A tiltott szerelem krónikájában megingathatatlan a hit, hogy az ember szabadnak született

A tiltott szerelem krónikájában megingathatatlan a hit, hogy az ember szabadnak született

Egy fekete nő és egy fehér férfi szerelme az ötvenes évek szegregált Amerikájában, ahol még a buszon is külön helyen utaznak fehérek és feketék. A problémát súlyosbítja, hogy a férfi csavargó, a nő pedig középiskolai tanár. Mit lehet tenni akkor, ha elsöprő a szenvedély, de mindenfelől tilalomfák szegélyezik az utat? Ha két felnőtt ember minden elköteleződése és szerelme ellenére sem alkothat egy párt a társadalmi és politikai körülmények miatt? Ha ellentmondásba kerül a közösségi és az egyéni érdek? A hét könyve a Jack (itt beleolvashatsz), mely egy huszadik század közepi Rómeó és Júlia-történet az amerikai Tennessee-ben: egy rendhagyó szerelmespár kálváriájának és minden racionalitást felülíró összetartozásának néhány hónapot felölelő története. 

Kolozsi Orsolya | 2022. március 28. |
Marilynne Robinson
Jack
Ford. Mesterházi Mónika, Magvető, 2022, 396 oldal
-

A szépíró, teológus, esszéíró Marilynne Robinson Gilead-sorozatának egyik kiemelt szereplője Jack Boughton, aki már az Itthon című regénynek is fontos figurája volt, ezúttal első számú főhőssé lép elő, és immár nem mások nézőpontján keresztül láthatjuk, hanem saját perspektívából ismerjük meg őt és különös szerelmének történetét. A férfi a Gilead-trilógiából megismert egyik család, a Boughtonok fekete báránya, aki mindenhol idegen: nemcsak hét testvére közül és a visszafogott lelkészcsaládból lóg ki, hanem családjától távol, a társadalom más szegmenseiben sem találja a helyét. Már gyermekként furcsa, magának való és renitens, gyakran tűnik el, kerüli a templomot, lopni sem átall, ugyanakkor rengeteget olvas, és kedves, figyelmes is a maga módján. Ki tudja, miért, törékeny személyiség, akinek elszigeteltsége rengeteg gyötrelmet okoz. Ezt a különös férfit állítja az események középpontjába a Jack című regény, és megmutatja, hogy ez a gyakorta hibázó, borostás, csaló, hazudozó, a börtönt is megjárt ember (aki magát néhol a Sötétség Hercegének nevezi) milyen erővel képes elköteleződni és szeretni valakit. A főhős ellentmondásos személyiség: egyrészt a társadalom perifériájára szorult, iszákos, munka nélkül tengődő alak, másrészt

törékenységével, elképesztő önreflexivitásával és kérlelhetetlen őszinteségével együtt inkább tiszta, áttetsző és angyali figura.

Ahogyan a többi Robinson-regényben, úgy itt sem a cselekményen van a hangsúly, a finom, lassú, elsősorban a szerelmesek dialógusaiból és Jack belső monológjaiból felépülő próza a lélekben zajló történésekre összpontosít: a fájdalom, a bűntudat, az aggodalom, a szerelem a leggyakrabban felbukkanó érzelmek, míg a gondolatok nagy része a jó és a rossz, a felelősség, a hűség problematikáját járja körül. 

A boldogtalanság nemzedékről nemzedékre öröklődik
A boldogtalanság nemzedékről nemzedékre öröklődik

Augusztus óta végre magyarul is olvasható a Gilead-trilógia szerzőjének első regénye, a Háztartás, mely 1980-as megjelenésekor elnyerte a legjobb első kötetnek járó Hemingway-díjat, a Guardian pedig minden idők száz legjobb regénye közé sorolta. A könyvet olvasva jól látható, hogy a Pulitzer-díjas amerikai író már pályája elején is azt a lassú folyású, lírai hangú, kontemplatív elbeszélésmódot alkalmazta, mely későbbi, jól ismert trilógiájában (Gilead, Itthon, Lila) is meghatározó. A Háztartás a hét könyve. 

