Rusvai Mónika Stockholmban járva látott egy fantasztikus irodalommal foglalkozó boltot, aminek a cégérén látható sárkány és űrhajó tökéletesen tükrözi, hogyan gondolkodnak ma még sokan a fantasyről és a sci-firől. Mivel a könyv is egy termék, szükség van valamennyi kategorizálásra, ezért pedig tapadnak bizonyos elemek az egyes zsánerekhez. Rusvai számára viszont a fantasy azt jelenti, hogy a fantasztikum eszköztárát is megkapja ahhoz, hogy arról beszéljen, ami őt érdekli. Ez alapvetően két téma, az egyik a női sorsok bemutatása, ami szerinte a mai napig egy férfiközpontú világban valósul meg. A másik az, hogyan tud a mágia segítségével a hétköznapok mögé tekinteni.
A mágia ebben a kötetben az az erő, ami az egész világot átjárja, ez pedig már a borítón is megjelenik, amin szálak, fonalak láthatók (a borító Szép-Bíró Erika munkája). Ez a fajta mágia szabályosan behálóz mindent, az embereket, az időt és a teret, és vannak olyanok, a bűbájosok, akik képesek manipulálni a szálakat, például csomót kötni rájuk. Ennek ott lesz szerepe, hogy a regény erősen foglalkozik a traumafeldolgozás/fel nem dolgozás kérdéseivel. Rusvai szerint a valóságban egy traumát követően gyakran úgy teszünk, mintha semmi sem történt volna, a regényben pedig,
amit a mágia segítségével elzárnak, az eltűnik a világból, ezért viszont súlyos árat kell fizetni.
A rossz emlékek egy világ mögötti világba kerülnek, ami egy erdő. Előfordul, hogy emberek is átkerülnek ebbe az erdőbe, akik hamarosan találkoznak ott a rossz emlékeikkel, és arra kényszerülnek, hogy szembenézzenek velük.
Már a fülszövegből is kiderül, hogy a cselekmény két szálon fut, Mécs Ida és Dér Hanga történetét követjük. Idával 1922-ben ismerkedünk meg, amikor gyerekként már a családjában konfliktust él meg: a fivére hat ujjal születik (ez itt a szerző által felvállalt kikacsintás Freud felé), ezért a szülők sokkal többet figyelnek rá, mint a kislányra. Ez a feszültség felnőtt korukig kíséri a testvéreket, amikor rájönnek, hogy nem kell, hogy ez befolyásolja az életüket. Rusvai
a világ mögötti világ koncepciójával lehetőséget ad a szereplőinek, hogy a társadalmi elvárások és előítéletek közül kiszakadva vizsgálódjanak,
például a férfi és női szerepekről. Idát látjuk a 20-30-40-es években is, amint a helyét keresi egy szűkre szabott társadalmi térben, és amint szembesül azzal, hogy az anyja életmintája az, hogy miközben erején felül segít másokon (aminek az árát bűbájosként aztán ő fizeti meg), ezért senki nem fogja őt megjutalmazni. A világ mögötti világban Ida kiléphet ebből a mintából és önérdekérvényesítést tanulhat.
A másik cselekményszál a kilencvenes években kezdődik, majd alapvetően 2007-ben játszódik, amikor például a társadalmi nemi szerepekben is sok változás történt már, de közel sem mindenben. Hanga apjának személye rejtély, és a Piliscsabán élő lány és a gyerekét egyedül nevelő anyja ezért pletyka tárgya a faluban. Hanga számára a nagy kérdés az, hogy vajon mit titkoltak el előle, hiszen az ő anyja is bűbájos, és elzárja a lánya elől az apja kilétét. Hangának viszont olyan mágikus képességei vannak, amikkel képes kioldani azt, amit mások megkötöttek. A tét itt az, hogy ezt hogyan tegye meg anélkül, hogy - a mágia törvényszerűségei miatt - az anyja bele ne haljon.
