A nápolyi kölyökbandákban a maffia felfalja gyermekeit

A nápolyi kölyökbandákban a maffia felfalja gyermekeit

Nicolas éles eszű és tehetséges fiú, a nápolyi Forcella negyedben felnőve viszont úgy látja, az érvényesüléshez és pénzhez vezető leghatékonyabb út, ha bandát szervez a barátaiból, és kiharcolja helyét a maffiában. Roberto Saviano, a nápolyi maffiát bemutató Gomorra szerzőjének 2016-os regénye végre magyarul is olvasható.

Sándor Anna | 2021. augusztus 26. |

Briato’ végül elintézte a dupla-tűzijátékot estére, így a durranásoktól senki sem hallotta, hogy a tetőn az újonnan szerzett fegyvereket próbálják ki. Don Vittorio igazán nagylelkű volt, amikor a kalasnyikovokkal, berettákkal és régi Mauser Kar 98k-val megrakott zsákokat a srácoknak adta, gondolták a fiúk. Hogy a bukott Don gesztusának semmi köze nem volt a nagylelkűséghez, inkább a Camorra Rendszerének és a hajdani riválisainak akart bemutatni a házi őrizetből, azt nem tudták, talán nem is érdekelte volna őket. Sokkal izgalmasabb volt a lövéssorozattal szétrobbantott fejű macska után valami fajsúlyosabb célpontot keresni. Nicolas szerint "egy néger" például úgysem hiányozna senkinek.

Roberto Saviano
Ragadozók
Ford. Matolcsi Balázs, Helikon, 2021, 416 oldal
-

A Ragadozók a nápolyi Roberto Saviano harmadik könyve, eredetileg 2016-ban jelent meg Olaszországban. Addigra Saviano már évek óta rendőri védelem alatt élt, és hotelszobáról hotelszobára költözött, mivel a campaniai maffia, a hírhedt Camorra nem felejt. Saviano alig 27 évesen pedig azt tette, amit a Rendszer titkait akár az életük árán is védő maffiatagok a legjobban gyűlöltek: a Gomorra című 2006-os könyvében rájuk irányította a nyilvánosság fényét, és részletesen bemutatta, hogyan működik az a szövevényes hálózat, amiben a legális üzlet és politika elválaszthatatlanul összefonódott a korrupcióval, a bandák egymást kinevelő generációival és a vérgőzös leszámolásokkal. 

Hogy a Camorra miért állam az államban azokban a kerületekben és régiókban, amikre kiterjesztette a polipcsápjait.

A könyvet azóta több mint 12 millió példányban adták el, több mint 50 nyelven olvasható, sikeres film és sorozat is készült belőle merítve, Savianót pedig kitüntették bátorságért. Mint azt Saviano a Gomorra megjelenésének tízéves évfordulója alkalmából írta az előszóban, a könyv megszületése előtt oknyomozó újságíróként egyre szenvedélyesebben vetette bele magát a Camorra működésének feltérképezésébe. Fülesekre és elcsípett rendőrségi rádióadásokra hagyatkozva elsőként száguldott motorral a tetthelyekre, hogy még azelőtt lássa, mi történt, hogy a hatóság elmozdítja a testeket és az utcákat betölti a rokonok jajveszékelése. Dolgozott álnéven olyan építkezésen, amit a maffia felügyelt, de még pincérkedett is maffiaesküvőn. Egy évvel a Ragadozók megjelenése előtt a Guardiannek írt cikkében meséli, hogy olyan környéken telt a fiatalkora, ahol éppen két banda háborúzott egymással a területért, az erőszak hullámai pedig kicsaptak az utcákra is.

Saviano szenvedélyesen gyűlöli a Rendszert, és ez a szenvedély, ez az elköteleződés, hogy a kimondott és leírt szó erejével harcoljon ellene, ott lüktet a Gomorra hol költői, hol lecsupaszítottan tényközlő nyelvezetében. Savianónak a Camorra személyes ügy, elvesztett érte mindent - hiszen nem szállhat vonatra, nem ihat meg szabadon egy sört a barátaival -, és egyben össze is zárta magát vele egy életre.

