Robinson óta gondolkodunk azon, mit vinnénk magunkkal egy lakatlan szigetre

Robinson óta gondolkodunk azon, mit vinnénk magunkkal egy lakatlan szigetre

Valószínűleg kevés az olyan regény, ami annyira hatott a világirodalomra, mint Daniel Defoe Robinsonja. És nem csak az irodalomra. A lakatlan szigetre vetődött magányos ember (vagy csapat) küzdelme a túlélésért a mai napig rabul ejti nemcsak az olvasókat, hanem a nézőket is. Elég a hat évadot megélt Lost – Eltűntek körüli hisztériára gondolni, vagy a Számkivetettre, amivel Tom Hanks is majdnem begyűjtött egy újabb Oscar-díjat. Defoe halálának 290. évfordulója alkalmából elővesszük egy kicsit a Robinsont, főleg, hogy vasárnap a regény eredeti megjelenésének is évfordulója van. A cikk végén pedig további ajánlatokat is találsz, ha elmerülnél egy kicsit a Robinson-életérzésben.

Sándor Anna | 2021. április 24. |

Robinson Crusoe yorki tengerész élete és különös, meglepő kalandjai: Aki huszonnyolc éven át teljesen egyedül élt egy lakatlan szigeten, Amerika partjához s a nagy Oroonoque folyó torkolatának közelében; miután partra vetődött egy hajótörés után, amelynek során rajta kívül mindenki odaveszett. Annak elbeszélésével, hogy végül milyen különös módon szabadították meg őt a kalózok. Szerzette önmaga. Ezzel a címmel indította útjára könyvét Daniel Defoe 1719. április 25-én, mit sem sejtve arról, hogy ezzel ő maga és műve is belép a halhatatlanságba. A ma már szokatlanul hosszú cím teljesen megfelelt a korabeli normáknak, ahogy az is, hogy a spoilerrel mit sem törődve, sőt, a mai filmelőzetesek stílusában tulajdonképpen összefoglalta benne a cselekményt a végkifejlettel együtt. -

A Robinson első kiadása (Forrás: Wikipedia)

Az igazi újdonságot maga a könyv jelentette, az irodalomtörténészek szerint ugyanis a Robinson jó eséllyel pályázik az első angol regény címére. 1719 végéig a Robinson még háromszor jelent meg, az 1800-as évek végére pedig nem volt olyan irodalmi mű a nyugati kultúrában, aminek több szerkesztett változata, spin-offja és fordítása született volna (beleértve az inuktitutot, a koptot vagy a máltait is). 

Az eredeti, teljes Robinson jócskán didaktikus, filozofikus, alaposan átitatja a vallásos tartalom, és legalább olyan hangsúlyos benne a főhős lelkiségének története, mint a túlélésének körülményei. A legtöbben viszont minden bizonnyal az ifjúság számára átdolgozott, rövidített kiadással találkoztak, amiben Robinson Crusoe kalandjairól olvashattak. Hogyan éli túl a hajótörést, majd hogyan tanul meg gondoskodni magáról a szigeten egyre bonyolultabb civilizációs eszközökkel. A vadászból földműves lesz, állatokat tenyészt, a barlangi menedék helyett valóságos erődöt épít magának. Majd megment a szigetre érkező kannibáloktól egy bennszülöttet, ő lesz Péntek, az örökké hűséges szolga. További harcok és küszködés árán végül együtt menekülnek meg a szigetről, visszaszerzik Robinson vagyonát és egy pireneusoki farkastámadást túlélve Angliába mennek. 

Daniel Defoe
Robinson Crusoe
Ford.: Boromissza Zsolt, Holnap, 2016, 294 oldal
-

Ezek a kalandok voltak azok, amik olyan megtermékenyítően hatottak az írók és olvasók képzeletére, hogy egy máig népszerű műfaj született belőle, ami még a nevét is a regénynek köszönheti: a robinzonád. Persze nemcsak a szélsőséges körülmények és az izgalmas fordulatok lehetőségei voltak olyan vonzóak, hanem maga a magányos sziget (később akár égitest) is, amely kíméletlen kísérleti laboratóriumként tárja fel az emberi lélek és társadalom erejét és árnyait.

