Bódis Kriszta: Döbbenetes, milyen veszélyérzet nélkül gyalogolunk a jólétben

Bódis Kriszta: Döbbenetes, milyen veszélyérzet nélkül gyalogolunk a jólétben

“Tüdős Klára minden skatulyából kilógott.” Ezt mondta Bódis Kriszta tavaly az Istenhegy-trilógia Kisasszonyképző című első kötetének bemutatóján a jelmez- és divattervező, első női filmrendező hőséről, akinek mozgalmas életét három kötetben készül feldolgozni. A sorozat második részét Korzón a pokolba címmel a Margó Irodalmi Fesztivál első napján ismerhette meg az olvasó közönség. A szerzőt Németh Gábor szerkesztő kérdezte, felolvasott maga a szerző, majd a bemutató végén még két dalt is meghallgathattunk az ózdi Van Helyed Alapítvány két tanulójának előadásában.  

Fotó: Kováts Zsófi

Rátkai Zsófi | 2023. október 13. |
Bódis Kriszta
Korzón a pokolba
Európa, 2023, 525 oldal
-

A történelmi információkkal teletűzdelt beszélgetést Németh Gábor rögtön azzal indította, hogy olyat kért Bódis Krisztától, amit még soha: saját maga olvasson fel művéből, és ha meg kell szakítani, kommentálja is azt, ami a szerzőnek a halálugrással egyenlő. Bódis Kriszta kifejtette, nem szokott írókkal és irodalmárokkal beszélgetni, de minden ilyen beszélgetést rendszerint azok felé a társadalmi tevékenységek felé visz el, ami neki szívügye. Emiatt ez a felolvasással egybekötött beszélgetés igazi kihívás számára, hogy tényleg a könyvre és a történetre koncentráljon, és érdekessé tegye azt a jelenlévők számára. 

Ezután a trilógia címéről esett szó, a válaszból pedig megtudhattuk, hogy Tüdős Klárának és férjének volt egy magyaros stílusú villája Istenhegyen, mikor a Pántlika szalon nevű vállalkozása nagyon sikeres lett, meggazdagodtak, és a férjével építkezni kezdtek. A villát tekintve Bódis számára két részből áll Tüdős Klára története:

a megtérés előtti és utáni szakaszból.

Ami az előtte lévő időszakot illeti, elmondta, a villa tele volt pazar tárgyakkal, népművészeti kincsekkel, az úri világ megtestesítője volt. Majd mikor megtért és a Nőszövetség elnökeként elkezdett embereket menteni, teljesen megváltozott. Átalakította a villát, eladta, elajándékozta az értékeit és vaságyakkal rendezte be a házat, hogy menekülteket, gyerekeket bújtasson el – miközben a Gestapo épülete mellettük volt. Felidézte, hogy a villa felett gyakorlatilag átment a front, a németek és oroszok felettük lőttek, ám mindenki megmenekült. A villa aztán a progresszív református egyházi tagok találkozóhelye lett és végül elvették tőlük, majd 1951-ben megkapták a kitelepítési határozatot. 

Németh Gábor ekkor arról érdeklődött, a szerző életében hol jelent meg először Tüdős Klára neve, alakja, mire Bódis a következőt válaszolta: “Nyolcéves voltam, előttem ült a templomban, és legendákat meséltek róla, ami akkor engem nem érdekelt“. Majd azt is elmesélte, hogy a nagymamája jól ismerte Klárát még abból az időből, amikor az úrinők összetartottak. Hozzátette, soha nem rehabilitálták életében, 1963-ig tartott a kitelepítése, majd ugyanabba a gyülekezetbe járt, ahova az író nagymamája. Bódis Kriszta édesanyja 5-6 éve vette kézbe Tüdős Klára Csizma az asztalon című életrajzi regényét, ami a hetvenes éveiben született, mikor felkérték, hogy írja le, hogyan került az egyházhoz. Az édesanyja úgy adta a lánya kezébe ezt a zanzásított történetet, hogy olvassa el, mert nagyon érdekes. Bódisnak leesett az álla, a könyv számára olyan volt, mint egy film, és rögtön azon kezdett gondolkodni, hogyan lehetne kibontani. 

