A nápolyi kölyökbandákban a maffia felfalja gyermekeit

A nápolyi kölyökbandákban a maffia felfalja gyermekeit

Nicolas éles eszű és tehetséges fiú, a nápolyi Forcella negyedben felnőve viszont úgy látja, az érvényesüléshez és pénzhez vezető leghatékonyabb út, ha bandát szervez a barátaiból, és kiharcolja helyét a maffiában. Roberto Saviano, a nápolyi maffiát bemutató Gomorra szerzőjének 2016-os regénye végre magyarul is olvasható.

Sándor Anna | 2021. augusztus 26. |

Briato’ végül elintézte a dupla-tűzijátékot estére, így a durranásoktól senki sem hallotta, hogy a tetőn az újonnan szerzett fegyvereket próbálják ki. Don Vittorio igazán nagylelkű volt, amikor a kalasnyikovokkal, berettákkal és régi Mauser Kar 98k-val megrakott zsákokat a srácoknak adta, gondolták a fiúk. Hogy a bukott Don gesztusának semmi köze nem volt a nagylelkűséghez, inkább a Camorra Rendszerének és a hajdani riválisainak akart bemutatni a házi őrizetből, azt nem tudták, talán nem is érdekelte volna őket. Sokkal izgalmasabb volt a lövéssorozattal szétrobbantott fejű macska után valami fajsúlyosabb célpontot keresni. Nicolas szerint "egy néger" például úgysem hiányozna senkinek.

Roberto Saviano
Ragadozók
Ford. Matolcsi Balázs, Helikon, 2021, 416 oldal
-

A Ragadozók a nápolyi Roberto Saviano harmadik könyve, eredetileg 2016-ban jelent meg Olaszországban. Addigra Saviano már évek óta rendőri védelem alatt élt, és hotelszobáról hotelszobára költözött, mivel a campaniai maffia, a hírhedt Camorra nem felejt. Saviano alig 27 évesen pedig azt tette, amit a Rendszer titkait akár az életük árán is védő maffiatagok a legjobban gyűlöltek: a Gomorra című 2006-os könyvében rájuk irányította a nyilvánosság fényét, és részletesen bemutatta, hogyan működik az a szövevényes hálózat, amiben a legális üzlet és politika elválaszthatatlanul összefonódott a korrupcióval, a bandák egymást kinevelő generációival és a vérgőzös leszámolásokkal. 

Hogy a Camorra miért állam az államban azokban a kerületekben és régiókban, amikre kiterjesztette a polipcsápjait.

A könyvet azóta több mint 12 millió példányban adták el, több mint 50 nyelven olvasható, sikeres film és sorozat is készült belőle merítve, Savianót pedig kitüntették bátorságért. Mint azt Saviano a Gomorra megjelenésének tízéves évfordulója alkalmából írta az előszóban, a könyv megszületése előtt oknyomozó újságíróként egyre szenvedélyesebben vetette bele magát a Camorra működésének feltérképezésébe. Fülesekre és elcsípett rendőrségi rádióadásokra hagyatkozva elsőként száguldott motorral a tetthelyekre, hogy még azelőtt lássa, mi történt, hogy a hatóság elmozdítja a testeket és az utcákat betölti a rokonok jajveszékelése. Dolgozott álnéven olyan építkezésen, amit a maffia felügyelt, de még pincérkedett is maffiaesküvőn. Egy évvel a Ragadozók megjelenése előtt a Guardiannek írt cikkében meséli, hogy olyan környéken telt a fiatalkora, ahol éppen két banda háborúzott egymással a területért, az erőszak hullámai pedig kicsaptak az utcákra is.

Saviano szenvedélyesen gyűlöli a Rendszert, és ez a szenvedély, ez az elköteleződés, hogy a kimondott és leírt szó erejével harcoljon ellene, ott lüktet a Gomorra hol költői, hol lecsupaszítottan tényközlő nyelvezetében. Savianónak a Camorra személyes ügy, elvesztett érte mindent - hiszen nem szállhat vonatra, nem ihat meg szabadon egy sört a barátaival -, és egyben össze is zárta magát vele egy életre.

