Lehetnek-e boldogok a kukások?

Lehetnek-e boldogok a kukások?

A kallódó, a világban helyüket nem lelő hősök, mint amilyen Holden Caulfield Salinger Zabhegyezőjében vagy Henry Chianski Bukowski szövegeiben, a huszadik század második felének tipikus figurái az irodalomban. A magyar prózában ezt a típust többek között Hajnóczy Péter szövegeiben láthatjuk, de a kortárs irodalomból sem hiányzik; legutóbb az eddig elsősorban költőként számontartott Toroczkay András választott főhősének egy, a világban nehezen boldoguló „felesleges embert”. A jobb sorsra érdemes, valamiért mégis a perifériára szorult alak ezúttal egy harminc év körüli férfi, aki szakdolgozatírás és értelmesnek mondott munka keresése helyett papírhulladékot gyűjtő kukásokkal dolgozik. A szemétszállítók között, a szemetesautó fülkéjében játszódik a cselekmény nagy része, ezt a világot ismerjük meg egy elveszett bölcsész nézőpontján keresztül a Boldog emberekben, mely ezúttal A hét könyve.

Kolozsi Orsolya | 2021. július 05. |

A kötet prológusaként egy tizenhét pontból álló összefoglalás olvasható arról, mi mindent kell tudni annak, aki papírhulladékkal foglalkozik. A papír törvényei című bevezető rámutat arra, hogy minden világnak saját törvényszerűségei vannak, melyeket csak a benne élők ismerhetnek igazán. A „törvénygyűjteménnyel” bevezetett világ ez esetben a szemétszállítóké, mely szókimondó, őszinte és nyers, hiányzik belőle a finomkodás minden változata: „Egyszer a Közvágóhídnál, akkor még a Gazellával mentem, a kisautóval, volt egy koccanás. Hallod, nem lett semmi baja, egy faszfej befékezett előttem… Mármint a Gazellának, annak nem lett semmi baja, egyedül a hűtőrács hajlott be egy kicsit. A csávót kórházba vitték, remélem, meg is döglött azóta. Csak azért nem vertem meg ott helyben, mert felfüggesztettben voltam épp.” Elsősorban ezt a mikrovilágot mutatja be Toroczkay első regénye, egyes szám harmadik személyű mindentudó elbeszélőt alkalmazva (a párbeszédek függő beszédként illeszkednek a szövegbe), mindvégig a főhős, a fiú nézőpontjából.

Toroczkay András
Boldog emberek
Magvető, 2021, 261 oldal
Toroczkay András: Boldog emberek

Kemény és férfias univerzum ez, legalábbis első látásra.

Az itt dolgozók, a sofőrök (Zeller Gyula, Sándor bá), a kisfőnök (Bandi bá) egyaránt trágár beszédű, érzéketlen szereplőknek tűnnek, akik a nőkre tárgyként tekintenek, és a legtragikusabb és legbrutálisabb dolgokon is legfeljebb röhögni képesek. A visszafogott, szinte meg sem szólaló fiú azonban több hónap után rájön arra, hogy mindez valószínűleg csak a látszat, ezekben a perifériára szorult, kisodródott emberekben igenis érző szív lakozik. Nagyon érdekes karaktereket épít az író és a kukások beszélgetéseiből nemcsak a jellemük rajzolódik ki egyre részletesebben, hanem letaglózó történeteik, anekdotáik is, amelyek sokszor novellaszerű betéteket alkotnak a regényben. A szókimondó, nagyon gyakran szexuális tartalmú (Zeller Gyula például az orális szex elkötelezett híve és ezt nem győzi hangsúlyozni, gyakorlatilag folyamatosan erről beszél) megszólalások akár zavarhatnák is az olvasót, de ez a trágárság nem tűnik öncélúnak, sokkal inkább hitelesíti az ábrázolt valóságot. A regény legjobban sikerült rétege ennek a koszos, kilátástalan, durva környezetnek és a benne élő, saját magukon és mások sorsán is csak röhögni képes embereknek a bemutatása.

