Hamarosan 54 pályázat közül választja ki a zsűri azt a két győztest, akik 3-3 millió forint támogatást kapnak kötettervük megvalósításához. A Mastercard - Alkotótárs ösztöndíj nyerteseinek nevét a szeptemberi, ünnepélyes díjátadón jelentik be; addig is ismerd meg azokat a 40. évüket még be nem töltött vers- és prózaírókat, akiknek már megjelent legalább egy, legfeljebb két önálló szépirodalmi alkotásuk, és részt vesznek az idei pályázaton. Összegyűjtöttük, mit olvashattál, vagy mi az, amit érdemes lehet elolvasni az idei pályázók korábbi munkái közül!
Kali Ágnes - Megvakult angyalok
A Kossuth-díjas erdélyi szerző, Farkas Árpád saját hangján szóló, költőként, dramaturgként is tevékeny unokája verseiben él tovább. Kali Ágnes alkotásai rémisztően bátran és rémisztően szépen mondják ki mindazt, amit mások még suttogni sem mernek. Kali 3 ciklusban, 21 versben megelevendeő világában a fenyegetés mindig és mindenkor az „üres mondatok horzsolása”, a félrenézés és a mellébeszélés.
Kállay Eszter - Vérehulló fecskefű
Vérehulló fecskefű című második kötetében a szerző a várandóssághoz és az anyasághoz kapcsolódó ellentmondásos elvárásokat és érzéseket járja körbe, az anyaságon keresztül pedig a nők társadalmi helyzetéről is beszél. A versek fókuszába kerül a gondoskodás ambivalens mivolta: egyrészt a szépsége, másrészt meg nem becsültsége és láthatatlansága. A kötet íve e láthatatlanságtól (bezárva lenni, otthon lenni) halad a láthatóság felé, és a verseken keresztül fokozatosan egyre jobban kirajzolódik az anya képe. Hallható lesz az anya nyelve.
Katona Ágota - Kezdetben mégis vihar
Katona Ágota első kötete, a Kezdetben mégis vihar nem harsány hangvételű, nála inkább az „állati csend” érezhető. A versekben egyszerre jelenik meg az erő és a megadás, miközben az erdő, a Rengeteg – a tudattalan természet, a növényi lét, a Bükk és Buda közti tájak – áll a középpontban. Az eredetileg Vadon munkacímet viselő kötet nem hordoz didaktikus üzenetet, sokkal inkább egy meghatározott látásmódot közvetít. A versekhez kapcsolódó, Katona által összeollózott képek választják el egymástól a kötet – az adott vers kezdősoraival megegyező című – ciklusait (mint például szűzföld, az ártatlanság rokona; szarvas közelít, havonta; éjfél a tóban; határ menti út, tévedtem).
Kemény Gabriella - Más világok
3 éve, április 11-én, a magyar költészet napján jelent meg a Libertine Könyvkiadónál Kemény Gabriella második verseskötete, a Más világok; a versek öt fázisba rendezve jelennek meg a Turi Tímea szerkesztette kötetben. A kötet egy személyes gyógyulás története, egyben generációs traumafeldolgozásként is szolgál. Kemény Gabriella ars poeticája, hogy azt a fajta kollektív szégyent, amelyet a társadalom a (fiatal) nőkre helyez, oldani próbálja. Az Insta-költők nemzedékének is tagja (@kemenygabriella), így ennek a világnak a kétarcúságára is reflektál a verseiben.
Kiss Dávid - Medvék bolygója
Kiss Dávid érett, néha szinte bölcs verseit egyfajta komolyság jellemzi: minden igaznak hat, amit leír, legyen szó tájakról, ősökről, beszédmódokról vagy a szerelmes elvesztéséről. Az igazság ugyanakkor nem feltétlenül valódi; Kiss Dávid lírája időnként váratlanul átlép a fantasztikum világába, ahonnan az évtizedek és évszázadok, nyelvek és nevek közötti szlalomozást követően visszatér. A szerző bátran néz szembe önmagával, családtörténetével, de szerelmi fejlődéstörténettel is, az olvasót pedig a kötet végén szójegyzék segíti abban, hogy ebben követni tudja.
