A tiltott szerelem krónikájában megingathatatlan a hit, hogy az ember szabadnak született

A tiltott szerelem krónikájában megingathatatlan a hit, hogy az ember szabadnak született

Egy fekete nő és egy fehér férfi szerelme az ötvenes évek szegregált Amerikájában, ahol még a buszon is külön helyen utaznak fehérek és feketék. A problémát súlyosbítja, hogy a férfi csavargó, a nő pedig középiskolai tanár. Mit lehet tenni akkor, ha elsöprő a szenvedély, de mindenfelől tilalomfák szegélyezik az utat? Ha két felnőtt ember minden elköteleződése és szerelme ellenére sem alkothat egy párt a társadalmi és politikai körülmények miatt? Ha ellentmondásba kerül a közösségi és az egyéni érdek? A hét könyve a Jack (itt beleolvashatsz), mely egy huszadik század közepi Rómeó és Júlia-történet az amerikai Tennessee-ben: egy rendhagyó szerelmespár kálváriájának és minden racionalitást felülíró összetartozásának néhány hónapot felölelő története. 

Kolozsi Orsolya | 2022. március 28. |
Marilynne Robinson
Jack
Ford. Mesterházi Mónika, Magvető, 2022, 396 oldal
-

A szépíró, teológus, esszéíró Marilynne Robinson Gilead-sorozatának egyik kiemelt szereplője Jack Boughton, aki már az Itthon című regénynek is fontos figurája volt, ezúttal első számú főhőssé lép elő, és immár nem mások nézőpontján keresztül láthatjuk, hanem saját perspektívából ismerjük meg őt és különös szerelmének történetét. A férfi a Gilead-trilógiából megismert egyik család, a Boughtonok fekete báránya, aki mindenhol idegen: nemcsak hét testvére közül és a visszafogott lelkészcsaládból lóg ki, hanem családjától távol, a társadalom más szegmenseiben sem találja a helyét. Már gyermekként furcsa, magának való és renitens, gyakran tűnik el, kerüli a templomot, lopni sem átall, ugyanakkor rengeteget olvas, és kedves, figyelmes is a maga módján. Ki tudja, miért, törékeny személyiség, akinek elszigeteltsége rengeteg gyötrelmet okoz. Ezt a különös férfit állítja az események középpontjába a Jack című regény, és megmutatja, hogy ez a gyakorta hibázó, borostás, csaló, hazudozó, a börtönt is megjárt ember (aki magát néhol a Sötétség Hercegének nevezi) milyen erővel képes elköteleződni és szeretni valakit. A főhős ellentmondásos személyiség: egyrészt a társadalom perifériájára szorult, iszákos, munka nélkül tengődő alak, másrészt

törékenységével, elképesztő önreflexivitásával és kérlelhetetlen őszinteségével együtt inkább tiszta, áttetsző és angyali figura.

Ahogyan a többi Robinson-regényben, úgy itt sem a cselekményen van a hangsúly, a finom, lassú, elsősorban a szerelmesek dialógusaiból és Jack belső monológjaiból felépülő próza a lélekben zajló történésekre összpontosít: a fájdalom, a bűntudat, az aggodalom, a szerelem a leggyakrabban felbukkanó érzelmek, míg a gondolatok nagy része a jó és a rossz, a felelősség, a hűség problematikáját járja körül. 

A boldogtalanság nemzedékről nemzedékre öröklődik
A boldogtalanság nemzedékről nemzedékre öröklődik

Augusztus óta végre magyarul is olvasható a Gilead-trilógia szerzőjének első regénye, a Háztartás, mely 1980-as megjelenésekor elnyerte a legjobb első kötetnek járó Hemingway-díjat, a Guardian pedig minden idők száz legjobb regénye közé sorolta. A könyvet olvasva jól látható, hogy a Pulitzer-díjas amerikai író már pályája elején is azt a lassú folyású, lírai hangú, kontemplatív elbeszélésmódot alkalmazta, mely későbbi, jól ismert trilógiájában (Gilead, Itthon, Lila) is meghatározó. A Háztartás a hét könyve. 

