Tüdős Klára szerteágazó tehetségével a kor kezdetben nem nagyon tudott mit kezdeni

Tüdős Klára szerteágazó tehetségével a kor kezdetben nem nagyon tudott mit kezdeni

Nem tényirodalmi műben, hanem regénytrilógiában tervezi feldolgozni Tüdős Klára életét Bódis Kriszta. Az első rész nyár elején jelent meg, és a Kisasszonyképző című kötet (olvass bele!) kimondottan a korai évekre, azon belül is arra az időszakra koncentrál, amely a fiatal Tüdős eszmélése, önállósodása, a későbbi pálya megalapozása szempontjából meghatározónak tekinthető.

Ruff Orsolya | 2022. július 02. |
Bódis Kriszta
Kisasszonyképző - Istenhegy I.
Európa Könyvkiadó, 2022, 499 oldal
-

Tüdős Klára nevét korábban egy viszonylag szűk kör ismerhette, nem igazán volt köztudatban, pedig pályáján végigtekintve a két világháború közötti időszak igazi celebje lehetett – mindennek tetejébe egy olyan ismert ember, aki le is tett valamit az asztalra. Összeszedni is nehéz, mi mindenben jeleskedett, hiszen dolgozott jelmeztervezőként, néprajzkutatóként, vezetett divatszalont, írt forgatókönyvet, nem mellesleg pedig ő volt az első magyar filmrendezőnő. Ez a sokszínűség Bódis Kriszta regénye szerint már egészen fiatalon jellemezte Tüdős Klárát, csak míg az utókor erényként kezeli, addig a kor férfi társadalma szemlátomást nem tudott mit kezdeni a fiatal nő szerteágazó tehetségével. A regény hősének vezető beosztású férfiak így aztán többször is a szemébe vágták, hogy a nő csak dilettáns maradhat választott szakterületén.

Amikor például az Iparművészeti tanára arról kérdezi, mik a tervei és Tüdős felsorolja azokat, a következő válasszal szembesül:

„Sok! Sok! Sok! (…) Maga arra megy, ami éppen eszébe jut. Nem is megy, száguld, rohan ész nélkül.” 

Pedig Tüdős Klára alapvetően egy buborékban nőtt fel: kivételezett helyzete és tehetős családja lehetővé tette számára, hogy a debreceni Dóczi elvégzése után egy svájci magánintézetben tanuljon, majd huzamosabb ideig Londonban és Amszterdamban éljen. Emancipált szelleme ugyanakkor már középiskolás korában megmutatkozott: a lázadás netovábbjaként és kisebb helyi botrányként kezelték, amikor az iskolás Klárát és társait focizáson kapták. A női szerepre nevelés ebben az életkorban már csúcsra járt, de

ez alapvetően egy konzervatív szemléletet jelentett,

és leginkább csak külsőségekben, viselkedésben, etikettben nyilvánult meg. Az anyák, nagyanyák, a szűkebb és tágabb család tagjai előtt egyetlen cél lebegett: jól férjhez adni a lánygyerekeket. Szigorú szabályrendszer szabta meg a családok belső működését is, bizalmaskodásról szó sem lehetett – nem véletlen, hogy a fiatal Tüdős is inkább Erzsi nevű cselédjükkel, nem pedig az anyjával beszélte meg sérelmeit, vágyait, vele tárgyalta ki legbensőbb gondolatait. Szexuális nevelésről pedig aztán végképp szó sem lehetett: a kor képmutatását jól jelzi, hogy az erkölcsi magaslatokból beszélő urak nem ritkán szeretőt tartottak, amivel az asszonyok is tisztában voltak, csak épp szemet hunytak felette:

„A hallgatólagos megállapodás úgy szólt, hogy csak a férfi vágyának lovagias megnyilvánulásai, a polgári nappalok léteznek – a tapogató kezek, a szemérmetlenül vetkőztető tekintetek, s mindaz, ami az éj leple alatt vagy négyszemközt történik, mintha nem léteznének.”

A fentiekből is látszik, hogy Bódis Kriszta regénye nem korlátozódik kizárólag a Tüdős-életútra, hanem

tágabb értelemben vett nőtörténet is egyben.

