Robinson óta gondolkodunk azon, mit vinnénk magunkkal egy lakatlan szigetre

Robinson óta gondolkodunk azon, mit vinnénk magunkkal egy lakatlan szigetre

Valószínűleg kevés az olyan regény, ami annyira hatott a világirodalomra, mint Daniel Defoe Robinsonja. És nem csak az irodalomra. A lakatlan szigetre vetődött magányos ember (vagy csapat) küzdelme a túlélésért a mai napig rabul ejti nemcsak az olvasókat, hanem a nézőket is. Elég a hat évadot megélt Lost – Eltűntek körüli hisztériára gondolni, vagy a Számkivetettre, amivel Tom Hanks is majdnem begyűjtött egy újabb Oscar-díjat. Defoe halálának 290. évfordulója alkalmából elővesszük egy kicsit a Robinsont, főleg, hogy vasárnap a regény eredeti megjelenésének is évfordulója van. A cikk végén pedig további ajánlatokat is találsz, ha elmerülnél egy kicsit a Robinson-életérzésben.

Sándor Anna | 2021. április 24. |

Robinson Crusoe yorki tengerész élete és különös, meglepő kalandjai: Aki huszonnyolc éven át teljesen egyedül élt egy lakatlan szigeten, Amerika partjához s a nagy Oroonoque folyó torkolatának közelében; miután partra vetődött egy hajótörés után, amelynek során rajta kívül mindenki odaveszett. Annak elbeszélésével, hogy végül milyen különös módon szabadították meg őt a kalózok. Szerzette önmaga. Ezzel a címmel indította útjára könyvét Daniel Defoe 1719. április 25-én, mit sem sejtve arról, hogy ezzel ő maga és műve is belép a halhatatlanságba. A ma már szokatlanul hosszú cím teljesen megfelelt a korabeli normáknak, ahogy az is, hogy a spoilerrel mit sem törődve, sőt, a mai filmelőzetesek stílusában tulajdonképpen összefoglalta benne a cselekményt a végkifejlettel együtt. -

A Robinson első kiadása (Forrás: Wikipedia)

Az igazi újdonságot maga a könyv jelentette, az irodalomtörténészek szerint ugyanis a Robinson jó eséllyel pályázik az első angol regény címére. 1719 végéig a Robinson még háromszor jelent meg, az 1800-as évek végére pedig nem volt olyan irodalmi mű a nyugati kultúrában, aminek több szerkesztett változata, spin-offja és fordítása született volna (beleértve az inuktitutot, a koptot vagy a máltait is). 

Az eredeti, teljes Robinson jócskán didaktikus, filozofikus, alaposan átitatja a vallásos tartalom, és legalább olyan hangsúlyos benne a főhős lelkiségének története, mint a túlélésének körülményei. A legtöbben viszont minden bizonnyal az ifjúság számára átdolgozott, rövidített kiadással találkoztak, amiben Robinson Crusoe kalandjairól olvashattak. Hogyan éli túl a hajótörést, majd hogyan tanul meg gondoskodni magáról a szigeten egyre bonyolultabb civilizációs eszközökkel. A vadászból földműves lesz, állatokat tenyészt, a barlangi menedék helyett valóságos erődöt épít magának. Majd megment a szigetre érkező kannibáloktól egy bennszülöttet, ő lesz Péntek, az örökké hűséges szolga. További harcok és küszködés árán végül együtt menekülnek meg a szigetről, visszaszerzik Robinson vagyonát és egy pireneusoki farkastámadást túlélve Angliába mennek. 

Daniel Defoe
Robinson Crusoe
Ford.: Boromissza Zsolt, Holnap, 2016, 294 oldal
-

Ezek a kalandok voltak azok, amik olyan megtermékenyítően hatottak az írók és olvasók képzeletére, hogy egy máig népszerű műfaj született belőle, ami még a nevét is a regénynek köszönheti: a robinzonád. Persze nemcsak a szélsőséges körülmények és az izgalmas fordulatok lehetőségei voltak olyan vonzóak, hanem maga a magányos sziget (később akár égitest) is, amely kíméletlen kísérleti laboratóriumként tárja fel az emberi lélek és társadalom erejét és árnyait.

