A világ mögötti mágikus erdőben az elfojtott traumáink várnak ránk

A világ mögötti mágikus erdőben az elfojtott traumáink várnak ránk

A Kígyók országa című, hamarosan megjelenő regényéről szombaton kérdezte Rusvai Mónikát a Margón Fekete I. Alfonz. Beszélgettek többek között arról, hogyan reflektálhat a magyar folklórból eredő oldó-kötő mágia a férfiak és a nők társadalmi szerepeire, hogyan segíthet az erdő kiszakadni az elvárások és szabályok fojtogatásából, és szóba került az is, mi az a kelet-közép-európai tapasztalat, ami miatt a régióban bátrabban használjuk az allegóriákat és a metaforákat.

Fotók: Valuska Gábor

sa | 2023. május 14. |

Rusvai Mónika Stockholmban járva látott egy fantasztikus irodalommal foglalkozó boltot, aminek a cégérén látható sárkány és űrhajó tökéletesen tükrözi, hogyan gondolkodnak ma még sokan a fantasyről és a sci-firől. Mivel a könyv is egy termék, szükség van valamennyi kategorizálásra, ezért pedig tapadnak bizonyos elemek az egyes zsánerekhez. Rusvai számára viszont a fantasy azt jelenti, hogy a fantasztikum eszköztárát is megkapja ahhoz, hogy arról beszéljen, ami őt érdekli. Ez alapvetően két téma, az egyik a női sorsok bemutatása, ami szerinte a mai napig egy férfiközpontú világban valósul meg. A másik az, hogyan tud a mágia segítségével a hétköznapok mögé tekinteni.

A mágia ebben a kötetben az az erő, ami az egész világot átjárja, ez pedig már a borítón is megjelenik, amin szálak, fonalak láthatók (a borító Szép-Bíró Erika munkája). Ez a fajta mágia szabályosan behálóz mindent, az embereket, az időt és a teret, és vannak olyanok, a bűbájosok, akik képesek manipulálni a szálakat, például csomót kötni rájuk. Ennek ott lesz szerepe, hogy a regény erősen foglalkozik a traumafeldolgozás/fel nem dolgozás kérdéseivel. Rusvai szerint a valóságban egy traumát követően gyakran úgy teszünk, mintha semmi sem történt volna, a regényben pedig,

amit a mágia segítségével elzárnak, az eltűnik a világból, ezért viszont súlyos árat kell fizetni.

A rossz emlékek egy világ mögötti világba kerülnek, ami egy erdő. Előfordul, hogy emberek is átkerülnek ebbe az erdőbe, akik hamarosan találkoznak ott a rossz emlékeikkel, és arra kényszerülnek, hogy szembenézzenek velük. 

Már a fülszövegből is kiderül, hogy a cselekmény két szálon fut, Mécs Ida és Dér Hanga történetét követjük. Idával 1922-ben ismerkedünk meg, amikor gyerekként már a családjában konfliktust él meg: a fivére hat ujjal születik (ez itt a szerző által felvállalt kikacsintás Freud felé), ezért a szülők sokkal többet figyelnek rá, mint a kislányra. Ez a feszültség felnőtt korukig kíséri a testvéreket, amikor rájönnek, hogy nem kell, hogy ez befolyásolja az életüket. Rusvai 

a világ mögötti világ koncepciójával lehetőséget ad a szereplőinek, hogy a társadalmi elvárások és előítéletek közül kiszakadva vizsgálódjanak,

például a férfi és női szerepekről. Idát látjuk a 20-30-40-es években is, amint a helyét keresi egy szűkre szabott társadalmi térben, és amint szembesül azzal, hogy az anyja életmintája az, hogy miközben erején felül segít másokon (aminek az árát bűbájosként aztán ő fizeti meg), ezért senki nem fogja őt megjutalmazni. A világ mögötti világban Ida kiléphet ebből a mintából és önérdekérvényesítést tanulhat.

-

A másik cselekményszál a kilencvenes években kezdődik, majd alapvetően 2007-ben játszódik, amikor például a társadalmi nemi szerepekben is sok változás történt már, de közel sem mindenben. Hanga apjának személye rejtély, és a Piliscsabán élő lány és a gyerekét egyedül nevelő anyja ezért pletyka tárgya a faluban. Hanga számára a nagy kérdés az, hogy vajon mit titkoltak el előle, hiszen az ő anyja is bűbájos, és elzárja a lánya elől az apja kilétét. Hangának viszont olyan mágikus képességei vannak, amikkel képes kioldani azt, amit mások megkötöttek. A tét itt az, hogy ezt hogyan tegye meg anélkül, hogy - a mágia törvényszerűségei miatt - az anyja bele ne haljon.

A Kígyók országára és Rusvaira is nagy hatással volt Polcz Alaine Asszony a fronton című memoárja (Rusvai azt az interneten is elérhető hangoskönyvet ajánlja, amit Polcz Alaine maga olvas fel), a második világháború és a traumák kezelésének témája pedig a regény szerves részévé válik. Rusvai célja az is volt, hogy megmutassa, hogy az elhallgatás, az elfojtás rövid távon működhet, hosszú távon viszont nem, hiszen a megoldás az, ha kimondjuk a dolgokat, ha beszélünk róluk.

Arról, hogy az elhallgatás jellegzetesen közép-kelet európai jelenség, Rusvai elmondta, hogy a Visegrád Fund ösztöndíjasaként hat hetet töltött Krakkóban. Ott egy konferencián Takács Bogit hallotta arról beszélni, hogy Közép-Kelet-Európában a metaforát és az allegóriát bátrabban használják, ami Takács szerint annak a következménye, hogy bizonyos dolgokat évtizedeken keresztül és még most sem lehet vagy illik kimondani. Vagy úgy kell róluk beszélni, hogy csak bizonyos emberek értsék. 