Az író egy outsider szemével láttatja ezt a miliőt, a főhős ugyanis nem a kukások közül való, hanem kívülálló, aki csupán időszaki megoldásként, pénzkereseti lehetőségként gondol a heti egyszeri, majd későbbi kétszeri szemétgyűjtésre. A sokáig névtelen fiú, (aki a többiek számára annyira jelentéktelen, hogy Jocónak nevezik, holott nem ez az igazi neve) magyar szakot végzett bölcsész, aki elvileg a szakdolgozatát írja és csak átmenetileg dolgozik a kukásoknál. Ez a rövidre tervezett időszak azonban egyre jobban elhúzódik, és az olvasó már a könyv első negyedénél láthatja, hogy ebből szakdolgozat soha nem lesz, és hogy a kukásélet átmeneti marad-e, az is erősen kérdőjeles. A passzív, cselekvésképtelen fiú ráadásul tisztaságmániás is, ami még inkább kiveti abból a környezetből, melyben dolgozni kényszerül. Keveset beszél, viszont kiváló megfigyelő, kedvencei a felhők, ezeket fotózza, ez az egyetlen dolog, ami valóban érdekli. A felhőkhöz való vonzódása szimbolikusan idealizmusát, a valóság talaján nehezen mozgó személyiségét árnyalja.

A kukásokhoz hasonlóan tehát a fiút is alaposan megismerjük, megtudjuk róla, hogy egy alföldi kisvárosból származik, édesanyját elvesztette, beteg apjával pedig folyamatos félreértéseken, egymás melletti elbeszéléseken alapul a kapcsolata. Kommunikációs problémái egyébként nemcsak az apjával, de a szerelmével is akadnak, egyszerűen nem tud mit kezdeni a realitással, a beszélgetésekkel, és persze önmagával sem. Olykor szimpatikus, elvarázsolt álmodozónak látjuk, máskor idegesítően béna, tehetetlen lúzernek. A szövegbe tördelt, tipográfiailag jól elkülönülő naplórészletei segítenek abban, hogy közelebb kerüljünk ehhez az ellentmondásos, általában szeretnivaló, de néha irritáló szereplőhöz, aki az életét olyan labirintusnak érzi, ahonnan nincs menekvés: „Korlátoz, lefoglal, elnyom. Ellehetetleníti az emberi kapcsolatokat. A szorongást csak fokozza, a problémát felnagyítja, a megoldást elodázza. (…) Talán a szégyen, a tehetetlen düh a tápláléka ennek a mögöttem loholó, fújtató szörnyetegnek. Labirintus, nincs kijárata.” Szerelmének (és önmagának) sem tudja elmagyarázni, ha ennyire rossz hatással van rá, miért nem tudja otthagyni alkalmi állását.

Értelmezni ugyan képes, hiszen kellően intelligens, megváltoztatni azonban nem tudja az életét.

A lírai megfigyelésekre hajlamos („Az ég most mint egy műtét utáni átvérzett fásli.”) főhős éppen ezért eljátszik a gondolattal, milyen lehet egy másik életet élni, egy másik sorsot beteljesíteni. Ezzel kapcsolatos álmodozásait felerősíti, hogy telefonján gyakran Süveges Csabaként keresik, így még könnyebb elképzelnie azt, milyen lehet egy másik élet díszletei között létezni.