A gyarmatosító ideája

Ezt tette a Robinson is, még ha ez Defoe részéről nem is volt szándékos. Ám ahogy minden mű magán hordozza a korszak lenyomatát, amiben született, ez a regény is izgalmas látlelet. Az ír írózseni, James Joyce szerint Robinson Crusoe 

„a brit gyarmatos igazi prototípusa… Crusoe-ban megvan a teljes angolszász mentalitás: a férfias függetlenség, a tudattalan kegyetlenség, a kitartás, a lassú, ám hatásos intelligencia, a szexuális érzéketlenség, a számító szűkszavúság.”

Amellett, hogy a túléléséért dolgozott, Robinson magától értetődő természetességgel teremtette meg a saját társadalmának mását a szigeten. Többször királynak nevezte magát, majd a regény végén kolóniaként hivatkozott a szigetre. Péntekből ugyan soha nem lett rabszolga, de az ő gazda-szolga viszonyuk a felvilágosult európai és a megszelídített „vadember” kapcsolata, amiben Péntek azzal válik elfogadhatóvá Robinson számára, hogy maga mögött hagyja a barbár szokásait (Péntek is kannibál törzsből való) és elsajátítja Robinson kultúrájának, vallásának alapjait. Ez a hozzáállás amúgy évszázadokra meghatározta a gyarmatosító asszimilációs törekvéseket (iskoláztatást, térítést stb.) a brit gyarmatbirodalomban és utódországaiban az Egyesült Államoktól Ausztrálián át Kanadáig.

Németh Tibor
Gyarmatosítás és kiengesztelődés - Őslakos hagyomány Kanadában
ELTE Eötvös Kiadó, 2013, 240 oldal
-

A középkori arab tudós nyomában

Egyébként nem Defoe regénye volt az első robinzonád. A Guardian felidézi egy fiú történetét, akit gazella nevel fel egy magányos szigeten, majd megtanulja elkészíteni a saját cipőjét és ruháit. Mivel alaposan és gondosan megfigyeli a környezetét, nemcsak kiváló csillagász válik belőle, de a természettudományok, a filozófia és a vallás tudósa is. Hajj Ibn Jakdhán episztolái a megvilágosodás filozófiájának titkairól az első arab regény, amit a 12. századi, andalúziai arab filozófus, Abu Bakr ibn Tufajl írt, és ami kifejezetten népszerűvé vált Európában. A középkori arab pedagógiai regény termékenyen hatott a felvilágosodás gondolkodóira és szerzőire – Defoe-t és kortársait is beleértve. -

Alexander Selkirk szobra Skóciában (Forrás: Pixabay)

Robinson Crusoe közvetlen előképének a legtöbben Alexander Selkirk skót tengerészt tartják, aki négy évet töltött egy Chile partjaihoz közel fekvő szigeten, mielőtt Woodes Rogers kapitány felvette a hajójára. Andrew Lambert történész más kollégáival egyetemben ugyanakkor amellett érvel, hogy hibás megközelítés lenne csupán egyetlen hajótörött esetére szűkíteni a Robinson lehetséges forrásait, hiszen a regénybeli események sokkal összetettebbek Selkirk történeténél, és a korszak bőven szolgált valós inspirációval ezen az egyen túl is. 1966-ban mindenesetre a Juan Fernández-szigetekhez tartozó Isla Mást a chilei kormány átnevezte Robinson Crusoe-ra, Isla Más Afuera szigetet pedig Alejandro Selkirkre – úgy is, hogy Selkirk amúgy soha nem járt az utóbbin. 

Robinzonádok a könyvespolcodon

A robinzonád elnevezést a német írónak, Johann Gottfried Schnabelnek köszönhetjük 1731-ből, és olyan történetekre értjük, amikor az utazó egy lakatlan szigetre vetődik, esetleg száműzik, de a cselekmény hangsúlyos részét mindenképpen az teszi ki, hogyan szervezi meg az életét. Fontos szerephez jut az izoláció és az új kezdet motívuma, gyakran találkozunk önreflexióval és az ismert társadalom elemzésével vagy kritikájával, előbb-utóbb pedig nagy eséllyel az izgalom forrásává válik a találkozás az eredeti vagy közelben élő (ős)lakosokkal. Ezekben a történetekben kiemelt szerephez jut a fejlődés technikai oldala, azaz a civilizáció felépítésének állomásai, a sokszor ellenséges, de legalább is közönyös természeti körülmények között. 

