A világ mögötti mágikus erdőben az elfojtott traumáink várnak ránk

A világ mögötti mágikus erdőben az elfojtott traumáink várnak ránk

A Kígyók országa című, hamarosan megjelenő regényéről szombaton kérdezte Rusvai Mónikát a Margón Fekete I. Alfonz. Beszélgettek többek között arról, hogyan reflektálhat a magyar folklórból eredő oldó-kötő mágia a férfiak és a nők társadalmi szerepeire, hogyan segíthet az erdő kiszakadni az elvárások és szabályok fojtogatásából, és szóba került az is, mi az a kelet-közép-európai tapasztalat, ami miatt a régióban bátrabban használjuk az allegóriákat és a metaforákat.

Fotók: Valuska Gábor

sa | 2023. május 14. |

Rusvai Mónika Stockholmban járva látott egy fantasztikus irodalommal foglalkozó boltot, aminek a cégérén látható sárkány és űrhajó tökéletesen tükrözi, hogyan gondolkodnak ma még sokan a fantasyről és a sci-firől. Mivel a könyv is egy termék, szükség van valamennyi kategorizálásra, ezért pedig tapadnak bizonyos elemek az egyes zsánerekhez. Rusvai számára viszont a fantasy azt jelenti, hogy a fantasztikum eszköztárát is megkapja ahhoz, hogy arról beszéljen, ami őt érdekli. Ez alapvetően két téma, az egyik a női sorsok bemutatása, ami szerinte a mai napig egy férfiközpontú világban valósul meg. A másik az, hogyan tud a mágia segítségével a hétköznapok mögé tekinteni.

A mágia ebben a kötetben az az erő, ami az egész világot átjárja, ez pedig már a borítón is megjelenik, amin szálak, fonalak láthatók (a borító Szép-Bíró Erika munkája). Ez a fajta mágia szabályosan behálóz mindent, az embereket, az időt és a teret, és vannak olyanok, a bűbájosok, akik képesek manipulálni a szálakat, például csomót kötni rájuk. Ennek ott lesz szerepe, hogy a regény erősen foglalkozik a traumafeldolgozás/fel nem dolgozás kérdéseivel. Rusvai szerint a valóságban egy traumát követően gyakran úgy teszünk, mintha semmi sem történt volna, a regényben pedig,

amit a mágia segítségével elzárnak, az eltűnik a világból, ezért viszont súlyos árat kell fizetni.

A rossz emlékek egy világ mögötti világba kerülnek, ami egy erdő. Előfordul, hogy emberek is átkerülnek ebbe az erdőbe, akik hamarosan találkoznak ott a rossz emlékeikkel, és arra kényszerülnek, hogy szembenézzenek velük. 

Már a fülszövegből is kiderül, hogy a cselekmény két szálon fut, Mécs Ida és Dér Hanga történetét követjük. Idával 1922-ben ismerkedünk meg, amikor gyerekként már a családjában konfliktust él meg: a fivére hat ujjal születik (ez itt a szerző által felvállalt kikacsintás Freud felé), ezért a szülők sokkal többet figyelnek rá, mint a kislányra. Ez a feszültség felnőtt korukig kíséri a testvéreket, amikor rájönnek, hogy nem kell, hogy ez befolyásolja az életüket. Rusvai 

a világ mögötti világ koncepciójával lehetőséget ad a szereplőinek, hogy a társadalmi elvárások és előítéletek közül kiszakadva vizsgálódjanak,

például a férfi és női szerepekről. Idát látjuk a 20-30-40-es években is, amint a helyét keresi egy szűkre szabott társadalmi térben, és amint szembesül azzal, hogy az anyja életmintája az, hogy miközben erején felül segít másokon (aminek az árát bűbájosként aztán ő fizeti meg), ezért senki nem fogja őt megjutalmazni. A világ mögötti világban Ida kiléphet ebből a mintából és önérdekérvényesítést tanulhat.

