A vágyak és a félelmek műfajában érzem magam otthon

A vágyak és a félelmek műfajában érzem magam otthon

Benyák Zoltán thrillere visszarepít az ezredforduló küszöbére, amikor a jövő kimenetele bizonytalanná válik. A Requiem 1. - Egy különös tavasz emlékezete a festői Paradiso szigetén játszódik, amit egyetlen híd köt össze a világgal. A tavasz első napsugaraival négy motoros érkezik a városba, akik pillanatok alatt felverik Paradiso csendes utcáit. Úgy tűnik, a kétes külsejű banda rosszban sántikál, mert miután letáboroztak a helyi kocsmában, egyre több megmagyarázhatatlan esemény történik. Eltűnik egy értékes festmény a katedrálisból, valaki öngyilkosságra készül, és Paradiso kitaszított boszorkánya fontos küldetést kap. A város Doktora éjszakánként maszkban járja a kihalt utcákat, hogy megtalálja a képtolvajt és rendet tegyen, de valójában ő is számos titkot rejteget. A sziget jövője azon múlik, hogy a halandók képesek-e legyőzni a földöntúli erőket, mert ha nem fognak össze, könnyen elképzelhető, hogy Paradiso sorsa rossz fordulatot vesz. A kötet szerzőjét a műfajról, az időről és a drogfüggőségről is kérdeztük.

Fotó: Horváth Zsolt

Simon Eszter | 2023. szeptember 22. |
benyák zoltán
Requiem 1. - Egy különös tavasz emlékezete
Fumax, 2023, 264 oldal
Benyák Zoltán: Requiem 1. könyv

A 2000-es évek közepén kezdett publikálni, miért éppen a fantasy és a thriller műfaját választotta? Honnan merít inspirációt a karakterek és a világok megalkotásához?

Nem klasszikus értelemben vett fantasyt írok. Nálam nincsenek kardok és varázslók, akadnak viszont olyan különleges szereplők és szituációk, amelyek segítségével megpróbálom megérteni az emberi lét abszurditását, vagy szépségét. A történeteimben az élet nehézségeit vagy nagyszerűségét próbálom megragadni. A fantasztikum szerintem az egyik legfontosabb műfaj. A repüléstől kezdve a telefon feltalálásáig annyi mindent elért már az emberiség, és mindegyik a képzeletből indult. A fantasztikum a vágyak és félelmek műfaja. Én ebben érzem magam otthon.

Az idő és a sziget nem először játszik fontos szerepet a regényeiben. Az idő bolondjai című kötetben is feltűnik egy különös nőalak, ez is visszatérő elemnek tűnik. Miért fontosak ezek a motívumok?

Az idő pont olyan különös jelenség számomra, mint a szerelem.

Van egy gyógyító és egy mérgező oldala.

Az idő bolondjaiban személyesebb történetet láthattunk, a Requiemben viszont sokkal több szereplőt követhetünk végig, hiszen egy korszakváltás szemtanúi lehetünk, ami az ezredfordulón egyszeriben rászakad a városra. Néhány dolog örökre elveszik, miközben egészen új dolgok születnek. A kérdés az, hogy melyik szereplő éli túl a változást, illetve képesek-e átmenteni az új korba azt, amit fontosnak tartanak.

A helyszín Paradiso, egy fiktív világ, de mégsem tudjuk egészen elfelejteni a valóságot, mert a szereplők időről időre említést tesznek létező városokról, például Londonról vagy New Yorkról. Ismerik Sztálint, sőt egyikük Rolling Stones-os pólót visel. Miért tartotta fontosnak ezeket a kapaszkodókat?

A fikció akkor működik jól, ha kellő mennyiségű valósággal van fűszerezve. Csak így hihető a dolog, hiszen így tűnik reálisnak a történet ‒ annak ellenére, hogy kiataláció. Fontos, hogy az olvasó érezze, hogy valódi problémákról van szó. 

Még ha elvontan is, de olyan témákat feszeget a regény, mint a családon belüli erőszak és a drogfüggőség. Miért éppen ezek köré épül a történet?

Ezek csupán elemek, amelyek az egyes karakterek megértéséhez vezetnek. A tinédzser lány, akit bántalmaz az apja, nem egyszerűen boszorkánnyá válik a nagyanyja mellett. Itt a női lélek nehéz világába pillanthatunk be. A boszorkánylány látja, ha valaki hazudik. Ez fikciónak tűnhet, de én szentül hiszem, hogy a nők milliószor kifinomultabb érzékkel rendelkeznek, ha az érzelmek detektálásáról van szó. A regényben persze nem egy szuperhős születését látjuk, hanem azt, ahogy a kislányból nő lesz. A másik fontos karakter a Doktor, aki maszkban járja Paradiso utcáit, és akárcsak egy jó orvos, figyeli a betegét, ami történetesen a város. A drogfüggőség nemcsak abban segít neki, hogy fenntartsa az állapotát, de egyfajta menekülés is. Amikor az ő karakterén dolgoztam, rájöttem, hogy a szereplő gyengesége

tökéletesen rímel a magyarországi droghelyzetre a rendszerváltás előtti és utáni időszakban.

