A boldogtalanság nemzedékről nemzedékre öröklődik

A boldogtalanság nemzedékről nemzedékre öröklődik

Augusztus óta végre magyarul is olvasható a Gilead-trilógia szerzőjének első regénye, a Háztartás, mely 1980-as megjelenésekor elnyerte a legjobb első kötetnek járó Hemingway-díjat, a Guardian pedig minden idők száz legjobb regénye közé sorolta. A könyvet olvasva jól látható, hogy a Pulitzer-díjas amerikai író már pályája elején is azt a lassú folyású, lírai hangú, kontemplatív elbeszélésmódot alkalmazta, mely későbbi, jól ismert trilógiájában (Gilead, Itthon, Lila) is meghatározó. A Háztartás a hét könyve. 

Kolozsi Orsolya | 2020. szeptember 05. |

Az emberi kapcsolatok fókuszba állítása, a törékeny, mégis elegáns prózanyelv, a bibliai motívumok finom beépítése is fontos alapelemek ebben a szövegben, mint ahogy az egész életműben. A manapság rendkívül divatos transzgenerációs pszichológiáról 1980-ban talán még alig hallott valaki, de Marilynne Robinson már első regényében (is) megmutatta, mekkora hatással van életünkre a család és annak múltba vesző, kibeszéletlen, a felszín alá rejtett és ott fortyogó sok traumája. A Háztartás lapjain egy nehéz sorsú család nőalakjai elevenednek meg, a háttérben egy baljós, sötét vizű tóval Idaho állam hatalmas hegyei között: „Mindennek alapja a régi tó, amely halott, névtelen és teljesen fekete.”

Marilynne Robinson
Háztartás
Ford.: Szabadkai Bernadett, Magvető, 2020, 243 oldal

A táj, a természeti környezet óriási szerepet kap a szövegben, a lenyűgöző borító is erre épít; a központi funkciót betöltő tó és a felette hosszan átfutó vonatsínek, a háttérben felsejlő hegyek előrevetítik a könyv hangulatát.

A hideg, az állandó nedvesség, a hatalmas erdők, a veszélyes tavak, a mély szakadékok mind a regény fontos motívumai, atmoszférájának meghatározó alapjai és cselekményének alakítói is. A képzeletbeli Fingerbone városka élete szorosan összefonódik a természettel, az ember nemcsak része és sokszor kiszolgáltatottja az őt körülvevő tájnak, de idővel maga is hasonlatossá válik hozzá. A naplementék, a reggeli fények, az esők, a szelek képesek felismertetni vele dolgokat, a természet már-már misztikus módon meg tudja szólítani embert: „Érezte, ahogy a haját a tarkóján megborzolja valami gyors, nedves szél, látta, ahogy a fák megtelnek széllel, és hallotta, ahogy a törzsük csikorog, mintha árbócok lennének. A kezével leásott egy burgonyabokor alá, és óvatosan kitapogatta az újburgonyákat a gyökerek száraz hálójában, simák voltak, mint a tojások. A kötényébe rakta őket, visszament a házba, és közben azt gondolta, mit láttam, mit láttam. A földet és az eget és a kertet, de nem olyannak, mint máskor. És látta a lányai arcát, de nem olyannak, mint máskor, és nem olyannak, mint más emberekét, és csendes volt, távoli és éber, hogy el ne ijessze az idegenséget.”

Kaland és menekülés is lehet a gyászmunka minden idők egyik legjobb regényében - Könyves magazin

Ford.: Szabadkai Bernadett, Magvető, 2020, 246 oldal, A nagyanyámnak volt egy gyűjteménye a komód alsó fiókjában, régi emlékek, egy köteg spárga, karácsonyi gyertyák, fél pár zoknik. Lucille-lal sokat kotorásztunk ebben a fiókban. A tartalma annyira véletlenszerű volt, de olyan gondosan volt elrendezve, hogy nagy jelentőséget tulajdonítottunk neki.

Az észak-amerikai, fenséges, bölcsességet sugárzó tájban áll az a ház, mely a Háztartás cselekményének elsődleges tere; egy szerencsétlen sorsú, szomorúságtól és magánytól sújtott család lakhelye.

