Bodor Ádám: Hagyom, hogy teremtse meg saját magát

Bodor Ádám: Hagyom, hogy teremtse meg saját magát

Ma 85 éves a Kossuth-díjas Bodor Ádám, akinek verses-novellás szakácskönyv készült a születésnapjára, és akinek az életét tíz tételben idéztük fel. Bodor Ádám bevallottan nem szeret interjút adni, de az Arcanum segítségével most régi nyilatkozatai közül válogattunk, melyekben a börtönről, írásról, fikció és valóság viszonyáról is beszélt.

ro | 2021. február 22. |

Bodor Ádám nem szeret nyilatkozni, és ebből az interjúiban sem csinált különösebb titkot. A Magyar Naplóban 1994 tavaszán Darvasi László kérdezte, akinek a legelső kérdése is épp erre vonatkozott. Bodor akkor azt mondta, hogy pályafutása során egy-két rövid, sommás beszélgetéstől eltekintve nem készült vele interjú, és így tényleg nem volt alkalma megismerni a nyilatkozás örömeit. „De ez bizonyára nem véletlenség, azt hiszem, rendszerint azokat faggatják előszeretettel, akik az érdeklődést elvárják, és maguk is szívesen üzennek a közönségnek. Tőlem az ilyesmi meglehetősen távol áll, ahogy magamban semminemű késztetést nem érzek az iránt, hogy pályatársakat kérdezgessek, engem is zavarba hoz az érdeklődés. Az, hogy valaki író és ettől ilyen vagy olyan az élete, inkább magánügy. Minek kell róla beszélni.” Hozzátette még, hogy szerinte nem nagy baj, ha egy írót a könyvein túlmenően a közönség nem ismer: „így nem ruházza fel a műveit olyan tartalommal, mely azokból hiányzik. A nyilvánosságnak ez a formája nem feltétlenül az alkotói tevékenység része, van, akinél az ilyesmi kifejezetten kényelmetlen dolog. Én például még a saját könyvbemutatómat is unom”. 

Ebben az interjúban – ahogy sok más esetben is – kikerülhetetlen téma volt, hogyan hatottak az alkotó Bodorra a börtönévek (hogy miért ítélték el, arról részletesebben születésnapi összeállításunkban olvashattok). Bodor Ádám Darvasi Lászlónak akkor azt mondta, hogy a börtön benne foglaltatott a sorsában, és

megúszni „komoly életművészi teljesítmény” lett volna.

Szabadulása után a román kommunista rendszer lényegében leírta, igaz, az írásban nem korlátozta: „Egyszerűen leírt, a szemét rajtam tartotta, tilalmait érvényesítette, de azonfelüli elvárásairól, mint amire hiába is számít, lemondott. Sem állástalan lézengő értelmiségiként, sem pedig gyakorló íróként nem kényszerültem szerepjátszásra, vagy ami még rosszabb, megalkuvásra. Egyszer csak azt vettem észre, hogy azt írok, amit akarok. De ezt rajtam kívül senki se tudta.” 1994 decemberében a Népszabadságnak adott interjújában Bodor azt mondta a börtönről, hogy bár egy sötét odú, mégis egy magaslat, ahonnan pazar kilátás nyílik a világra: „Lehet, ahogyan ez most hangzik, kihívó és megbotránkoztató, de én a börtönt még a cellában is életem nyereségének tekintettem. Holott odabenn kellő bizonyossággal az ember még azt sem tudhatja, mennyi van hátra. Ez lehet hozzáállás, életszemlélet kérdése is, de ne feledjük, akkoriban a mi tájainkon a meghurcoltatás, internálás, börtön, kényszermunka és elmegyógyintézet nem számított kirívó eseménynek, a büntetés mint köznapi fogalom az élet menetéhez tartozott, fenyegetése részévé vált az életvitelnek. Majdhogynem állampolgári jogon járt ki mindenkinek. A börtön minden halandó horoszkópjában benne foglaltatott, mindössze létezni kellett hozzá, nem pedig valamit elkövetni. Egy sértődékeny, bosszúálló hatalom közelében a börtön az élet és a társadalom egyik valószínű színtere. Igen fontos hely.” 

2010 őszén a Magyar Lettre Internationale-ba Selyem Zsuzsa készített interjút Bodor Ádámmal, a cikk Mitől lesz az ember író? címmel jelent meg; Bodor a következőképpen válaszolta meg a címbeli kérdést: „Hát nyilván nem attól, hogy bezárják, mert akkor tele lennénk ezerszámra íróval, de kétségtelen, hogy aki nem készül írónak, a végén mégis az lesz belőle, én is ilyen voltam, annak egy ilyen esemény döntőnek bizonyul. Annak ellenére, hogy sosem jutott eszembe az, hogy akár a börtönben szerzett konkrét élményeimet valaha is megírjam, vagy egyáltalán börtönregényt írjak, de mégis úgy érzem, hogy ez a többlet, ami engem akkor a kortársaimtól, a nemzedékemtől megkülönböztetett, nyilván errefele terelt. Nem is igen tudtam volna én annak idején pályát választani.” Ugyanebben a beszélgetésben szóba került az is, hogyan ír Bodor, mire elmondta, hogy nagyon rapszodikusan és rendszertelenül dolgozik:

„És arról, hogy min, arról soha nem szoktam beszélni.