Kovács Bálint - Vágták volna le
Kovács Bálint Vágták volna le című, a Kalligram Kiadó gondozásában megjelent kötetét a 2023-ban az Őszi Margón mutatták be. A szerző, ahogy korábbi novelláskötetének valamennyi történetében, regényében is arra akar kíméletlenül rálátni, sőt az olvasó figyelmét is oda akarja szögezni, ami a leginkább rejtve van: a már-már megszokottnak tűnő mindennapi életfélelemre, meg akarja találni azt az egyetlen kifeszített pillanatot, amikor minden elromlott, ahogy azt is, mi vezethetett odáig. Fojtott feszültség járja át ezt a lidérces, hétköznapi (rém)történetet, amelyben a szerző könnyed, mégis erőteljes nyelvi magabiztossággal hálózza be az olvasót, szinte megkövetelve a közreműködést.
Kustos Júlia - Tehetetlen bálványok
Tavasszal jelent meg a Jelenkor kiadónál Kustos Júlia Füst Milán-díjas költő, a V4 Literary Residency pozsonyi ösztöndíjasának új verseskötete. A Tehetetlen bálványokról Beck Zoltán így ír a fülszövegben: „Az egyedüllét önmagunkkal való összezártság. Az egyedüllétet meg lehet úszni - az eltakarás vagy rejtőzködés, azaz a szellem, a test, a vágy, a szorongás, a bennünk növekvő hiány elrejtésére tett állandó kísérlettel. Az Én rejtőzködése ez önmaga elől? És ehhez az elrejtéshez keresünk mindannyian nyelvet, olyat, amely mindeközben elhiteti velünk, hogy szembenézünk, feltárulunk, megnyílunk?”
Gubis Éva - Más halak
Gubis Éva fiatal író, de megrögzött, régivágású realista: nagyon jól ismeri azokat karaktereket, akikről ír. Más halak című első novelláskötete 2023-ban jelent meg a Kalligram Kiadó gondozásában, melynek szövegei szintén bizonyítják, mennyire jól ismeri az emberi lélek működését: szövegeiben érzékenyen, mégis humorosan, metsző iróniája mellett megbocsátó módon mutat egy új, szerethető nézőpontot szereplői lelki folyamatairól, kihívásairól.
Marton Krisztián - Bőgőmasina
Marton Krisztián első regénye, az erősen önéletrajzi ihletésű Bőgőmasina hősét, a félvér, meleg Marcit nagyon mélyről mozgatja az apátlanság: belenyugszik, hogy nem Eddie Murphy fia, de eltökéli, hogy apát kerít magának egyedülálló anyja mellé. Marci egyedi történetén keresztül Marton olyan univerzális témákat jár körbe, mint a korai kötődési minták kihatása a felnőtt párkapcsolatokra, a transzgenerációs traumák, a parentifikáció, a kívülállóság és az apátlanság. A regény egyszerre szociológiai körkép a magyar társadalom attitűdjéről bárminemű különbözőség felé, miközben pszichológiai kérdéseket is boncolgat szórakoztató, könnyed, mégis tragikomikus hangvétellel.
Mechiat Zina - Álomból föl, vidékre le
Mechiat Zina kötetében Terék Anna szerint a versek úgy építenek ki egy világot, mintha apró szilánkokból raknánk össze újra az életet, miközben ezen összerakáson keresztül figyelnénk meg, hogyan működik az ember, mint keresi magát, és hogyan próbál belecsimpaszkodni az időbe. Apró részletek felől igyekszünk az egészlegesség felé, apró részleteket figyelünk, mintha apró szilánkokon át látnánk rá egy-egy pillanatra, érzelemre, amit felnagyít előttünk a szerző. Minden egyes szilánk, ami ezekben a versekben megjelenik, kimerevíti az időt, felnagyítja a pillanatot, s a pillanatban bukdácsoló, érző, élő embereket.