A gyarmatosító ideája

Ezt tette a Robinson is, még ha ez Defoe részéről nem is volt szándékos. Ám ahogy minden mű magán hordozza a korszak lenyomatát, amiben született, ez a regény is izgalmas látlelet. Az ír írózseni, James Joyce szerint Robinson Crusoe 

„a brit gyarmatos igazi prototípusa… Crusoe-ban megvan a teljes angolszász mentalitás: a férfias függetlenség, a tudattalan kegyetlenség, a kitartás, a lassú, ám hatásos intelligencia, a szexuális érzéketlenség, a számító szűkszavúság.”

Amellett, hogy a túléléséért dolgozott, Robinson magától értetődő természetességgel teremtette meg a saját társadalmának mását a szigeten. Többször királynak nevezte magát, majd a regény végén kolóniaként hivatkozott a szigetre. Péntekből ugyan soha nem lett rabszolga, de az ő gazda-szolga viszonyuk a felvilágosult európai és a megszelídített „vadember” kapcsolata, amiben Péntek azzal válik elfogadhatóvá Robinson számára, hogy maga mögött hagyja a barbár szokásait (Péntek is kannibál törzsből való) és elsajátítja Robinson kultúrájának, vallásának alapjait. Ez a hozzáállás amúgy évszázadokra meghatározta a gyarmatosító asszimilációs törekvéseket (iskoláztatást, térítést stb.) a brit gyarmatbirodalomban és utódországaiban az Egyesült Államoktól Ausztrálián át Kanadáig.

Németh Tibor
Gyarmatosítás és kiengesztelődés - Őslakos hagyomány Kanadában
ELTE Eötvös Kiadó, 2013, 240 oldal
-

A középkori arab tudós nyomában

Egyébként nem Defoe regénye volt az első robinzonád. A Guardian felidézi egy fiú történetét, akit gazella nevel fel egy magányos szigeten, majd megtanulja elkészíteni a saját cipőjét és ruháit. Mivel alaposan és gondosan megfigyeli a környezetét, nemcsak kiváló csillagász válik belőle, de a természettudományok, a filozófia és a vallás tudósa is. Hajj Ibn Jakdhán episztolái a megvilágosodás filozófiájának titkairól az első arab regény, amit a 12. századi, andalúziai arab filozófus, Abu Bakr ibn Tufajl írt, és ami kifejezetten népszerűvé vált Európában. A középkori arab pedagógiai regény termékenyen hatott a felvilágosodás gondolkodóira és szerzőire – Defoe-t és kortársait is beleértve. -

Alexander Selkirk szobra Skóciában (Forrás: Pixabay)

Robinson Crusoe közvetlen előképének a legtöbben Alexander Selkirk skót tengerészt tartják, aki négy évet töltött egy Chile partjaihoz közel fekvő szigeten, mielőtt Woodes Rogers kapitány felvette a hajójára. Andrew Lambert történész más kollégáival egyetemben ugyanakkor amellett érvel, hogy hibás megközelítés lenne csupán egyetlen hajótörött esetére szűkíteni a Robinson lehetséges forrásait, hiszen a regénybeli események sokkal összetettebbek Selkirk történeténél, és a korszak bőven szolgált valós inspirációval ezen az egyen túl is. 1966-ban mindenesetre a Juan Fernández-szigetekhez tartozó Isla Mást a chilei kormány átnevezte Robinson Crusoe-ra, Isla Más Afuera szigetet pedig Alejandro Selkirkre – úgy is, hogy Selkirk amúgy soha nem járt az utóbbin. 

Robinzonádok a könyvespolcodon

A robinzonád elnevezést a német írónak, Johann Gottfried Schnabelnek köszönhetjük 1731-ből, és olyan történetekre értjük, amikor az utazó egy lakatlan szigetre vetődik, esetleg száműzik, de a cselekmény hangsúlyos részét mindenképpen az teszi ki, hogyan szervezi meg az életét. Fontos szerephez jut az izoláció és az új kezdet motívuma, gyakran találkozunk önreflexióval és az ismert társadalom elemzésével vagy kritikájával, előbb-utóbb pedig nagy eséllyel az izgalom forrásává válik a találkozás az eredeti vagy közelben élő (ős)lakosokkal. Ezekben a történetekben kiemelt szerephez jut a fejlődés technikai oldala, azaz a civilizáció felépítésének állomásai, a sokszor ellenséges, de legalább is közönyös természeti körülmények között. 

Ezek után egyáltalán nem meglepő, milyen népszerű lett a robinzonád (poszt)apokaliptikus, disztopikus történetekben, és milyen gyakran köszön vissza sci-fi köntösbe bújva.

