Rebecca nincs már velünk a Manderley-házban

Rebecca nincs már velünk a Manderley-házban

„Az éjszaka álmomban megint Manderley-ben jártam.” Daphne Du Maurier klasszikusának kezdőmondata ezúttal a Netflixen csendül fel újra. A Manderley-ház asszonyát sokan sokféleképpen dolgozták már fel mozgóképen – az indiaiak különösen szeretik ezt a sztorit -, számos mozi-, tévéfilm és sorozat bizonyítja e történet időtállóságát. Mi szükség egy klasszikus újrafeldolgozására? Ezt a Kisasszonyok legújabb, egyébként remek adaptációja válaszolja meg. Nem árt néha újragondolni a klasszikusokat. Persze nem mindegy, hogy ki és hogyan csinálja!

Bányász Attila | 2020. október 24. |
DAPHNE DU MAURIER
A Manderley-ház asszonya
Ford.: Ruzitska Mária, Gabó, 2020, 448 oldal

A Manderley-ház asszonya feldolgozásai közül a legelső adaptációnak, az Alfred Hitchcock rendezte mozifilmnek sikerült a legjobban megragadnia a regényt: a címszereplő állandó, fenyegető jelenlétét, amely sosem ölt fizikai formát. Ez vonzotta Hitckcockot Du Maurier sztorijában, az írónő három történetét is feldolgozta (A Manderley-ház asszonyán kívül a Jamaica fogadót és a Madarakat). A legendás rendező, akinek formai bravúrjai és kreatív eszköztára megreformálta a filmtörténelmet, sosem kapott Oscart (legfeljebb egy életműdíjat): A Manderley-ház asszonya az egyetlen mozija, amely a legjobb filmért járó aranyszobrocskát elnyerte, amely persze nem a rendező, hanem a producer, jelen esetben David O. Selznick dicsősége. Pedig Hitchcock – szó szerint – életet lehelt Rebeccába (ez a történet eredeti címe), úgy, ahogyan azóta sem sikerült soha senkinek. Hiába másolta le Gus Van Sant rendező a Psychót szinte jelenetről jelenetre a ’90-es években, nem sikerült ugyanazt a hatást elérnie, mint az eredetinek. Hitchcock árnya maga is benne kísért filmjeiben, ahogy Rebecca Manderley-ben.

Ben Wheatley rendező mellett szól, hogy a netflixes adaptációjában nem állt neki Hitchcock klasszikusát másolni. Bizonyos részeknél bátran hozzá mert nyúlni az alapanyaghoz, például a karakterek jelentős aktualizáláson estek át. Lily James Mrs. de Wintere nem az a tesze-tosza naiva, ahogy Joan Fontaine játszotta 80 évvel ezelőtt, ahogy Armie Hammer sem az az atyáskodó világfi Maximként, mint Laurence Olivier nagyszerű tolmácsolásában. Változnak az idők, ahogy a női-férfi szerepek is. Mrs. Danvers szerencsére örök állandó, aki mementóként magasodik Manderley fölé: bár Judith Anderson fekete-fehér alakításában százszorta fenyegetőbben, mint Kristin Scott Thomas karót nyelt házvezetőnőjeként.

A sztori nem változott: az özvegy Maxim de Winter megismerkedik egy fiatal leánnyal Monte-Carlóban, aki társalkodónőként kísérte el munkaadóját a tengerparti luxusszállodába. A férfi és a nő egymásba szeret, és hamarosan férj és feleségként érkeznek meg Manderley-be, a de Winterek festői villájába. Mrs. de Winter azonban nem érzi magát otthonosan, mert a házban minden az előző feleségre, a tisztázatlan körülmények közt elhunyt Rebeccára emlékezteti. Különösen a személyzet, élükön Mrs. Danvers az, aki képtelen túllépni imádott úrnője halálán.

