Rebecca nincs már velünk a Manderley-házban

Rebecca nincs már velünk a Manderley-házban

„Az éjszaka álmomban megint Manderley-ben jártam.” Daphne Du Maurier klasszikusának kezdőmondata ezúttal a Netflixen csendül fel újra. A Manderley-ház asszonyát sokan sokféleképpen dolgozták már fel mozgóképen – az indiaiak különösen szeretik ezt a sztorit -, számos mozi-, tévéfilm és sorozat bizonyítja e történet időtállóságát. Mi szükség egy klasszikus újrafeldolgozására? Ezt a Kisasszonyok legújabb, egyébként remek adaptációja válaszolja meg. Nem árt néha újragondolni a klasszikusokat. Persze nem mindegy, hogy ki és hogyan csinálja!

Bányász Attila | 2020. október 24. |
DAPHNE DU MAURIER
A Manderley-ház asszonya
Ford.: Ruzitska Mária, Gabó, 2020, 448 oldal

A Manderley-ház asszonya feldolgozásai közül a legelső adaptációnak, az Alfred Hitchcock rendezte mozifilmnek sikerült a legjobban megragadnia a regényt: a címszereplő állandó, fenyegető jelenlétét, amely sosem ölt fizikai formát. Ez vonzotta Hitckcockot Du Maurier sztorijában, az írónő három történetét is feldolgozta (A Manderley-ház asszonyán kívül a Jamaica fogadót és a Madarakat). A legendás rendező, akinek formai bravúrjai és kreatív eszköztára megreformálta a filmtörténelmet, sosem kapott Oscart (legfeljebb egy életműdíjat): A Manderley-ház asszonya az egyetlen mozija, amely a legjobb filmért járó aranyszobrocskát elnyerte, amely persze nem a rendező, hanem a producer, jelen esetben David O. Selznick dicsősége. Pedig Hitchcock – szó szerint – életet lehelt Rebeccába (ez a történet eredeti címe), úgy, ahogyan azóta sem sikerült soha senkinek. Hiába másolta le Gus Van Sant rendező a Psychót szinte jelenetről jelenetre a ’90-es években, nem sikerült ugyanazt a hatást elérnie, mint az eredetinek. Hitchcock árnya maga is benne kísért filmjeiben, ahogy Rebecca Manderley-ben.

Ben Wheatley rendező mellett szól, hogy a netflixes adaptációjában nem állt neki Hitchcock klasszikusát másolni. Bizonyos részeknél bátran hozzá mert nyúlni az alapanyaghoz, például a karakterek jelentős aktualizáláson estek át. Lily James Mrs. de Wintere nem az a tesze-tosza naiva, ahogy Joan Fontaine játszotta 80 évvel ezelőtt, ahogy Armie Hammer sem az az atyáskodó világfi Maximként, mint Laurence Olivier nagyszerű tolmácsolásában. Változnak az idők, ahogy a női-férfi szerepek is. Mrs. Danvers szerencsére örök állandó, aki mementóként magasodik Manderley fölé: bár Judith Anderson fekete-fehér alakításában százszorta fenyegetőbben, mint Kristin Scott Thomas karót nyelt házvezetőnőjeként.

A sztori nem változott: az özvegy Maxim de Winter megismerkedik egy fiatal leánnyal Monte-Carlóban, aki társalkodónőként kísérte el munkaadóját a tengerparti luxusszállodába. A férfi és a nő egymásba szeret, és hamarosan férj és feleségként érkeznek meg Manderley-be, a de Winterek festői villájába. Mrs. de Winter azonban nem érzi magát otthonosan, mert a házban minden az előző feleségre, a tisztázatlan körülmények közt elhunyt Rebeccára emlékezteti. Különösen a személyzet, élükön Mrs. Danvers az, aki képtelen túllépni imádott úrnője halálán.

A romantikus love story szinte észrevétlenül csap át a Kékszakállú herceg történetébe, hogy aztán tárgyalótermi drámaként záruljon. Hitchcock e műfajkeveredésért 1940-ben valószínűleg megnyalta mind a tíz ujját, majd a gótikus kísértethistória és a lélektani thriller határán táncolva korszakalkotó remekművet forgatott. Ódzkodott a misztikus száltól, Rebecca „kísértetét” mindvégig hősei idézik meg dialógusaikkal. A rendező csupán a kereteket teremti meg a horror műfaji eszköztárával (gótikus díszletekkel, bevilágítással, zenével és színészvezetéssel). A többit pedig elvégzi a néző fantáziája. Hitchcock ellentmondott annak a produceri utasításnak is, hogy a film végén a füstből rajzolódjon ki egy R betű az égre. Teljesen tévútra vitte volna az egész produkciót.

