Ahogy a beszélgetés felvezetőjében is elhangzott, a Távmondat érdekessége, hogy Csengeyt költőként nem ismertük, verseskötete nem jelent meg életében, ezt akarták pótolni a hagyatékban megtalált szöveget átválogatva, hogy mi állja meg a helyét ma is versként.
Csengey Balázs, a költő fia elmesélte, hogy néhány éve kezdett a szerzői hagyatékban kutakodni, és talált is többféle szöveget, leveleket, prózaírásokat, verseket is, “ami először annyira sokkolt, hogy vissza is csuktam a dobozt”. Aztán a monodrámákat rendezte először sajtó alá, ezek 2021-ben jelentek meg. Csengey Balázs jelenleg a Cseh Tamás Archívum munkatársa, így a dalszövegekkel kezdett foglalkozni, és kereste azokat a Cseh Tamásnak írt szövegeket, amikre vagy születtek dallamok, vagy sok esetben nem, és jórészt 1985 és 1989 közöttiek. Talált például régi polimer kazettákon fennmaradt, konyhában vagy nappaliban felvett próbálkozásokat, dallamokat, beszélgetéseket, vitákat, amint Csengey Dénes javasol valamit, majd Cseh Tamás azt válaszolja:
“Jó, Dénes, de én ezt jobban tudom, hidd el.”
A Mélyrepülés dalaihoz képest van közel 50 ilyen “dallamszándékoknak” nevezett töredékes és kész, de meg nem jelenő anyag, ezekkel kereste meg Csengey Balázs Szűcs Krisztiánt és Beck Zoltánt. Az együttműködésből született a Másnap című zenés est, ami a Zalai Margón is hallható lesz.
A Másnap bemutatója a tavalyi Ördögkatlanon volt, ott a focipálya szélén lépett oda Csengey Balázshoz Nagygéci Kovács József azzal, hogy ezek a szövegek nagyon jók, legyen belőlük kötet. A versek között nemcsak 80-as évekbeli darabokat találtak, hanem a 70-es, sőt, a 60-as évekre datáltakat is, amiknek a színvonala Csengey Balázs szerint meghazudtolja, mennyire korán születtek.
Ekkor szerkesztőként lépett a projektbe Szálinger Balázs is, aki négy ciklust talált a versek között. Ő elsősorban a költői hagyatékot akarta kezelni, és fontos volt neki, hogy ne a dalszövegek kerüljenek csak a kötetbe. Itt számított, hogy Szálinger nem kapott “Cseh Tamásos” nevelést, így képes volt a Mélyrepüléstől függetlenül olvasni a szövegeket. Azaz mindegy volt, milyen fontos valami a Mélyrepülésben, az számított, hogy önállóan megállja-e a helyét.
Csengey Balázs ellenben nemcsak “Cseh Tamásos” nevelést kapott, hanem a “Csengey Dénesest” is, így például tudja, kikről van szó, amikor a versekben személynevek szerepelnek. A szerkesztés során viszont szempont volt, hogy Csengey Dénesre csupán egy kor szereplőjeként kérdezünk-e rá vagy költőként is. És ugyan jól megragadta a 80-as évek közepének hangulatát, ki kellett hagyniuk a kötetből olyan verseit, amik elsősorban a személyes vonalon érdekesek, mint amilyen például az Írószövetség tagjainak kritikája. Ezek Csengey Balázs szerint külön tanulmányt igényelnek, Nagygéci Kovács itt jelezte, hogy a folyóiratban majd mindenképpen közölni akarják őket.
Amikor 1991-ben, mindössze 38 évesen Csengey Dénes meghalt, az életműve lezárult, a műveihez pedig az utóbbi 30 évben alig lehetett hozzáférni. Ez mára javult, többek között a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán is elérhető egyre több Csengey-szöveg.
Csengey nevéhez szorosan kapcsolódik a közéleti szerepvállalása is, amiről egy Bérczes Lászlónak adott interjúban a 80-as évek végén arról beszélt, hogy kényszerből van ebben a szerepben, mert elsősorban alkotó embernek tartja magát. A rendszerváltástól Csengey azt remélte, hogy jönnek majd azok az emberek, akiknek az a munkája, hogy politizálnak, akkor pedig ő is elmehet írni. Nagygéci Kovács a félbeszakadt életmű kapcsán azt tudakolta, hogy vajon merre fejlődött volna tovább az alapján, amit ismertünk belőle, illetve mik voltak Csengey Dénes költészetének jellegzetességei
Szálinger szerint idővel Csengey szövegalkotása minden bizonnyal koncentráltabbá vált volna, amiben a dal háttérbe szorul, illetve a formaversek születését sem tartja kizártnak. A közélettől viszont nem tudott volna mentes maradni, így kiábrándult költőként dolgozott volna tovább. A megszületett művei alapján Csengey amolyan
kölykös, forradalmi, vágáns harcmodorral szólalt meg a verseiben: egy lázongó, de fésült villoni attitűd ez, amihez hasonlót Szálinger abban a korszakban nem talált.
Ezen a ponton Csengey Balázs Csoóri Sándort idézte, aki évekkel Csengey Dénes halála után azt mondta, azért is sajnálja, mert általa a magyar irodalom vesztett valami Dosztojevszkij-szerűt, mert mindig is volt valami Raszkolnyikov-szerű a személyiségében. Ez Csengey Balázs szerint a Találkozások az angyallal című regényében is megjelent.
Annak, hogy Csengey Dénest a maga korában és utána még sokáig nem ismertük költőként, azzal is jár, hogy nem tudtak ráépülni újabb művek vagy kánon. “Visszamenőleg nem lehet irodalomtörténetet írni” - mondta Szálinger Balázs annak kapcsán, hogy hiába volt Csengey nagyon jó, ennek utólag nem tud hatása lenni a kortársaira. A költészete most viszont megszólíthat egy új generációt a Másnap című esttel, amire elmegy a fiatal is az előadók miatt és az idősebb is Csengey Dénes miatt.