-

Ezután arra világított rá Németh Gábor, hogy amikor az első kötet borítójához kerestek illusztrációt, egy olyan képre bukkantak, ami többek szerint is Krisztát ábrázolta. Természetesen képletesen szólva, mert nagy a hasonlóság a szerző és hőse között. Ezzel arra akart utalni Németh, hogy nehéz nem úgy olvasni a könyveket, hogy ne álruhás életrajznak tűnjenek, mintha valaki a személyiségét egy másik ember személyiségére vetítené ki, nyilván nem szándékosan. A válaszból kiderül, hogy

Bódis számára is felismerésként hatott a hasonlóság.

Tüdős Klára is olyan családban nőtt fel, ahol az apja nagyon támogató volt, és engedte, hogy a lánya az lehessen, aki akar, ami akkor még nem volt gyakori. Ahogy Tüdős Klára az alkotás felé indult el, az is rokon vonás, hiszen Kriszta is festőnek készült, majd elkezdett írni, filmezni. A tánc is közös pont, különösen a szabad tánc, amely a századelőn indult el, és ez Klárából magából fakadt. Hasonlóságként definiálta azt is, hogy az alkotásból társadalmi felelősségvállalás, a másik emberért való tett lesz, ami Bódis életében is prioritást élvez. Hozzátette, Tüdős Klára számára megtestesítette a harmadik utat, aki képes volt politikai pártok és buborékok fölött megnyilvánulni, ebben látta a megmenekülést a német pressziótól. Erőteljes érzékenységgel igyekezett kibékíteni a feleket, próbált hidat építeni. 

Németh Gábor rávilágított, hogy a szerző egyszer használta azt a fordulatot, hogy a tett a hit megnyilvánulási formája; ezt érzékeli mind a szerzőben, mind hősében. Azaz nem annyira a dogmákon való morfondírozás az érdekes, hanem hogy a tettekkel élt élet hogyan tud közvetíteni egy megingathatatlan hitet. Ez is közös vonás szerinte. Bódis egyetértett, de hangsúlyozta, hogy Tüdős Klára szerinte pragmatikusabb, talpraesettebb volt, hiszen apját korán elvesztette, tönkrement a családja és ez arra sarkallta, hogy megállja a helyét. “A tettekben megnyilvánuló hit abszolút mindkettőnk számára fontos.” 

-

A második kötet egy más korszakba visz, mint az első, a szerző szerint olvasható a két könyv külön is, ezt szándékosan így alkotta meg. Az első rész a századelőtől 1919-ig tart, ez az atipikus házasság ideje. A második rész pedig 1919-1941-ig, Teleki Pál miniszterelnök öngyilkosságáig. 1919-ben, amikor Tüdős Klára és Zsindely Ferenc későbbi kultuszminiszter összeházasodott, pont akkor tűzték ki a vörös zászlót a Városházára, amikor kiléptek rajta – ez is egy nagyon filmszerű jelenet Bódis szerint, és ez is előrejelzi a kényszerházasság nehézségeit: Tüdősnek birtokot kellett vezetnie, ezáltal el volt zárva mindentől. Közben zajlott a  vörös terror, amely erősen érintette a családját.

Ezután a fikció és realitás viszonyát feszegették, azt, hogy az ember hogyan próbálja behatárolni a fikciós teret. Bódis elmondta, a könyv nevezhető történelmi regénynek is, majd a kérdésre, hogy milyen forráskutatás előzte meg ezt a munkát, elmondta, Tüdős jelentős szereplője a történelemnek, nemcsak férje okán, hanem azért is, mert bizalmas viszonyban volt befolyásos emberekkel, a feleségeikkel, akik kikérték a véleményét. Sajnos a világmegváltó ötleteivel az irodák ajtajánál nem jutott beljebb, pedig nagyon korszerű elképzelései voltak. Paraszt fiataloknak létesített iskolákat, amelyek kitörést, felemelkedést jelentettek (“ez is rokon közöttünk”, tette hozzá). Sok helyen mozgott, elképesztő kapcsolatrendszerrel rendelkezett, így fontos volt megmutatni ezt az atmoszférát, hiteles világot, hogy ki milyen szerepet vállalt a történelemben.

