Tüdős Klára szerteágazó tehetségével a kor kezdetben nem nagyon tudott mit kezdeni

Tüdős Klára szerteágazó tehetségével a kor kezdetben nem nagyon tudott mit kezdeni

Nem tényirodalmi műben, hanem regénytrilógiában tervezi feldolgozni Tüdős Klára életét Bódis Kriszta. Az első rész nyár elején jelent meg, és a Kisasszonyképző című kötet (olvass bele!) kimondottan a korai évekre, azon belül is arra az időszakra koncentrál, amely a fiatal Tüdős eszmélése, önállósodása, a későbbi pálya megalapozása szempontjából meghatározónak tekinthető.

Ruff Orsolya | 2022. július 02. |
Bódis Kriszta
Kisasszonyképző - Istenhegy I.
Európa Könyvkiadó, 2022, 499 oldal
-

Tüdős Klára nevét korábban egy viszonylag szűk kör ismerhette, nem igazán volt köztudatban, pedig pályáján végigtekintve a két világháború közötti időszak igazi celebje lehetett – mindennek tetejébe egy olyan ismert ember, aki le is tett valamit az asztalra. Összeszedni is nehéz, mi mindenben jeleskedett, hiszen dolgozott jelmeztervezőként, néprajzkutatóként, vezetett divatszalont, írt forgatókönyvet, nem mellesleg pedig ő volt az első magyar filmrendezőnő. Ez a sokszínűség Bódis Kriszta regénye szerint már egészen fiatalon jellemezte Tüdős Klárát, csak míg az utókor erényként kezeli, addig a kor férfi társadalma szemlátomást nem tudott mit kezdeni a fiatal nő szerteágazó tehetségével. A regény hősének vezető beosztású férfiak így aztán többször is a szemébe vágták, hogy a nő csak dilettáns maradhat választott szakterületén.

Amikor például az Iparművészeti tanára arról kérdezi, mik a tervei és Tüdős felsorolja azokat, a következő válasszal szembesül:

„Sok! Sok! Sok! (…) Maga arra megy, ami éppen eszébe jut. Nem is megy, száguld, rohan ész nélkül.” 

Pedig Tüdős Klára alapvetően egy buborékban nőtt fel: kivételezett helyzete és tehetős családja lehetővé tette számára, hogy a debreceni Dóczi elvégzése után egy svájci magánintézetben tanuljon, majd huzamosabb ideig Londonban és Amszterdamban éljen. Emancipált szelleme ugyanakkor már középiskolás korában megmutatkozott: a lázadás netovábbjaként és kisebb helyi botrányként kezelték, amikor az iskolás Klárát és társait focizáson kapták. A női szerepre nevelés ebben az életkorban már csúcsra járt, de

ez alapvetően egy konzervatív szemléletet jelentett,

és leginkább csak külsőségekben, viselkedésben, etikettben nyilvánult meg. Az anyák, nagyanyák, a szűkebb és tágabb család tagjai előtt egyetlen cél lebegett: jól férjhez adni a lánygyerekeket. Szigorú szabályrendszer szabta meg a családok belső működését is, bizalmaskodásról szó sem lehetett – nem véletlen, hogy a fiatal Tüdős is inkább Erzsi nevű cselédjükkel, nem pedig az anyjával beszélte meg sérelmeit, vágyait, vele tárgyalta ki legbensőbb gondolatait. Szexuális nevelésről pedig aztán végképp szó sem lehetett: a kor képmutatását jól jelzi, hogy az erkölcsi magaslatokból beszélő urak nem ritkán szeretőt tartottak, amivel az asszonyok is tisztában voltak, csak épp szemet hunytak felette:

„A hallgatólagos megállapodás úgy szólt, hogy csak a férfi vágyának lovagias megnyilvánulásai, a polgári nappalok léteznek – a tapogató kezek, a szemérmetlenül vetkőztető tekintetek, s mindaz, ami az éj leple alatt vagy négyszemközt történik, mintha nem léteznének.”

A fentiekből is látszik, hogy Bódis Kriszta regénye nem korlátozódik kizárólag a Tüdős-életútra, hanem

tágabb értelemben vett nőtörténet is egyben.

Utóbbiba pedig beletartozik a különböző ruhák, szabások taglalása éppúgy, mint a házi szappanfőzés mikéntjének ismertetése, ezek viszont esetenként elnehezítik a szöveget, és félreviszik a fókuszt. A cselekmény súlypontjai viszont egyértelműen a későbbi Tüdős-életpálya főbb állomásait idézik. Így többször előkerül a tánc, amely számára az egyik legszabadabb és legkreatívabb művészi kifejezési forma volt. A regénybeli Tüdős így vallott erről: „El akarom érni, hogy csakúgy tökéletesen táncolhassam Carment, a modern táncokat és az igazi csárdást, ahogy azt a csaplárosnét alakító Blaha Lujza táncolta abban a táncfilmben, amit még kisgyerekkoromban láttam, de soha el nem felejtem (…). A harmónia- és szimmetriaművészet akadémiája a keringőnél, a balettnél, s a fergeteges modern táncoknál is jobban – a csárdás! Az az én világom.” Ugyanígy fontos szerep jutott a ruháknak, amelyeket Tüdős Klára nemcsak viselni, hanem elkészíteni is tudott – és az első világháború idején szinte rongyokból varrt hordható darabokat. Később az Operaház jelmeztervezője, és saját divatszalonjának tervezője és vezetője lett – így személyében és korát megelőzően az egyik legelső női vállalkozó is volt egyben.