Angol nyelven olvasóknak különösen érdekes lehet a Floridai Egyetem digitális gyűjteménye, amiben ingyenesen olvashatóvá tettek több száz robinzonádot és a Robinson számtalan szerkesztett változatát. Ha magyarul olvasnál robinzonádokat, arra is van néhány klasszikus és újabb megjelenésű könyvajánlatunk:

Johann David Wyss: Robinson család (1812)

A robinzonádok eleinte különösen a németek körében voltak nagyon népszerűek, és a műfaj egyik leghíresebb példája Wyss regénye egy svájci családról, akik Ausztrália felé hajózva hajótörést szenvednek a Kelet-Indiákon. Wyss lelkész volt, a regényt pedig azzal a céllal írta, hogy négy fiát a családi értékekről, a jó férj erényeiről, az önfenntartásról és a természet hasznosításáról tanítsa. Jules Verne annyira rajongott a könyvért, hogy Az új hazában címmel folytatást is írt neki. A Robinson család később számos filmes, televíziós és képregényes feldolgozást is megért.

J.D. Wyss
Robinson család
Ford.: Fazekas László, Móra, 1969, 252 oldal
-

William Golding: A Legyek Ura (1954)

Valószínűleg senkinek sem kell bemutatni ezt a megrázó könyvet a lakatlan szigetre vetődött fiúcsapatról, illetve azt, hogyan torkollt tragédiákba a kísérletük az önkormányzásra. A Nobel-díjas író regénye azok között van, amiket érdemes időről időre újraolvasni, ahogy érünk és tapasztalunk. Golding meglehetősen pesszimista képet festett az emberi természetről a hagyományosan ártatlannak vélt gyerekek tettein keresztül, ám nem mindenki ért egyet vele. Rutger Bregman történész Humandkind – A Hopeful History című könyvében azt feszegeti, talán nem olyan reménytelen az emberi faj, és többek között bemutatott egy valóságos esetet, amikor egy csapat fiú egy szigeten rekedt, erről ITT írtunk. A Legyek Urából most újabb filmfeldolgozás készül, aminek a legutóbbi hírek szerint Patrick Ness írja a forgatókönyvét.

William Golding
A Legyek Ura
Ford.: Gy. Horváth László. Európa, 2019, 266 oldal
-

Umberto Eco: A tegnap szigete (1998)

Mi történik egy 17. századi olasz nemesifjúval, ha történetesen korunk egyik legnagyobb irodalmárának regényében szenved hajótörést? Hát kapásból nem magán a szigeten, hanem egy másik hajón reked, ahonnan nem is lenne olyan messze a szárazföld. Roberto de la Grive viszont nem tud úszni, ezért gyakorolni kezd, és hogy az időt múlassa, leveleket ír szíve hölgyének, ebből derül ki eddigi története. Roberto napjait egy titokzatos Másik is megkeseríti, és miközben a rejtélyes alak után nyomoz, az Ecótól megszokott, kultúrtörténeti érdekességekkel telezsúfolt filozofikus eszmefuttatásokban is elmerülhetünk.

Umberto Eco
A tegnap szigete
Ford.: Barna Imre. Európa, 2019, 568 oldal
-

Andy Weir: A marsi - Mentőexpedíció (2011)

Éppen tíz éve, hogy Weir magánkiadásban kiadta A marsit, ami azóta nemcsak világsiker lett, de Matt Damon főszereplésével Ridley Scott filmet is rendezett belőle – ennek egyes jeleneteit Magyarországon forgatták. A történet szerint Mark Watney tagja annak az expedíciónak, amivel információkat gyűjtenek a vörös bolygóról a majdani terraformálásához. Egy hirtelen támadt viharban viszont baleset éri, a menekülő társai pedig halottnak hiszik, ezért hátrahagyják. Watney-nek így egyedül kell rájönnie, a szűkös készleteivel hogyan húzza ki a megmentéséig egy olyan bolygón, ami egyelőre alkalmatlan az emberi életre. A regényről szóló kritikánkat ITT olvashatjátok, a szerzővel készített interjúnkat pedig ITT.