Ez a megszállottság teheti, hogy annyira érti a Ragadozók főhősét, Nicolas Fiorillót, aki kihasználva, hogy hatalmi űr keletkezett Forcella negyedben, mindenáron bandát akar szervezni a haverjaiból. A 16 éves kamasz értelmes srác, de szinte gyerek még, aki ebben az erőteljesen maszkulin, az erő, a lojalitás és befolyásszerzés pillérein épülő nápolyi valóságban előbb csak a helyi luxusbárba akar bejutni és egy boxot bebiztosítani magának és a társainak. Aztán, mint a ragadozó, ami megérzi a vér szagát, egyre inkább a hatalom megszállottja lesz. Az egyetlen alkalommal, amikor az iskolában látjuk őt, Machiavelli fő művének 17. fejezetét foglalja össze egy videokamerával farkasszemet nézve (139. o.):

“Aki fejedelem akar lenni, azt nem érdekli, ha a nép retteg tőle, félelmetesnek tartja. Aki fejedelem akar lenni, az leszarja, hogy szeretik-e, mert akik szeretnek, csak addig szeretnek, amíg minden jól megy, amint rosszra fordulnak a dolgok, hátba támadnak. Inkább légy híres a kegyetlenségedről, mint a könyörületességedről. (...) Ha a Fejedelemnek van egy hadserege, ennek a hadseregnek arra kell emlékeztetnie mindenkit, hogy ő egy rettenetes ember, rettenetes, mert máskülönben, ha nem félnének tőle, nem bírna egyben tartani egy hadsereget.

És a nagy tettek az általad szított félelemből fakadnak,

abból, ahogyan ezt kommunikálod, mint ahogy a fejedelem fenntart egy látszatot, és a látszatot mindenki látja és elismeri, és így messzire száll a híred.”

A Ragadozók tehát a nápolyi kölyök- és gyerekbandák regénye, ami azt mutatja be, hogyan néz ki a Gomorrában megismert világ alulnézetből, és hogyan termeli ki magából a Rendszer az utánpótlást - a megjelenése óta pedig ebből is film készült.

A Ragadozókban nemcsak arról van szó, hogy ezekben a kerületekben nincs igazán reális perspektíva a boldogulásra a bandákon kívül, csak a mindennapi küszködés a szegénység határán. Ahhoz a szocializációs törvényszerűséghez, hogy a cseperedésünk során a közvetlen környezetünk milyen hatalmas mértékben formálja és determinálja a személyiségünket, a gondolkodásunkat, hogy mit tartunk megvalósíthatónak, hozzájön az egyszerű logika is. Például, hogy a dílerkedésből összeszedett heti ötszáz euró vonzóbb, mint mondjuk a havi 1700 euró, amiért a rendőrök (nem) kockáztatják az életüket Nápoly utcáin.

Az olasz lapok a 2010-es évek közepén “babaarcú gyilkosokról” írtak, az új erőszakhullámot ugyanis a maffia friss generációja indította Nápolyban. A kölyökbandák vadabbak, kegyetlenebbek és impulzívabbak voltak, mint a “bűnöző kultúrában” tevékenykedő felnőttek, akik közül az olasz hatóságok összehangolt akciójának köszönhetően akkorra már több mint 700-an ültek elítéltként börtönben. Éppen az általuk hagyott hatalmi űrbe nyomakodtak be a kölykök, ahogy arról ebben a Népszava-cikkben is olvashatsz.

Hírlevél feliratkozás

Amikor Saviano 2016-ben kiadta a Ragadozókat, már bujkált, tehát nem a városban motorozva gyűjtötte a közvetlen információkat, adatokat, neveket. A fikció, a regény forma ehhez a kényszerű közvetettséghez valóban jobban illik, de a könyv egyik gyengeségének is a forrása lesz. A “szereplő személyek és események kitaláltak, viszont a társadalmi valóság, amely teremtette őket, hiteles”, írja Saviano a könyv elején, és ugyan neki elhiszem, hogy tudja, miről ír, a hatás mégsem ér fel a Gomorrához. Nincs meg az az érzés, hogy tetszőlegesen rákereshetek egy névre, eseményre, jelenségre, és a média beszámolóit vagy akadémiai tanulmányokat találok majd róla. 

