Lehetnek-e boldogok a kukások?

Lehetnek-e boldogok a kukások?

A kallódó, a világban helyüket nem lelő hősök, mint amilyen Holden Caulfield Salinger Zabhegyezőjében vagy Henry Chianski Bukowski szövegeiben, a huszadik század második felének tipikus figurái az irodalomban. A magyar prózában ezt a típust többek között Hajnóczy Péter szövegeiben láthatjuk, de a kortárs irodalomból sem hiányzik; legutóbb az eddig elsősorban költőként számontartott Toroczkay András választott főhősének egy, a világban nehezen boldoguló „felesleges embert”. A jobb sorsra érdemes, valamiért mégis a perifériára szorult alak ezúttal egy harminc év körüli férfi, aki szakdolgozatírás és értelmesnek mondott munka keresése helyett papírhulladékot gyűjtő kukásokkal dolgozik. A szemétszállítók között, a szemetesautó fülkéjében játszódik a cselekmény nagy része, ezt a világot ismerjük meg egy elveszett bölcsész nézőpontján keresztül a Boldog emberekben, mely ezúttal A hét könyve.

Kolozsi Orsolya | 2021. július 05. |

A kötet prológusaként egy tizenhét pontból álló összefoglalás olvasható arról, mi mindent kell tudni annak, aki papírhulladékkal foglalkozik. A papír törvényei című bevezető rámutat arra, hogy minden világnak saját törvényszerűségei vannak, melyeket csak a benne élők ismerhetnek igazán. A „törvénygyűjteménnyel” bevezetett világ ez esetben a szemétszállítóké, mely szókimondó, őszinte és nyers, hiányzik belőle a finomkodás minden változata: „Egyszer a Közvágóhídnál, akkor még a Gazellával mentem, a kisautóval, volt egy koccanás. Hallod, nem lett semmi baja, egy faszfej befékezett előttem… Mármint a Gazellának, annak nem lett semmi baja, egyedül a hűtőrács hajlott be egy kicsit. A csávót kórházba vitték, remélem, meg is döglött azóta. Csak azért nem vertem meg ott helyben, mert felfüggesztettben voltam épp.” Elsősorban ezt a mikrovilágot mutatja be Toroczkay első regénye, egyes szám harmadik személyű mindentudó elbeszélőt alkalmazva (a párbeszédek függő beszédként illeszkednek a szövegbe), mindvégig a főhős, a fiú nézőpontjából.

Toroczkay András
Boldog emberek
Magvető, 2021, 261 oldal
Toroczkay András: Boldog emberek

Kemény és férfias univerzum ez, legalábbis első látásra.

Az itt dolgozók, a sofőrök (Zeller Gyula, Sándor bá), a kisfőnök (Bandi bá) egyaránt trágár beszédű, érzéketlen szereplőknek tűnnek, akik a nőkre tárgyként tekintenek, és a legtragikusabb és legbrutálisabb dolgokon is legfeljebb röhögni képesek. A visszafogott, szinte meg sem szólaló fiú azonban több hónap után rájön arra, hogy mindez valószínűleg csak a látszat, ezekben a perifériára szorult, kisodródott emberekben igenis érző szív lakozik. Nagyon érdekes karaktereket épít az író és a kukások beszélgetéseiből nemcsak a jellemük rajzolódik ki egyre részletesebben, hanem letaglózó történeteik, anekdotáik is, amelyek sokszor novellaszerű betéteket alkotnak a regényben. A szókimondó, nagyon gyakran szexuális tartalmú (Zeller Gyula például az orális szex elkötelezett híve és ezt nem győzi hangsúlyozni, gyakorlatilag folyamatosan erről beszél) megszólalások akár zavarhatnák is az olvasót, de ez a trágárság nem tűnik öncélúnak, sokkal inkább hitelesíti az ábrázolt valóságot. A regény legjobban sikerült rétege ennek a koszos, kilátástalan, durva környezetnek és a benne élő, saját magukon és mások sorsán is csak röhögni képes embereknek a bemutatása.

