A nápolyi kölyökbandákban a maffia felfalja gyermekeit

A nápolyi kölyökbandákban a maffia felfalja gyermekeit

Nicolas éles eszű és tehetséges fiú, a nápolyi Forcella negyedben felnőve viszont úgy látja, az érvényesüléshez és pénzhez vezető leghatékonyabb út, ha bandát szervez a barátaiból, és kiharcolja helyét a maffiában. Roberto Saviano, a nápolyi maffiát bemutató Gomorra szerzőjének 2016-os regénye végre magyarul is olvasható.

Sándor Anna | 2021. augusztus 26. |

Briato’ végül elintézte a dupla-tűzijátékot estére, így a durranásoktól senki sem hallotta, hogy a tetőn az újonnan szerzett fegyvereket próbálják ki. Don Vittorio igazán nagylelkű volt, amikor a kalasnyikovokkal, berettákkal és régi Mauser Kar 98k-val megrakott zsákokat a srácoknak adta, gondolták a fiúk. Hogy a bukott Don gesztusának semmi köze nem volt a nagylelkűséghez, inkább a Camorra Rendszerének és a hajdani riválisainak akart bemutatni a házi őrizetből, azt nem tudták, talán nem is érdekelte volna őket. Sokkal izgalmasabb volt a lövéssorozattal szétrobbantott fejű macska után valami fajsúlyosabb célpontot keresni. Nicolas szerint "egy néger" például úgysem hiányozna senkinek.

Roberto Saviano
Ragadozók
Ford. Matolcsi Balázs, Helikon, 2021, 416 oldal
-

A Ragadozók a nápolyi Roberto Saviano harmadik könyve, eredetileg 2016-ban jelent meg Olaszországban. Addigra Saviano már évek óta rendőri védelem alatt élt, és hotelszobáról hotelszobára költözött, mivel a campaniai maffia, a hírhedt Camorra nem felejt. Saviano alig 27 évesen pedig azt tette, amit a Rendszer titkait akár az életük árán is védő maffiatagok a legjobban gyűlöltek: a Gomorra című 2006-os könyvében rájuk irányította a nyilvánosság fényét, és részletesen bemutatta, hogyan működik az a szövevényes hálózat, amiben a legális üzlet és politika elválaszthatatlanul összefonódott a korrupcióval, a bandák egymást kinevelő generációival és a vérgőzös leszámolásokkal. 

Hogy a Camorra miért állam az államban azokban a kerületekben és régiókban, amikre kiterjesztette a polipcsápjait.

A könyvet azóta több mint 12 millió példányban adták el, több mint 50 nyelven olvasható, sikeres film és sorozat is készült belőle merítve, Savianót pedig kitüntették bátorságért. Mint azt Saviano a Gomorra megjelenésének tízéves évfordulója alkalmából írta az előszóban, a könyv megszületése előtt oknyomozó újságíróként egyre szenvedélyesebben vetette bele magát a Camorra működésének feltérképezésébe. Fülesekre és elcsípett rendőrségi rádióadásokra hagyatkozva elsőként száguldott motorral a tetthelyekre, hogy még azelőtt lássa, mi történt, hogy a hatóság elmozdítja a testeket és az utcákat betölti a rokonok jajveszékelése. Dolgozott álnéven olyan építkezésen, amit a maffia felügyelt, de még pincérkedett is maffiaesküvőn. Egy évvel a Ragadozók megjelenése előtt a Guardiannek írt cikkében meséli, hogy olyan környéken telt a fiatalkora, ahol éppen két banda háborúzott egymással a területért, az erőszak hullámai pedig kicsaptak az utcákra is.

Saviano szenvedélyesen gyűlöli a Rendszert, és ez a szenvedély, ez az elköteleződés, hogy a kimondott és leírt szó erejével harcoljon ellene, ott lüktet a Gomorra hol költői, hol lecsupaszítottan tényközlő nyelvezetében. Savianónak a Camorra személyes ügy, elvesztett érte mindent - hiszen nem szállhat vonatra, nem ihat meg szabadon egy sört a barátaival -, és egyben össze is zárta magát vele egy életre.