Mécs Anna - Kapcsolati hiba; Mécs Anna - Gyerekzár
A matematika–magyar tanári tanulmányokat követően Mécs Anna eleinte tudományos újságíróként és szövegíróként dolgozott, novellái először a 2017-ben megjelent, Margó-díjas Gyerekzárban jelentek meg. A szerzőnek ezt követően a Könyves Magazinon Kapcsolati hiba címmel indult tárcasorozata, 2020-ban ugyanezen a címen jelent meg kötete, amely részben ezeket a tárcákat, részben pedig újonnan született novellákat tartalmazott. Ha nem írna, Mécs Anna gyerekorvos, diplomata vagy egy kulturális központ igazgatója lenne szívesen.
Mizsur Dániel - Karc
Mizsur Dániel költő, szerkesztő első kötete az Apokrif Könyvek-sorozat hatodik darabjaként, 2017-ben jelent meg. A kevés verset tartalmazó kötet szövegeiben befelé lejtő, homályos körmondatok kapkodnak az olvasó lába felé, majd (Szálinger Balázs szavait idézve) „aztán valahogy átveszi az irányítást, és működni kezd, befelé hajt, lefelé húz, egy sötét nyelvi világba, ahol sem éles kiszögellés, se karakteres tereptárgyak. Csak a belső parancs, hogy hagyni kell. Amikor leérsz, és körülnézel, bámulatosan jól működő szerkezetet látsz odalent”.
Nemes Anna - Előled
Eszter, az Előled című regény főszereplője és narrátora, fél Európán átutazva próbálja megtalálni azt a módot, amellyel megújulhat: elvesztheti önmagát, kiszabadulhat a bántalmazó családi környezetből, és feldolgozhat egy fájdalmas szakítást. Nemes Anna hőse az apja elől menekül, aki majdnem megölte az anyját, és aki huszonöt éves koráig módszeresen kínozta a családot. Falusiból lett kisvárosiból lett nagyvárosi a lány, a három színtér mindig összefolyik: a falu a nagyanyjához, a kisváros a szüleihez kötődik, míg a nagyváros a mintakövetés terepe – a kizsákmányoló kapcsolatok sokaságának színtere. Ezek között bolyongva Eszter egyszerre keresi és veszíti el önmagát: menekül az elől, amire vágyik, és vágyik arra, amitől menekül.
Nyíri Katalin - Kedvedért megeszem
Nyíri Katalint az emberi viszonyok érdeklik, szinte megátalkodottan. Rövid, finom és hallgatag szövegei egy-egy mozzanatot rögzítenek anya és lánya, apa és fia, vagy épp szeretők között. Egyetlen pillanatra látunk csak a szereplőinkre, amíg bevásárolnak, vagy állatorvoshoz mennek. Egy-egy szót váltanak, de máris előttünk a teljes dráma, a kapcsolatuk súlya és nehézsége. A nyomorúság, hogy nem mondhatják, amit mondani akarnak, és nem érezhetik, amit érezni szeretnének. A szerzői tekintet viszont pontosan tudja, mit akar láttatni a világból.
Purosz Leonidasz - Egy férfi sosem hagyja félbe
Szabad-e a fiúknak sírniuk, szabad-e a fiúknak kiabálniuk? Purosz Leonidasz verseskönyve azt a sokféle társadalmi és lélektani körülményt vizsgálja, amelyek között ma egy fiatal felnőtt férfivá kénytelen válni. Miféle játszmák, miféle versengések közepette kell erősnek mutatkoznia, mikor lehet sebezhető? Meddig lehet próbálgatni a hangot, a lehetőségeket, ha a kamaszkor kibúvói már bezárulnak? Purosz Leonidasz versei bátrak, meglepőek és érzékenyek, mint a veszekedés közben elhangzó tapintatlan igazságok.