Ezek után egyáltalán nem meglepő, milyen népszerű lett a robinzonád (poszt)apokaliptikus, disztopikus történetekben, és milyen gyakran köszön vissza sci-fi köntösbe bújva.

Angol nyelven olvasóknak különösen érdekes lehet a Floridai Egyetem digitális gyűjteménye, amiben ingyenesen olvashatóvá tettek több száz robinzonádot és a Robinson számtalan szerkesztett változatát. Ha magyarul olvasnál robinzonádokat, arra is van néhány klasszikus és újabb megjelenésű könyvajánlatunk:

Johann David Wyss: Robinson család (1812)

A robinzonádok eleinte különösen a németek körében voltak nagyon népszerűek, és a műfaj egyik leghíresebb példája Wyss regénye egy svájci családról, akik Ausztrália felé hajózva hajótörést szenvednek a Kelet-Indiákon. Wyss lelkész volt, a regényt pedig azzal a céllal írta, hogy négy fiát a családi értékekről, a jó férj erényeiről, az önfenntartásról és a természet hasznosításáról tanítsa. Jules Verne annyira rajongott a könyvért, hogy Az új hazában címmel folytatást is írt neki. A Robinson család később számos filmes, televíziós és képregényes feldolgozást is megért.

J.D. Wyss
Robinson család
Ford.: Fazekas László, Móra, 1969, 252 oldal
-

William Golding: A Legyek Ura (1954)

Valószínűleg senkinek sem kell bemutatni ezt a megrázó könyvet a lakatlan szigetre vetődött fiúcsapatról, illetve azt, hogyan torkollt tragédiákba a kísérletük az önkormányzásra. A Nobel-díjas író regénye azok között van, amiket érdemes időről időre újraolvasni, ahogy érünk és tapasztalunk. Golding meglehetősen pesszimista képet festett az emberi természetről a hagyományosan ártatlannak vélt gyerekek tettein keresztül, ám nem mindenki ért egyet vele. Rutger Bregman történész Humandkind – A Hopeful History című könyvében azt feszegeti, talán nem olyan reménytelen az emberi faj, és többek között bemutatott egy valóságos esetet, amikor egy csapat fiú egy szigeten rekedt, erről ITT írtunk. A Legyek Urából most újabb filmfeldolgozás készül, aminek a legutóbbi hírek szerint Patrick Ness írja a forgatókönyvét.

William Golding
A Legyek Ura
Ford.: Gy. Horváth László. Európa, 2019, 266 oldal
-

Umberto Eco: A tegnap szigete (1998)

Mi történik egy 17. századi olasz nemesifjúval, ha történetesen korunk egyik legnagyobb irodalmárának regényében szenved hajótörést? Hát kapásból nem magán a szigeten, hanem egy másik hajón reked, ahonnan nem is lenne olyan messze a szárazföld. Roberto de la Grive viszont nem tud úszni, ezért gyakorolni kezd, és hogy az időt múlassa, leveleket ír szíve hölgyének, ebből derül ki eddigi története. Roberto napjait egy titokzatos Másik is megkeseríti, és miközben a rejtélyes alak után nyomoz, az Ecótól megszokott, kultúrtörténeti érdekességekkel telezsúfolt filozofikus eszmefuttatásokban is elmerülhetünk.

Umberto Eco
A tegnap szigete
Ford.: Barna Imre. Európa, 2019, 568 oldal
-

Andy Weir: A marsi - Mentőexpedíció (2011)

Éppen tíz éve, hogy Weir magánkiadásban kiadta A marsit, ami azóta nemcsak világsiker lett, de Matt Damon főszereplésével Ridley Scott filmet is rendezett belőle – ennek egyes jeleneteit Magyarországon forgatták. A történet szerint Mark Watney tagja annak az expedíciónak, amivel információkat gyűjtenek a vörös bolygóról a majdani terraformálásához. Egy hirtelen támadt viharban viszont baleset éri, a menekülő társai pedig halottnak hiszik, ezért hátrahagyják. Watney-nek így egyedül kell rájönnie, a szűkös készleteivel hogyan húzza ki a megmentéséig egy olyan bolygón, ami egyelőre alkalmatlan az emberi életre. A regényről szóló kritikánkat ITT olvashatjátok, a szerzővel készített interjúnkat pedig ITT.