Utóbbiba pedig beletartozik a különböző ruhák, szabások taglalása éppúgy, mint a házi szappanfőzés mikéntjének ismertetése, ezek viszont esetenként elnehezítik a szöveget, és félreviszik a fókuszt. A cselekmény súlypontjai viszont egyértelműen a későbbi Tüdős-életpálya főbb állomásait idézik. Így többször előkerül a tánc, amely számára az egyik legszabadabb és legkreatívabb művészi kifejezési forma volt. A regénybeli Tüdős így vallott erről: „El akarom érni, hogy csakúgy tökéletesen táncolhassam Carment, a modern táncokat és az igazi csárdást, ahogy azt a csaplárosnét alakító Blaha Lujza táncolta abban a táncfilmben, amit még kisgyerekkoromban láttam, de soha el nem felejtem (…). A harmónia- és szimmetriaművészet akadémiája a keringőnél, a balettnél, s a fergeteges modern táncoknál is jobban – a csárdás! Az az én világom.” Ugyanígy fontos szerep jutott a ruháknak, amelyeket Tüdős Klára nemcsak viselni, hanem elkészíteni is tudott – és az első világháború idején szinte rongyokból varrt hordható darabokat. Később az Operaház jelmeztervezője, és saját divatszalonjának tervezője és vezetője lett – így személyében és korát megelőzően az egyik legelső női vállalkozó is volt egyben.

Bódis Kriszta: Tüdős Klára minden skatulyából kilógott
Bódis Kriszta: Tüdős Klára minden skatulyából kilógott

Istenhegy címmel ír trilógiát Bódis Kriszta a huszadik századnak a maga korában meghatározó, mára viszont kevésbé ismert női ikonjáról, Tüdős Kláráról. Az első kötetet (Kisasszonyképző) szerda este mutatták be a Hadikban, a szerzőt Jakupcsek Gabriella kérdezte.

Tovább olvasok

A trilógia első kötete nem szalad ennyire előre, a Tanácsköztársaság kikiáltásáig követi Tüdős Klára életének és pályájának eseményeit. Erre az időszakra nagyot változott a fiatal nő élete, hiszen Tüdősék anyagilag tönkrementek, a családfő pedig meghalt. A család hanyatlástörténetével párhuzamosan viszont Tüdős Klára egyéni szárnybontogatásának is szemtanúja az olvasó, hiszen a fiatal nő eget-földet megmozgat, hogy tanulhasson és művészileg kibontakozhasson, még ha ezt időről időre a saját rokonai is értetlenkedve figyelik. Életének egyik legizgalmasabb korszaka majd csak ezután, a regénytrilógia készülő második részében következik, de Bódis Kriszta már ezzel az elsővel is elég markánsan feltette/visszatette Tüdős Klárát a magyar emlékezetpolitika és nőtörténet térképére.

Kapcsolódó cikkek
...
Könyvtavasz

Tüdős Klára lett volna az első magyar feminista?

Bódis Kriszta író és dokumentumfilmes, a Kemény vaj, az Artista és a Carlo Párizsban című regények szerzője, és a Van Helyed Alapítvány megteremtője nagyívű, trilógiának tervezett regénysorozatában a múlt század ikonikus magyar nőalakjává vált Tüdős Klára kalandos életútjának felidézésére vállalkozik.

...
Nagy

Bódis Kriszta: Tüdős Klára minden skatulyából kilógott

Istenhegy címmel ír trilógiát Bódis Kriszta a huszadik századnak a maga korában meghatározó, mára viszont kevésbé ismert női ikonjáról, Tüdős Kláráról. Az első kötetet (Kisasszonyképző) szerda este mutatták be a Hadikban, a szerzőt Jakupcsek Gabriella kérdezte.

...
Hírek

Bódis Kriszta a múlt század ikonikus magyar nőalakjáról írt trilógiát

Bódis Kriszta szerint szerint Tüdős Klára olyan női ikon, akinek embersége, egyénisége, alkotóereje és tettei túlnőttek a huszadik századon.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Polc

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

...

Denene Millner két anya és egy lány sorsán keresztül számol le a tökéletes nő mítoszával

...

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

...

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

...
Még több olvasnivaló
...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

...
Nagy

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

Markovics Botond húsz éve erősíti regényeivel a magyar science fiction irodalmat. A Felfalt kozmosz című legutóbbi regényében örökéletű diktátorok és egy napjainkban is ismerős kataklizma állítja kihívás elé az emberiséget. Nagyinterjú.

Hírek
...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

...
Hírek

Jon Fosse: A háború harc a mindegyikünkben ott lakozó egyediség ellen

...
Szórakozás

Még 1 milliárddal többe került a Petőfi-film, mint ahogy eddig tudtuk

...
Beleolvasó

Időutazók süllyesztették el a Titanicot? Olvass bele egy őrült elméletbe!

...
Hírek

Agatha Christie rajongói egy új, tavaszi novelláskötetnek örülhetnek

...
Hírek

Bár Stephen King 50 éve írta a Carrie-t, Margaret Atwood rémisztően időszerűnek tartja