Bár a regény fikció, a hatalmi harcok valóságosak. Hogyan sikerült megtartani az egyensúlyt?

A Requiem első részében (Különös tavasz emlékezete - a szerk.) még találkozunk földöntúli erőkkel, amelyek fordítani szeretnének az idő kerekén, de végül a halandókra marad, hogy megvívják a csatát, és a döntéseikkel befolyásolják a jövőt. A középkorral véget ért az az időszak, amikor a rossz dolgokért az isteneket okoljuk. Ennek ellenére, ahogy változik a világunk, mindenkiben ott lakozik az érzés, mintha egy rajtunk kívül álló erő gördítene minket előre. Még mindig mondjuk, hogy bezzeg az én időmben” és mindig feltesszük magunknak a kérdést, hogy mégis hogy jutottunk idáig”. Van a történelemnek egyfajta fizikája, amit szerintem még nem igazán értünk. A fikció viszont jó eszköz a megértéshez.

Ahogy utalt is rá, itt nem ér véget a történet. Trilógiát tervez?

Íróként a Requiem volt az eddigi legnagyobb küldetésem. Több mint öt évig dolgoztam rajta. Először spirálfüzetbe írtam tollal, majd amikor elkészült, begépeltem. Aztán átírtam, javítottam, újra és újra végigmentem a szövegen. Végül már jobban ismertem Paradisót, mint a saját utcánkat.

Láttam, ahogy a szöveg gigantikusra nő,

legalábbis a korábbi írásaimhoz képest. Három kötet lesz, ezért a sorsfordító 1999 történéseit évszakokra bontottam. Az első kötet a tavasz eseményeit mutatja be, a második, az Egy forrongó nyár emlékezete, még karácsony előtt jelenik meg, és jövő év elejére érkezik a befejezés. A Requiem nagy történet lett, és azt gondolom, fontos is.

Szponzorált tartalom

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

TikTok-videó tette bestsellerré egy apa thrillerét

A TikTokon negyvenmilliónál is többen látták a videót, melyben egy nő édesapja könyvét népszerűsíti. A thriller azóta az Amazon toplistájának élén áll a sorozatgyilkos témájú könyvek kategóriájában.

...

A világ leghosszabb fantasyje, és szerzőjének a cselekménynél is különösebb élete

A tizenötezer, sűrűn gépelt oldalas, közel háromszáz illusztrációval színesített fantasyt tizenhét évesen kezdte el írni, és hat évtizeden át bővítgette egy Henry Darger nevű magányos férfi, aki napközben egy chicagói kórházban takarított.

...

Pál Sándor Attila: Kiküldtek a József Attila-óráról, mert fantasyt olvastam

Az utolsó disznóvágástól Eminemig, a néptánctól a költői szerepig mindenről kérdeztük Pál Sándor Attilát, akinek Daloskönyv című verseskötete pár hete jelent meg a Magvetőnél. Podcast.

Hírek
...

Magyarország Nemes Jeles László új filmjét nevezi az Oscar-díjra

...

Bödőcs visszatért és Nemdigitális Szigetet alapított

...

Visky András megírta a Kitelepítés előzményét és folytatását

...

„Manapság az autokráciákat nem egy gonosz ember vezeti” – megérkezett Applebaum új politikai könyve

...

Bookline havi top 50: júliusban az önfejlesztés, a bélbolyhok és a felszabadító regények vezettek

...

Egy Elit és egy Átlagos problémás szerelme: újabb BookTok-kedvenc fantasy kerül képernyőre

Hiába menekülsz otthonról, utolér a szégyen – Didier Eribon könyvéről

Hiába menekülsz otthonról, utolér a szégyen – Didier Eribon könyvéről

Nem a szüleid határozzák meg a jövődet, hanem a társadalmi lehetőségeid. A Visszatérés Reimsbe egy őszinte és fájdalmas szembenézés az osztályváltás nehézségeivel. 

Szerzőink

Bakó Sára
Bakó Sára

Rainer-Micsinyei Nóra: Félreértés, hogy ez itt a vezetők hazája. Ez a magyar emberek hazája

Borbély Zsuzsa
Borbély Zsuzsa

Ezeket olvasd, ha nem akarsz búcsút inteni a Downton Abbey-nek

Kiemeltek
...

Jókai 200: „Életében legendává vált, de szembesülnie kellett a saját szellemi hanyatlásával”

Csillagász, néprajztudós és író egyaránt megszólalt a Jókai Mór születése 200. évfordulójára rendezett kiállítás megnyitóján.

...

Miért szereti a fikció a nehéz anya karakterét?

Érzelmi távolságtartás, feszült kommunikáció, családi minták továbbvite, leválás: az anyával vaszó viszony az irodalomban is meghatározó téma.

...

„Van, amikor a szavak megmentik az embert” – Kavakami Mieko Budapesten

Dolgozott gyárban és hostessként is, ma már befutott, díjnyertes szerző. Ilyen volt a japán Kavakami Miekóval találkozni.