A vágyak és a félelmek műfajában érzem magam otthon

A vágyak és a félelmek műfajában érzem magam otthon

Benyák Zoltán thrillere visszarepít az ezredforduló küszöbére, amikor a jövő kimenetele bizonytalanná válik. A Requiem 1. - Egy különös tavasz emlékezete a festői Paradiso szigetén játszódik, amit egyetlen híd köt össze a világgal. A tavasz első napsugaraival négy motoros érkezik a városba, akik pillanatok alatt felverik Paradiso csendes utcáit. Úgy tűnik, a kétes külsejű banda rosszban sántikál, mert miután letáboroztak a helyi kocsmában, egyre több megmagyarázhatatlan esemény történik. Eltűnik egy értékes festmény a katedrálisból, valaki öngyilkosságra készül, és Paradiso kitaszított boszorkánya fontos küldetést kap. A város Doktora éjszakánként maszkban járja a kihalt utcákat, hogy megtalálja a képtolvajt és rendet tegyen, de valójában ő is számos titkot rejteget. A sziget jövője azon múlik, hogy a halandók képesek-e legyőzni a földöntúli erőket, mert ha nem fognak össze, könnyen elképzelhető, hogy Paradiso sorsa rossz fordulatot vesz. A kötet szerzőjét a műfajról, az időről és a drogfüggőségről is kérdeztük.

Fotó: Horváth Zsolt

Simon Eszter | 2023. szeptember 22. |
benyák zoltán
Requiem 1. - Egy különös tavasz emlékezete
Fumax, 2023, 264 oldal
Benyák Zoltán: Requiem 1. könyv

A 2000-es évek közepén kezdett publikálni, miért éppen a fantasy és a thriller műfaját választotta? Honnan merít inspirációt a karakterek és a világok megalkotásához?

Nem klasszikus értelemben vett fantasyt írok. Nálam nincsenek kardok és varázslók, akadnak viszont olyan különleges szereplők és szituációk, amelyek segítségével megpróbálom megérteni az emberi lét abszurditását, vagy szépségét. A történeteimben az élet nehézségeit vagy nagyszerűségét próbálom megragadni. A fantasztikum szerintem az egyik legfontosabb műfaj. A repüléstől kezdve a telefon feltalálásáig annyi mindent elért már az emberiség, és mindegyik a képzeletből indult. A fantasztikum a vágyak és félelmek műfaja. Én ebben érzem magam otthon.

Az idő és a sziget nem először játszik fontos szerepet a regényeiben. Az idő bolondjai című kötetben is feltűnik egy különös nőalak, ez is visszatérő elemnek tűnik. Miért fontosak ezek a motívumok?

Az idő pont olyan különös jelenség számomra, mint a szerelem.

Van egy gyógyító és egy mérgező oldala.

Az idő bolondjaiban személyesebb történetet láthattunk, a Requiemben viszont sokkal több szereplőt követhetünk végig, hiszen egy korszakváltás szemtanúi lehetünk, ami az ezredfordulón egyszeriben rászakad a városra. Néhány dolog örökre elveszik, miközben egészen új dolgok születnek. A kérdés az, hogy melyik szereplő éli túl a változást, illetve képesek-e átmenteni az új korba azt, amit fontosnak tartanak.

A helyszín Paradiso, egy fiktív világ, de mégsem tudjuk egészen elfelejteni a valóságot, mert a szereplők időről időre említést tesznek létező városokról, például Londonról vagy New Yorkról. Ismerik Sztálint, sőt egyikük Rolling Stones-os pólót visel. Miért tartotta fontosnak ezeket a kapaszkodókat?

A fikció akkor működik jól, ha kellő mennyiségű valósággal van fűszerezve. Csak így hihető a dolog, hiszen így tűnik reálisnak a történet ‒ annak ellenére, hogy kiataláció. Fontos, hogy az olvasó érezze, hogy valódi problémákról van szó. 

Még ha elvontan is, de olyan témákat feszeget a regény, mint a családon belüli erőszak és a drogfüggőség. Miért éppen ezek köré épül a történet?

Ezek csupán elemek, amelyek az egyes karakterek megértéséhez vezetnek. A tinédzser lány, akit bántalmaz az apja, nem egyszerűen boszorkánnyá válik a nagyanyja mellett. Itt a női lélek nehéz világába pillanthatunk be. A boszorkánylány látja, ha valaki hazudik. Ez fikciónak tűnhet, de én szentül hiszem, hogy a nők milliószor kifinomultabb érzékkel rendelkeznek, ha az érzelmek detektálásáról van szó. A regényben persze nem egy szuperhős születését látjuk, hanem azt, ahogy a kislányból nő lesz. A másik fontos karakter a Doktor, aki maszkban járja Paradiso utcáit, és akárcsak egy jó orvos, figyeli a betegét, ami történetesen a város. A drogfüggőség nemcsak abban segít neki, hogy fenntartsa az állapotát, de egyfajta menekülés is. Amikor az ő karakterén dolgoztam, rájöttem, hogy a szereplő gyengesége

tökéletesen rímel a magyarországi droghelyzetre a rendszerváltás előtti és utáni időszakban.