Tovább olvasok

Nincs pörgés az eseményekben, végtelenül lassan hömpölyög a szöveg, az első jelenet például egy temetőbeli éjszakai találkozást örökít meg hosszú oldalakon keresztül. Itt a Jack és Della között folyó dialógus áll a középpontban: két gondolkodó, a dolgokat összefüggéseiben értelmező ember egymásra találása zajlik. Olyan intellektuális mélységekkel rendelkeznek mindketten, hogy a közöttük lévő kapocs ebben a groteszknek tűnő helyzetben is egyértelmű. A temetői találkozás kettejük törvényen kívüliségét, szabályokkal szembemenő öntörvényű személyiségét villantja fel már a bevezető oldalakon. Két olyan ember kapaszkodik itt össze, akik nem lánglelkű lázadók, sokkal inkább békés, befelé forduló, kontemplatív személyiségek, akik végül mégiscsak kénytelenek lesznek lázadni, ezzel is megmutatva a világban uralkodó szabályok abszurditását. A fiatal nőt és a férfit nemcsak az azonos háttér, a teológiai és filozófiai kérdések iránti fogékonyság köti össze,

hanem a költészet is, mely nagyon finoman, mégis átitatja az egész regényt.

A kapcsolat eleve könyvek kölcsönadásával és visszajuttatásával kezdődik, de gyakran beszélgetnek a Hamletről vagy idéznek egymásnak sorokat kedvenc költőiktől (Della nem mellesleg irodalomtanár). A társadalmi szempontból nagyon is különböző férfi és nő rengeteg ponton kötődik egymáshoz, ezek a pontok elsősorban a személyiségükben, a lelkükben tanyáznak. Della meg is fogalmazza azt, hogy a másik emberben nem más, kizárólag a lelke lényeges: „De mondjuk egyszer, egy életben az ember ránéz egy idegenre, és meglát egy lelket, egy ragyogó létezőt, aki nincs a helyén a világban. És ha szereted Istent, akkor minden lehetőség előtted áll. Nem fordulhatsz el többé. Láttad a rejtélyt: láttad, miről szól az élet. Mire való. És a léleknek nincsenek földi tulajdonságai, nincs története a világ dolgai közt, nincs bűne, se sérülése, se kudarca. Nem több, mint amennyi egy lángnak lenne. Semmi mást nem lehet róla mondani, csak hogy szent, emberi lélek. És ez csoda, amikor valaki felismeri.”

Ilyen egy fehér csavargó és egy színes bőrű irodalomtanár szerelme az 50-es évek Amerikájában

Marilynne Robinson a kortárs amerikai próza egyik legfontosabb szerzője. (Háztartás című regényét 2020-ban az év legjobb könyvei közé választottuk,ITT írtunk róla.) Most magyarul is megjelent Jack című regénye, amely egy rendhagyó szerelem történetét meséli el az ötvenes évek szegregált Amerikájában. Olvass bele!

Tovább olvasok

Az okos, érzékeny szereplők a végletekig vitt filozofálások során ismerik meg egymást, egy véletlen találkozástól jutnak el lassan, visszafogottan és szégyenlősen az első váratlan csókig, majd tovább. Robinson kiváló dinamikával építi fel a szöveget, a tempó visszafogott, majd váratlanul egy-egy gyors jelenetbe fut. A magányos, elszigetelt hősök egyre közelebb kerülnek egymáshoz, s noha tudják, hogy társadalmi szempontból esélytelenek, gyakorlatilag egész szerelmük távolságtartásra kárhoztatott, mégis egyre közelebb sodródnak egymáshoz. A város, a szülők, a testvérek, az egyház egyetértő ellenkezése ellenére ragaszkodnak egymáshoz, olyan erős hűséggel és szerelemmel, mely minden hátrány és nehézségek ellenére akár kegyelemnek is nevezhető.

Jack többször is fel akarja vállalni az egyetlen utat, melyen haladva megóvhatja Dellát, de mivel ez a szakítás útja, nem tud rajta végigmenni. Nem is érti pontosan, hogy ez a neki jutó szerelem vajon a kegyelem részeként fogható-e fel, áldás, vagy épp ellenkezőleg, büntetés, mely elől nem képes kitérni: „Nem mindig világos számomra, hogyan különböztessem meg a kegyelmet, tudja, a büntetéstől. (…) Ha az ember életét az elviselhetőségig megédesíti, mikor pusztán rágondol valakire, miközben tudja, hogy ha csak meglátnák vele az utcán, az is árthatna a másiknak, akkor az melyik?” Érzelme nem lehet tiszta és szabad, kapcsolatukat folyamatosan rejtegetni kell, és mindeközben meg kell küzdenie a bűntudattal, hogy a szeretett lény életét éppen azzal teszi tönkre, hogy szereti őt.

Jack és Della minden szempontból perifériára kerülnek:

kitagadottak lesznek családjaik és a társadalom számára is, a szöveg végén nem is egészen világos, hogyan folytatódhat „vadházasságuk”, milyen lehetőségeik adódnak majd, valószínű, hogy a lehetetlenre vállakoznak.