És nemcsak babonából, hanem mert sokszor én sem tudom, hogy mikor leszek vele kész, és hogy hányadán állok, mert hagyom, hogy teremtse meg saját magát. Rábízom, hogy keletkezzen”. 

A Korunk hasábjain 2001-ben megjelent interjújában egyenesen úgy fogalmazott, hogy valószínűleg nem igazi írói alkat, hiszen az „igazi író grafomán”. Utóbbi „a szövegek áradatában” gondolkodik, ő maga viszont inkább képekben, helyzetekben: „Merő véletlenség, hogy az, ami bennem motoszkál, végül is az irodalomhoz áll a legközelebb”. A művek keletkezésének a folyamatáról pedig a következőképpen nyilatkozott: „Hogy ez valójában miként működik, azt pontosan én sem tudom. A látszat tényleg az, hogy az elején kialakul egy nagyobb test, amelyet aztán szabdalok, csinosítok. Hogy a végén csak az maradjon benne, aminek elképzeléseim szerint valóban ott a helye. Ehhez régen rengeteg papír kellett. De mostanság már eleve megfontoltabban készítem az első változatot is. Holott számítógépbe írok, ahol a törlés, a korrekció és mindenféle egyéb csalafintaság egy-két klikkeléssel megoldható.” Bodor akkor elmondta azt is, hogy csak akkor tud valamit megírni, ha a történetet az elejétől a végéig írás közben találja ki: „A fikció, a képzeletbeli táj, a kitalált helyzet fölfedezése által válik tulajdonképpen izgalmassá az írás. Megtörtént dolgot előadni már-már plágium, hiszen azt egyféleképp az élet már előadta, én legfönnebb azt értelmezem, közvetítem, ez pedig számomra kevés. Kész anyagból, amilyen például a saját életem, nem tudok dolgozni, és képtelen is lennék élményeimmel egy novellisztikus térségbe elrugaszkodni”.

Nyitókép forrása: a Magvető Facebook-oldala, ahol remek képes összeállítást láthattok a születésnapos Bodor Ádámról

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Verses-novellás szakácskönyv készült Bodor Ádám 85. születésnapjára

Bodor Ádám 85. születésnapjára harmincöt szerző írt egy-egy, az írásművészete előtt tisztelgő receptes mesét, amelyek akár Eronim Mox elveszettnek hitt szakácskönyvéből is származhatnának.Olvass bele!

...
Nagy

10 érdekesség a 85 éves Bodor Ádám életéről

Ma ünnepli 85. születésnapját Bodor Ádám Kossuth-díjas író, a Sinistra körzet, a Verhovina madarai és Az érsek látogatása szerzője. Születésnapja alkalmából tíz érdekességet gyűjtöttünk össze az életéről A börtön szaga című kötet nyomán.

...
Nagy

Bodor Ádám konokul ragaszkodott konokságához

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

A hét könyve
Kritika
Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

Hírek
...
Hírek

Elhunyt a Dumbledore professzort alakító Sir Michael Gambon

...
Beleolvasó

Roderik Six hátborzongató történetet írt az emberi alkalmazkodókészségről

...
Hírek

Népmesék, megelevenedő nevek és a víz történetei [Programajánló]

...
Gyerekirodalom

Kelta kincsvadászattal folytatódhatnak Mikó Csaba balatoni kalandjai

...
Hírek

Munkába állnak a hollywoodi forgatókönyvírók

...
Hírek

Bret Easton Ellis: Minden könyvemet magamnak írtam, soha nem másoknak

...
Hírek

Bödőcs Tibor: A népi-urbánus vita itt zajlik, bennem

...
Hírek

Múló idő, várandósság és beszélgetés önmagunkkal - magyar irodalom a Könyvfesztiválon

...
Gyerekirodalom

„Nem is kifli. Nem is kukac. Nem is bab, de nem is kavics” - Idén tízévesek a kuflik

Olvass!
...
Beleolvasó

Roderik Six hátborzongató történetet írt az emberi alkalmazkodókészségről

A Helikon Margó Könyvek sorozatában megjelent Özönvíz egy ökológiai katasztrófa küszöbén játszódik és a kíméletlen túlélési kényszerről mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ughy Szabina novelláiból kiderül, hogy milyen áron válhat láthatóvá egy nő

Milyen árat kell fizetni egy nőnek, hogy szépnek, egészségesnek tűnjön? Ughy Szabina elbeszéléseiben a nők számára az önmagukra ismerés, testük és szellemük újrafelfedezése alapélmény. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

Az Évszak-kvartett befejező részében a skót író ismét jelenünk legégetőbb kérdéseit vizsgálja, miközben a világ lassan karanténba zárul. Olvass bele a Nyárba!

Polc

Nem a nagy háború, hanem a barátod halála avat felnőtté

...

Az árulást a legnehezebben saját magának bocsátja meg az ember

...

Ménes Attila regényében egy ír úr meséli el a romlásnak indult magyarság történetét

...

McCarthy sötét világában a szerelem és a zsenialitás sem képes világot gyújtani

...