A kis ház egy völgyben, egy gyümölcsös közepén áll, lehetne akár paradicsomi kert is, mégsem az. Még az a nagyapa építette, aki megszállottan rajongott a hegyekért, az őt körülvevő vad tájért, mely később halálát is okozta (egy baleset során vonata a város melletti hatalmas, mély tóba siklik, minden utas meghal). A férfi nélkül maradt házban a megözvegyült feleség egyedül neveli fel három lányát, akik közül az egyik szintén a tóban leli majd halálát (szándékosan hajt a tóba egy magasan fekvő szikláról). Az öngyilkosságot elkövető nő árván maradt kislányait egy ideig a nagymama neveli, majd halála után nagynénjük, Sylvie igyekszik gondjukat viselni. Ő próbálja vezetni a háztartást, vacsorát készít, hajat fon, ruhákat vásárol és próbál biztos pont lenni a két lány (Ruth és Lucille) életében, bár ez nem igazán sikerül neki. 

A házat építő, a családot erre az elátkozott helyre költöztető nagyapa kivételével kizárólag nők jelennek meg a szövegben, közülük is kiemelkedik a két magára hagyott kislány, valamint a különös nagynéni.

A regény egyes szám első személyben megszólaló elbeszélője az egyik gyermek (Ruth), az ő szemszögéből, az ő emlékeiből épül fel a történet, melynek nem a cselekményesség, hanem valamiféle költői misztikum a meghatározója. A kiskamasz lányokat évekkel korábban eltűnt nagynénjük neveli, aki csavargó életmódját feladva a házba költözik, igyekszik egyben tartani a szomorú, csonka családot. A nagynéni azonban nem hétköznapi teremtmény, szinte mindig kabátban jár, limlomokat halmoz fel, sötétben vacsorázik, gyakran eltűnik, padokon alszik: nem az a személy, aki a lányok nevelésére alkalmas lenne, még akkor sem, ha láthatatlan szálak nagyon erősen fűzik őket össze. Az idősebbik lány, Lucille a felnőtté válás határán kilép a különös kis kompániából, azokhoz akar tartozni, akik normálisak, átlagosak, a társadalom szokásos elemei. Az elbeszélő azonban másként dönt: ő megosztja csöndjeit, hallgatásait és furcsaságait nagynénjével, akire nagyon hasonlít, és akit épp ezért képes megérteni. Ők ketten együtt maradnak, és egy valóságos, de egyben nagyon is szimbolikus hídon átkelve kilépnek a hétköznapiság, a megállapodottság, a háztartások és a normális élet szűk lehetőségei közül. A kislány és nagynénje nem képesek megfelelni az elvárásoknak, magányos, árva, különc figurák. Nem az irodalmi szövegek klasszikusan extravagáns lázadói, hiszen nem akarják megbontani a fennálló rendet, nem tüntetnek másságukkal, pusztán csak nem értik, nem tudják elfoglalni a világban a számukra kijelölt helyet. Helyette hatalmas kabátokba burkolóznak, sós keksszel a zsebükben vonatokon, csónakokban, városról városra utazva élik visszahúzódó, aszketikus életüket.

A könyv története nem bonyolult, lényege röviden összefoglalható, ha le kellene egyszerűsíteni, akkor talán a különbözőség, a hétköznapok, a norma elfogadására való képtelenség, vagy a transzgenerációs traumák regényének lehetne nevezni, de ennél sokkal több van benne. 

A három nő kapcsolatának, személyiségének pasztell árnyalatú felrajzolása, a közöttük lévő viszony, kapcsolatuk törékenységének bemutatása az igazi erőssége a könyvnek,

mely úgy ábrázolja központi hőseit, hogy a hagyományos, analitikus és részletező lélekábrázolás helyett inkább egyfajta írói impresszionizmus jellemzi. A fény, a sötétség a hűvös, a meleg, az anyagok, az illatok teremtik meg azt az atmoszférát, mely másképp, de legalább olyan mélységekben képes megmutatni egy szereplőt, mint a pszichologizáló lélekábrázolás. A tudásnál fontosabb itt a sejtetés, de úgy, hogy a könyv nem billen a misztikum felé, hanem a hétköznapokban is érzékelhető, de nehezen megragadható láthatatlan szálakat igyekszik egy pillanatra láttatni.

