A mesterséges intelligencia (vagyis az AI) itt van és már nem is megy sehova. Egyre több helyen bukkan fel, ott van a keresőmotorokban, az üzenetküldő alkalmazásokban, kitalált könyveket ajánl, halott írókat támaszt fel, sőt még könyveket is lop, hogy többet tanuljon. Bőven lehetne még sorolni, hogy az AI mennyire a mindennapjaink része, és fontos, hogy ezzel minél hamarabb megbarátkozzunk.
Ebben a listában olyan könyveket ajánlunk, amik segítenek megérteni a mesterséges intelligencia működését, jelenlegi és jövőbeli felhasználását, kulturális és gazdasági következményeit, és persze a legfontosabb, hogy a gondolkozó robot mennyire határozza majd meg emberi létünket.
Yann Le Cun: A mesterséges intelligencia és a mélytanulás forradalma
Yann Le Cun francia-amerikai informatikus a mélytanulás (deep learning) egyik feltalálója, aki 2018-ban két másik kutatóval közösen Turing-díjat kapott találmányért, és most megmutatja, mi is az AI jövője. A kezdetei kihívásoktól egészen az aktív használatig vázolja fel, a mesterséges intelligencia hogyan tesz szert tudásra, és ez milyen lehetőségeket és veszélyt jelenthet a jövőben.
A szerző szerint jelenleg a mesterséges intelligenciának inkább szorgalma van, mint tényleges tudása, viszont ez hamar meg fog változni.
Individualizáció, személyiség, mesterséges intelligencia - Az ÉN múltja, jelene és jövője egy digitális világban
Hol húzódik a határ ember és gép, emberi tudat és mesterséges intelligencia között? Kérdés, amit a sci-fi írók már 100 éve keresnek, a tudomány pedig egyre közelebb van ahhoz, hogy választ adjon rá.
Bárhogyan is nézzük az AI térnyerését, az biztos, hogy nemcsak a gép fogalmát, hanem az ember, az egyén és az érzelem fogalmait is újra kell írnunk a következő évtizedekben.
A Kiss Károly által összeállított Individualizáció, személyiség, mesterséges intelligencia című kötet 22 íráson keresztül mutatja meg, mit jelent a személyiség a digitális korban, hogyan alakulhat az ember és az AI közös jövője, és mennyiben alakítja az evolúció fogalmát az, hogy a gép tör előre.
Az utca embere vagy az AI érti jobban a verseket?
Tovább olvasokEthan Mollick: Társintelligencia
A mesterséges intelligencia bizonyos munkákat és területeket át fog venni az embertől, vagy éppen kiegészítésként, segítéségként vesz majd részt benne. Ez szinte biztosan mondható. Pont ezért fontos, hogy megértsük, hogyan tudjuk használni, hogy tudunk együtt dolgozni és gondolkodni a gépiesített intelligenciával.
Ethan Mollick hétköznapi példákon keresztül szemlélteti, milyen változásokat hozhat az AI az oktatásban és a gazdaságban, közben pedig arra buzdít minket, hogy ne vetélytársként, hanem munkatársként tekintsük rá.
Nem kell minden sci-fi lázálmot készpénznek venni, gondolkodhatunk úgy is a jövőről, ahol a gép és az ember egy közös egységet alkot, és a mesterséges intelligencia az emberi fejlődés eszközeként van jelen. Mollick optimista könyve mindenképp erre sarkall minket.
Marcus du Sautoy: A kreativitás kódja - Hogyan tanul a mesterséges intelligencia írni, festeni és gondolkodni
Az AI látszólag csak információkat gyűjt és rendszerez, esetleg kimutatásokat, kutatásokat, adatbázisokat készít: csupa olyan dolgoz ezek, amelyek a hagyományos művészettől távol állnak. De képzeljünk el egy napot, amikor már a gépek képesek lesznek alkotni. Ez a nap pedig nem is lehet olyan messze.
Marcus du Sautoy A kreativitás kódja (részlet itt) című könyvében arra keresi a választ, hogy mire van szüksége egy algoritmusnak ahhoz, hogy úgy alkosson, mint egy ember. Mi a hasonlóság az emberi véletlen és a gépi random között? Leírható-e számokkal a kreativitás folyamata? Képes-e egyáltalán egy gép olyan szintű művészetet elképzelni, amilyet az ember?
A könyv pár éve minket is elgondolkodtatott az AI jövőjéről, akkor így írtunk róla:
Amikor már tudatos gépekkel kell majd együttműködnünk, vajon nem az ő zenéjük, a festményeik és más alkotásaik nyújtanak majd kapaszkodót, hogy megértsük, mit jelent gépnek lenni?”
Ez a jövő már közelebb van, mint gondoljuk. Marcus du Sautoy matematikus A kreativitás kódja - Hogyan tanul a mesterséges intelligencia írni, festeni, gondolkodni című könyvében azt vizsgáltja, hogyan tanítható a gép arra, hogy önállóan kreatívvá váljon.
Tovább olvasokDavid Runciman: Átadás - Hogyan engedtük át az irányítást államoknak, vállalatoknak és a mesterséges intelligenciának
Az AI-nak természetesen a haszna mellett ott van az árnyoldala is, vagyis, hogy minél erősebb és fejlettebb egy mesterséges intelligencia, annál több hatalmat birtokol (és az is, aki AI-t felügyeli). David Runciman könyve arra világít rá, hogy a gépiesedés egy olyan jövőt hozhat el, amelyben a nagyvállalatok és államok irányította hálózatok szabják meg az emberi élet határait, amelyben a vezető nem az ember lesz, hanem az élettelen algoritmus.
Ezt már ma is megtapasztalhatjuk, az alkalmazások újabb alkalmazásokat ajánlanak nekünk, a zenéket nem emberek, hanem listák alapján választjuk, a keresőmotorok kijelölik mit látunk és mit nem látunk az internetezés során.
Az Átadás egy sötétebb jövőt képzel el, ami ellen még most kell cselekednünk.
Fotó: Pexels