A Kígyók országára és Rusvaira is nagy hatással volt Polcz Alaine Asszony a fronton című memoárja (Rusvai azt az interneten is elérhető hangoskönyvet ajánlja, amit Polcz Alaine maga olvas fel), a második világháború és a traumák kezelésének témája pedig a regény szerves részévé válik. Rusvai célja az is volt, hogy megmutassa, hogy az elhallgatás, az elfojtás rövid távon működhet, hosszú távon viszont nem, hiszen a megoldás az, ha kimondjuk a dolgokat, ha beszélünk róluk.
Arról, hogy az elhallgatás jellegzetesen közép-kelet európai jelenség, Rusvai elmondta, hogy a Visegrád Fund ösztöndíjasaként hat hetet töltött Krakkóban. Ott egy konferencián Takács Bogit hallotta arról beszélni, hogy Közép-Kelet-Európában a metaforát és az allegóriát bátrabban használják, ami Takács szerint annak a következménye, hogy bizonyos dolgokat évtizedeken keresztül és még most sem lehet vagy illik kimondani. Vagy úgy kell róluk beszélni, hogy csak bizonyos emberek értsék.
Ez a közös örökség pedig áthatja a régió irodalmát.
A fantasyról persze sokaknak azonnal a kelta és germán alapú, angolszász fantasyvilágok jutnak eszébe, de például a szláv folklórra épít a Marija Morevna és a halhatatlan című könyv, a magyar folklór elemeit pedig Rusvai már az előző könyvében (Tündöklő) használta. A Kígyók országában megjelenő mágia is erősen gyökerezik a magyar kötés-oldás varázslatokban. A férfi és női bűbájosokkal kapcsolatban Rusvai felidézte, hogy a szerkesztőjével is beszéltek arról, hogy ez a fajta mágia vajon alkalmasabb-e a női gyakorlásra. Hiszen a világban alapvetően a nőkhöz társítjuk az érzelmi gondoskodást és munkát, a nők azok, akik ezt gyakran a férfi családtagok helyett is elvégzik. A kötésmágia az emlékek elzárásával ugyanakkor arra is használható, hogy hatalmat gyakoroljunk mások felett, ez viszont már inkább maszkulin jellegű varázslás. Rusvai célja az volt, hogy a könyvben a mágia ezeket felnagyítsa és láthatóvá tegye.
A regény egyik erőteljes helyszíne és motívuma persze az erdő maga, amiről Rusvai elmondta, hogy Piliscsabán él, szeret túrázni és sétálni az erdőben, mert ott úgy érzi, hogy szabadon tud gondolkodni.
Számára az erdő olyan hely, ahol az emberi és társadalmi szabályok nem érvényesek,
és az ilyen elvárásoktól ő is megszabadul nőként. Azt is szereti az erdőben, hogy élőlények rendszere, amiben minden egyes elem nagyon fontos - ebben az erdő amúgy hasonlít egy jól összerakott szövegre, hiszen ott is minden résznek együtt kell működnie.
A magyar folklór a regénybeli erdőben is markánsan megjelenik, sok nem-humán entitással együtt. Az erdőregényeknek nagy hagyománya van a fantasyben, Rusvai példaként sorolta fel Robert Holdstock Mitágó-regényeit (amikben az erdő az emberi tudat tükre), Kleinheincz Csilla Ólomerdő-trilógiáját, Gaura Ágnestől a Túlontúlt, Naomi Noviktól a Rengeteget (ez a lengyel folklórból táplálkozik). Rusvai itt azt is megjegyezte, hogy korábban az erdő a fantasykban gyakran olyan ismeretlen térként jelent meg, amit meg kell hódítani, és le kell győzni a benne élő szörnyet, ami egy nagyon maszkulin megközelítés.
Ma a szereplők az erdőben érthetnek meg valamit magukról és a világról.
A hallgatóságból érkező kérdésre Rusvai megerősítette, hogy a transzgenerációs pszichológiai eredmények is hatottak rá, így a regény neki is önismereti utat jelentett. Ugyan a történetet nem valós események ihlették, például ahhoz, hogy megértse Hanga anyjának motivációit (aki jószándékkal elzárja a lánya emlékeit, de ezzel hosszú távon kárt okoz), azt is meg kellett értenie, hogy benne, a szerzőben mi zajlik le éppen. Tehát meg kellett értenie a saját történetét ahhoz, hogy utána meg tudja érteni a szereplőket.