Rékai Anett - Menetiránynak háttal
A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Mintha az elszakadás és a felszabadulás állomásait járhatnánk végig, az újabb illeszkedési kényszerek nehéz és nonszensz szabályait, egy párkapcsolat függő játszmáit és az irodalmi nyilvánosság társas játékait. Rékai Anett a visszájáról látja a dolgokat, a vonat ablakában pedig ott van a tükör lehetősége is. Így lesz egyfajta utazás az egész könyv, váratlan váltókkal, feltételes megállókkal és szabad jelzésekkel.
Ocsovai Ferenc - Szalamandravér
Ocsovai Ferenc 2021-ben megjelent, Szalamandravér című kötetében a líra mélyen személyes, ugyanakkor mitikus tájakra vezet. A versekben a tűz, a vér és az átalakulás motívumai bontakoznak ki, melyek egyszerre szimbolizálják a belső harcot és a megújulás lehetőségét. A költő hangja egyszerre kemény és sebezhető, hol ősi ösztönökre, hol modern érzékenységre rezonál. A kötet szövetét a természet elemei és az emberi lélek összefonódása alkotja, miközben a múlt és jelen határai elmosódnak.
Sárkány Tímea - Boszorkányok nyara
Sárkány Tímea 2014 óta publikál erdélyi és magyarországi folyóiratokban, 2024-ben jelent meg első verseskötete, a Boszorkányok nyara. A szerző számára a versírás egy nagyon fontos eszköz, ami segít megállni kicsit, végignézni magán és megtapasztalni, hogyan lehet költői képekben, metaforákban, hasonlatokban megfogalmazni az érzéseket. A kötet fülszövege szerint a boszorkányok nyara az az éra, amikor nem kell többé félni az irigység, az önutálat és a szégyen jeges leheletét, kiegészülnek a hiányos mondatszerkezetek, és talán képesek lesznek érvényeset mondani a szeretetről is.
Seres Lili Hanna - Várunk
Seres Lili Hanna első kötetének versei nem gyógyírt, nem választ jelentenek: a könyvben minden vers kérdés, szerzője elemezni és kontrollálni igyekszik az érzéseket. A végső kérdés azonban, ami újra és újra felmerül, hogy mit lehet kezdeni az életünk alján felgyűlt reménytelen szomorúsággal. Akár felszínre hozni, akár betemetni szeretnénk, a szenvedélyt nem fogjuk tudni megfejteni és kordában tartani.
Simon Bettina - Rengeteg állat a vonatból
Simon Bettina Rengeteg állat a vonatból című kötete egy különös, érzékeny utazás a női test, az emlékezet és a táj metszéspontjain. A versekben az állatok – szarvasok, kutyák, madarak – nemcsak képek vagy jelképek, hanem a trauma, a vágy, a gyógyulás alakzatai. A táj, amelyen a vonat áthalad, egyszerre külső és belső tér: mezők, ipartelepek, elhagyott udvarok, gyerekkori házak képei villannak fel, miközben a lírai én a saját történetét próbálja megérteni – vagy újrakeretezni.
Szabados Attila - Vérsűrűség
Vérsűrűség: vers, űr és ég. Szöveg, hiány és tágasság. Ember, tér és idő. Hús, otthon és fájdalom. Család, múlt és sors. A teljes érzékelés könyve ez, azonnal beránt az észlelés közepébe, mintha ezzel a testi figyelemmel akarná kijátszani a metsző, de névtelen sóvárgást, és a közeledő vég bizonyosságát. Magába húz, rögtön fókuszálja az olvasót. Ráadásul minden verssel csak sodróbb és izgalmasabb lesz. Szabó T. Anna szerint a megfigyelés élessége és a szavak pontossága, az objektív leírások sűrítettsége és a melankólia szédülete, a gyász némasága és a rögzítés kényszere, a szeretet teljes önfeladásának kísértése és a történelem penetráns, nyomasztóan állandó jelenlétének tudata adja Szabados Attila kötetének erejét.
