Húsz éve jelent meg A nyugalom, amelynek munkapéldányát Bartis Attila soha nem adja kölcsön senkinek

Húsz éve jelent meg A nyugalom, amelynek munkapéldányát Bartis Attila soha nem adja kölcsön senkinek

Húsz éve jelent meg Bartis Attila egyik legsikeresebb regénye, A nyugalom. Weér Andor és anyja, az egykor ünnepelt színésznő, Weér Rebeka fullasztó története egyben a leválás képtelenségének, az alkotásnak és az íróvá válásnak is a krónikája. A könyvből színházi és filmes feldolgozás is született. Bartis Attila írásban válaszolt a kérdéseinkre, és mesélt nekünk a kezdetekről, arról, milyen változást hozott életébe A nyugalom megjelenése, de emlékeztetett arra is, hogy bármennyi időt is tölt az író egy regénnyel, soha nem ugyanaz az ember áll fel az asztaltól, mint aki leült oda. Interjú.

Fotók: Valuska Gábor

Ruff Orsolya | 2021. április 23. |

Két évtized távlatából mennyire foglalkoztatja A nyugalom? Milyen helyen, jelképes polcon szerepel ez a könyv az ön életében? Olyan író egyébként, aki egyben a saját könyve újraolvasója is? Előfordul például, hogy időről időre előveszi és beleolvas, vagy csak akkor, ha muszáj (például egy újrakiadás alkalmából)?

Ugyanazon a polcon van, amelyen az összes többi könyvem. De ez a polc nem jelképes, ez nagyon is valóságos, ott van Pesten a szobámban, és mániákusan ügyelek rá, hogy azt az egy munkapéldányt még kölcsön se adjam oda senkinek, mert tele van fecnikkel, szükség esetén abból dolgozom, felolvasásokra azt viszem magammal. Ha A nyugalmat eszembe juttatja valaki (műfordító, kiadó, olvasó stb.), akkor nyilván foglalkoztat, de csak úgy magától nem szokott eszembe jutni. Azt példáut az internetről tudtam meg, hogy húsz éve írtam. (Pontosabban akkor jelent meg.) Újrakiadás alkalmából nem szoktam semmit újraolvasni. Ha dolgoznom kell a szöveggel, az más. De arra mostanig egyetlenegyszer volt példa, hogy a megjelenés után, csak úgy újraolvastam a saját könyvem. Az viszont nem A nyugalom volt. És akkor is kellett hozzá egy világjárvány, karantén, meg még egy igen erős, magánéleti motiváció.

Bartis aTTILA
A nyugalom
Magvető, 2018, 326 oldal
-

A nyugalom után, ha jól számolom, nagyjából tizennégy év telt el, mire újra regénnyel állt elő (A vége), közben viszont elég sok minden történt, hiszen egy másik földrészre költözött, A nyugalomnak pedig a megjelenés utáni időszakban több adaptációja is született. Annak idején a feldolgozásokban mennyire tudott vagy akart részt venni? Ennyi év távlatából mit gondol róluk, elégedett a színházi, illetve a filmes adaptációkkal?

Nem költöztem másik földrészre! Ezt nem győzöm hangsúlyozni, ahol csak lehet, most például itt. Ez a mondat így azt jelenti, hogy elhagytam Magyarországot. NEM. Kétségtelen, hogy 2014 óta az időm egy részét, egy kicsit kevesebb, mint a felét Jáván, Yogyakartában töltöm, azon belül is egy Kasongan nevű, cserépműves faluban. (Nagyjából, mint Erdélyben Korond, csak itt muszlim fazekasok készítenek Buddha-szobrokat, leginkább az ausztrál és holland buddhistáknak.) Itt bérelek egy házat, kerttel, cickánnyal, gekkóval, rosszabb napokon kígyóval. Igaz, nagyapám mércéjével mérve ez nem ház lenne, hanem pajta, például, mert nem plafon, hanem a cseréptető van a fejem fölött. És nyilván azért tehetem ezt meg, mert Jáván annyiba kerül egy száz négyzetméteres, folyóparti, kertes ház egy évre, amennyiért Pesten harminc négyzetmétert se lehet bérelni egyetlen hónapra.

De ismétlem, nem hagytam el Magyarországot.

Nem csak simán magyar író vagyok, hanem magyar adót fizetek, magyarul szavazok, legyen az regény vagy fotográfia, a munkáimat hazaviszem, otthon jelennek meg, vagy otthon állítom ki őket először, és az időmnek legalább a felét otthon töltöm.

