A nápolyi kölyökbandákban a maffia felfalja gyermekeit

A nápolyi kölyökbandákban a maffia felfalja gyermekeit

Nicolas éles eszű és tehetséges fiú, a nápolyi Forcella negyedben felnőve viszont úgy látja, az érvényesüléshez és pénzhez vezető leghatékonyabb út, ha bandát szervez a barátaiból, és kiharcolja helyét a maffiában. Roberto Saviano, a nápolyi maffiát bemutató Gomorra szerzőjének 2016-os regénye végre magyarul is olvasható.

Sándor Anna | 2021. augusztus 26. |

Briato’ végül elintézte a dupla-tűzijátékot estére, így a durranásoktól senki sem hallotta, hogy a tetőn az újonnan szerzett fegyvereket próbálják ki. Don Vittorio igazán nagylelkű volt, amikor a kalasnyikovokkal, berettákkal és régi Mauser Kar 98k-val megrakott zsákokat a srácoknak adta, gondolták a fiúk. Hogy a bukott Don gesztusának semmi köze nem volt a nagylelkűséghez, inkább a Camorra Rendszerének és a hajdani riválisainak akart bemutatni a házi őrizetből, azt nem tudták, talán nem is érdekelte volna őket. Sokkal izgalmasabb volt a lövéssorozattal szétrobbantott fejű macska után valami fajsúlyosabb célpontot keresni. Nicolas szerint "egy néger" például úgysem hiányozna senkinek.

Roberto Saviano
Ragadozók
Ford. Matolcsi Balázs, Helikon, 2021, 416 oldal
-

A Ragadozók a nápolyi Roberto Saviano harmadik könyve, eredetileg 2016-ban jelent meg Olaszországban. Addigra Saviano már évek óta rendőri védelem alatt élt, és hotelszobáról hotelszobára költözött, mivel a campaniai maffia, a hírhedt Camorra nem felejt. Saviano alig 27 évesen pedig azt tette, amit a Rendszer titkait akár az életük árán is védő maffiatagok a legjobban gyűlöltek: a Gomorra című 2006-os könyvében rájuk irányította a nyilvánosság fényét, és részletesen bemutatta, hogyan működik az a szövevényes hálózat, amiben a legális üzlet és politika elválaszthatatlanul összefonódott a korrupcióval, a bandák egymást kinevelő generációival és a vérgőzös leszámolásokkal. 

Hogy a Camorra miért állam az államban azokban a kerületekben és régiókban, amikre kiterjesztette a polipcsápjait.

A könyvet azóta több mint 12 millió példányban adták el, több mint 50 nyelven olvasható, sikeres film és sorozat is készült belőle merítve, Savianót pedig kitüntették bátorságért. Mint azt Saviano a Gomorra megjelenésének tízéves évfordulója alkalmából írta az előszóban, a könyv megszületése előtt oknyomozó újságíróként egyre szenvedélyesebben vetette bele magát a Camorra működésének feltérképezésébe. Fülesekre és elcsípett rendőrségi rádióadásokra hagyatkozva elsőként száguldott motorral a tetthelyekre, hogy még azelőtt lássa, mi történt, hogy a hatóság elmozdítja a testeket és az utcákat betölti a rokonok jajveszékelése. Dolgozott álnéven olyan építkezésen, amit a maffia felügyelt, de még pincérkedett is maffiaesküvőn. Egy évvel a Ragadozók megjelenése előtt a Guardiannek írt cikkében meséli, hogy olyan környéken telt a fiatalkora, ahol éppen két banda háborúzott egymással a területért, az erőszak hullámai pedig kicsaptak az utcákra is.

Saviano szenvedélyesen gyűlöli a Rendszert, és ez a szenvedély, ez az elköteleződés, hogy a kimondott és leírt szó erejével harcoljon ellene, ott lüktet a Gomorra hol költői, hol lecsupaszítottan tényközlő nyelvezetében. Savianónak a Camorra személyes ügy, elvesztett érte mindent - hiszen nem szállhat vonatra, nem ihat meg szabadon egy sört a barátaival -, és egyben össze is zárta magát vele egy életre.

Ez a megszállottság teheti, hogy annyira érti a Ragadozók főhősét, Nicolas Fiorillót, aki kihasználva, hogy hatalmi űr keletkezett Forcella negyedben, mindenáron bandát akar szervezni a haverjaiból. A 16 éves kamasz értelmes srác, de szinte gyerek még, aki ebben az erőteljesen maszkulin, az erő, a lojalitás és befolyásszerzés pillérein épülő nápolyi valóságban előbb csak a helyi luxusbárba akar bejutni és egy boxot bebiztosítani magának és a társainak. Aztán, mint a ragadozó, ami megérzi a vér szagát, egyre inkább a hatalom megszállottja lesz. Az egyetlen alkalommal, amikor az iskolában látjuk őt, Machiavelli fő művének 17. fejezetét foglalja össze egy videokamerával farkasszemet nézve (139. o.):

