísértésnek.
Bemerészkednek a fák közé, és amit odabenn találnak, az furcsább és veszélyesebb, mint valaha is gondolták volna. A könyv második részében, a Lavondyss című kötetben az egyik eltűnt férfi húga is a rengetegbe indul. A Mitágó-erdőről Rusvai Mónikával beszélgettünk podcastben, meghallgathatod Spotifyon és PodBeanen is.
Keri Lake: Anathema
Keri Lake nevét a sötét romantasy-k rajongói a Nocticadia című kötet miatt ismerik. Új könysorozata, ami a 21. Század Kiadó gondozásában fog megjelenni magyarul, egy elátkozott erdőben játszódik. A falubeliek csak Elemésztő erdőknek hívják a helyet, mert amit az erdő elvesz, azt soha nem adja vissza.
Ide csak a bűnösök mennek meghalni. Senki nem merészkedik még csak a közelébe sem – hacsak eszét nem vesztette, vagy ha száműzték.
Maevyth Bronwicknek egy tragikus esemény miatt kell átvágnia a csontok boltívén túlra, túl a határon, ahol halandó még soha nem járt. Egy veszedelmes, sötét világba kerül, ahol sötét varázslatok, tűzokádó sárkányok, okkult jóslatok veszik körül. A Elemésztő Erdők-sorozat első része egy sötét, gótikus fantasy. Azoknak az olvasóknak ajánlják, akik szeretik a mágikus rendszereket, a lassan fellobbanó románcokat, és akiknek belefér egy kis horror is.
Stephen King: Varázsló és üveg (A Setét Torony 4.)
Stephen King néha egy kicsit hanyagolja a horrort, és tesz egy-egy kitérőt a dark fantasy világába. A Setét Torony-sorozat negyedik része történet a történetben, egy sötét mese valahol a fantasy és a western határán. Az erdő aktív szereplő, egy torz valóság helyszíne egy mitikus, varázsvilágban. A Setét Torony-regényfolyam egyes darabjai önállóan is megállják a helyüket, de együtt alkotnak kerek egészet, hoznak létre egy teljes univerzumot.
A könyvsorozatból filmfeldolgozás is készült 2017-ben.
Naomi Novik: Rengeteg
Az erdő egy hálózat, egy bonyolult ökoszisztéma, ami Naomi Novik fantasy regényében egy baljós, kifejezetten rosszindulatú erő és intelligencia, ami az ember elpusztítására tör. A főhős Agnyeska faluját a rejtélyes varázsló, a Sárkány védi az erdőtől, ám cserébe a mágus tízévente egy-egy lányt visz magával. A történet gyökerei a régmúltba hatolnak, míg a jelenben Agnyeskának a mágiával és a politikai intrikával szemben is meg kell állnia a helyét. A történetben a szláv mítoszok és a sötét tündérmesék találkoznak az ember és a természet viszonyának kérdéseivel.
Nyitókép: Sebastian Unrau / Unsplash