A fiú szorongása, cselekvésképtelensége, lelki élete és a kukások nagyon is kézzelfogható mindennapjai mellett még más területekre is bepillanthatunk az elbeszélő segítségével. A kukásautó ugyanis nemcsak önmagában periféria (még a gyerekeket is azzal ijesztgetik, hogy ha nem tanulnak, kukások lesznek, maga a regény is reflektál erre), de megmutat olyan helyeket is, melyek erős szociografikusságot kölcsönöznek az alapvetően lélektani szövegnek. A papírgyűjtésre szakosodott hulladékgyűjtő autó például értelmi fogyatékosok intézetébe jár ki, de kórházak udvarairól is szedi a váladékokkal, nedvekkel teli papírhalmokat. Ezekben a képsorokban az emberi kiszolgáltatottsággal és esendőséggel találkozik a főhős, de apró képekben felvillan előtte a társadalom szerencsésebb felének környezete is, a könyvkiadói szerkesztőség vagy a politikai elit világa. Ez utóbbi helyeken mutatkozik esély arra, hogy munkát kap, de mindkétszer alkalmatlannak minősül, sem beszédírónak, sem fordítónak nem kell. Egyrészt azért, mert nem kifejezetten tehetséges, szorongásai visszafogják, másrészt pedig talán azért, mert már túl rég van a kukásokkal: „A fiú nem tűnt alkalmasnak a feladatra, ez világos volt. Sem papíron, sem élőben. És ő se tudta saját magát elképzelni, hogy egy irodában dolgozzon. Már túl sokat volt kukásokkal. Ez látszik az emberen. A tekintetén, a vállrántásán, ahogy beszél, mindenén.” Ezek a momentumok mind a társadalmi átjárhatatlanság realitását erősítik. Azt, hogy az egyik oldalról szinte lehetetlen a másikra kerülni, lentről felfelé legalábbis - mert „a melós az melós az melós”, ahogyan a fiú gondolataiban egy tautológia formájában ez a determinizmus megjelenik.

A lélektani és a szociográfiai dimenziók a legerősebbek a szövegben,

de csírájában ott van benne egy különleges szerelmi kapcsolat története, egy apa és egy fiú köteléke, de felbukkan egy halvány bölcseleti szál is (például amikor a regény elején a kukásautóban ülő fiú Camus Sziszüphoszára utal). A szerkezet talán feszesebb volna ezek nélkül a kitérők és felvetések nélkül, mert nem mindig épülnek szervesen a kukások életét, a kukásautón dolgozó karaktereket bemutató alaprétegbe. Ennek ellenére a Boldog emberek jó regény, emlékezetesek maradnak a láncdohányos, elhibázott sorsú, egyre lejjebb csúszó szereplők, akik egy kukásautó fülkéjében próbálnak meg boldogok lenni, bár az mindvégig egyértelmű, hogy a cím kizárólag iróniaként értelmezhető, hiszen sok minden van ebben a regényben, de boldog emberek nem igazán. Felejthetetlen karakter a főhős is, akit az olvasás után még napokig látunk magunk előtt, ahogyan az évszakok változását és a felhők vonulását figyelve csak hallgat, figyel és reménytelenségbe burkolózva ül a kukásautón.   

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Orbán Viktor a férfiöltözőből országot, a politikából focimeccset csinált

A hét könyvében magányosan kocog Orbán Viktor a VASAS-pályán, ami után nem melegítik fel neki a szaunát.  Rényi Pál Dániel, a 444 újságírója megírta Győzelmi kényszer - Futball és hatalom Orbán világában című könyvét, ami rendhagyó, foci-nézőpontú portrékönyv Orbán Viktorról, szinte már szépirodalom. 

...
Kritika

Perintfalvi Rita nem egyházellenes könyvet írt, az egyház megtisztulását szolgálja

Sorsfordító könyvvé válhat az Amire nincs bocsánat, ha bátorságot ad az egyházon belüli szexuális visszaélések magyar áldozatainak, hogy megszólaljanak, segítséget kérjenek. A könyv hasznos és alapos kézikönyv azoknak is, akik a bántalmazás univerzális működését is jobban meg akarják érteni, ebben az esetben a spirituális visszaéléssel együtt.

...
Kritika

Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?

Szvoren Edina új novelláskötetében a megszokottnál játékosabban bizonyítja, hogy egészen apró, hétköznapi részletek, benyomások, események, szavak is elegendőek ahhoz, hogy újra és újra meghökkenjünk. A Mondatok a csodálkozásról a hét könyve.

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!