“Aki fejedelem akar lenni, azt nem érdekli, ha a nép retteg tőle, félelmetesnek tartja. Aki fejedelem akar lenni, az leszarja, hogy szeretik-e, mert akik szeretnek, csak addig szeretnek, amíg minden jól megy, amint rosszra fordulnak a dolgok, hátba támadnak. Inkább légy híres a kegyetlenségedről, mint a könyörületességedről. (...) Ha a Fejedelemnek van egy hadserege, ennek a hadseregnek arra kell emlékeztetnie mindenkit, hogy ő egy rettenetes ember, rettenetes, mert máskülönben, ha nem félnének tőle, nem bírna egyben tartani egy hadsereget.

És a nagy tettek az általad szított félelemből fakadnak,

abból, ahogyan ezt kommunikálod, mint ahogy a fejedelem fenntart egy látszatot, és a látszatot mindenki látja és elismeri, és így messzire száll a híred.”

A Ragadozók tehát a nápolyi kölyök- és gyerekbandák regénye, ami azt mutatja be, hogyan néz ki a Gomorrában megismert világ alulnézetből, és hogyan termeli ki magából a Rendszer az utánpótlást - a megjelenése óta pedig ebből is film készült.

A Ragadozókban nemcsak arról van szó, hogy ezekben a kerületekben nincs igazán reális perspektíva a boldogulásra a bandákon kívül, csak a mindennapi küszködés a szegénység határán. Ahhoz a szocializációs törvényszerűséghez, hogy a cseperedésünk során a közvetlen környezetünk milyen hatalmas mértékben formálja és determinálja a személyiségünket, a gondolkodásunkat, hogy mit tartunk megvalósíthatónak, hozzájön az egyszerű logika is. Például, hogy a dílerkedésből összeszedett heti ötszáz euró vonzóbb, mint mondjuk a havi 1700 euró, amiért a rendőrök (nem) kockáztatják az életüket Nápoly utcáin.

Az olasz lapok a 2010-es évek közepén “babaarcú gyilkosokról” írtak, az új erőszakhullámot ugyanis a maffia friss generációja indította Nápolyban. A kölyökbandák vadabbak, kegyetlenebbek és impulzívabbak voltak, mint a “bűnöző kultúrában” tevékenykedő felnőttek, akik közül az olasz hatóságok összehangolt akciójának köszönhetően akkorra már több mint 700-an ültek elítéltként börtönben. Éppen az általuk hagyott hatalmi űrbe nyomakodtak be a kölykök, ahogy arról ebben a Népszava-cikkben is olvashatsz.

Hírlevél feliratkozás

Amikor Saviano 2016-ben kiadta a Ragadozókat, már bujkált, tehát nem a városban motorozva gyűjtötte a közvetlen információkat, adatokat, neveket. A fikció, a regény forma ehhez a kényszerű közvetettséghez valóban jobban illik, de a könyv egyik gyengeségének is a forrása lesz. A “szereplő személyek és események kitaláltak, viszont a társadalmi valóság, amely teremtette őket, hiteles”, írja Saviano a könyv elején, és ugyan neki elhiszem, hogy tudja, miről ír, a hatás mégsem ér fel a Gomorrához. Nincs meg az az érzés, hogy tetszőlegesen rákereshetek egy névre, eseményre, jelenségre, és a média beszámolóit vagy akadémiai tanulmányokat találok majd róla. 

A fikció ténye eltávolít, miközben Saviano minden erejével próbálja érzéki közelségbe hozni a Rendszert: a szagát, a hangjait, a sebeit, a félelmeit, a diadala mámorát.

A másik hiba, hogy Saviano nem igazán tudja jól kezelni a dokumentarista történetépítést. A cselekmény vagy egyes jelenetek, párbeszédek feszült lendületét sorozatban töri meg a magyarázataival, elemzéseivel, hogy rávilágítson, milyen, a Camorrában élő kód vagy hiedelem szerint viselkednek, döntenek éppen a szereplői. Emiatt a könyv vontatottan, nehezen indul be, még úgy is, hogy mindjárt az első jelenet emlékezetesen sokkoló és gyomorforgató. Körülbelül a kötet feléig nem éreztem azt, hogy annyira beszippantana, hogy legszívesebben mindenhova magammal vinném - miközben a témában ott lenne ez a lehetőség.

A fiúk közül ráadásul egyedül Nicolas kapott árnyalt karakterrajzot - sőt, az ő mindent megfigyelni, megtanulni és felhasználni vágyó szenvedélye mintha Savianóét tükrözné, csak a Rendszeren belül. A többiek viszont a hangzatos beceneveik (Félfog, Tukán, Puha Gyík, Szóvalhogy stb.) ellenére sem megkülönböztethetőek, fokozatosan masszaszerű biodíszletté válnak a háttérben, és a funkciójuk egyedül az, hogy általuk Nicolas kijátssza a saját tragédiáját.