Az író egy outsider szemével láttatja ezt a miliőt, a főhős ugyanis nem a kukások közül való, hanem kívülálló, aki csupán időszaki megoldásként, pénzkereseti lehetőségként gondol a heti egyszeri, majd későbbi kétszeri szemétgyűjtésre. A sokáig névtelen fiú, (aki a többiek számára annyira jelentéktelen, hogy Jocónak nevezik, holott nem ez az igazi neve) magyar szakot végzett bölcsész, aki elvileg a szakdolgozatát írja és csak átmenetileg dolgozik a kukásoknál. Ez a rövidre tervezett időszak azonban egyre jobban elhúzódik, és az olvasó már a könyv első negyedénél láthatja, hogy ebből szakdolgozat soha nem lesz, és hogy a kukásélet átmeneti marad-e, az is erősen kérdőjeles. A passzív, cselekvésképtelen fiú ráadásul tisztaságmániás is, ami még inkább kiveti abból a környezetből, melyben dolgozni kényszerül. Keveset beszél, viszont kiváló megfigyelő, kedvencei a felhők, ezeket fotózza, ez az egyetlen dolog, ami valóban érdekli. A felhőkhöz való vonzódása szimbolikusan idealizmusát, a valóság talaján nehezen mozgó személyiségét árnyalja.

A kukásokhoz hasonlóan tehát a fiút is alaposan megismerjük, megtudjuk róla, hogy egy alföldi kisvárosból származik, édesanyját elvesztette, beteg apjával pedig folyamatos félreértéseken, egymás melletti elbeszéléseken alapul a kapcsolata. Kommunikációs problémái egyébként nemcsak az apjával, de a szerelmével is akadnak, egyszerűen nem tud mit kezdeni a realitással, a beszélgetésekkel, és persze önmagával sem. Olykor szimpatikus, elvarázsolt álmodozónak látjuk, máskor idegesítően béna, tehetetlen lúzernek. A szövegbe tördelt, tipográfiailag jól elkülönülő naplórészletei segítenek abban, hogy közelebb kerüljünk ehhez az ellentmondásos, általában szeretnivaló, de néha irritáló szereplőhöz, aki az életét olyan labirintusnak érzi, ahonnan nincs menekvés: „Korlátoz, lefoglal, elnyom. Ellehetetleníti az emberi kapcsolatokat. A szorongást csak fokozza, a problémát felnagyítja, a megoldást elodázza. (…) Talán a szégyen, a tehetetlen düh a tápláléka ennek a mögöttem loholó, fújtató szörnyetegnek. Labirintus, nincs kijárata.” Szerelmének (és önmagának) sem tudja elmagyarázni, ha ennyire rossz hatással van rá, miért nem tudja otthagyni alkalmi állását.

Értelmezni ugyan képes, hiszen kellően intelligens, megváltoztatni azonban nem tudja az életét.

A lírai megfigyelésekre hajlamos („Az ég most mint egy műtét utáni átvérzett fásli.”) főhős éppen ezért eljátszik a gondolattal, milyen lehet egy másik életet élni, egy másik sorsot beteljesíteni. Ezzel kapcsolatos álmodozásait felerősíti, hogy telefonján gyakran Süveges Csabaként keresik, így még könnyebb elképzelnie azt, milyen lehet egy másik élet díszletei között létezni.

