A boldogtalanság nemzedékről nemzedékre öröklődik

A boldogtalanság nemzedékről nemzedékre öröklődik

Augusztus óta végre magyarul is olvasható a Gilead-trilógia szerzőjének első regénye, a Háztartás, mely 1980-as megjelenésekor elnyerte a legjobb első kötetnek járó Hemingway-díjat, a Guardian pedig minden idők száz legjobb regénye közé sorolta. A könyvet olvasva jól látható, hogy a Pulitzer-díjas amerikai író már pályája elején is azt a lassú folyású, lírai hangú, kontemplatív elbeszélésmódot alkalmazta, mely későbbi, jól ismert trilógiájában (Gilead, Itthon, Lila) is meghatározó. A Háztartás a hét könyve. 

Kolozsi Orsolya | 2020. szeptember 05. |

Az emberi kapcsolatok fókuszba állítása, a törékeny, mégis elegáns prózanyelv, a bibliai motívumok finom beépítése is fontos alapelemek ebben a szövegben, mint ahogy az egész életműben. A manapság rendkívül divatos transzgenerációs pszichológiáról 1980-ban talán még alig hallott valaki, de Marilynne Robinson már első regényében (is) megmutatta, mekkora hatással van életünkre a család és annak múltba vesző, kibeszéletlen, a felszín alá rejtett és ott fortyogó sok traumája. A Háztartás lapjain egy nehéz sorsú család nőalakjai elevenednek meg, a háttérben egy baljós, sötét vizű tóval Idaho állam hatalmas hegyei között: „Mindennek alapja a régi tó, amely halott, névtelen és teljesen fekete.”

Marilynne Robinson
Háztartás
Ford.: Szabadkai Bernadett, Magvető, 2020, 243 oldal

A táj, a természeti környezet óriási szerepet kap a szövegben, a lenyűgöző borító is erre épít; a központi funkciót betöltő tó és a felette hosszan átfutó vonatsínek, a háttérben felsejlő hegyek előrevetítik a könyv hangulatát.

A hideg, az állandó nedvesség, a hatalmas erdők, a veszélyes tavak, a mély szakadékok mind a regény fontos motívumai, atmoszférájának meghatározó alapjai és cselekményének alakítói is. A képzeletbeli Fingerbone városka élete szorosan összefonódik a természettel, az ember nemcsak része és sokszor kiszolgáltatottja az őt körülvevő tájnak, de idővel maga is hasonlatossá válik hozzá. A naplementék, a reggeli fények, az esők, a szelek képesek felismertetni vele dolgokat, a természet már-már misztikus módon meg tudja szólítani embert: „Érezte, ahogy a haját a tarkóján megborzolja valami gyors, nedves szél, látta, ahogy a fák megtelnek széllel, és hallotta, ahogy a törzsük csikorog, mintha árbócok lennének. A kezével leásott egy burgonyabokor alá, és óvatosan kitapogatta az újburgonyákat a gyökerek száraz hálójában, simák voltak, mint a tojások. A kötényébe rakta őket, visszament a házba, és közben azt gondolta, mit láttam, mit láttam. A földet és az eget és a kertet, de nem olyannak, mint máskor. És látta a lányai arcát, de nem olyannak, mint máskor, és nem olyannak, mint más emberekét, és csendes volt, távoli és éber, hogy el ne ijessze az idegenséget.”

Kaland és menekülés is lehet a gyászmunka minden idők egyik legjobb regényében - Könyves magazin

Ford.: Szabadkai Bernadett, Magvető, 2020, 246 oldal, A nagyanyámnak volt egy gyűjteménye a komód alsó fiókjában, régi emlékek, egy köteg spárga, karácsonyi gyertyák, fél pár zoknik. Lucille-lal sokat kotorásztunk ebben a fiókban. A tartalma annyira véletlenszerű volt, de olyan gondosan volt elrendezve, hogy nagy jelentőséget tulajdonítottunk neki.

Az észak-amerikai, fenséges, bölcsességet sugárzó tájban áll az a ház, mely a Háztartás cselekményének elsődleges tere; egy szerencsétlen sorsú, szomorúságtól és magánytól sújtott család lakhelye.

A kis ház egy völgyben, egy gyümölcsös közepén áll, lehetne akár paradicsomi kert is, mégsem az. Még az a nagyapa építette, aki megszállottan rajongott a hegyekért, az őt körülvevő vad tájért, mely később halálát is okozta (egy baleset során vonata a város melletti hatalmas, mély tóba siklik, minden utas meghal). A férfi nélkül maradt házban a megözvegyült feleség egyedül neveli fel három lányát, akik közül az egyik szintén a tóban leli majd halálát (szándékosan hajt a tóba egy magasan fekvő szikláról). Az öngyilkosságot elkövető nő árván maradt kislányait egy ideig a nagymama neveli, majd halála után nagynénjük, Sylvie igyekszik gondjukat viselni. Ő próbálja vezetni a háztartást, vacsorát készít, hajat fon, ruhákat vásárol és próbál biztos pont lenni a két lány (Ruth és Lucille) életében, bár ez nem igazán sikerül neki. 

A házat építő, a családot erre az elátkozott helyre költöztető nagyapa kivételével kizárólag nők jelennek meg a szövegben, közülük is kiemelkedik a két magára hagyott kislány, valamint a különös nagynéni.