A romantikus love story szinte észrevétlenül csap át a Kékszakállú herceg történetébe, hogy aztán tárgyalótermi drámaként záruljon. Hitchcock e műfajkeveredésért 1940-ben valószínűleg megnyalta mind a tíz ujját, majd a gótikus kísértethistória és a lélektani thriller határán táncolva korszakalkotó remekművet forgatott. Ódzkodott a misztikus száltól, Rebecca „kísértetét” mindvégig hősei idézik meg dialógusaikkal. A rendező csupán a kereteket teremti meg a horror műfaji eszköztárával (gótikus díszletekkel, bevilágítással, zenével és színészvezetéssel). A többit pedig elvégzi a néző fantáziája. Hitchcock ellentmondott annak a produceri utasításnak is, hogy a film végén a füstből rajzolódjon ki egy R betű az égre. Teljesen tévútra vitte volna az egész produkciót.

Wheatley azonban maga meríti meg a misztikumban a Rebeccáját, hagymázas álomjelenetekkel és az égen táncoló madárrajjal próbálva leplezni az igazságot. Azt, hogy Rebecca nincs már itt. Az egész film alatt nem érezni a jelenlétét. Manderley-t betöltik a távolba vesző emlékek és egy rigolyás házikisasszony rosszindulata. A regényben és a hitchcocki filmben kísértő, mindent átfogó, mindenhová beszivárgó és mindent megmérgező jelenlét a 2020-as adaptációra elenyészik. Csak a precízen felmondott cselekmény marad. Ami Daphne Du Maurier esetében édeskevés.

Ami jól áll A Manderley-ház asszonya Netflix-verziójának, azok a színek és a valóság: utóbbi alatt értem, hogy nem (vagy legalábbis nem teljes egészében) stúdióban forgatták.  A film nyitányában Monte Carlo gyönyörű, ilyen környezetben könnyű beleszerelmesedni Lily James természetes szépségébe. És persze szép maga Manderley is, amely az eredeti történetben Rebecca allegóriája, most azonban csak egy épület, pusztulásra ítélt díszlet egy romantikus drámában.

A film utolsó harmada, a krimiszerű harmadik felvonás, ami még egészen jól működik: Wheatley mintha jobban alátámasztotta volna a történéseket a cselekményszövésben, mint ahogy Hitchcock tette. A színészek közül Sam Riley Jack Favellje emelhető ki: nagyon tetszett a simlis, sima modorú unokafivér szerepében, akinek kétértelmű viselkedésétől most falnak menne a metoo mozgalom. „Mi nők vagy férjhez megyünk, vagy cselédnek állunk!”, summázza egy mondatban a korabeli női sorsot Mrs. Danvers.

Ha egy filmnek nincs atmoszférája, az megöli a cselekményt. Kevés jó kisiskolásként felmondani a történéseket. A Netflix-féle Manderley-ház asszonyából pont a lélek veszett ki. Olyan, mint a film végére maga Manderley: lakatlan épület, kiégett falakkal.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

7+1 adaptáció, amelyet érdemes megnézni októberben

Októberben is elkényeztetnek a mozik és a web-streaming szolgáltatók könyvadaptációkkal: ezek közül csemegézünk kedvünkre, 7+1 érdekesnek ígérkező produkcióra hívjuk fel a figyelmet.

...
Általános cikkek

Előzményregény készül az Elfújta a szélhez

...
Általános cikkek

A filmadaptációk nagyon jót tesznek a könyvpiacnak

Az évtized könyve
...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 4.

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 3.

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 1.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A Jókai-rajongók, a kutyaszar és az elnémítás kultúrája

Tóth Krisztinát meglincselik az internetezők, mert Az arany embert kivenné a kötelező olvasmányok listájáról. Olvasás, kánon, cancel culture.

...
Kritika

Kinget idézi, de nem kíván dickensi magasságokba törni J.D. Barker thrillere

Szíve helyén sötétség három az egyben: egy meglepően jól sikerült coming-of-age sztori és egy tipikus barkeri krimi, melyeket megfűszerez a Stephen King-es természetfeletti. 

...
Nagy

Egy sváb-magyar család hajtűkanyarokkal teli 20. századi története

Illés Klára könyvében személyes naplóbejegyzésekből, levelekből, hivatalos dokumentumokból rajzolódik ki egy dunántúli sváb-magyar parasztcsalád huszadik század története.

...
Nagy

A világ leghíresebb Drag Queenje milliókat vesz rá, hogy szeressék magukat

A többszörös Emmy-díjas RuPaul megírta GuRu című színes-szagos önfejlesztő könyvét, aminek segítségével képesek lehetünk legyártani önmagunk legjobb verzióját.