A fiú szorongása, cselekvésképtelensége, lelki élete és a kukások nagyon is kézzelfogható mindennapjai mellett még más területekre is bepillanthatunk az elbeszélő segítségével. A kukásautó ugyanis nemcsak önmagában periféria (még a gyerekeket is azzal ijesztgetik, hogy ha nem tanulnak, kukások lesznek, maga a regény is reflektál erre), de megmutat olyan helyeket is, melyek erős szociografikusságot kölcsönöznek az alapvetően lélektani szövegnek. A papírgyűjtésre szakosodott hulladékgyűjtő autó például értelmi fogyatékosok intézetébe jár ki, de kórházak udvarairól is szedi a váladékokkal, nedvekkel teli papírhalmokat. Ezekben a képsorokban az emberi kiszolgáltatottsággal és esendőséggel találkozik a főhős, de apró képekben felvillan előtte a társadalom szerencsésebb felének környezete is, a könyvkiadói szerkesztőség vagy a politikai elit világa. Ez utóbbi helyeken mutatkozik esély arra, hogy munkát kap, de mindkétszer alkalmatlannak minősül, sem beszédírónak, sem fordítónak nem kell. Egyrészt azért, mert nem kifejezetten tehetséges, szorongásai visszafogják, másrészt pedig talán azért, mert már túl rég van a kukásokkal: „A fiú nem tűnt alkalmasnak a feladatra, ez világos volt. Sem papíron, sem élőben. És ő se tudta saját magát elképzelni, hogy egy irodában dolgozzon. Már túl sokat volt kukásokkal. Ez látszik az emberen. A tekintetén, a vállrántásán, ahogy beszél, mindenén.” Ezek a momentumok mind a társadalmi átjárhatatlanság realitását erősítik. Azt, hogy az egyik oldalról szinte lehetetlen a másikra kerülni, lentről felfelé legalábbis - mert „a melós az melós az melós”, ahogyan a fiú gondolataiban egy tautológia formájában ez a determinizmus megjelenik.

A lélektani és a szociográfiai dimenziók a legerősebbek a szövegben,

de csírájában ott van benne egy különleges szerelmi kapcsolat története, egy apa és egy fiú köteléke, de felbukkan egy halvány bölcseleti szál is (például amikor a regény elején a kukásautóban ülő fiú Camus Sziszüphoszára utal). A szerkezet talán feszesebb volna ezek nélkül a kitérők és felvetések nélkül, mert nem mindig épülnek szervesen a kukások életét, a kukásautón dolgozó karaktereket bemutató alaprétegbe. Ennek ellenére a Boldog emberek jó regény, emlékezetesek maradnak a láncdohányos, elhibázott sorsú, egyre lejjebb csúszó szereplők, akik egy kukásautó fülkéjében próbálnak meg boldogok lenni, bár az mindvégig egyértelmű, hogy a cím kizárólag iróniaként értelmezhető, hiszen sok minden van ebben a regényben, de boldog emberek nem igazán. Felejthetetlen karakter a főhős is, akit az olvasás után még napokig látunk magunk előtt, ahogyan az évszakok változását és a felhők vonulását figyelve csak hallgat, figyel és reménytelenségbe burkolózva ül a kukásautón.   

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Orbán Viktor a férfiöltözőből országot, a politikából focimeccset csinált

A hét könyvében magányosan kocog Orbán Viktor a VASAS-pályán, ami után nem melegítik fel neki a szaunát.  Rényi Pál Dániel, a 444 újságírója megírta Győzelmi kényszer - Futball és hatalom Orbán világában című könyvét, ami rendhagyó, foci-nézőpontú portrékönyv Orbán Viktorról, szinte már szépirodalom. 

...
Kritika

Perintfalvi Rita nem egyházellenes könyvet írt, az egyház megtisztulását szolgálja

Sorsfordító könyvvé válhat az Amire nincs bocsánat, ha bátorságot ad az egyházon belüli szexuális visszaélések magyar áldozatainak, hogy megszólaljanak, segítséget kérjenek. A könyv hasznos és alapos kézikönyv azoknak is, akik a bántalmazás univerzális működését is jobban meg akarják érteni, ebben az esetben a spirituális visszaéléssel együtt.

...
Kritika

Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?

Szvoren Edina új novelláskötetében a megszokottnál játékosabban bizonyítja, hogy egészen apró, hétköznapi részletek, benyomások, események, szavak is elegendőek ahhoz, hogy újra és újra meghökkenjünk. A Mondatok a csodálkozásról a hét könyve.

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

Két francia nemes úr esett egymásnak a bosszú és a becsület nevében királyi külsőségek közepette az 1300-as évek végén, miközben lángokban állt az ország. Küzdelmük épp a lényeget takarta ki: egy nő becsületén esett foltot. Eric Jager történelmi könyvéből Ridley Scott készített nagyszabású mozifilmet.

...
Szórakozás

Daniel Craig lezárta az egyik legsikeresebb Bond-korszakot

A 25. James Bond-film egyben lezárása is az elmúlt 15 évnek. Daniel Craig búcsúzik a legendás filmszereptől, amely az utóbbi időben összenőtt vele. A most a mozikba került 007 Nincs idő meghalni vízválasztó a franchise történetében. Ennek megfelelően a filmesek kuriózummal készültek. Spoilermentesek leszünk!