-

A másik cselekményszál a kilencvenes években kezdődik, majd alapvetően 2007-ben játszódik, amikor például a társadalmi nemi szerepekben is sok változás történt már, de közel sem mindenben. Hanga apjának személye rejtély, és a Piliscsabán élő lány és a gyerekét egyedül nevelő anyja ezért pletyka tárgya a faluban. Hanga számára a nagy kérdés az, hogy vajon mit titkoltak el előle, hiszen az ő anyja is bűbájos, és elzárja a lánya elől az apja kilétét. Hangának viszont olyan mágikus képességei vannak, amikkel képes kioldani azt, amit mások megkötöttek. A tét itt az, hogy ezt hogyan tegye meg anélkül, hogy - a mágia törvényszerűségei miatt - az anyja bele ne haljon.

A Kígyók országára és Rusvaira is nagy hatással volt Polcz Alaine Asszony a fronton című memoárja (Rusvai azt az interneten is elérhető hangoskönyvet ajánlja, amit Polcz Alaine maga olvas fel), a második világháború és a traumák kezelésének témája pedig a regény szerves részévé válik. Rusvai célja az is volt, hogy megmutassa, hogy az elhallgatás, az elfojtás rövid távon működhet, hosszú távon viszont nem, hiszen a megoldás az, ha kimondjuk a dolgokat, ha beszélünk róluk.

Arról, hogy az elhallgatás jellegzetesen közép-kelet európai jelenség, Rusvai elmondta, hogy a Visegrád Fund ösztöndíjasaként hat hetet töltött Krakkóban. Ott egy konferencián Takács Bogit hallotta arról beszélni, hogy Közép-Kelet-Európában a metaforát és az allegóriát bátrabban használják, ami Takács szerint annak a következménye, hogy bizonyos dolgokat évtizedeken keresztül és még most sem lehet vagy illik kimondani. Vagy úgy kell róluk beszélni, hogy csak bizonyos emberek értsék. 

Ez a közös örökség pedig áthatja a régió irodalmát.

A fantasyról persze sokaknak azonnal a kelta és germán alapú, angolszász fantasyvilágok jutnak eszébe, de például a szláv folklórra épít a Marija Morevna és a halhatatlan című könyv, a magyar folklór elemeit pedig Rusvai már az előző könyvében (Tündöklő) használta. A Kígyók országában megjelenő mágia is erősen gyökerezik a magyar kötés-oldás varázslatokban. A férfi és női bűbájosokkal kapcsolatban Rusvai felidézte, hogy a szerkesztőjével is beszéltek arról, hogy ez a fajta mágia vajon alkalmasabb-e a női gyakorlásra. Hiszen a világban alapvetően a nőkhöz társítjuk az érzelmi gondoskodást és munkát, a nők azok, akik ezt gyakran a férfi családtagok helyett is elvégzik. A kötésmágia az emlékek elzárásával ugyanakkor arra is használható, hogy hatalmat gyakoroljunk mások felett, ez viszont már inkább maszkulin jellegű varázslás. Rusvai célja az volt, hogy a könyvben a mágia ezeket felnagyítsa és láthatóvá tegye.

A regény egyik erőteljes helyszíne és motívuma persze az erdő maga, amiről Rusvai elmondta, hogy Piliscsabán él, szeret túrázni és sétálni az erdőben, mert ott úgy érzi, hogy szabadon tud gondolkodni.

Számára az erdő olyan hely, ahol az emberi és társadalmi szabályok nem érvényesek,

és az ilyen elvárásoktól ő is megszabadul nőként. Azt is szereti az erdőben, hogy élőlények rendszere, amiben minden egyes elem nagyon fontos - ebben az erdő amúgy hasonlít egy jól összerakott szövegre, hiszen ott is minden résznek együtt kell működnie.

