Rebecca nincs már velünk a Manderley-házban

Rebecca nincs már velünk a Manderley-házban

„Az éjszaka álmomban megint Manderley-ben jártam.” Daphne Du Maurier klasszikusának kezdőmondata ezúttal a Netflixen csendül fel újra. A Manderley-ház asszonyát sokan sokféleképpen dolgozták már fel mozgóképen – az indiaiak különösen szeretik ezt a sztorit -, számos mozi-, tévéfilm és sorozat bizonyítja e történet időtállóságát. Mi szükség egy klasszikus újrafeldolgozására? Ezt a Kisasszonyok legújabb, egyébként remek adaptációja válaszolja meg. Nem árt néha újragondolni a klasszikusokat. Persze nem mindegy, hogy ki és hogyan csinálja!

Bányász Attila | 2020. október 24. |
DAPHNE DU MAURIER
A Manderley-ház asszonya
Ford.: Ruzitska Mária, Gabó, 2020, 448 oldal

A Manderley-ház asszonya feldolgozásai közül a legelső adaptációnak, az Alfred Hitchcock rendezte mozifilmnek sikerült a legjobban megragadnia a regényt: a címszereplő állandó, fenyegető jelenlétét, amely sosem ölt fizikai formát. Ez vonzotta Hitckcockot Du Maurier sztorijában, az írónő három történetét is feldolgozta (A Manderley-ház asszonyán kívül a Jamaica fogadót és a Madarakat). A legendás rendező, akinek formai bravúrjai és kreatív eszköztára megreformálta a filmtörténelmet, sosem kapott Oscart (legfeljebb egy életműdíjat): A Manderley-ház asszonya az egyetlen mozija, amely a legjobb filmért járó aranyszobrocskát elnyerte, amely persze nem a rendező, hanem a producer, jelen esetben David O. Selznick dicsősége. Pedig Hitchcock – szó szerint – életet lehelt Rebeccába (ez a történet eredeti címe), úgy, ahogyan azóta sem sikerült soha senkinek. Hiába másolta le Gus Van Sant rendező a Psychót szinte jelenetről jelenetre a ’90-es években, nem sikerült ugyanazt a hatást elérnie, mint az eredetinek. Hitchcock árnya maga is benne kísért filmjeiben, ahogy Rebecca Manderley-ben.

Ben Wheatley rendező mellett szól, hogy a netflixes adaptációjában nem állt neki Hitchcock klasszikusát másolni. Bizonyos részeknél bátran hozzá mert nyúlni az alapanyaghoz, például a karakterek jelentős aktualizáláson estek át. Lily James Mrs. de Wintere nem az a tesze-tosza naiva, ahogy Joan Fontaine játszotta 80 évvel ezelőtt, ahogy Armie Hammer sem az az atyáskodó világfi Maximként, mint Laurence Olivier nagyszerű tolmácsolásában. Változnak az idők, ahogy a női-férfi szerepek is. Mrs. Danvers szerencsére örök állandó, aki mementóként magasodik Manderley fölé: bár Judith Anderson fekete-fehér alakításában százszorta fenyegetőbben, mint Kristin Scott Thomas karót nyelt házvezetőnőjeként.

A sztori nem változott: az özvegy Maxim de Winter megismerkedik egy fiatal leánnyal Monte-Carlóban, aki társalkodónőként kísérte el munkaadóját a tengerparti luxusszállodába. A férfi és a nő egymásba szeret, és hamarosan férj és feleségként érkeznek meg Manderley-be, a de Winterek festői villájába. Mrs. de Winter azonban nem érzi magát otthonosan, mert a házban minden az előző feleségre, a tisztázatlan körülmények közt elhunyt Rebeccára emlékezteti. Különösen a személyzet, élükön Mrs. Danvers az, aki képtelen túllépni imádott úrnője halálán.

A romantikus love story szinte észrevétlenül csap át a Kékszakállú herceg történetébe, hogy aztán tárgyalótermi drámaként záruljon. Hitchcock e műfajkeveredésért 1940-ben valószínűleg megnyalta mind a tíz ujját, majd a gótikus kísértethistória és a lélektani thriller határán táncolva korszakalkotó remekművet forgatott. Ódzkodott a misztikus száltól, Rebecca „kísértetét” mindvégig hősei idézik meg dialógusaikkal. A rendező csupán a kereteket teremti meg a horror műfaji eszköztárával (gótikus díszletekkel, bevilágítással, zenével és színészvezetéssel). A többit pedig elvégzi a néző fantáziája. Hitchcock ellentmondott annak a produceri utasításnak is, hogy a film végén a füstből rajzolódjon ki egy R betű az égre. Teljesen tévútra vitte volna az egész produkciót.