Andy Weir
A marsi - Mentőexpedíció
Ford.: Rusznyák Csaba, FUMAX, 2015, 357 oldal
-





Kapcsolódó cikkek
...
Általános cikkek

Magányos marsi robinzonád tudományos háttérrel

...
Hírek

Ilyen volt A Legyek Ura a valóságban

1965-ben egy csapat kisiskolás magára maradt egy lakatlan szigeten, a külvilágtól elvágva. De valami egészen más történt velük, mint amiről William Golding regényében olvashattunk.

...
Hírek

Így találta meg a könyveket Umberto Eco hatalmas könyvtárában

A rózsa neve írójának gigantikus könyvtára volt, ő azonban pontosan tudta, mit hol kell keresni.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Michel Houellebecq nem egy mém, a karantén meg nem katasztrófafilm

Érdemes jobban megismerni vagy megérteni Michel Houellebecq írót? Ez a kérdés foglalkoztatott az új Houellebecq-kötet, az Intervenciók 2020 olvasása közben.

...
Nagy

15 elképesztő tény Sir David Attenborough életéről

Ma ünnepli 95. születésnapját Sir David Attenborough, világhírű természettudós, aki arra tette fel az életét, hogy bemutassa nekünk a természet csodáit. Születésnapja alkalmából 15 érdekes tényt osztunk meg az életéről.

...
Alkotótárs

Tóth Krisztina: Aki ír, az fejben állandóan ezzel foglalkozik

Az ösztöndíjak lehetővé teszik azt, hogy az ember egy kicsit félrevonuljon - mondta Tóth Krisztina, a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj egyik zsűritagja.

...
Kritika

Stephen King megmutatja, hogy a szakadozó internet jobban érdekel minket, mint a széthulló világ

Stephen King legújabb kisregényei éppoly magával ragadóak, mint a korai regényei. Kapcsolatról, fausti alkuról, rajtunk kívül és belül állókról, valamint az önmagából kifordult világunkról mesél a Minél véresebb.

...
Nagy

Harag Anita: Anyának jókedve van (2.)

A legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat 2020-ban Harag Anita kapta meg az Évszakhoz képest hűvösebb című kötetért. Vasárnap, ebéd nálunk című tárcasorozatának ez a második része.

...
Nagy

Coco Chanelnek nem tetszett az élete, alkotott egy újat [zsebró]

Coco Chanel a világ mindmáig talán legismertebb divattervezője. Azonkívül, hogy forradalmasította a női divatot, számtalan stílus- és életmódtanácsot hagyott ránk. De az igazi inspriációt sokkal inkább ő maga jelenti, hihetetlen karriertörténete pedig minimum három fontos tanulsággal is szolgál. 

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Hírek

10000 Mészöly-kötetet ajándékoz a diákoknak a Libri

...
Hírek

Ilyen volt Julia Child, mielőtt a főzés világhírű nagykövetévé vált volna

...
Hírek

Eladó a szélmalom-ház, amely egykor Arthur Miller lakhelye volt

...
Hírek

Könyv készül az öreg Cyláról

...
Hírek

Május végén térnek vissza a Jóbarátok

...
Hírek

Milyen titkokat rejtenek Leonardo da Vinci jegyzetfüzetei?

...
Hírek

Ingyenes digitális könyvtárakat hoztak létre Rómában a közlekedési csomópontoknál

...
Hírek

Bereményi Géza, Grecsó Krisztián, Spiró György, Závada Péter, Csoóri-est és Rájátszás a Margó Irodalmi Fesztiválon

Olvass!
...
Beleolvasó

Mit szólna gyerekkori önmagunk, ha látná, milyen felnőttek lettünk?