Bódis Kriszta: Tüdős Klára minden skatulyából kilógott
Bódis Kriszta: Tüdős Klára minden skatulyából kilógott

Istenhegy címmel ír trilógiát Bódis Kriszta a huszadik századnak a maga korában meghatározó, mára viszont kevésbé ismert női ikonjáról, Tüdős Kláráról. Az első kötetet (Kisasszonyképző) szerda este mutatták be a Hadikban, a szerzőt Jakupcsek Gabriella kérdezte.

Nyitókép: Európa Könyvkiadó

Tovább olvasok

A trilógia első kötete nem szalad ennyire előre, a Tanácsköztársaság kikiáltásáig követi Tüdős Klára életének és pályájának eseményeit. Erre az időszakra nagyot változott a fiatal nő élete, hiszen Tüdősék anyagilag tönkrementek, a családfő pedig meghalt. A család hanyatlástörténetével párhuzamosan viszont Tüdős Klára egyéni szárnybontogatásának is szemtanúja az olvasó, hiszen a fiatal nő eget-földet megmozgat, hogy tanulhasson és művészileg kibontakozhasson, még ha ezt időről időre a saját rokonai is értetlenkedve figyelik. Életének egyik legizgalmasabb korszaka majd csak ezután, a regénytrilógia készülő második részében következik, de Bódis Kriszta már ezzel az elsővel is elég markánsan feltette/visszatette Tüdős Klárát a magyar emlékezetpolitika és nőtörténet térképére.

Kapcsolódó cikkek
...
Könyvtavasz

Tüdős Klára lett volna az első magyar feminista?

Bódis Kriszta író és dokumentumfilmes, a Kemény vaj, az Artista és a Carlo Párizsban című regények szerzője, és a Van Helyed Alapítvány megteremtője nagyívű, trilógiának tervezett regénysorozatában a múlt század ikonikus magyar nőalakjává vált Tüdős Klára kalandos életútjának felidézésére vállalkozik.

...
Nagy

Bódis Kriszta: Tüdős Klára minden skatulyából kilógott

Istenhegy címmel ír trilógiát Bódis Kriszta a huszadik századnak a maga korában meghatározó, mára viszont kevésbé ismert női ikonjáról, Tüdős Kláráról. Az első kötetet (Kisasszonyképző) szerda este mutatták be a Hadikban, a szerzőt Jakupcsek Gabriella kérdezte.

...
Hírek

Bódis Kriszta a múlt század ikonikus magyar nőalakjáról írt trilógiát

Bódis Kriszta szerint szerint Tüdős Klára olyan női ikon, akinek embersége, egyénisége, alkotóereje és tettei túlnőttek a huszadik századon.

Polc

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

...

Bevezetés a városi magány mesterségébe

...

A totális diktatúra receptje: a biztonságra hivatkozva építsd le a szabadságot

...

Ukrajnában a költészet ott kezdődik, ahol a szókincs véget ér

...
Még több olvasnivaló
...
Nagy

Krasznahorkai László könyvét lapozgatják a britek az angol könyvesboltokban

Nemrég annak jártam utána, hogyan fogadták a britek Harry herceg memoárját Londonban, most pedig ismét nyakamba vettem a várost, hogy kiderítsem, mit gondolnak a magyar szerzőkről. Így hát könyvesboltról könyvesboltra jártam, hogy felkutassam, mely művek alapján ismerhetnek minket a britek.

...
Nagy

Az utolsó mohikánon nőttél fel, de ezeket nem tudtad

Milyen történelmi előzményei vannak a regénynek? Mi tükröződik abban, ahogyan Cooper az őslakosokat ábrázolja? Az eredeti szöveg melyik rétegével nem találkozhattak Magyarországon azok, akik Réz Ádám átdolgozását olvasták? És mit hagytak ki korábban több magyar fordításból?

...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Kritika

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Magyarul is olvasható az amerikai Valancourt kiadó nemzetközi antológiája, amiben Veres Attilától is jelent meg novella. A kötet történetei úgy mesélnek az emberi félelmek és szorongások egyetemességéről, hogy közben sokféle szerző, sokféle stílusában, sokféle horrortradícióhoz kapcsolódnak eredetien. Ez a hét könyve.

Hírek
...
Hírek

Idén nem adják át a Libri irodalmi díjakat

...
Hírek

Tarr Béla: Arra nem vetemednék, hogy Krasznahorkai jelenlétében írjak

...
Alkotótárs

Harmadik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Hírek

A 23 szerző már írja a 150 éves Budapest nagyregényét

...
Hírek

García Márquez megelőzte Cervantest a legtöbbet fordított spanyol nyelvű írók sorában

...
Zöld

Kilenc állatfaj segíthet a globális felmelegedés korlátozásában

...
Hírek

Csányi Vilmos és Doszpot Péter is elárulta, mi a kedvence a 20 éves Agavétól

...
Panodyssey

Szerényi Tamás: Special Offer [Panodyssey]

...
Hírek

Michel Houellebecq szexfilmje körül tovább dagad a botrány