Ez a megszállottság teheti, hogy annyira érti a Ragadozók főhősét, Nicolas Fiorillót, aki kihasználva, hogy hatalmi űr keletkezett Forcella negyedben, mindenáron bandát akar szervezni a haverjaiból. A 16 éves kamasz értelmes srác, de szinte gyerek még, aki ebben az erőteljesen maszkulin, az erő, a lojalitás és befolyásszerzés pillérein épülő nápolyi valóságban előbb csak a helyi luxusbárba akar bejutni és egy boxot bebiztosítani magának és a társainak. Aztán, mint a ragadozó, ami megérzi a vér szagát, egyre inkább a hatalom megszállottja lesz. Az egyetlen alkalommal, amikor az iskolában látjuk őt, Machiavelli fő művének 17. fejezetét foglalja össze egy videokamerával farkasszemet nézve (139. o.):

“Aki fejedelem akar lenni, azt nem érdekli, ha a nép retteg tőle, félelmetesnek tartja. Aki fejedelem akar lenni, az leszarja, hogy szeretik-e, mert akik szeretnek, csak addig szeretnek, amíg minden jól megy, amint rosszra fordulnak a dolgok, hátba támadnak. Inkább légy híres a kegyetlenségedről, mint a könyörületességedről. (...) Ha a Fejedelemnek van egy hadserege, ennek a hadseregnek arra kell emlékeztetnie mindenkit, hogy ő egy rettenetes ember, rettenetes, mert máskülönben, ha nem félnének tőle, nem bírna egyben tartani egy hadsereget.

És a nagy tettek az általad szított félelemből fakadnak,

abból, ahogyan ezt kommunikálod, mint ahogy a fejedelem fenntart egy látszatot, és a látszatot mindenki látja és elismeri, és így messzire száll a híred.”

A Ragadozók tehát a nápolyi kölyök- és gyerekbandák regénye, ami azt mutatja be, hogyan néz ki a Gomorrában megismert világ alulnézetből, és hogyan termeli ki magából a Rendszer az utánpótlást - a megjelenése óta pedig ebből is film készült.

A Ragadozókban nemcsak arról van szó, hogy ezekben a kerületekben nincs igazán reális perspektíva a boldogulásra a bandákon kívül, csak a mindennapi küszködés a szegénység határán. Ahhoz a szocializációs törvényszerűséghez, hogy a cseperedésünk során a közvetlen környezetünk milyen hatalmas mértékben formálja és determinálja a személyiségünket, a gondolkodásunkat, hogy mit tartunk megvalósíthatónak, hozzájön az egyszerű logika is. Például, hogy a dílerkedésből összeszedett heti ötszáz euró vonzóbb, mint mondjuk a havi 1700 euró, amiért a rendőrök (nem) kockáztatják az életüket Nápoly utcáin.

Az olasz lapok a 2010-es évek közepén “babaarcú gyilkosokról” írtak, az új erőszakhullámot ugyanis a maffia friss generációja indította Nápolyban. A kölyökbandák vadabbak, kegyetlenebbek és impulzívabbak voltak, mint a “bűnöző kultúrában” tevékenykedő felnőttek, akik közül az olasz hatóságok összehangolt akciójának köszönhetően akkorra már több mint 700-an ültek elítéltként börtönben. Éppen az általuk hagyott hatalmi űrbe nyomakodtak be a kölykök, ahogy arról ebben a Népszava-cikkben is olvashatsz.

Hírlevél feliratkozás

Amikor Saviano 2016-ben kiadta a Ragadozókat, már bujkált, tehát nem a városban motorozva gyűjtötte a közvetlen információkat, adatokat, neveket. A fikció, a regény forma ehhez a kényszerű közvetettséghez valóban jobban illik, de a könyv egyik gyengeségének is a forrása lesz. A “szereplő személyek és események kitaláltak, viszont a társadalmi valóság, amely teremtette őket, hiteles”, írja Saviano a könyv elején, és ugyan neki elhiszem, hogy tudja, miről ír, a hatás mégsem ér fel a Gomorrához. Nincs meg az az érzés, hogy tetszőlegesen rákereshetek egy névre, eseményre, jelenségre, és a média beszámolóit vagy akadémiai tanulmányokat találok majd róla. 

A fikció ténye eltávolít, miközben Saviano minden erejével próbálja érzéki közelségbe hozni a Rendszert: a szagát, a hangjait, a sebeit, a félelmeit, a diadala mámorát.

A másik hiba, hogy Saviano nem igazán tudja jól kezelni a dokumentarista történetépítést. A cselekmény vagy egyes jelenetek, párbeszédek feszült lendületét sorozatban töri meg a magyarázataival, elemzéseivel, hogy rávilágítson, milyen, a Camorrában élő kód vagy hiedelem szerint viselkednek, döntenek éppen a szereplői. Emiatt a könyv vontatottan, nehezen indul be, még úgy is, hogy mindjárt az első jelenet emlékezetesen sokkoló és gyomorforgató. Körülbelül a kötet feléig nem éreztem azt, hogy annyira beszippantana, hogy legszívesebben mindenhova magammal vinném - miközben a témában ott lenne ez a lehetőség.