A nyugalom színpadi adaptációi közül egyet írtam én (Anyám, Kleopátra), és nem az lett a legjobb. Ez szigorúan a szövegre vonatkozik. De Garassal, Udvarossal, Fekete Ernővel meg a többiekkel együtt dolgozni hónapokig, az életem egyik legnagyobb iskolája és megtiszteltetése volt. Radu Afrim pedig olyan adaptációt írt, és olyan előadást rendezett Marosvásárhelyen, ami az egyébként is erős romániai színház egyik legfontosabb előadása lett. Élő szerzőnek ritkán adatik meg, hogy három perc után egyszerűen elfelejtse, ez az ő regényéből készült, és az előadás végén ugyanúgy támolyogjon ki a nézőtérről, mint az összes többi néző. Nekem ez megadatott, és egy életre hálás vagyok érte. Így még azt sem érzem igazán tragédiának, hogy a filmre vonatkozó kérdésére inkább megkerülöm a választ.

Ha A nyugalom keletkezéséről szeretnénk beszélni, egészen pontosan mennyit kellene visszamennünk az időben? Fel tudja idézni, mi volt az a kép, az az élmény vagy az a szövegcsíra, az a mondat, amelyből aztán kibomlott a regény?

2000. január elején kezdtem el írni, és húsvét vasárnapjára lett meg az első, nyers változat. Aztán még egy évig szöszöltem vele. Ez a szöszölés nem lebecsülendő, de a ritmusban, szerkezetben, tartalomban érdemi változás már nem nagyon történt. Igen, volt egy nagyon erős kép, jobb híján nevezzük képnek, bár ez inkább érzet.

Anya és fia az idők végezetéig összezárva egy lakásban.

Ennyi. Csakhogy ettől a képtől meg lehetett fulladni. Ebből indult a szöveg, aztán lett belőle, ami lett.

Olvasóként sem mindig egyszerű befogadni Weér Andor E/1. személyű elbeszélését, szöveg- és gondolatvilágát, de érdekelne, hogy íróként mindezt hogyan élte meg? Mindig egyértelmű volt, hogy ezt a történetet csak így lehet megírni, vagy egy hosszas mérlegelés eredményeként döntött végül az E/1. elbeszélői pozíciója mellett?

Ha az ember ebben a nyomásban egyszer csak leírja, hogy “Szombat déletőtt tizenegykor volt a temetés”, és utána nem tudja abbahagyni, akkor már nem nagyon mérlegel semmit. Az írás (meg más alkotás is) módosult tudatállapottal jár. Ennek az intenzitása persze lehet különböző, ebben az esetben annyira intenzív volt, hogy három hónapig, amíg az első változat végére nem értem, nem is nagyon kerültem ki belőle. Azért egyes szám első személy, mert három vagy négy rövid novellát leszámítva A sétától Az eltűnt idő nyomáig mindent egyes szám első személyben írtam. Ezt lehet elemezni, sőt kell is, de attól még nem lesz egy hosszan fontolgatott alkotói koncepcó mögötte.

Így írok, mert ebben a formában tudom a számomra leghitelesebb mondatokat leírni.

Ami azért fontos, mert ha számomra nem hiteles egy mondat, akkor esély sincs rá, hogy bárki más számára az legyen.

Ha A nyugalom írásának időszakát kellene egyetlen fotóval visszaadnia, egyetlen képbe sűrítenie (tegyük fel, hogy ez lehetséges), mit ábrázolna az a kép ön szerint?

Egy munkaszobát. Csak ez nem állókép, hanem egy mozgásban lévő, végtelenített morf képsor lenne. Mondjuk Kubrick hófehér szobája az Űrodüsszeiából változik át lassan Lynch sakktáblapadlós, vörös függönyös szobájává, majd vissza. És a kettő között pillanatokra nyilván ott van a valóságos szobám.

-

Olvastam önnel egy interjút, amiben arról mesélt, hogy A nyugalom kínai megjelenése után kapott egy kéthónapos ösztöndíjat, ami nagyon meghatározó volt, és Kína előtti, illetve Kína utáni szakaszokra osztotta az életét. Ha ugyanezt a felosztást megcsináljuk a könyvekkel, akkor mi a legmarkánsabb különbség A nyugalom előtti és A nyugalom megjelenése utáni írói életében?

Például az, hogy A nyugalom előtt esélyem sem lett volna eljutni Kínába. Vagy fel sem merülhetett volna, hogy egy jávai faluból válaszoljak az ön kérdéseire.  Igaz, ezek olyasmik, amik más úton is bekövetkezhetnek egy ember életében, csak én nem ismerem azokat az utakat. Az ismertség, legyen az bármekkora, valamiféle változást hoz mindenki életében. Aminek egy része jó, és azt általában mások is látják, egy része meg kifejezetten keserű, amit általában mások nem látnak, igaz, nem is illik panaszkodni miatta.

De a leglényegesebb változást nem a hírnév hozza, hanem maga a munka.