Mert még ha el is borzaszt, amiket tesz, ahogyan gondolkodik, a kudarcai, a sikerei, a pszichopátiát súroló közömbössége, eltökéltsége vagy könyörtelensége ellenére Nicolas is áldozat: egy újabb elveszett generáció szimbóluma.

A fiúké, akiket elevenen felfalt a ragadozó Rendszer.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

A maffiaüldözött írót bátorságáért díjazták

...
Kritika

Kokain nélkül senki vagy

...
Hírek

Plágiummal vádolják a kokainkereskedelemről író Savianót

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Daniel Craig lezárta az egyik legsikeresebb Bond-korszakot

A 25. James Bond-film egyben lezárása is az elmúlt 15 évnek. Daniel Craig búcsúzik a legendás filmszereptől, amely az utóbbi időben összenőtt vele. A most a mozikba került 007 Nincs idő meghalni vízválasztó a franchise történetében. Ennek megfelelően a filmesek kuriózummal készültek. Spoilermentesek leszünk!

...
Szórakozás

Pazar látvánnyal és elaprózott cselekménnyel indul Asimov Alapítványának adaptációja

Isaac Asimov örökérvényű sci-fi klasszikusából, az Alapítványból az Apple TV Plus jóvoltából végre sorozat készült. Hogy méltó-e az alapjául szolgáló könyvekhez, az még a jövő zenéje. A tévésorozat látványvilágára két epizód után nem lehet panasz.

...
Szórakozás

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél.

...
Szórakozás

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

...
Szórakozás

A Kiváló dolgozók szembesít minket a gondoskodás valódi arcával 

A gondoskodás szó hallatán csupa kellemes, szeretetteljes, melegséget árasztó érzés juthat eszünkbe és ennek talán így is kellene lennie, ha minden rendben volna. Boross Martin, az Örkény Színház színészei és tíz szociális szférában dolgozó szakember viszont nem hagyja, hogy homokba dugjuk a fejünket.

...
Szórakozás

Három nő és a 90-es évek legbrutálisabb maffiája

Három nő, három megrázó monológ, amik egymás váltva mesélnek arról a dunaszerdahelyi időszakról a kilencvenes években, amikor a maffia uralta a várost és a környéket. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

Irene Solà balladisztikus szépségű Énekelek, s táncot jár a hegy című regényében megszólalnak a hegyek, az ott élő emberek, állatok, de a szellemek, vízitündérek és a viharfelhők is. A szerzőt a sokféle szereplőjéről, a történelem és történetmondás kapcsolatáról, a nők történeteiről és a néphagyományról is kérdeztük. Interjú.

...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

A hét könyve
Kritika
Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom
...
Kritika

Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom

Dílerek, gyilkosok, stricik, rablók, maffiózók és mindent átitató korrupció – Colson Whitehead új regénye a 60-as évek Amerikájának legsötétebb bugyraiba viszi az olvasót, közben pedig árnyalt képet ad arról, milyen alapokra épült az a csillogó New York, amelyet ma ismerünk. A Harlemi kavarás a hét könyve. 

...
Nagy

Mi van a férfiak álarca mögött?

Jakobovits Kitti Bethany Webster Anyaseb című könyve után az ausztrál Steve Biddulph Férfilét című könyvét tanulmányozta.

Szerzőink

...
Forgách Kinga

Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom

...
Bányász Attila

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

...
Rezek Bori

Művészet, anyaság és patriarchátus: beleshettünk Elena Ferrante és Marina Abramović privát levelezésébe 

Olvass!
...
Beleolvasó

Rubin Eszter új regényében váratlanul ismét felüti fejét a mindent felemésztő szorongás

A 21. századi olvasó saját belső kérdéseit, vívódásait, generációkkal korábbi, valójában a mai napig ható szorongásait mutatja be Rubin Eszter új regénye, amelynek olvasása közben számtalanszor magunkra ismerünk. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

Az Egymás könyve felkavaró hullámvasút, amely az elmúlásról, a barátságról és a bátorságról szól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Milyen okok állhatnak a háttérben, ha egy fiatal nő eltűnik az otthonából?

Az izlandi Sigrídur Hagalín Björnsdóttir könyvében egy fiatal nő, Edda eltűnik az otthonából, újszülött gyermeke mellől. A rendőrség tanácstalan, és a család a nő öccsét kéri meg, hogy keresse meg Eddát. Olvass bele a Szent Szóba!

...
Beleolvasó

Bödőcs új könyvében harmincéves jubileumot ünnepel a Cirkuszhaza

Bödőcs Tibor új könyvének Luigi King a főszereplője, aki fura keveréke Berlusconinak, Trumpnak, Orbánnak, Castrónak. A Mulat a Manézs megmutatja, milyen egy Cirkuszhazában élni. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!