Ez a megszállottság teheti, hogy annyira érti a Ragadozók főhősét, Nicolas Fiorillót, aki kihasználva, hogy hatalmi űr keletkezett Forcella negyedben, mindenáron bandát akar szervezni a haverjaiból. A 16 éves kamasz értelmes srác, de szinte gyerek még, aki ebben az erőteljesen maszkulin, az erő, a lojalitás és befolyásszerzés pillérein épülő nápolyi valóságban előbb csak a helyi luxusbárba akar bejutni és egy boxot bebiztosítani magának és a társainak. Aztán, mint a ragadozó, ami megérzi a vér szagát, egyre inkább a hatalom megszállottja lesz. Az egyetlen alkalommal, amikor az iskolában látjuk őt, Machiavelli fő művének 17. fejezetét foglalja össze egy videokamerával farkasszemet nézve (139. o.):

“Aki fejedelem akar lenni, azt nem érdekli, ha a nép retteg tőle, félelmetesnek tartja. Aki fejedelem akar lenni, az leszarja, hogy szeretik-e, mert akik szeretnek, csak addig szeretnek, amíg minden jól megy, amint rosszra fordulnak a dolgok, hátba támadnak. Inkább légy híres a kegyetlenségedről, mint a könyörületességedről. (...) Ha a Fejedelemnek van egy hadserege, ennek a hadseregnek arra kell emlékeztetnie mindenkit, hogy ő egy rettenetes ember, rettenetes, mert máskülönben, ha nem félnének tőle, nem bírna egyben tartani egy hadsereget.

És a nagy tettek az általad szított félelemből fakadnak,

abból, ahogyan ezt kommunikálod, mint ahogy a fejedelem fenntart egy látszatot, és a látszatot mindenki látja és elismeri, és így messzire száll a híred.”

A Ragadozók tehát a nápolyi kölyök- és gyerekbandák regénye, ami azt mutatja be, hogyan néz ki a Gomorrában megismert világ alulnézetből, és hogyan termeli ki magából a Rendszer az utánpótlást - a megjelenése óta pedig ebből is film készült.

A Ragadozókban nemcsak arról van szó, hogy ezekben a kerületekben nincs igazán reális perspektíva a boldogulásra a bandákon kívül, csak a mindennapi küszködés a szegénység határán. Ahhoz a szocializációs törvényszerűséghez, hogy a cseperedésünk során a közvetlen környezetünk milyen hatalmas mértékben formálja és determinálja a személyiségünket, a gondolkodásunkat, hogy mit tartunk megvalósíthatónak, hozzájön az egyszerű logika is. Például, hogy a dílerkedésből összeszedett heti ötszáz euró vonzóbb, mint mondjuk a havi 1700 euró, amiért a rendőrök (nem) kockáztatják az életüket Nápoly utcáin.

Az olasz lapok a 2010-es évek közepén “babaarcú gyilkosokról” írtak, az új erőszakhullámot ugyanis a maffia friss generációja indította Nápolyban. A kölyökbandák vadabbak, kegyetlenebbek és impulzívabbak voltak, mint a “bűnöző kultúrában” tevékenykedő felnőttek, akik közül az olasz hatóságok összehangolt akciójának köszönhetően akkorra már több mint 700-an ültek elítéltként börtönben. Éppen az általuk hagyott hatalmi űrbe nyomakodtak be a kölykök, ahogy arról ebben a Népszava-cikkben is olvashatsz.

Hírlevél feliratkozás

Amikor Saviano 2016-ben kiadta a Ragadozókat, már bujkált, tehát nem a városban motorozva gyűjtötte a közvetlen információkat, adatokat, neveket. A fikció, a regény forma ehhez a kényszerű közvetettséghez valóban jobban illik, de a könyv egyik gyengeségének is a forrása lesz. A “szereplő személyek és események kitaláltak, viszont a társadalmi valóság, amely teremtette őket, hiteles”, írja Saviano a könyv elején, és ugyan neki elhiszem, hogy tudja, miről ír, a hatás mégsem ér fel a Gomorrához. Nincs meg az az érzés, hogy tetszőlegesen rákereshetek egy névre, eseményre, jelenségre, és a média beszámolóit vagy akadémiai tanulmányokat találok majd róla. 

A fikció ténye eltávolít, miközben Saviano minden erejével próbálja érzéki közelségbe hozni a Rendszert: a szagát, a hangjait, a sebeit, a félelmeit, a diadala mámorát.

A másik hiba, hogy Saviano nem igazán tudja jól kezelni a dokumentarista történetépítést. A cselekmény vagy egyes jelenetek, párbeszédek feszült lendületét sorozatban töri meg a magyarázataival, elemzéseivel, hogy rávilágítson, milyen, a Camorrában élő kód vagy hiedelem szerint viselkednek, döntenek éppen a szereplői. Emiatt a könyv vontatottan, nehezen indul be, még úgy is, hogy mindjárt az első jelenet emlékezetesen sokkoló és gyomorforgató. Körülbelül a kötet feléig nem éreztem azt, hogy annyira beszippantana, hogy legszívesebben mindenhova magammal vinném - miközben a témában ott lenne ez a lehetőség.