Székely Szabolcs verseskötete, A beszélgetés története a felnőttkor dilemmáiról, meghasonlásairól mesél, és közben leszámol jó néhány illúzióval is. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nyolcvanéves nyomozók fejtik meg a nyugdíjasotthon gyilkossági ügyét

Az utóbbi idők egyik legnagyobb krimi szenzációja Richard Osman könyve, A csütörtöki nyomozóklub. A regény csak Angliában több mint egymillió példányban kelt el, Steven Spielberg pedig már le is csapott a filmjogokra. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Agatha Christie előtt tiszteleg debütáló krimijében Pavesi

Minden bűnügyi rejtély ugyanazon az egyszerű szabályrendszeren alapul: kell, hogy legyen egy áldozat. Egy tettes. Egy gyanúsított. Egy nyomozó. A többi csak játék ezekkel az összetevőkkel és lehetséges permutációikkal. Olvassatok bele Alex Pavesi új regényébe!

...
Beleolvasó

A partizánnők története gyökerestől megváltoztatja a holokausztról alkotott képet

Lengyel női ellenállók történetét meséli el Judy Batalion elképesztő könyve, amely teljesen új szemszögből mutatja be a holokauszt történetének egyik kevésbé ismert részét. Kik voltak a partizánnők? Miért felejtettük el őket? Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ki írja majd meg a nagy járványverset?

Vida Kamilla első kötete, a Konstruktív bizalmatlansági indítvány friss és izgalmas, ráadásul a versektől nem idegen az önirónia. Olvassátok el a Nagy járványverset a közetből!

...
Beleolvasó

Yasmina Reza felfedi a hajszálrepedéseket az unalmasnak tűnő hétköznapokon

Yasmina Reza Renaudot-díjas regénye, a Babilon arról szól, mi történik, ha valaki a következményekkel nem számolva ki meri mondani a véleményét. Mutatunk egy részt belőle!

...
Nagy

Az Ányék és csont szerelmi háromszöge világokat teremt és rombol le egyszerre

Leigh Bardugo elbűvölő fantáziabirodalmat teremtett, amely a 19. századi cári Oroszország varázslatos világán alapul. Az Árnyék és csont (Shadow and Bone) egzotikus árnyuniverzumára nyitott most ablakot a Netflix.

Szerzőink

...
Rezek Bori

Závada Péter egy kastélyban keresi a választ hatalom és művészet viszonyára

...
Valuska László

Cinikusak vagyunk mind, ez köt össze - Gyurcsány és Orbán hatása a kortárs fiatal lírára

...
Jakobovits Kitti

Könyvek arról, hogy miért fontosak nekünk a könyvek

...

Az odüsszeuszi férfiideál mára komikusnak hathat [Kötelező]

...

Janikovszky Éva, Dekameron-projekt és A nomádok földje [10 perc Könyves]

...

Ki nyeri a Libri Irodalmi Díjat? Megvitattuk! [podcast]

...

Esterházy megtanít máshogy olvasni [Összekötve podcast]

Film / Színház / Muzsika
...
Nagy

Zavarba ejtő és megkapó személyesség az online színházi térben

...
Nagy

Mások bőrébe bújt a Kígyó: egy sorozatgyilkos felemelkedése és bukása

...
Nagy

A Babilon Berlin még úgyis izgalmas, ha kivonjuk belőle Berlint

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Wéber Anikó: Amikor a gyerekeket alkotásra ösztönzi a művem, akkor vagyok a legboldogabb

Nekem az írás szerepjáték is - mondja Wéber Anikó, akinek olyan ifjúsági könyveket köszönhetünk, mint Az osztály vesztese és Az ellenállók vezére. Új rovatunkban írásról, gyerekkori kedvencekről, iskolai versengésekről és történelmi regényekről is beszélgettünk vele.

...
Gyerekirodalom

Jean-Claude Mourlevat: Ritkán teszem fel a kérdést, vajon tetszeni fog-e

Az Astrid Lindgren-emlékdíjas Jean-Claude Mourlevat olyan szerző, aki mindig mindenben a maga útját járja, akárcsak a szereplői, akik szintén öntörvényű figurák és gyakran kilógnak az átlag mesehősök sorából. A francia írót olvasásról, vizualitásról, meghatározó könyvekről faggattuk.

...
Gyerekirodalom

Lázár Ervin 85 – A meseíró, aki a gyerekektől tanulta a legtöbbet

Nyolcvanöt évvel ezelőtt született Lázár Ervin, aki komolyan vette a meseírást, történeteit sokszor a gyerekei inspirálták, a nyelvvel pedig játszott és varázsolt egyszerre. A nagy meseíró alakját egykori interjúi révén és az Arcanum segítségével idézzük fel.