Wheatley azonban maga meríti meg a misztikumban a Rebeccáját, hagymázas álomjelenetekkel és az égen táncoló madárrajjal próbálva leplezni az igazságot. Azt, hogy Rebecca nincs már itt. Az egész film alatt nem érezni a jelenlétét. Manderley-t betöltik a távolba vesző emlékek és egy rigolyás házikisasszony rosszindulata. A regényben és a hitchcocki filmben kísértő, mindent átfogó, mindenhová beszivárgó és mindent megmérgező jelenlét a 2020-as adaptációra elenyészik. Csak a precízen felmondott cselekmény marad. Ami Daphne Du Maurier esetében édeskevés.

Ami jól áll A Manderley-ház asszonya Netflix-verziójának, azok a színek és a valóság: utóbbi alatt értem, hogy nem (vagy legalábbis nem teljes egészében) stúdióban forgatták.  A film nyitányában Monte Carlo gyönyörű, ilyen környezetben könnyű beleszerelmesedni Lily James természetes szépségébe. És persze szép maga Manderley is, amely az eredeti történetben Rebecca allegóriája, most azonban csak egy épület, pusztulásra ítélt díszlet egy romantikus drámában.

A film utolsó harmada, a krimiszerű harmadik felvonás, ami még egészen jól működik: Wheatley mintha jobban alátámasztotta volna a történéseket a cselekményszövésben, mint ahogy Hitchcock tette. A színészek közül Sam Riley Jack Favellje emelhető ki: nagyon tetszett a simlis, sima modorú unokafivér szerepében, akinek kétértelmű viselkedésétől most falnak menne a metoo mozgalom. „Mi nők vagy férjhez megyünk, vagy cselédnek állunk!”, summázza egy mondatban a korabeli női sorsot Mrs. Danvers.

Ha egy filmnek nincs atmoszférája, az megöli a cselekményt. Kevés jó kisiskolásként felmondani a történéseket. A Netflix-féle Manderley-ház asszonyából pont a lélek veszett ki. Olyan, mint a film végére maga Manderley: lakatlan épület, kiégett falakkal.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

7+1 adaptáció, amelyet érdemes megnézni októberben

Októberben is elkényeztetnek a mozik és a web-streaming szolgáltatók könyvadaptációkkal: ezek közül csemegézünk kedvünkre, 7+1 érdekesnek ígérkező produkcióra hívjuk fel a figyelmet.

...
Általános cikkek

Előzményregény készül az Elfújta a szélhez

...
Általános cikkek

A filmadaptációk nagyon jót tesznek a könyvpiacnak

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

...
Hírek

Hazatértek az első filmfelvételek, amik 125 éve Magyarországon készültek

...
Hírek

Látványos és kiadós új előzetest kapott a Dűne

...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

...
Nagy

Négy könyv, amelyben túlélők meséltek Auschwitzról

...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

...
Hírek

Ősszel már színházban is láthatjuk a Holtversenyt

...
Hírek

Művészetek völgye, Szindbád nyomában és a Margitsziget felfedezése [PROGRAMAJÁNLÓ]

Polc

A fiatalság nem elég a boldogsághoz, a szégyennel és a dühvel meg kell küzdeni

...

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

...

Marina Abramović átment a falon, mi pedig beleshetünk a fal mögé

...

Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?

...
Olvass!
...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

"Sokáig úgy képzeltem, az orvosi diploma volna számomra a leghasznosabb háttértudás az íráshoz." Olvass bele Vámos Miklós új könyvébe!

...
Beleolvasó

Afganisztánban egy sima rutinfeladatból is könnyen pokoli lecke lehet

Fayer Sándor új regényében egy Afganisztánban szolgáló magyar osztag egyszerű feladatot kap, de egy elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés mindent megváltoztat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi történik azokkal, akik megküzdöttek a Sötét Nagyúrral, és győztek?

A nagy győzelem után az élet mindenki számára visszatért a normális kerékvágásba, kivéve a fiatalokat, akik világszerte ismert hírességekként, életcéljukat beteljesítve nem találták a helyüket.

...
Beleolvasó

Ami a lélek alatt és a tudat alatt gyűl, veszélyes lehet

Egy árván maradt kisfiúról és egy állandóan menekülni kényszerülő kislányról szól Szávai Géza regénye, a Csodálatos országokba hoztalak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Baleset vagy gyilkosság történt a szabadulószobában?

A Sellő titka szerzőjének új krimijében eltűnik egy nő, majd harminckét évvel később különös haláleset történik egy szabadulószobában. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Trudy Ederle: a lány, aki átúszta a La Manche csatornát

Lebilincselő történet Gertrude Ederléről, aki alig tizenkilenc éves korában a nők közül elsőként úszta át a La Manche csatornát. 1926-ban, mielőtt bárki elfogadta volna, hogy egy nő fizikai próbatétel elé állhasson, egy Trudy Ederle nevű merész amerikai tinilány magával ragadta a világ képzeletét. Olvass bele Glenn Stout könyvébe!