Bár a regény fikció, a hatalmi harcok valóságosak. Hogyan sikerült megtartani az egyensúlyt?

A Requiem első részében (Különös tavasz emlékezete - a szerk.) még találkozunk földöntúli erőkkel, amelyek fordítani szeretnének az idő kerekén, de végül a halandókra marad, hogy megvívják a csatát, és a döntéseikkel befolyásolják a jövőt. A középkorral véget ért az az időszak, amikor a rossz dolgokért az isteneket okoljuk. Ennek ellenére, ahogy változik a világunk, mindenkiben ott lakozik az érzés, mintha egy rajtunk kívül álló erő gördítene minket előre. Még mindig mondjuk, hogy bezzeg az én időmben” és mindig feltesszük magunknak a kérdést, hogy mégis hogy jutottunk idáig”. Van a történelemnek egyfajta fizikája, amit szerintem még nem igazán értünk. A fikció viszont jó eszköz a megértéshez.

Ahogy utalt is rá, itt nem ér véget a történet. Trilógiát tervez?

Íróként a Requiem volt az eddigi legnagyobb küldetésem. Több mint öt évig dolgoztam rajta. Először spirálfüzetbe írtam tollal, majd amikor elkészült, begépeltem. Aztán átírtam, javítottam, újra és újra végigmentem a szövegen. Végül már jobban ismertem Paradisót, mint a saját utcánkat.

Láttam, ahogy a szöveg gigantikusra nő,

legalábbis a korábbi írásaimhoz képest. Három kötet lesz, ezért a sorsfordító 1999 történéseit évszakokra bontottam. Az első kötet a tavasz eseményeit mutatja be, a második, az Egy forrongó nyár emlékezete, még karácsony előtt jelenik meg, és jövő év elejére érkezik a befejezés. A Requiem nagy történet lett, és azt gondolom, fontos is.

Szponzorált tartalom

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

TikTok-videó tette bestsellerré egy apa thrillerét

A TikTokon negyvenmilliónál is többen látták a videót, melyben egy nő édesapja könyvét népszerűsíti. A thriller azóta az Amazon toplistájának élén áll a sorozatgyilkos témájú könyvek kategóriájában.

...

A világ leghosszabb fantasyje, és szerzőjének a cselekménynél is különösebb élete

A tizenötezer, sűrűn gépelt oldalas, közel háromszáz illusztrációval színesített fantasyt tizenhét évesen kezdte el írni, és hat évtizeden át bővítgette egy Henry Darger nevű magányos férfi, aki napközben egy chicagói kórházban takarított.

...

Pál Sándor Attila: Kiküldtek a József Attila-óráról, mert fantasyt olvastam

Az utolsó disznóvágástól Eminemig, a néptánctól a költői szerepig mindenről kérdeztük Pál Sándor Attilát, akinek Daloskönyv című verseskötete pár hete jelent meg a Magvetőnél. Podcast.

MARGÓ
...

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Egy rendszer kegyetlensége mindig a kis lépésekkel kezdődik – figyelmeztet interjúnkban a dán író. 

...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
Hírek
...

A Péterfy házaspárt nem ereszti a lüktető Nápoly

...

Zadie Smith szembenéz az öregedéssel és a szorongással

...

Jim Morrison sikeresen lesíelt az Everest legnehezebb útvonalán

...

Kiszámolták, mi a leggyakoribb halálnem a Shakespeare-drámákban

...

Miért nem tud felnőni a harmincas generáció?

...

Ismeretlen tengeri krokodilfajt találtak Egyiptomban

Akinek Frédi és Béni rímeit is köszönhetjük: Romhányi Józsefről portrékönyv jelent meg

Akinek Frédi és Béni rímeit is köszönhetjük: Romhányi Józsefről portrékönyv jelent meg

A kötet nem a szakmának szól, hanem annak a sok-sok gyereknek, akiket meghódított Romhányi József.

Szerzőink

Simon Eszter
Simon Eszter

„Nem mögötte, hanem mellette vagyok” – Bach Kata és Wunderlich József szövetsége a szülőségben [Ezt senki nem mondta!]

Bakó Sára
Bakó Sára

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Kiemeltek
...

„Nem mögötte, hanem mellette vagyok” – Bach Kata és Wunderlich József szövetsége a szülőségben [Ezt senki nem mondta!]

Hogyan döntöttek a családalapítás mellett, és miért kulcsszó az életükben a jelenlét? Podcast.

...

Annie Ernaux szembenéz a szégyennel, ami a Nobel-díjig juttatta

1952-ben gyökeresen megváltozott Annie Ernaux élete, amikor az apja rátámadott az anyjára. A szégyen ennek állít emléket.

...

Fehér Renátó: Van szeretet, szolidaritás és menedék a mindenkori agresszió idején is

Fehér Renátó alkotói kisesszéjét közöljük.