“Minden valós, ami Tüdős Klárával kapcsolatos.

Nem hamisíthatom meg a szereplőt”, hangsúlyozta Bódis. “Döbbenetes, milyen veszélyérzet nélkül gyalogolunk a jólétben, olyan értelemben, hogy háború dúl körülöttünk, vagy lehet, hogy a Föld el fog pusztulni, mi mégis megyünk előre egy korzón, éljük a hétköznapi életünket, és ezt a hétköznapi életet élik a két világháború között a szereplők, mígnem eljutunk oda, hogy valaki úgy érzi, felelős a történtekért, nem akarja megszegni a szavát és nem tehet mást, megöli magát” - utalt Teleki Pál öngyilkosságára, nagyobb összefüggéseiben pedig a történelmi események jelentőségére, valamint azok jelenre gyakorolt hatását emelte ki.

-

Ezután Németh Gábor a kötet hihetetlenül részletgazdag megjelenítési módját méltatta. Szerinte az egész magyar irodalmi térre nézve újítás, ahogyan Bódis megjeleníti az életvilág tárgyi kultúráját, a paraszti élet jellemzőit, néprajzosokat meghazudtoló alapossággal ábrázol mindent. Nagyon érdekessé teszi a művet a mellérendelő logika, mely nem rangsorol a dolgok között, ugyanúgy fontosnak tartja a világtörténelmi mozgásokat és a lángossütés technikáját is. Erre reagálva a szerző elmondta, ez a fajta érzékletesség és részletgazdagság kizökkenti az olvasót a sztereotípiák világából és olyan idegrendszeri részleteket aktivál, amire nem számít. Nemcsak gondolkodásra készteti, hanem kitágítja a regény terét, ezzel az élménnyel pedig kilöki a befogadót szokásos pozíciójából. 

Az est zárásaként a Bódis Kriszta által működtetett Van Helyed Alapítvány két tanulója, Zámbó Angéla és Váradi József egy-egy dalt énekelt el. 

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Tüdős Klára már egy görkorcsolyával is felborzolja a debreceni piac kofáinak nyugalmát

Bódis Kriszta író, pszichológus, dokumentumfilmes, iskolateremtő, a Túl a plafonon podcast júliusi vendége. Olvass bele a Tüdős Kláráról szóló Kisasszonyképzőbe!

...
Nagy

Tüdős Klára szerteágazó tehetségével a kor kezdetben nem nagyon tudott mit kezdeni

Nem tényirodalmi műben, hanem regénytrilógiában tervezi feldolgozni Tüdős Klára életét Bódis Kriszta. Az első rész nyár elején jelent meg, és a Kisasszonyképző című kötet kimondottan a korai évekre, azon belül is arra az időszakra koncentrál, amely a fiatal Tüdős eszmélése, önállósodása, a későbbi pálya megalapozása szempontjából meghatározónak tekinthető.

...
Nagy

Bódis Kriszta: Tüdős Klára minden skatulyából kilógott

Istenhegy címmel ír trilógiát Bódis Kriszta a huszadik századnak a maga korában meghatározó, mára viszont kevésbé ismert női ikonjáról, Tüdős Kláráról. Az első kötetet (Kisasszonyképző) szerda este mutatták be a Hadikban, a szerzőt Jakupcsek Gabriella kérdezte.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Legendás, ismeretlen, regényes, sétálós – 10+1 új könyv a 150 éves Budapestről

Budapest 150 éves születésnapján a város sokszínűségét és sokféleségét hangsúlyozva válogattunk össze róla szóló, (egy kivételével) friss kiadású könyveket. Vessz el az ismeretlen ismerős Budapesten!

...
Zöld

A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia

Az ember vége, a természet esélye című új könyve apropóján Jordán Ferencet népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük. Interjú.

...
Zöld

Mennyi bort ittak Kolumbusz matrózai egy nap alatt?