Szabó Márton István - Betonszféra
Volt egyszer egy Betonszféra. Ez a mese ugyanakkor mégsem a régmúltban játszódik, de nem is a jövőben. Hiszen az elveszett utópia lenyomata máig itt lappang az arctalan hatalmak által tervezett tudattalanunkban. Szabó Márton István második verseskötete ezt az utóéletet próbálja feltárni egyfajta lírai archeológia keretében. Hogy az épített környezet mennyiben élővilág az ember számára, hogy milyen módon ülepedik le az emlékezet a beton médiumában, és hogy mit hagy örökül az elveszett jövő egy új, digitális nemzedék számára. Mert a technotörzsfejlődés utolsó himnusza a Betonszféra-zenéje.
Szilágyi Zsófia Emma - Szonja
Szilágyi Zsófia Emma regénye kínzó hiányokkal – elsősorban az apa és a szerelem hiányával – vet számot, és teszi mindezt játékosan és szórakoztatóan. Szonja, a fővárosba költözött alföldi lány az apjának mesél az életéről. Ami nem olyan egyszerű, ugyanis egyéves volt, amikor a férfi elhagyta a családját, és csak annyit tud róla, hogy szerette a Rolling Stonest. A Szonja izgalmas ötletek magával ragadó áradata, ahol a privát szorongások a mindennapok kollektív abszurdjával keverednek, és a legválságosabb pillanatokat is áthatja a boldogság akarása és az (ön)ironikus humor.
Sztercey Szabolcs - Plüssbolygó
Sztercey Szabolcs Plüssbolygó című kötete a gyerekkor és a felnőtté válás közti átmenet lírája: egyszerre játékos és súlyos, nosztalgikus és nyugtalan. Ezek a versek egy puha, mégis szúrós világot építenek, ahol plüssállatok, számítógépes játékok, mesék és popkulturális utalások keverednek hétköznapi traumákkal, családi feszültségekkel, testtel és szorongással. A kötet nyelve hibrid: hol ironikus és könnyed, hol szikár és pontos, miközben folyamatosan újrapróbálgatja, hogyan lehet ma költészetben megszólalni.
Veréb Árnika - Régiek
A Régiek jól rostált, kimunkált, bátor kötet, állítja Szabó Imola Julianna. Mer eljátszani a gondolattal, hogy „akkor elmennek az emberek”. És marad a körvonal kontúrja, a vad megszelídülése, a nő és a férfi csupasz bőre. A valóság természetes igazságai. Veréb Árnika első kötete olyan kivételes tájra hív minket, ahol a vonalak egyszerre nőnek betűkké és képekké, versei fák és csontok. Fölénk magasodnak, mi meg csak döbbenten állunk és nézünk fölfelé. Egy testvérpár titkos párbeszédeként szövődik a könyvtest belső anyaga.
Veszprémi Szilveszter - Helyek, ahol rám öröm vár
Veszprémi Szilveszter első kötete egy 21. századi legkisebb királyfi története, akinek a versek beszélőjeként sikeresen ki kell állnia a próbákat. Először is szembenézni azzal, honnan jött, kik a szülei és milyen a viszonya velük, aztán meg kell küzdeni az összes sárkánnyal, amivel csak találkozik. Célja, hogy megtalálja a saját útját egy másik birodalomban anélkül, hogy megtagadná a múltját. Egyszerre gyerek és felnőtt, magányos és társas lény, vidéki és városi ember, de mindenekfelett egy önmagát az élet minden területén kereső költő a felnövés kérdésekkel teli, de teljességében megélt éveiben.
Vöröskéry Dóra - Röpképtelen madarak
Vöröskéry Dóra világában őrült csokoládéboltosok, bosszúálló sellők és beszélő állatok élnek. Az apokalipszis lovasának van egy öccse, az ördögnek pedig egy lánya. A poklot őrző konyhásnő nem kedves, de legalább a gyerekek ártatlanok. Persze jut hely a modern kor gyarló kisembereinek és a feledésbe merülő isteneknek is. És mindenki teszi a dolgát. A Röpképtelen madarak novellagyűjtemény, amely ezer nevető varjúként ront az olvasóra. Meséket beszél el egymás mellett élő emberekről, hihetetlen kalandokról, érthetetlen tettekről.