Ez a közös örökség pedig áthatja a régió irodalmát.

A fantasyról persze sokaknak azonnal a kelta és germán alapú, angolszász fantasyvilágok jutnak eszébe, de például a szláv folklórra épít a Marija Morevna és a halhatatlan című könyv, a magyar folklór elemeit pedig Rusvai már az előző könyvében (Tündöklő) használta. A Kígyók országában megjelenő mágia is erősen gyökerezik a magyar kötés-oldás varázslatokban. A férfi és női bűbájosokkal kapcsolatban Rusvai felidézte, hogy a szerkesztőjével is beszéltek arról, hogy ez a fajta mágia vajon alkalmasabb-e a női gyakorlásra. Hiszen a világban alapvetően a nőkhöz társítjuk az érzelmi gondoskodást és munkát, a nők azok, akik ezt gyakran a férfi családtagok helyett is elvégzik. A kötésmágia az emlékek elzárásával ugyanakkor arra is használható, hogy hatalmat gyakoroljunk mások felett, ez viszont már inkább maszkulin jellegű varázslás. Rusvai célja az volt, hogy a könyvben a mágia ezeket felnagyítsa és láthatóvá tegye.

A regény egyik erőteljes helyszíne és motívuma persze az erdő maga, amiről Rusvai elmondta, hogy Piliscsabán él, szeret túrázni és sétálni az erdőben, mert ott úgy érzi, hogy szabadon tud gondolkodni.

Számára az erdő olyan hely, ahol az emberi és társadalmi szabályok nem érvényesek,

és az ilyen elvárásoktól ő is megszabadul nőként. Azt is szereti az erdőben, hogy élőlények rendszere, amiben minden egyes elem nagyon fontos - ebben az erdő amúgy hasonlít egy jól összerakott szövegre, hiszen ott is minden résznek együtt kell működnie.

A magyar folklór a regénybeli erdőben is markánsan megjelenik, sok nem-humán entitással együtt. Az erdőregényeknek nagy hagyománya van a fantasyben, Rusvai példaként sorolta fel Robert Holdstock Mitágó-regényeit (amikben az erdő az emberi tudat tükre), Kleinheincz Csilla Ólomerdő-trilógiáját, Gaura Ágnestől a Túlontúlt, Naomi Noviktól a Rengeteget (ez a lengyel folklórból táplálkozik). Rusvai itt azt is megjegyezte, hogy korábban az erdő a fantasykban gyakran olyan ismeretlen térként jelent meg, amit meg kell hódítani, és le kell győzni a benne élő szörnyet, ami egy nagyon maszkulin megközelítés. 

Ma a szereplők az erdőben érthetnek meg valamit magukról és a világról.

A hallgatóságból érkező kérdésre Rusvai megerősítette, hogy a transzgenerációs pszichológiai eredmények is hatottak rá, így a regény neki is önismereti utat jelentett. Ugyan a történetet nem valós események ihlették, például ahhoz, hogy megértse Hanga anyjának motivációit (aki jószándékkal elzárja a lánya emlékeit, de ezzel hosszú távon kárt okoz), azt is meg kellett értenie, hogy benne, a szerzőben mi zajlik le éppen. Tehát meg kellett értenie a saját történetét ahhoz, hogy utána meg tudja érteni a szereplőket.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Pléh Csaba: Ha író lennék, azt mondanám, hogy helyre akartam tenni az árnyakat azzal, hogy megírom őket

A Margó Fesztivál utolsó napján zsúfolásig telt a Kristály terem, ahol Pléh Csaba és Till Attila beszélgetett a szerző Árnyak című kötetéről. Utóbbi nemcsak róla, a családjáról és kalandos életútjáról szól, hanem azokról is, akik már nincsenek köztünk, mégis nagy hatással voltak a nyelvész-pszichológus életére.

...
Nagy

A bántalmazottaknak az én-erejük nincs meg, a segítségnek kívülről kell jönnie

Kiss Judit Ágnes új regényének hőse egy kislány, akit a nevelőapja bántalmazott. A kötetről Mészáros Sándor szerkesztő beszélgetett a szerzővel szombaton a Margón. Szóba került az áldozatok körül lévők felelőssége, a kívülállók részéről érkező segítség, és a szerző arról is beszélt, mennyi veszélyt rejthetnek a hitközösségen belüli viszonyok.

...
Panodyssey

Az igazi mentor hatalmi hierarchia helyett partnerséggel fordul a pályakezdő íróhoz

Kinek jelentett fordulópontot az orvosi váró, ki és miért tartja toxikusnak  az irodalmi közeget, és kit segített egy fotókiállítás, hogy felismerje, mi a valódi professzionalitás? A Panodyssey nagykövetei beszéltek íróvá válásról és pályakezdésről.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Nagy

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

90 éve született Csurka István. Ebből az alkalommal olyan színészekkel és rendezőkkel beszélgettünk, akik szerepeltek a színdarabjaiban és/vagy rendeztek tőle valamit. Andrási Attila, Koncz Gábor és Szilágyi Tibor válaszai.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

...
Sándor Anna

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Olvass!
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

Titkok, erőszak és szektákhoz hasonló légkör: Karin Smirnoff könyvében egy gyászoló testvérpár küzd a szeretetért és az elfogadásért. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.

Hírek
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

...
Szórakozás

5 dolog, amiről jó, ha tudsz, mielőtt nézni kezded A háromtest-problémát

...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?