Tovább olvasok

Nincs pörgés az eseményekben, végtelenül lassan hömpölyög a szöveg, az első jelenet például egy temetőbeli éjszakai találkozást örökít meg hosszú oldalakon keresztül. Itt a Jack és Della között folyó dialógus áll a középpontban: két gondolkodó, a dolgokat összefüggéseiben értelmező ember egymásra találása zajlik. Olyan intellektuális mélységekkel rendelkeznek mindketten, hogy a közöttük lévő kapocs ebben a groteszknek tűnő helyzetben is egyértelmű. A temetői találkozás kettejük törvényen kívüliségét, szabályokkal szembemenő öntörvényű személyiségét villantja fel már a bevezető oldalakon. Két olyan ember kapaszkodik itt össze, akik nem lánglelkű lázadók, sokkal inkább békés, befelé forduló, kontemplatív személyiségek, akik végül mégiscsak kénytelenek lesznek lázadni, ezzel is megmutatva a világban uralkodó szabályok abszurditását. A fiatal nőt és a férfit nemcsak az azonos háttér, a teológiai és filozófiai kérdések iránti fogékonyság köti össze,

hanem a költészet is, mely nagyon finoman, mégis átitatja az egész regényt.

A kapcsolat eleve könyvek kölcsönadásával és visszajuttatásával kezdődik, de gyakran beszélgetnek a Hamletről vagy idéznek egymásnak sorokat kedvenc költőiktől (Della nem mellesleg irodalomtanár). A társadalmi szempontból nagyon is különböző férfi és nő rengeteg ponton kötődik egymáshoz, ezek a pontok elsősorban a személyiségükben, a lelkükben tanyáznak. Della meg is fogalmazza azt, hogy a másik emberben nem más, kizárólag a lelke lényeges: „De mondjuk egyszer, egy életben az ember ránéz egy idegenre, és meglát egy lelket, egy ragyogó létezőt, aki nincs a helyén a világban. És ha szereted Istent, akkor minden lehetőség előtted áll. Nem fordulhatsz el többé. Láttad a rejtélyt: láttad, miről szól az élet. Mire való. És a léleknek nincsenek földi tulajdonságai, nincs története a világ dolgai közt, nincs bűne, se sérülése, se kudarca. Nem több, mint amennyi egy lángnak lenne. Semmi mást nem lehet róla mondani, csak hogy szent, emberi lélek. És ez csoda, amikor valaki felismeri.”

Ilyen egy fehér csavargó és egy színes bőrű irodalomtanár szerelme az 50-es évek Amerikájában

Marilynne Robinson a kortárs amerikai próza egyik legfontosabb szerzője. (Háztartás című regényét 2020-ban az év legjobb könyvei közé választottuk,ITT írtunk róla.) Most magyarul is megjelent Jack című regénye, amely egy rendhagyó szerelem történetét meséli el az ötvenes évek szegregált Amerikájában. Olvass bele!

Tovább olvasok

Az okos, érzékeny szereplők a végletekig vitt filozofálások során ismerik meg egymást, egy véletlen találkozástól jutnak el lassan, visszafogottan és szégyenlősen az első váratlan csókig, majd tovább. Robinson kiváló dinamikával építi fel a szöveget, a tempó visszafogott, majd váratlanul egy-egy gyors jelenetbe fut. A magányos, elszigetelt hősök egyre közelebb kerülnek egymáshoz, s noha tudják, hogy társadalmi szempontból esélytelenek, gyakorlatilag egész szerelmük távolságtartásra kárhoztatott, mégis egyre közelebb sodródnak egymáshoz. A város, a szülők, a testvérek, az egyház egyetértő ellenkezése ellenére ragaszkodnak egymáshoz, olyan erős hűséggel és szerelemmel, mely minden hátrány és nehézségek ellenére akár kegyelemnek is nevezhető.