A magyar folklór a regénybeli erdőben is markánsan megjelenik, sok nem-humán entitással együtt. Az erdőregényeknek nagy hagyománya van a fantasyben, Rusvai példaként sorolta fel Robert Holdstock Mitágó-regényeit (amikben az erdő az emberi tudat tükre), Kleinheincz Csilla Ólomerdő-trilógiáját, Gaura Ágnestől a Túlontúlt, Naomi Noviktól a Rengeteget (ez a lengyel folklórból táplálkozik). Rusvai itt azt is megjegyezte, hogy korábban az erdő a fantasykban gyakran olyan ismeretlen térként jelent meg, amit meg kell hódítani, és le kell győzni a benne élő szörnyet, ami egy nagyon maszkulin megközelítés. 

Ma a szereplők az erdőben érthetnek meg valamit magukról és a világról.

A hallgatóságból érkező kérdésre Rusvai megerősítette, hogy a transzgenerációs pszichológiai eredmények is hatottak rá, így a regény neki is önismereti utat jelentett. Ugyan a történetet nem valós események ihlették, például ahhoz, hogy megértse Hanga anyjának motivációit (aki jószándékkal elzárja a lánya emlékeit, de ezzel hosszú távon kárt okoz), azt is meg kellett értenie, hogy benne, a szerzőben mi zajlik le éppen. Tehát meg kellett értenie a saját történetét ahhoz, hogy utána meg tudja érteni a szereplőket.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Pléh Csaba: Ha író lennék, azt mondanám, hogy helyre akartam tenni az árnyakat azzal, hogy megírom őket

A Margó Fesztivál utolsó napján zsúfolásig telt a Kristály terem, ahol Pléh Csaba és Till Attila beszélgetett a szerző Árnyak című kötetéről. Utóbbi nemcsak róla, a családjáról és kalandos életútjáról szól, hanem azokról is, akik már nincsenek köztünk, mégis nagy hatással voltak a nyelvész-pszichológus életére.

...
Nagy

A bántalmazottaknak az én-erejük nincs meg, a segítségnek kívülről kell jönnie

Kiss Judit Ágnes új regényének hőse egy kislány, akit a nevelőapja bántalmazott. A kötetről Mészáros Sándor szerkesztő beszélgetett a szerzővel szombaton a Margón. Szóba került az áldozatok körül lévők felelőssége, a kívülállók részéről érkező segítség, és a szerző arról is beszélt, mennyi veszélyt rejthetnek a hitközösségen belüli viszonyok.

...
Panodyssey

Az igazi mentor hatalmi hierarchia helyett partnerséggel fordul a pályakezdő íróhoz

Kinek jelentett fordulópontot az orvosi váró, ki és miért tartja toxikusnak  az irodalmi közeget, és kit segített egy fotókiállítás, hogy felismerje, mi a valódi professzionalitás? A Panodyssey nagykövetei beszéltek íróvá válásról és pályakezdésről.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Pogátsa Zoltán: Rá kell jönnünk, hogyan haladjuk meg a kapitalizmust

Litkai Gergely podcastsorozatának novemberi témája a Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című kötet, amiről a szerzővel, Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológussal beszélgettek.

...
Zöld

Legendás, ismeretlen, regényes, sétálós – 10+1 új könyv a 150 éves Budapestről

Budapest 150 éves születésnapján a város sokszínűségét és sokféleségét hangsúlyozva válogattunk össze róla szóló, (egy kivételével) friss kiadású könyveket. Vessz el az ismeretlen ismerős Budapesten!

...
Zöld

A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia

Az ember vége, a természet esélye című új könyve apropóján Jordán Ferencet népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük. Interjú.

ADVENT
...
Könyves Advent

Egy autista srác természethez írt szerelmes levele

Dara McAnulty magával ragadó, lírai hangvételű könyve, az Egy ifjú természetbúvár naplója a természettel való mély kapcsolatát tárja fel, de olvashatunk benne az aktivista munka és az autista lét mindennapi kihívásairól és örömeiről is. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Rosszul végződő, abszurd és megbocsájtó mesék – 8 prózakötet karácsonyra

Három fiútestvér, három nemzedék, egy zombianyu és megannyi izgalmas sztori. Például családtörténetek és tönkretett szerelmek, metsző irónia és őrült tanmesék. 8 friss magyar prózakötetet ajánlunk.