A fiúk közül ráadásul egyedül Nicolas kapott árnyalt karakterrajzot - sőt, az ő mindent megfigyelni, megtanulni és felhasználni vágyó szenvedélye mintha Savianóét tükrözné, csak a Rendszeren belül. A többiek viszont a hangzatos beceneveik (Félfog, Tukán, Puha Gyík, Szóvalhogy stb.) ellenére sem megkülönböztethetőek, fokozatosan masszaszerű biodíszletté válnak a háttérben, és a funkciójuk egyedül az, hogy általuk Nicolas kijátssza a saját tragédiáját.

Mert még ha el is borzaszt, amiket tesz, ahogyan gondolkodik, a kudarcai, a sikerei, a pszichopátiát súroló közömbössége, eltökéltsége vagy könyörtelensége ellenére Nicolas is áldozat: egy újabb elveszett generáció szimbóluma.

A fiúké, akiket elevenen felfalt a ragadozó Rendszer.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A maffiaüldözött írót bátorságáért díjazták

...

Kokain nélkül senki vagy

...

Plágiummal vádolják a kokainkereskedelemről író Savianót

SZÓRAKOZÁS
...

Ez a 8 dolog maradt ki a Harry Potter filmekből, amit a sorozatban szeretnénk látni

A filmfeldolgozás megoldásai néha összefüggéstelenné tették a történetet, máskor csak a szereplőket változtatták át teljesen.

...

Hogyan tovább Ferenc pápa halála után? Nézd meg vagy olvasd el a Konklávét!

A Konklávé című regény vagy a Ralph Fiennes főszereplésével készült filmadaptáció segít jobban megérteni, mi történik a kulisszák mögött.

...

Özvegye valósította meg Dargay Attila álmát – a Csongor és Tünde rajzfilm alkotóival beszélgettünk

Megérkezett a mozikba a Csongor és Tünde mesefilm: Dargay Attila özvegyével, Geszti Péterrel, Eke Angélával és Pálfi Zsolt rendezővel beszélgettünk. 

Kiemeltek
...

Az LMP-s Ungár Péter versben mondja el, mi a baj a világgal - Olvass bele!

Politikusnak lenni nem egyszerű, főleg akkor, ha utána rögtön költőnek áll az ember. Ungár Péter az LMP társelnöke nemrég versekbe foglalta azt, hogyan látja a világot. Olvass bele!

...

A Föld napja: 7+1 könyvújdonság, amivel visszatalálhatunk a természethez és az egyszerűbb élethez

A bolygónk csodálatos hely: ha egy kicsit túllátnánk a saját kis valóságunkon, észrevehetnénk, milyen intelligens növényekkel és állatokkal vagyunk körülvéve. 

...

Önmagunkba zárva élni nem azt jelenti, hogy magányosak vagyunk

A mai világban már nem arról beszélünk, hogy hogyan tudunk egymással kapcsolódni, hanem hogy egyáltalán tudunk-e. Szaniszló Judit A másik ember című kötete a hét könyve.

A hét könyve
Nagy
Önmagunkba zárva élni nem azt jelenti, hogy magányosak vagyunk
Ferenc pápa, az elnyomottak védelmezője: 7 könyv a szentatya iránymutatásairól 

Ferenc pápa, az elnyomottak védelmezője: 7 könyv a szentatya iránymutatásairól 

Kedves, egyszerű, toleráns embernek mutatta magát, ez pedig az írásaiban is visszaköszön. Könyveket ajánlunk Ferenc pápától. 

Így változtasd az életed filmmé/könyvvé – A narratív agy

Így változtasd az életed filmmé/könyvvé – A narratív agy

Milyen műfajú lenne az életed?

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Önmagunkba zárva élni nem azt jelenti, hogy magányosak vagyunk

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Selyem Zsuzsa: Romániát mindenki Drakulával azonosítja – hadd maxoljuk ki orrvérzésig

Olvass!
...

Felriadás, altatók, álmatlanság – miért megy nehezen az elalvás?

Mi az oka, hogy minden harmadik felnőtt rosszul alszik? Egy új könyv ennek jár utána, olvass bele! 

...

Ami az egyiknek szemét, a másiknak kincs – nézz bele a Kacatkák gyerekkönyvbe! 

Csodás rajzok, mesés kalandok – Sally Gardner Kacatkák-könyvsorozata garantáltan leköti a gyerekek figyelmét, olvass bele! 

...

Amikor Hitler ellopta a rózsaszín nyuszimat: olvass bele a valaha írt egyik legfontosabb gyerekkönyvbe!

 Judith Kerr német származású brit szerző a saját és családja történetét írta meg gyerekkönyvében.