A különc, csavargó nagynéni és a lányok történetét figyelve a családi öröklődésekbe is bepillantást nyerünk, láthatóvá válik, hogyan gyűrűznek generációról generációra a kényszerek, hibás döntések, elbeszélhetetlenné váló tragédiák, melyek képesek a családokat nemzedékeken át sújtani. A lányok családján is ott ül a boldogtalanság, a tabuvá váló régi történetek úgy kísértenek, mint a tóba fulladt, temetetlen halottak.

A felszínre soha fel nem hozott, el nem gyászolt veszteségek hatása, ki nem radírozható sorsalakító vonatkozásai válnak láthatóvá a lapokon.

A regénybeli család tagjai kivétel nélkül szomorú, zárkózott, maguknak való emberek, kevés a párbeszéd, a kommunikáció nem verbális csatornákon zajlik. Mint a folyamatos pára, eső és nedves szél, mindent átjár a szomorúság. Ennek a női szomorúságnak bibliai metaforájaként jelenik meg több helyen Noé „névtelen” felesége, aki a szövetségkötés és megmenekülés közben sem tud másra gondolni, csak a mindent elpusztító vízre, a víz alatt hömpölygő régi világra, az elveszített életekre: „Mint Noé felesége az eső tizedik vagy tizenötödik éjjelén, ott állt az ablakban, és rájött, a világ tényleg elveszett. És azok odakinn meg sem ismernék őt, olyan szomorúan megváltozott.” Noé „sikertörténete”, a megújított szövetség és a szivárvány mellett árnyékként ott a felesége, aki nem felejtkezik el a pusztulásról, a vízbe fúlt halottak ezreiről sem.

A Háztartás fő szimbóluma, a mindent magába temető „keserű, Hold-vontatta” tó, mely mellett egy gyászra, magányra és hallgatásra berendezkedett család megmaradt tagjai élnek.

Van köztük, aki beilleszkedni vágyik; és van, aki útra kel, cipeli magával a határtalan bánatot, a családi terhet, miközben folyamatosan azt kérdezi: „Mikor lettem annyira más, mint a többi ember?” Marilynne Robinson első regénye magával ragadó utazás egy egyszerre valóságosnak és képzeletbelinek tűnő világban, ahol a szemlélődésé, a csendé, a másik és az önmagunk megértésére tett kísérleteké a főszerep.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Obama egyik kedvenc írója a megbocsátásról írt lenyűgöző regényt

...
Beleolvasó

Magyarul is megjelenik Obama egyik kedvenc regénye

...
Beleolvasó

Kaland és menekülés is lehet a gyászmunka minden idők egyik legjobb regényében

Háztartás az amerikai Marilynne Robinson 1980-ban megjelent első regénye, amelyet a Guardian beválogatott minden idők 100 legjobb regénye közé. Olvass bele!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

Hírek
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

...
Szórakozás

5 dolog, amiről jó, ha tudsz, mielőtt nézni kezded A háromtest-problémát

...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

Olvass!
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

Titkok, erőszak és szektákhoz hasonló légkör: Karin Smirnoff könyvében egy gyászoló testvérpár küzd a szeretetért és az elfogadásért. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Orczy Mimi ezúttal Párizsban nyomoz egy eltűnt műkincs után – Olvass bele!

Folytatódik Ruff Orsolya kalandregénye, melyben a tűzrőlpattant báró Orczy Miminek egy francia bűntényt és eltűnést kell felderítenie.

...
Gyerekirodalom

Elhunyt a Babar könyvek szerzője

Laurent de Brunhoff festő és mesemondó, aki Babarról, az elefántkirályról szóló képeskönyvsorozattal lett híres, 98 éves volt.

...
Gyerekirodalom

10 nyuszis mesekönyv húsvétra és azon túl

Az édes tapsifülesek kiskorú rajongóinak és szüleiknek élő nyuszi helyett inkább gyönyörű gyerekkönyveket ajánlunk.