...
Szórakozás

Pazar látvánnyal és elaprózott cselekménnyel indul Asimov Alapítványának adaptációja

Isaac Asimov örökérvényű sci-fi klasszikusából, az Alapítványból az Apple TV Plus jóvoltából végre sorozat készült. Hogy méltó-e az alapjául szolgáló könyvekhez, az még a jövő zenéje. A tévésorozat látványvilágára két epizód után nem lehet panasz.

...
Szórakozás

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél.

...
Szórakozás

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

...
Szórakozás

A Kiváló dolgozók szembesít minket a gondoskodás valódi arcával 

A gondoskodás szó hallatán csupa kellemes, szeretetteljes, melegséget árasztó érzés juthat eszünkbe és ennek talán így is kellene lennie, ha minden rendben volna. Boross Martin, az Örkény Színház színészei és tíz szociális szférában dolgozó szakember viszont nem hagyja, hogy homokba dugjuk a fejünket.

...

Margó, Jennifer Teege, A feleségem története [10 perc Könyves]

...

Színt vall a Könyves: így olvastuk mi a kötelező olvasmányokat! [podcast]

...

Závada Péter átiratában Rómeó első szerelme a drog [Kötelező]

...

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Mi van a férfiak álarca mögött?

Jakobovits Kitti Bethany Webster Anyaseb című könyve után az ausztrál Steve Biddulph Férfilét című könyvét tanulmányozta.

...
Nagy

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

Irene Solà balladisztikus szépségű Énekelek, s táncot jár a hegy című regényében megszólalnak a hegyek, az ott élő emberek, állatok, de a szellemek, vízitündérek és a viharfelhők is. A szerzőt a sokféle szereplőjéről, a történelem és történetmondás kapcsolatáról, a nők történeteiről és a néphagyományról is kérdeztük. Interjú.

...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

Olvass!
...
Beleolvasó

Bíró Szabolcs új regényében egy régi ismerős is színre lép Anjou Lajos király mellett

1342. Anjou Károly a halálos ágyán fekszik. A visegrádi udvar temetésre készül - és az új király, a mindössze tizenhat esztendős Anjou Lajos megkoronázására. Lajos ugyan sokat tanult az apja uralkodásából, ám ő alighogy trónra ül, azon nyomban háborút hirdet - legfőbb példaképei, Szent László és Nagy Sándor nyomdokain járva. Olvass bele Bíró Szabolcs új könyvébe!

...
Beleolvasó

Ali Smith könyvében karácsonykor régi családi konfliktusok kerülnek a felszínre

Tavaly az év legjobb könyvének választottuk Ali Smith Ősz című regényét, amelyet az első poszt-Brexit regényként szoktak jellemezni. (ITT írtunk róla, interjúnk az íróval pedig ITT olvasható). Most megérkezett az Évszak-kvartet következő része, a Tél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Amikor a vírusvadász mondja el, mit gondol a járványról, vakcináról, összefogásról és annak hiányáról

Barát József és Kemenesi Gábor tizenhárom héten át beszélgetett, arról, hogy 2020 egyes hónapjaiban hogyan alakultak a járvány eseményei, a tudósok milyen válaszokat dolgoztak ki, és hogy mire számíthatunk 2021 őszén. A beszélgetéseket a könyvben megelőzi Barát József egy-egy írása arról, mi zajlott a társadalmi kulisszák mögött, hogyan változott meg az élet azokban az országokban, ahová éppen megérkezett a járvány. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Rubin Eszter új regényében váratlanul ismét felüti fejét a mindent felemésztő szorongás

A 21. századi olvasó saját belső kérdéseit, vívódásait, generációkkal korábbi, valójában a mai napig ható szorongásait mutatja be Rubin Eszter új regénye, amelynek olvasása közben számtalanszor magunkra ismerünk. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

Az Egymás könyve felkavaró hullámvasút, amely az elmúlásról, a barátságról és a bátorságról szól. Olvass bele!