Kitől szerzett Thomas Jefferson tokajit, és miként lendítette fel a borospohárbizniszt Jackie Kennedy? Kupa Enikő és Kovács Tibor Borgőzös évszázadok című könyvének kóstolóval egybekötött bemutatóján törpebirkákról és pillangókról is szó esett, megtudtuk továbbá, mit adtak a borisszáknak a németalföldiek.

ADVENT
...
Könyves Advent

Jézus korában is kórházban születtek a kisbabák? Keresd a választ a Bibliai Kisokosban!

Bibliai Kisokos csupa olyan kérdést tesz föl, amelyet minden Biblia iránt vagy napjaink bibliai vonatkozású helyszínei, kultúrtörténeti eseményei iránt érdeklődő gyermek vagy épp felnőtt fejében is megfogalmazódhat. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Mister Morrsion állatlexikona megmutatja milyen változatos és gyönyörű az élővilág

A Mágikus állatok iskolája rajongói számára igazi csemege Mister Morrison állatlexikona, melyben minden tudnivalót összeszed az egyes állatokról. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Megható, varázslatos, vicces – 10 karácsonyi gyerekkönyv az adventi hangolódáshoz

Karácsonyhoz közeledve 10 olyan gyerekkönyvet ajánlunk, melyek valamilyen módon kötődnek a kicsik által várva várt ünnephez.  

...
Könyves Advent

A Barátnőm, Anne Frank életigenlő memoár a veszteségről és a túlélésről

A kis Hannah Amszterdamban köt barátságot Anne Frankkal. Aztán 1942 júniusában, az egyre erősödő antiszemitizmus idején szétválasztják őket. Hannah Pick-Goslar szeretetteljes portréja a barátságról, a reményről és a bátorságról is szól. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Zenetörténeti utazás gyerekeknek Fülivel, a sivatagi rókával

Lépj be a zene láthatatlan, de mindent körülölelő világába a Babilon Kiadó Mi Micsoda Olvasó sorozatának Zene című kötetével! Nézz bele a könyvbe!

...
Könyves Advent

Nemes Nagy Ágnes meséi a fantázia végtelenségét villantják fel

Olvass bele Nemes Nagy Ágnes A titkos út című kötetébe!

A hét könyve
Kritika
Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet
...
Kritika

Pusztán attól, hogy valaki anya lesz, nem válik varázsütésre jó emberré

A norvég Lars Svisdal regénye a generációk közötti szakadékot érzékelteti, miközben egy felnőtté válás története is. Láthatóvá válik benne, hogy a jóléti társadalmak is küzdenek a maguk démonaival.

Hírek
...
Gyerekirodalom

Majdnem egymillió brit gyereknek nincs saját könyve

...
Hírek

Meghalt Vajda Mihály

...
Zöld

Nanorobotok, deep fake és algoritmusok - diákoknak rendezett kiállítást a Neumann Társaság

...
Könyves Advent

Megható, varázslatos, vicces – 10 karácsonyi gyerekkönyv az adventi hangolódáshoz

...
Hírek

Ferenc pápa levelet írt a Nobel-díjas Jon Fossénak

...
Könyves Advent

Mister Morrsion állatlexikona megmutatja milyen változatos és gyönyörű az élővilág

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet

Julie Otsuka a saját családja történetét is beleírta debütregényébe, amiben a második világháború során internálótáborokba zárt amerikai japánokról mesélt. Az Amikor isten volt a császár a hét könyve.

...
Nagy

Jeneva Rose: Ezek a nők megállás nélkül hazudnak a gyilkosság után

Az Egyikünk meg fog halni öt nő szemszögéből meséli egy kisvárosi gyilkosság történetét. Interjúnkban íróvá válásról, a kiadókkal vívott csatáiról, álnévről és a szerzők közösségi médiában betöltött szerepéről beszélgettünk Jeneva Rose-zal.

...
Panodyssey

Deres Kornélia: Irodalom és abúzus

Kérdésem az, hogy miért nincs a hazai irodalomi közegnek egészséges önvédelmi képessége? Hogy lehet az, hogy valaki, akinek az erőszakos viselkedéséről tömegek tudnak, gond nélkül menetel előre, sőt, mintha egyenesen pozitív kapcsolat volna az agresszió és a szakmai siker között?