És az a változás mindig belül történik. Olyan nincs, hogy valaki leül az íróasztalhoz, megír egy regényt, majd feláll, mint aki jól végezte dolgát, és ugyanonnan folytatja az életét, ahol a regény előtt abbahagyta. Teljesen mindegy, hogy három hónapig ül ott, vagy tizenöt évig, esetemben az is mindegy, hogy A nyugalom, vagy A vége, soha nem ugyanaz az ember áll fel az asztaltól, mint aki oda leült. Az írás egy olyan munka, amelyben kisebb szerepe van annak a tudásnak, amellyel már rendelkezem, mint annak, amelyre pont e munka során teszek szert. Ha egy regény végére érve ugyanannyit tudok önmagamról, másokról, a világról, mint amikor belekezdtem, akkor nem csináltam semmit.

2020-ban Térey-ösztöndíjas lett – mesélne arról valamit, hogy jelenleg min dolgozik, milyen kézirat, könyv tölti ki a napjait? 

Most épp A sétából készülő film forgatókönyvén dolgozom. De ennek nincs köze az ösztöndíjhoz. Tavalyelőtt belekezdtem egy olyan könyvbe (A rég, 1968-1984), ami a legegyértelműbben nem regény, még csak nem is regényes, és amit csak úgy érdemes megírni, ahogy azt sem a saját, sem az érintettek életében nem adná ki az ember soha. Így nem tudom, mi lesz. Hiszen nyilván úgy akarom megírni, ahogy érdemes. Erre a nemtudommilesz-re kapom az ösztöndíjat.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Bartis Attila Jáváig ment a nyugalomért

...
Hírek

Rakovszky és Bartis a Libri-díjas

...
Nagy

Bartisnak mindegy, hogy fényképező vagy malteros kanál van a kezében

Hírek
...
Hírek

Június 30-ig nevezhettek a Margó-díjra!

...
Hírek

Könyvesblokk: A gyémántkereskedőtől a dopaminkorszakig

...
Hírek

Lejátszási lista készült Maksai Kinga thrilleréhez

...
Hírek

Lappangó Weöres Sándor-vers került elő

...
Nagy

A Félőlény nincs egyedül - Kiállítás nyílt Rátkai Kornél illusztrációiból

...
Gyerekirodalom

Fiala Borcsa hőse mindennapi túlélésre és medvetámadás esetére is ad hasznos tippeket

...
Szórakozás

A Szürke Emberben Ryan Goslingot mindenáron ki akarják iktatni

...
Zöld

Fagyott mamutbébit találtak Kanadában

...
Nagy

Vonnák Diána: Meg akartam hekkelni ezt a felnőtt életet [E/3]

...
Hírek

75 éve jelent meg először Anne Frank naplója

...
Promóció

Hogyan fokozhatod igazán az olvasás élményét?

...
Promóció

Melyik az az ital, ami írók és költők ezreinél a múzsa csókja?

Még több olvasnivaló
...
Zöld

Mulder ügynök logikája a sarlatánok korának uralkodó tünete

A Krekó Péter és Falyuna Nóra szerkesztésében megjelent Sarlatánok kora 19 fejezetben, átfogóan és látványos esettanulmányokon keresztül járja körül az áltudományosság gyakran bizarr és hírhedt, de még gyakrabban hétköznapi megjelenési formáit. Ez a hét könyve. 

...
Hírek

5 könyv a balatoni strandoláshoz

Végre kitört a nyári szünet és megérkezett a strandidő is, ennek apropóján olyan könyveket gyűjtöttünk össze, amelyek a Balatonhoz kapcsolódnak. Van köztük romantikus regény, novelláskötet, krimi és gyerekkönyv is. 

...
Zöld

Miért fenyegető a nő sikere a férfi számára?

Chimamanda Ngozi Adichie nigériai-amerikai feminista szerző könyvében és TED Talk videójában a női természet félreértéséről mesélt, és arról, miért is kellene mostantól másként nevelnünk fiainkat és lányainkat.

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

Polc

A 17. századi építésznő veszélyes példát mutathatott volna az utána jövő nőknek

...

Bret Easton Ellis a Twitterről magyaráz és a puha milleniálokat szidja

...

Moskát Anita: A novellák segítettek visszatérni a kiégés után

...

Bódis Kriszta: Tüdős Klára minden skatulyából kilógott

...

A Fényes Köztársaságban a dzsungelből érkező gyerekek az ártatlanság képzetét számolják fel

...
A hét könyve
Kritika
Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól
...
Nagy

Mérő Vera úgy hozta közel az olvasóhoz a lúgos támadást, hogy irodalmat csinált belőle

Renner Erika történetét Mérő Vera dolgozta fel a Lúg című kötetében. Interjúnkban a szerző az írás folyamatáról, bátorságról és közönyről mesélt, valamint arról, hogyan válhat valaki bántalmazóvá, és miért nehéz kiszakadni egy bántalmazó kapcsolatból.