A fikció ténye eltávolít, miközben Saviano minden erejével próbálja érzéki közelségbe hozni a Rendszert: a szagát, a hangjait, a sebeit, a félelmeit, a diadala mámorát.

A másik hiba, hogy Saviano nem igazán tudja jól kezelni a dokumentarista történetépítést. A cselekmény vagy egyes jelenetek, párbeszédek feszült lendületét sorozatban töri meg a magyarázataival, elemzéseivel, hogy rávilágítson, milyen, a Camorrában élő kód vagy hiedelem szerint viselkednek, döntenek éppen a szereplői. Emiatt a könyv vontatottan, nehezen indul be, még úgy is, hogy mindjárt az első jelenet emlékezetesen sokkoló és gyomorforgató. Körülbelül a kötet feléig nem éreztem azt, hogy annyira beszippantana, hogy legszívesebben mindenhova magammal vinném - miközben a témában ott lenne ez a lehetőség.

A fiúk közül ráadásul egyedül Nicolas kapott árnyalt karakterrajzot - sőt, az ő mindent megfigyelni, megtanulni és felhasználni vágyó szenvedélye mintha Savianóét tükrözné, csak a Rendszeren belül. A többiek viszont a hangzatos beceneveik (Félfog, Tukán, Puha Gyík, Szóvalhogy stb.) ellenére sem megkülönböztethetőek, fokozatosan masszaszerű biodíszletté válnak a háttérben, és a funkciójuk egyedül az, hogy általuk Nicolas kijátssza a saját tragédiáját.

Mert még ha el is borzaszt, amiket tesz, ahogyan gondolkodik, a kudarcai, a sikerei, a pszichopátiát súroló közömbössége, eltökéltsége vagy könyörtelensége ellenére Nicolas is áldozat: egy újabb elveszett generáció szimbóluma.

A fiúké, akiket elevenen felfalt a ragadozó Rendszer.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

A maffiaüldözött írót bátorságáért díjazták

...
Kritika

Kokain nélkül senki vagy

...
Hírek

Plágiummal vádolják a kokainkereskedelemről író Savianót

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

2022 legjobb könyvei: 50-41.

Az év vége a számvetés ideje, így teszünk mi is: novemberben húztunk egy határt, és elkezdtük összegyűjteni a kedvenc olvasmányainkat. Szépirodalmi listánk szubjektív, és csak azokból válogattunk, amelyeket olvastunk, és amelyek megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket. Így olvastunk mi 2022-ben.

...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

A hét könyve
Kritika
Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról
...
Szórakozás

„Egy ügynök, aki feldob” – Pajor Tamás

„Nem vagyok Frank Zappa, nem vagyok Franz Kafka / budai srác vagyok, bejárok Franzstadtba” – suttogja A keskeny úton című szerzeményében Pajor Tamás, aki a foglalkozását firtató kérdésemre dalszerzőként, prédikátorként, performerként, metafizikai munkásként és talpas gondolkodóként írja körül magát. Hívhatnánk persze szózenésznek is, hiszen a stand-upból, versből és a slam poetryből egy nyomokban Rejtő és Bereményi világára is emlékeztető, viszont csak rá jellemző előadói nyelvet alkotott.

...
Nagy

2022 legjobb könyvei 10-1.

Végre eljött ez a pillanat is, felfedjük az első tízet, azaz az év végi listánkat vezető könyveket, és megmutatjuk, hogy 2022-ben szerintünk mi volt az év könyve!

Szerzőink

...
Könyves Magazin

2022 legjobb könyvei 20-11.

...
Könyves Magazin

2022 legjobb könyvei 30-21.

...
Könyves Magazin

2022 legjobb könyvei 40-31.

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!