Andy Weir
A marsi - Mentőexpedíció
Ford.: Rusznyák Csaba, FUMAX, 2015, 357 oldal
-





Kapcsolódó cikkek
...
Általános cikkek

Magányos marsi robinzonád tudományos háttérrel

...
Hírek

Ilyen volt A Legyek Ura a valóságban

1965-ben egy csapat kisiskolás magára maradt egy lakatlan szigeten, a külvilágtól elvágva. De valami egészen más történt velük, mint amiről William Golding regényében olvashattunk.

...
Hírek

Így találta meg a könyveket Umberto Eco hatalmas könyvtárában

A rózsa neve írójának gigantikus könyvtára volt, ő azonban pontosan tudta, mit hol kell keresni.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

...
Hírek

Hazatértek az első filmfelvételek, amik 125 éve Magyarországon készültek

...
Hírek

Látványos és kiadós új előzetest kapott a Dűne

...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

...
Nagy

Négy könyv, amelyben túlélők meséltek Auschwitzról

...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

...
Hírek

Ősszel már színházban is láthatjuk a Holtversenyt

...
Hírek

Művészetek völgye, Szindbád nyomában és a Margitsziget felfedezése [PROGRAMAJÁNLÓ]

Olvass!
...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

"Sokáig úgy képzeltem, az orvosi diploma volna számomra a leghasznosabb háttértudás az íráshoz." Olvass bele Vámos Miklós új könyvébe!

...
Beleolvasó

Afganisztánban egy sima rutinfeladatból is könnyen pokoli lecke lehet

Fayer Sándor új regényében egy Afganisztánban szolgáló magyar osztag egyszerű feladatot kap, de egy elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés mindent megváltoztat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi történik azokkal, akik megküzdöttek a Sötét Nagyúrral, és győztek?

A nagy győzelem után az élet mindenki számára visszatért a normális kerékvágásba, kivéve a fiatalokat, akik világszerte ismert hírességekként, életcéljukat beteljesítve nem találták a helyüket.

...
Beleolvasó

Ami a lélek alatt és a tudat alatt gyűl, veszélyes lehet

Egy árván maradt kisfiúról és egy állandóan menekülni kényszerülő kislányról szól Szávai Géza regénye, a Csodálatos országokba hoztalak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Baleset vagy gyilkosság történt a szabadulószobában?

A Sellő titka szerzőjének új krimijében eltűnik egy nő, majd harminckét évvel később különös haláleset történik egy szabadulószobában. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Trudy Ederle: a lány, aki átúszta a La Manche csatornát

Lebilincselő történet Gertrude Ederléről, aki alig tizenkilenc éves korában a nők közül elsőként úszta át a La Manche csatornát. 1926-ban, mielőtt bárki elfogadta volna, hogy egy nő fizikai próbatétel elé állhasson, egy Trudy Ederle nevű merész amerikai tinilány magával ragadta a világ képzeletét. Olvass bele Glenn Stout könyvébe!

...
Podcast

Tolkien egy nyelvi ötlettel Atlantiszhoz kötötte A Gyűrűk Ura világát [podcast]

Tud még bármiben aktuális lenni ma J. R. R. Tolkien munkássága? Egyáltalán jó író volt Tolkien? Füzessy Tamással, a Magyar Tolkien Társaság volt elnökével, az ELTE, majd a Károli Egyetem vendégoktatójával beszélgettünk.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Egy képregény segíthet eligazodni a bevándorlás útvesztőiben

...
Sándor Anna

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

...
Ruff Orsolya

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

...

A Büszkeség és balítélet nem lányregény, hanem az előítéletesség kritikája[Az Austen-projekt]

...

A rendszer vesztesei: szolgálólányok és hívők [10 perc Könyves]

...

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

...

AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

Egy agancsos fiúból lesz a járvány utáni világ megváltója?

...
Nagy

Attenborough szerint most kell cselekednünk, különben nem lesz visszaút a bolygó számára

...
Nagy

A Netflix földbe döngölte Mark Millar jupiteri hagyatékát

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

Berg Judit évek óta az egyik legismertebb és legnépszerűbb hazai gyerekkönyvírónk, mi pedig most összeszedtünk róla öt érdekességet, amelyeket eddig talán nem tudtatok róla.

...
Gyerekirodalom

Nézz bele az Édes mostoha filmváltozatába!

Dobó Kata filmet forgatott Lakner Artúr gyerekklasszikusából: ez lett az El a kezekkel a Papámtól!, ma pedig kijött az első előzetes.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: Berg Judit gyerekkrimije lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő gyerekirodalmi alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Berg Judit Keresők című könyvét választotta.