Jack többször is fel akarja vállalni az egyetlen utat, melyen haladva megóvhatja Dellát, de mivel ez a szakítás útja, nem tud rajta végigmenni. Nem is érti pontosan, hogy ez a neki jutó szerelem vajon a kegyelem részeként fogható-e fel, áldás, vagy épp ellenkezőleg, büntetés, mely elől nem képes kitérni: „Nem mindig világos számomra, hogyan különböztessem meg a kegyelmet, tudja, a büntetéstől. (…) Ha az ember életét az elviselhetőségig megédesíti, mikor pusztán rágondol valakire, miközben tudja, hogy ha csak meglátnák vele az utcán, az is árthatna a másiknak, akkor az melyik?” Érzelme nem lehet tiszta és szabad, kapcsolatukat folyamatosan rejtegetni kell, és mindeközben meg kell küzdenie a bűntudattal, hogy a szeretett lény életét éppen azzal teszi tönkre, hogy szereti őt.

Jack és Della minden szempontból perifériára kerülnek:

kitagadottak lesznek családjaik és a társadalom számára is, a szöveg végén nem is egészen világos, hogyan folytatódhat „vadházasságuk”, milyen lehetőségeik adódnak majd, valószínű, hogy a lehetetlenre vállakoznak.

Marilynne Robinson regénye nemcsak egy felejthetetlen szerelem története, de olyan társadalomkritika, mely nélkülözi a műfaj klasszikus kellékeit, szinte alig beszél a társadalomról, helyette csupán arról a két emberről, akik szerelmük és elhatározásaik miatt kisodródtak a szélekre. Della és Jack kitaszítottságának azonban nemcsak ez a tiltott szerelem az oka, hanem a személyiségük is: mert vannak, akiket nem a bőrszín, az életforma, a társaság szorít a perifériára, hanem a hajlíthatatlan, megrögzött hit abban, hogy az ember szabadnak született és mindig van választása. 

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Ilyen egy fehér csavargó és egy színes bőrű irodalomtanár szerelme az 50-es évek Amerikájában

Marilynne Robinson a kortárs amerikai próza egyik legfontosabb szerzője. Most magyarul is megjelent Jack című regénye, amely egy rendhagyó szerelem történetét meséli el az ötvenes évek szegregált Amerikájában. Olvass bele!

...
Nagy

10 világirodalmi újdonság, amit idén tavasszal érdemes beszerezni

Tíz izgalmas külföldi könyvet gyűjtöttünk össsze, amelyeknek a tavaszi félévben jelenik meg a magyar fordítása. Többek közt Margaret Atwoodtól, Karl Ove Knausgard-tól és Jo Nesbotől is érkezik új könyv. 

...
Beleolvasó

Kaland és menekülés is lehet a gyászmunka minden idők egyik legjobb regényében

Háztartás az amerikai Marilynne Robinson 1980-ban megjelent első regénye, amelyet a Guardian beválogatott minden idők 100 legjobb regénye közé. Olvass bele!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Zöld

Hányszor kell kórházba kerülni ahhoz, hogy komolyan vegyék egy nő panaszait?

Elinor Cleghorn bátran, olykor brutálisan meséli el a nők gyógyításának történetet az ókortól egészen napjainkig, miközben esettanulmányokon keresztül igencsak szomorú kép rajzolódik ki arról, hogyan hagyták a férfiak évszázadokon keresztül szenvedni a nőket.

Hírek
...
Hírek

Richard Osman új nyomozópárost küld a gyilkosok után

...
Szórakozás

Rákay Philip: Petőfi a maga korában szintén megosztó ember volt

...
Hírek

Navalnij a börtönből: A napom nagy részét könyvvel a kezemben töltöm

...
Szórakozás

A sógun ajtót nyitott egy olyan Japánra, amiről a Nyugatnak nem sok fogalma volt

...
Gyerekirodalom

Első világháborús harctéren rajzolt mesekönyvet kislányának egy magyar katona

...
Alkotótárs

Negyedik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Zöld

Az apák új nemzedéke szívvel-lélekkel vesz részt a gyermeknevelésben

...
Panodyssey

Locker Dávid: A stroboszkópos buli

...
Promóció

Álarcok, meghasonulások és pörgés – az Egy kozmetikus tükre bemutatja a szépségipar mindennapjait

...

