Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Magyar Nemzeti Levéltár összefogásával működő Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium
konzorciumi partnereként a Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének, valamint az egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának munkatársai felelnek a 2022 és 2026 között megvalósuló projektben egyebek mellett azért, hogy
a mesterséges intelligencia elegendő tanító anyaggal rendelkezzen egy adott korszak kézírásának felismeréséhez
- például Arany János akadémiai titoknoki, majd főtitkári működésének időszakából (1865-1977) -, de részt vesznek különböző szemantikus adatbázisok építésében is, mint amilyen a Barokk lelkiség elnevezésű projekt, melynek keretében 17-18. századi imádságos és egyéb szakrális könyvek feldolgozása zajlik.
A mesterséges intelligencia könyvpiaci megjelenését sokan egyszerre tartják riasztó és izgalmas fejleménynek, de vajon milyen változásokat hozhat? Legújabb podcastunkban ennek jártunk utána.
A Miskolci Egyetem munkatársai foglalkoznak továbbá Kölcsey Ferenc esztétikai tárgyú írásainak digitális térbe emelésével és Hajnóczy Péter (1942-1981) fennmaradt hagyatékának digitális feldolgozásával is. A program jelenlegi ütemében az ME felel a Born digital című részprojektért is, melynek egyik fő célja a Magyarországon nyomtatásban megjelent kritikai kiadások digitalizációja. Így a már említett nevek mellett olyan szerzők életműveinek digitális hozzáférhetőségén dolgoznak, mint Petőfi Sándor vagy Babits Mihályné. Az egyetem közreműködésével megvalósuló projekt legfontosabb célja, hogy a digitális örökség kutathatóvá tételével szélesebb felhasználói kör számára nyújtson célzottabb, intelligens hozzáférést a nemzeti kulturális örökséghez.
Az egyetem a 2026-ig tartó projekt indulásához kapcsolódóan könyvbemutatót tart a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolája Budapesten, a Kelet Kávézóban június 12-én este; "A rejtelem volt az írósága." - A ködlovag-jelenség történeti, poétikai és biografikus vetületei a századfordulótól napjainkig című kiadvány a 2022-ben tartott országos irodalomtudományi konferencia előadásainak szerkesztett, lektorált változatait tartalmazza.
A mesterséges intelligencia bevonása az irodalomtörténeti kutatásokba nemzetközileg is egyre izgalmasabb eredményeket produkál. Februárban írtunk arról, hogy a Spanyol Nemzeti Könyvtár kutatói a hatalmas állományban mesterséges intelligencia segítségével azonosítottak egy Lope de Vega színdarabot, melyet a spanyol barokk egyik legkiemelkedőbb és legtermékenyebb szerzője valószínűleg néhány évvel a halála előtt írt:
A Spanyol Nemzeti Könyvtár nemrégiben jelentette be, hogy az intézmény kutatói a hatalmas állományban mesterséges intelligencia segítségével azonosítottak egy Lope de Vega színdarabot, melyet a spanyol barokk egyik legkiemelkedőbb és legtermékenyebb szerzője valószínűleg néhány évvel a halála előtt írt.
Tovább olvasok(MTI)