...
Könyves Advent

Jézus korában is kórházban születtek a kisbabák? Keresd a választ a Bibliai Kisokosban!

Bibliai Kisokos csupa olyan kérdést tesz föl, amelyet minden Biblia iránt vagy napjaink bibliai vonatkozású helyszínei, kultúrtörténeti eseményei iránt érdeklődő gyermek vagy épp felnőtt fejében is megfogalmazódhat. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Mister Morrison állatlexikona megmutatja milyen változatos és gyönyörű az élővilág

A Mágikus állatok iskolája rajongói számára igazi csemege Mister Morrison állatlexikona, melyben minden tudnivalót összeszed az egyes állatokról. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Megható, varázslatos, vicces – 10 karácsonyi gyerekkönyv az adventi hangolódáshoz

Karácsonyhoz közeledve 10 olyan gyerekkönyvet ajánlunk, melyek valamilyen módon kötődnek a kicsik által várva várt ünnephez.  

...
Könyves Advent

A Barátnőm, Anne Frank életigenlő memoár a veszteségről és a túlélésről

A kis Hannah Amszterdamban köt barátságot Anne Frankkal. Aztán 1942 júniusában, az egyre erősödő antiszemitizmus idején szétválasztják őket. Hannah Pick-Goslar szeretetteljes portréja a barátságról, a reményről és a bátorságról is szól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Cserna-Szabó: Összebékülhetnek egy emberen belül ennyire különböző múltak és kultúrák?

A dán Hassan Preisler A barna ember terhe című könyvéhez Cserna-Szabó András írt utószót. Olvasd el!

Szerzőink

...
Kiss Imola

Megtudtuk a választ arra, hogy miért született még egy könyv Alföldiről

...
Sándor Anna

Andrés Neuman: Amikor gyászolsz, az otthonod is beleremeg

...
Kolozsi Orsolya

Pusztán attól, hogy valaki anya lesz, nem válik varázsütésre jó emberré

Olvass!
...
Beleolvasó

Borda Réka: Vesna Lemaic történeteiben nincs olyan, hogy mi és ők, csak mi, emberek

A Szívélyes fogadtatás novelláiból kirajzolódik az idegenségérzet, az akadozó kommunikáció, és a vágy arra, hogy valahogy megtaláljuk a helyünket a világban. Olvasd el az utószót, melyet Borda Réka írt a kötethez.

...
Zöld

Elon Musk gyerekkorában az erőszak része volt a fiatalok oktatásának

A könyv különleges betekintést nyújt Elon Musk sikereinek és kudarcainak történeteibe és soha nem látott közelségből vizsgálja meg, hogy Musk démonjai vajon zálogai-e az innovációnak és a kreativitásnak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Hassan Preisler: Kaméleon vagyok, és lehetek bárki, akit csak kívánsz

A barna ember terhe eredetileg vitairatnak indult az integráció témájához, ám végül egyszerre lett magával ragadó self-fiction és fergeteges társadalmi szatíra, amelyet át- meg átsző a főhős szövevényes családtörténete. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet
...
Kritika

Megtudtuk a választ arra, hogy miért született még egy könyv Alföldiről

Csáki Judit Alföldi Róberttel, a mai magyar színházi élet egyik legismertebb alakjával készített beszélgetőkönyvet. Az Alföldi ‒ Rajtam nem múlt című kötetben szóba kerülnek a meghatározó tanárok, a magánéletet bekebelező szakma és a nem túl jó színészek is. Kritika.

Hírek
...
Szórakozás

Alternatív kabaré, roma hősök és az ezerszer áldott nyolcadik kerület [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Podcast

Szűcs Ádám: Olyan könyvekért rajongok, amiket én soha nem tudnék megírni

...
Hírek

Milyen könyveket olvasott Napóleon két csata között?

...
Hírek

Meghalt Henry Kissinger, a hidegháború csúcsdiplomatája

...
Hírek

Megvan a 2023-as Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj három jelöltje

...
Gyerekirodalom

A gyerekek a legfontosabbak a világon! – Maria Montessori tudása ma is érvényes