Az endometriózis poétikus betegség, mintha erdő nőne a hasunkban

...

Kerber Balázs: A versnél érzem, hogy a szöveg akar valamit és nem én

...

Ha van valami, ami az időtlent próbálja ostromolni, az a költészet

...

Áfra János: Egy megható vers csak terápia, a szépirodalom ott indul, ahol a nyelv uralkodni kezd

...

Bognár Péter: Ebben a könyvben az igazság elkerülésére szolgál a beszéd

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

Rácz Zsuzsa visszatért, hogy szórakoztatóan beszámoljon arról a rohadt nehéz útról, amin egy nőnek végig kell mennie: a Kovácsné kivan című regényben elmeséli az anyává válásának történetét. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Navalnij halála az elnökválasztás előtt szembesít az orosz valósággal

9+1 kötet gyűjtöttünk össze az elmúlt évek megjelenései közül, amelyek segítségével jobban megértheted a putyini Oroszországot. Az alábbi listában találsz az orosz jelenről készült podcasteket is, több könyvbe pedig beleolvashatsz.

...
Nagy

Navalnij az utolsó lélegzetéig Putyin legelszántabb kritikusa maradt

A világ első számú orosz ellenzéki politikusa volt, aki az ellene indított különféle támadások dacára, még a börtönben sem adta fel az azért folytatott harcot, hogy Oroszországban újra szabad lehessen a sajtó és a közélet. Portré.

...
Nagy

Oravecz Imre: Az öregségnek nincs helye a modern társadalomban

Az emlékezés, a naplóírás, az öregedés, Márai, Steinbeck és az alkotáshoz szükséges magány is szóba kerültek Oravecz Imre most megjelent Alkonynapló című kötetének bemutatóján. Beszámoló.

...
Nagy

„Az igazi zene a tánc” – ezeket a versköteteket várjuk 2024 első felében

A világirodalmi megjelenéseket, a gyerek- és ifjúsági köteteket, illetve a hazai prózatermést szemléző összeállításaink után ezúttal a 2024 első felében várható legfontosabb verseskönyveket mutatjuk meg.

...
Nagy

Lehet valaki jó író attól, hogy nyilas? – Nyirő József élete, utóélete és műveinek megítélése

A székely nép krónikása, kiugrott pap, Szálasi propagandistája, a két világháború közötti időszak fontos prózaírója, emigrációban elhunyt „temetetlen halott”. Ki volt, és főként milyen író volt Nyirő József?

Olvass!
...
Beleolvasó

Hodorkovszkij: Navalnijnak az volt a bűne, hogy rámutatott a putyini korrupcióra

Hodorkovszkij páratlan éleslátással leplezi le a putyini maffia-klán vágyait és erkölcstelenségeit, és bemutatja a nyugati közönség számára, hogy miért muszáj szembeszállni a Kremllel. Olvass bele!

...
Promóció

Álarcok, meghasonulások és pörgés – az Egy kozmetikus tükre bemutatja a szépségipar mindennapjait

Gyakran vágyunk arra, hogy a kulisszák mögé nézhessünk, hogy titkokat tudhassunk meg és mindezt észrevétlenül. Erre kínál lehetőséget Kiss Henrietta első könyve, az Egy kozmetikus tükre, mely a szépségipar személyességén keresztül mutatja be a hölgyeket. Olvass bele! (x)

...
Beleolvasó

A parancsokat kételyek nélkül végrehajtó tömeggyilkos fejlődéstörténete

Az Auschwitz parancsnoka voltam egyedülálló betekintést enged az áldozatos hazafi, a szerető családapa, a pedáns tisztviselő és hatékony mészáros élettörténetébe. Olvass bele a világtörténelem tán legnagyobb gyilkosa, Rudolf Höss visszaemlékezéseibe.