Marilynne Robinson regénye nemcsak egy felejthetetlen szerelem története, de olyan társadalomkritika, mely nélkülözi a műfaj klasszikus kellékeit, szinte alig beszél a társadalomról, helyette csupán arról a két emberről, akik szerelmük és elhatározásaik miatt kisodródtak a szélekre. Della és Jack kitaszítottságának azonban nemcsak ez a tiltott szerelem az oka, hanem a személyiségük is: mert vannak, akiket nem a bőrszín, az életforma, a társaság szorít a perifériára, hanem a hajlíthatatlan, megrögzött hit abban, hogy az ember szabadnak született és mindig van választása. 

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Ilyen egy fehér csavargó és egy színes bőrű irodalomtanár szerelme az 50-es évek Amerikájában

Marilynne Robinson a kortárs amerikai próza egyik legfontosabb szerzője. Most magyarul is megjelent Jack című regénye, amely egy rendhagyó szerelem történetét meséli el az ötvenes évek szegregált Amerikájában. Olvass bele!

...
Nagy

10 világirodalmi újdonság, amit idén tavasszal érdemes beszerezni

Tíz izgalmas külföldi könyvet gyűjtöttünk össsze, amelyeknek a tavaszi félévben jelenik meg a magyar fordítása. Többek közt Margaret Atwoodtól, Karl Ove Knausgard-tól és Jo Nesbotől is érkezik új könyv. 

...
Beleolvasó

Kaland és menekülés is lehet a gyászmunka minden idők egyik legjobb regényében

Háztartás az amerikai Marilynne Robinson 1980-ban megjelent első regénye, amelyet a Guardian beválogatott minden idők 100 legjobb regénye közé. Olvass bele!

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Megjelent Greta Thunberg új könyve, mégsem ezzel került a hírekbe

...
Zöld

A Felhőkakukkvárban ősi szövegek élnek tovább az emberi civilizációt mentő generációs űrhajón

...
Zöld

Nincs idő arra várni, hogy a tölgyfa megnőjön, mert az nem most hoz profitot

Hírek
...
Hírek

Ukrajna 19 millió orosz könyvet von ki a könyvtáraiból

...
Hírek

Kemény Zsófi: Muszáj meghalni a píárért? [Petőfi200]

...
Szórakozás

Olivia Colman dermesztő lesz az új Dickens-sorozatban

...
Zöld

30 évesen fejezte be az állatenciklopédiát, amit 9 évesen kezdett rajzolni

...
Beleolvasó

Grecsó Krisztián mit vinne magával, ha egy háborúban menekülne az oroszok elől?

...
Gyerekirodalom

Julie Andrews újabb mesekönyvön dolgozik a lányával

...
Hírek

Rushdie első interjújában kolosszális erejű támadásról beszélt

...
Hírek

Kicserélték a nevetségessé vált Kölcsey-képet az irodalmi munkafüzeten

...
Podcast

Spáh Dávid: Nélkülünk is menne tovább a világ, ez vezet a kiégéshez

...

Spáh Dávid: Nélkülünk is menne tovább a világ, ez vezet a kiégéshez

...

Babits szerint kispolgár, Ady szerint forradalmár – ez mind Petőfi

...

Mihaszna kanok, mitológiai nők, mindent elsöprő érzelmek a Régimódi történetben [A Szabó Magda-titok 2.]

...

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Kritika

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Az Égből hullott három alma szerzője novelláskötetében gyerekkora helyszínére vezet, ahol a háborút követő mindennapok a halál és a holtak emlékével terhesek, mégis tele vannak az élet szépségeivel. Ez a hét könyve.

...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

Olvass!
...
Beleolvasó

Grecsó Krisztián mit vinne magával, ha egy háborúban menekülne az oroszok elől?

Grecsó Krisztián történetei mindig egy apróságból indulnak, ám olyan távlatot keresnek, amelynek segítségével nemcsak a szerző, de az olvasó is megértheti saját sorskérdéseit. Olvass bele a Lányos apába!

...
Beleolvasó

Tolsztoj vakmerő katona volt, tapasztalatait beleírta a Háború és békébe

Lev Tolsztoj klasszikusa Gy. Horváth László új fordításában jelent meg ismét magyarul. Az orosz író élete során hivatásos katonaként is szolgált, ezért is tudott megrendítő hitelességgel írni a háborúról. Olvass bele a Háború és békébe!

...
Beleolvasó

Légrádi Gergely az apák és fiúk közé ékelődő pusztító hallgatást írja meg

Légrádi Gergely új regénye a mindent felemésztő hallgatás története, egy magába forduló, csorbult családfa rajza, melynek ágai meghajlanak a generációs traumák és a kimondatlanul maradt szavak súlya alatt. Olvass bele!