...
Hírek

Esterházy Péter semmit nem dobott ki, ezért minden, azaz minden megvan

Esterházy Péter hagyatékáról, levelezésekről, spirálfüzetekről, húszezer darabos könyvtárról mesélt a fia, Esterházy Marcell képzőművész.

...
Nagy

A pszichológus irodalomterápiája: Lora Gottlieb - Akarsz beszélni róla?

A kicsit közhelyes cím alapján első körben felmerült bennem, hogy mi lesz a könyv célja: komolyan gondolja, és így felsorakoztatja majd az összes hasonlót, ami a pszichológusokat övezi, vagy épp iróniával kérdezi, és felsorakoztatja őket, hogy aztán majd a helyükre tegye? Szerencsére hamar kiderül, hogy az utóbbi, de még az sem teljes mértékben. Nagyon valós, és nagyon emberi képet mutat a pszichológusokról, az ilyenekre pedig még ma, 2021-ben is szükségünk van. Pszichológusoknak is, laikusoknak is.

Hírek
...
Podcast

Olvasóként most tök jó gyereknek lenni [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

...
Hírek

Áprilisban indul A Szolgálólány meséjének negyedik évada

...
Hírek

Jókai nagyon jó regényíró, de a kamaszokat nem viszi közelebb az olvasóvá váláshoz

...
Hírek

Megvan az Ahol a folyami rákok énekelnek főszereplője!

...
Hírek

Több mint ezer könyvet gyűjtött össze Szabados Ágnes

...
Nagy

Olvassunk Tóth Krisztinát!

...
Hírek

Jókai Mór nem lehet vita tárgya Maruzsa szerint, de miért nem?

...
Hírek

Quimby, Szécsi Noémi-adaptáció, japán és építészeti filmnapok - PROGRAMAJÁNLÓ

...
Hírek

Film készülhet Szabó Magda Für Elise című regényéből

Polc

A verset nem kell slaggal verni, hogy megértsük

...

Ian McEwan új könyvével eléggé kiborította a sci-fi rajongókat

...

Szabó T. Anna hősei megtörik a nők évszázados hallgatását

...

Vidéki ballada az Amerikai Álomról [zsebró]

...
Olvass!
...
Beleolvasó

Rinocéroszok alakítják Európa és a nyugati civilizáció históriáját

Schein Gábor új verses regénye azzal a káprázatos ötlettel játszik el, hogy miképpen írható meg Európa és a nyugati civilizáció históriája, ha annak mitikus és valóságos történeteiben a rinocérosz mint hús-vér figura szerepel.

...
Beleolvasó

Verses-novellás szakácskönyv készült Bodor Ádám 85. születésnapjára

Bodor Ádám 85. születésnapjára harmincöt szerző írt egy-egy, az írásművészete előtt tisztelgő receptes mesét, amelyek akár Eronim Mox elveszettnek hitt szakácskönyvéből is származhatnának.Olvass bele!

...
Beleolvasó

Visszaadható-e egy gyerek?

Egy kiskamasz egyik napról a másikra elveszít mindent - az otthonát, a legjobb barátnőit, a szülei feltétel nélküli szeretetét. Pontosabban azokét, akiket egészen addig a szüleinek hitt. Olvass bele A visszaadott lány történetébe!

...
Beleolvasó

A szörnyek mindig rólunk, emberekről mesélnek

Míg a középkorban a szörnyek a veszélyes ismeretlent jelölték a színes térképeken, ma már egész tudományág alapul a szörnyek feltérképezésén. Ebből ad ízelőt egy új tanulmánykötet, amely népszerű filmeket és regényeket elemez a szörnyek után kutatva. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Sissi bizalmasának naplófeljegyzéseiből sok minden kiderül a királynéról

Festetics Mária grófnő Sisinek hosszú ideig udvarhölgye és bizalmas volt. A grófnő udvari szolgálata alatt naplót vezetett, amely most megjelent. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Krasznahorkai hőse kétségbeesetten várja Angela Merkelt az állomáson

Krasznahorkai László elbeszélésként kategorizálja új művét, amelyben egy keletnémet férfi a kancellárral találkozna, miközben egyre több megmagyarázatlan esemény történik a szürke mindennapokban. Mutatunk egy részletet!