Wheatley azonban maga meríti meg a misztikumban a Rebeccáját, hagymázas álomjelenetekkel és az égen táncoló madárrajjal próbálva leplezni az igazságot. Azt, hogy Rebecca nincs már itt. Az egész film alatt nem érezni a jelenlétét. Manderley-t betöltik a távolba vesző emlékek és egy rigolyás házikisasszony rosszindulata. A regényben és a hitchcocki filmben kísértő, mindent átfogó, mindenhová beszivárgó és mindent megmérgező jelenlét a 2020-as adaptációra elenyészik. Csak a precízen felmondott cselekmény marad. Ami Daphne Du Maurier esetében édeskevés.

Ami jól áll A Manderley-ház asszonya Netflix-verziójának, azok a színek és a valóság: utóbbi alatt értem, hogy nem (vagy legalábbis nem teljes egészében) stúdióban forgatták.  A film nyitányában Monte Carlo gyönyörű, ilyen környezetben könnyű beleszerelmesedni Lily James természetes szépségébe. És persze szép maga Manderley is, amely az eredeti történetben Rebecca allegóriája, most azonban csak egy épület, pusztulásra ítélt díszlet egy romantikus drámában.

A film utolsó harmada, a krimiszerű harmadik felvonás, ami még egészen jól működik: Wheatley mintha jobban alátámasztotta volna a történéseket a cselekményszövésben, mint ahogy Hitchcock tette. A színészek közül Sam Riley Jack Favellje emelhető ki: nagyon tetszett a simlis, sima modorú unokafivér szerepében, akinek kétértelmű viselkedésétől most falnak menne a metoo mozgalom. „Mi nők vagy férjhez megyünk, vagy cselédnek állunk!”, summázza egy mondatban a korabeli női sorsot Mrs. Danvers.

Ha egy filmnek nincs atmoszférája, az megöli a cselekményt. Kevés jó kisiskolásként felmondani a történéseket. A Netflix-féle Manderley-ház asszonyából pont a lélek veszett ki. Olyan, mint a film végére maga Manderley: lakatlan épület, kiégett falakkal.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

7+1 adaptáció, amelyet érdemes megnézni októberben

Októberben is elkényeztetnek a mozik és a web-streaming szolgáltatók könyvadaptációkkal: ezek közül csemegézünk kedvünkre, 7+1 érdekesnek ígérkező produkcióra hívjuk fel a figyelmet.

...

Előzményregény készül az Elfújta a szélhez

...

A filmadaptációk nagyon jót tesznek a könyvpiacnak

Kiemeltek
...

József Attila a pszichológusok rémálma volt: Nem jobb egy hasfájás,mint egy elszabadított elmebaj?

A Gyermekké tettél kegyetlen múzsájának rehabilitálása, ami nem minden József Attila-rajongónak fog tetszeni.

...

Fodor Ákos 80: Ki ez az ismeretlen költő, akit mindenki idéz az Instagramon?  

Fodor Ákos a magyar haikuköltészet legismertebb alkotója, versei számos weboldalon megtalálhatóak az Instagramtól kezdve az egyéni rajongói oldalakig. 

...

Miért nem tudunk aludni? – Darian Leader könyve az álmatlanság modern okairól

Darian Leader pszichoanalitikus új könyvében a modern alvástudomány eredményeit a pszichoanalízis szemszögéből vizsgálva válaszolja meg ezeket a kérdéseket.

Hírek
...

Nemes Jeles László Az idol és az Eufória sztárjaival rendezi meg Cormac McCarthy regényét

...

"Néha bennem van a farka, de fel sem tűnik" – Mutatjuk A rózsák háborúja vicces-brutális előzetesét!

...

Több millióval körözte le az Egri csillagok József Attilát és a dél-amerikai irodalmat

...

Stephen King utálja az egyik saját könyvét

...

Kiadatlan Graham Greene kísértettörténetre bukkant egy irodalmi folyóirat

...

James Patterson megírta élete legrövidebb könyvét, ami az apaságról szól

Polc

„Meghalni is csak állva lehet” – Vérfagyasztó látlelet Hitler Németországáról

...

Knausgard bejárja a harmadik birodalmat, a Szentlélek korát

...

Önmagunkba zárva élni nem azt jelenti, hogy magányosak vagyunk

...

Hány generációra hat egy trauma? - A Long Island-i kompromisszum

...
Olvass!
...

Orwell a másvilágon is rágyújt, és cinikus – Olvass bele Margaret Atwood új novelláskötetébe!

A halott Orwell interjút ad, egy nő éticsigává változik az Elveszve a rengetegben című kötetben.

...

Isten valójában 2 milliárdnyi kéregető öregember-űrlény - Olvass bele a Háromtest-probléma szerzőjének új könyvébe!

Isten egy nap sokadmagával visszatér a Földre, hogy teremtett népétől egy kis reggelit és bort kérjen. Olvass bele!

...

Olvass bele a Jurassic Park szerzőjének posztumusz techno-trillerébe!

"Ha itt lakik az ember, akkor mindig aggódik a nagy vulkán miatt – felelte Mac –, akár ez a munkája, akár nem."