A fiúk közül ráadásul egyedül Nicolas kapott árnyalt karakterrajzot - sőt, az ő mindent megfigyelni, megtanulni és felhasználni vágyó szenvedélye mintha Savianóét tükrözné, csak a Rendszeren belül. A többiek viszont a hangzatos beceneveik (Félfog, Tukán, Puha Gyík, Szóvalhogy stb.) ellenére sem megkülönböztethetőek, fokozatosan masszaszerű biodíszletté válnak a háttérben, és a funkciójuk egyedül az, hogy általuk Nicolas kijátssza a saját tragédiáját.

Mert még ha el is borzaszt, amiket tesz, ahogyan gondolkodik, a kudarcai, a sikerei, a pszichopátiát súroló közömbössége, eltökéltsége vagy könyörtelensége ellenére Nicolas is áldozat: egy újabb elveszett generáció szimbóluma.

A fiúké, akiket elevenen felfalt a ragadozó Rendszer.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

A maffiaüldözött írót bátorságáért díjazták

...
Kritika

Kokain nélkül senki vagy

...
Hírek

Plágiummal vádolják a kokainkereskedelemről író Savianót

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Enyedi Ildikó új filmje, tárlatvezetés Oltai Katával, Zenélő Budapest és Európa Kiadó koncert [Programajánló]

Ezen a héten veszi kezdetét a Zenélő Budapest programsorozat, de lesz kurátori tárlatvezetés Oltai Katával, disputa a magyar zsidó irodalomról, valamint a város jelentőségéről a kortárs irodalomban, megnézheted Enyedi Ildikó új filmjét és a '80-as évek kultikus magyar együttesét.  

...
Szórakozás

Titkos szex, Knausgård szelleme és egy pellengérre állított gyerekkönyv - Megnéztük a Szerelem és anarchia második évadát

A Szerelem és anarchia a második évadban is hozza, amit a címben ígér, és talán az eddigieknél is mélyebbre merül a könyvkiadás bugyraiba.

...
Szórakozás

A Baráti beszélgetések introvertált főhősei idegesítően emberiek

Vágy, bűntudat, sebzettség, kommunikációs elakadások – ezekről mesél Sally Rooney első regénye, a Baráti beszélgetések, amelyet most már sorozatként is viszontláthatunk. A történet négy ember elképesztően komplikálttá és fájdalmassá fajuló viszonyrendszeréről szól, a nagy sikerű Normális emberekhez hasonlóan pedig itt is végig a szenvedély és a szenvedés határán billegünk.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

10 női szerző, akiről utcát nevezhetnének el Budapesten – kire szavazol?

Van, akinek kráter őrzi a nevét a Vénuszon, itt az idő, hogy Budapest is felfedezze őket. Szavazz te is!

...
Nagy

Mérő Vera úgy hozta közel az olvasóhoz a lúgos támadást, hogy irodalmat csinált belőle

Renner Erika történetét Mérő Vera dolgozta fel a Lúg című kötetében. Interjúnkban a szerző az írás folyamatáról, bátorságról és közönyről mesélt, valamint arról, hogyan válhat valaki bántalmazóvá, és miért nehéz kiszakadni egy bántalmazó kapcsolatból.

...
Zöld

Mulder ügynök logikája a sarlatánok korának uralkodó tünete

A Krekó Péter és Falyuna Nóra szerkesztésében megjelent Sarlatánok kora 19 fejezetben, átfogóan és látványos esettanulmányokon keresztül járja körül az áltudományosság gyakran bizarr és hírhedt, de még gyakrabban hétköznapi megjelenési formáit. Ez a hét könyve. 

A hét könyve
Kritika
Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól
...
Zöld

Byung-Chul Han is Nádas Péter falujában élne szívesen, és énekelne a körtefa alatt

A kiégés társadalma és A föld dicsérete  szerzője első magyarországi látogatásán arról beszélt, hogy a fogyasztói társadalom és a digitalizáció hatására az ember egyre inkább önmagába zárul, a Másik eltűnése miatt pedig az emberiség kollektív nárcisztikus depresszióban szenved.

...
Nagy

Tüdős Klára szerteágazó tehetségével a kor kezdetben nem nagyon tudott mit kezdeni

Nem tényirodalmi műben, hanem regénytrilógiában tervezi feldolgozni Tüdős Klára életét Bódis Kriszta. Az első rész nyár elején jelent meg, és a Kisasszonyképző című kötet kimondottan a korai évekre, azon belül is arra az időszakra koncentrál, amely a fiatal Tüdős eszmélése, önállósodása, a későbbi pálya megalapozása szempontjából meghatározónak tekinthető.

Szerzőink

...
sa

Byung-Chul Han is Nádas Péter falujában élne szívesen, és énekelne a körtefa alatt

...
ld

10 női szerző, akiről utcát nevezhetnének el Budapesten – kire szavazol?

...
Sándor Anna

Zalka Csenge Virág: A kacsalábon forgó palota egzotikum a külföldi közönségnek

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről