![Ai Weiwei: Ragaszkodom az emlékekhez, hogy sose felejtsem el, mit éltem át [Filmpremier]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/3/31823/fe_580_320_20230308_aiweiwei_vg_7397_arw_dxo_deepprimexd.jpg "ai weiwei")
A kínai Ai Weiwei jelenleg a világ egyik leghíresebb konceptuális művésze, nem mellesleg pedig aktivista, aki a művészetet túlélési technikaként használja. Magyarul tavaly jelent meg 1000 év öröm és bánat című memoárja (olvass bele ITT), amelynek megírásába azzal a céllal fogott bele, hogy elmondja fiának a történetét. Utóbbi elmesélhetetlen Ai Weiwei apja, Aj Csing nélkül, akit hosszú időre száműzött a kommunista párt. Nem véletlen, hogy a Margó Irodalmi Fesztivál kisfilmje (A szabadság lehetséges) is az apával indít.
A Margó stábja még az év elején kereste fel portugáliai otthonában Ai Weiweit (a művész korábban írásos interjút adott a Könyvesnek, azt ITT olvashatjátok), a kisfilm premierje a májusi Margón volt, szélesebb közönség előtt pedig most a Könyves Magazin oldalon debütál.
A beszélgetés Ai Weiwei dolgozószobájában zajlott (érdemes egy pillantást vetni hatalmas íróasztalára!), és művészetfelfogásról, a New York-i évekről, a játékszeretetéről, a börtönélményekről (2011-ben a kínai hatóságok vádemelés nélkül 81 napra börtönbe zárták) és természetesen az édesapjáról is mesélt – felidézte például, hogy az apja nagyon fiatalon, huszonévesen került börtönbe, és azt is mondta, hogy ez az időszak szerinte sorsfordító és intenzív élmény volt az apja számára, hiszen emiatt vált alkotóművészből költővé.
A kisfilm tehát most a Könyvesen is megtekinthető, mi pedig kedvcsinálóként elhoztunk nektek öt erős, izgalmas részletet, ami a beszélgetés során hangzott el.
1. Börtön
„Nekem is sok mindent megtanított a börtönélet, és végül is emiatt írtam meg ebben a könyvben az emlékeimet. Az 1000 év öröm és bánat a börtönben töltött idő eredménye.”
2. Generációk
„Azután kezdtem ezekkel az emlékekkel dolgozni, miután megszületett a fiam. Azt hiszem, komolyan tartozom neki azzal, hogy miközben felnő, lehetőséget kapjon megérteni, mi történt az apjával és a nagyapjával a múltban.”
3. Emlékezet
„Szerintem az élet olyan, mintha egy óceán közepén a vízbe ugranánk. Ahhoz, hogy túléljük, valamilyen járműre, esetleg mentőmellényre van szükségünk. (…) Az emlékezet ilyesfajta járműnek tekinthető, ami megmenti az életünket. Az emlékek nagyon fontosak számomra, ragaszkodom hozzájuk, hogy sose felejtsem el, honnan jöttem és mit éltem át.”
4. Jó alkotás
„Szerintem egy jó alkotásnak lelke van. Amelyik alkotás lélekkel bír, még ha formai szempontból nem is teljesen tökéletes, attól még ereje van. De ha csak a szépen megmunkált, tetszetős forma van, annak nincs lelke, az csak szemét.”
5. Megfigyelés
„Azért figyelik meg az állampolgárokat (Kínában), mert rettegnek. Nincs törvényes joguk irányítani. És ezért félnek. Nekik mindenképpen tudniuk kell, hogy kik gyűlnek össze, miről beszélgetnek. Tudja, ők borzalmasan rettegnek. Nem hiszem, hogy nekem egyáltalán lenne bármiféle titkom. Mondtam nekik, hogy nem én vagyok az, akinek titkai vannak, hanem éppen hogy ők.”