A regény egyes szám első személyben megszólaló elbeszélője az egyik gyermek (Ruth), az ő szemszögéből, az ő emlékeiből épül fel a történet, melynek nem a cselekményesség, hanem valamiféle költői misztikum a meghatározója. A kiskamasz lányokat évekkel korábban eltűnt nagynénjük neveli, aki csavargó életmódját feladva a házba költözik, igyekszik egyben tartani a szomorú, csonka családot. A nagynéni azonban nem hétköznapi teremtmény, szinte mindig kabátban jár, limlomokat halmoz fel, sötétben vacsorázik, gyakran eltűnik, padokon alszik: nem az a személy, aki a lányok nevelésére alkalmas lenne, még akkor sem, ha láthatatlan szálak nagyon erősen fűzik őket össze. Az idősebbik lány, Lucille a felnőtté válás határán kilép a különös kis kompániából, azokhoz akar tartozni, akik normálisak, átlagosak, a társadalom szokásos elemei. Az elbeszélő azonban másként dönt: ő megosztja csöndjeit, hallgatásait és furcsaságait nagynénjével, akire nagyon hasonlít, és akit épp ezért képes megérteni. Ők ketten együtt maradnak, és egy valóságos, de egyben nagyon is szimbolikus hídon átkelve kilépnek a hétköznapiság, a megállapodottság, a háztartások és a normális élet szűk lehetőségei közül. A kislány és nagynénje nem képesek megfelelni az elvárásoknak, magányos, árva, különc figurák. Nem az irodalmi szövegek klasszikusan extravagáns lázadói, hiszen nem akarják megbontani a fennálló rendet, nem tüntetnek másságukkal, pusztán csak nem értik, nem tudják elfoglalni a világban a számukra kijelölt helyet. Helyette hatalmas kabátokba burkolóznak, sós keksszel a zsebükben vonatokon, csónakokban, városról városra utazva élik visszahúzódó, aszketikus életüket.

A könyv története nem bonyolult, lényege röviden összefoglalható, ha le kellene egyszerűsíteni, akkor talán a különbözőség, a hétköznapok, a norma elfogadására való képtelenség, vagy a transzgenerációs traumák regényének lehetne nevezni, de ennél sokkal több van benne. 

A három nő kapcsolatának, személyiségének pasztell árnyalatú felrajzolása, a közöttük lévő viszony, kapcsolatuk törékenységének bemutatása az igazi erőssége a könyvnek,

mely úgy ábrázolja központi hőseit, hogy a hagyományos, analitikus és részletező lélekábrázolás helyett inkább egyfajta írói impresszionizmus jellemzi. A fény, a sötétség a hűvös, a meleg, az anyagok, az illatok teremtik meg azt az atmoszférát, mely másképp, de legalább olyan mélységekben képes megmutatni egy szereplőt, mint a pszichologizáló lélekábrázolás. A tudásnál fontosabb itt a sejtetés, de úgy, hogy a könyv nem billen a misztikum felé, hanem a hétköznapokban is érzékelhető, de nehezen megragadható láthatatlan szálakat igyekszik egy pillanatra láttatni.

A különc, csavargó nagynéni és a lányok történetét figyelve a családi öröklődésekbe is bepillantást nyerünk, láthatóvá válik, hogyan gyűrűznek generációról generációra a kényszerek, hibás döntések, elbeszélhetetlenné váló tragédiák, melyek képesek a családokat nemzedékeken át sújtani. A lányok családján is ott ül a boldogtalanság, a tabuvá váló régi történetek úgy kísértenek, mint a tóba fulladt, temetetlen halottak.

A felszínre soha fel nem hozott, el nem gyászolt veszteségek hatása, ki nem radírozható sorsalakító vonatkozásai válnak láthatóvá a lapokon.

A regénybeli család tagjai kivétel nélkül szomorú, zárkózott, maguknak való emberek, kevés a párbeszéd, a kommunikáció nem verbális csatornákon zajlik. Mint a folyamatos pára, eső és nedves szél, mindent átjár a szomorúság. Ennek a női szomorúságnak bibliai metaforájaként jelenik meg több helyen Noé „névtelen” felesége, aki a szövetségkötés és megmenekülés közben sem tud másra gondolni, csak a mindent elpusztító vízre, a víz alatt hömpölygő régi világra, az elveszített életekre: „Mint Noé felesége az eső tizedik vagy tizenötödik éjjelén, ott állt az ablakban, és rájött, a világ tényleg elveszett. És azok odakinn meg sem ismernék őt, olyan szomorúan megváltozott.” Noé „sikertörténete”, a megújított szövetség és a szivárvány mellett árnyékként ott a felesége, aki nem felejtkezik el a pusztulásról, a vízbe fúlt halottak ezreiről sem.

A Háztartás fő szimbóluma, a mindent magába temető „keserű, Hold-vontatta” tó, mely mellett egy gyászra, magányra és hallgatásra berendezkedett család megmaradt tagjai élnek.

Van köztük, aki beilleszkedni vágyik; és van, aki útra kel, cipeli magával a határtalan bánatot, a családi terhet, miközben folyamatosan azt kérdezi: „Mikor lettem annyira más, mint a többi ember?” Marilynne Robinson első regénye magával ragadó utazás egy egyszerre valóságosnak és képzeletbelinek tűnő világban, ahol a szemlélődésé, a csendé, a másik és az önmagunk megértésére tett kísérleteké a főszerep.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Obama egyik kedvenc írója a megbocsátásról írt lenyűgöző regényt

...
Beleolvasó

Magyarul is megjelenik Obama egyik kedvenc regénye

...
Beleolvasó

Kaland és menekülés is lehet a gyászmunka minden idők egyik legjobb regényében

Háztartás az amerikai Marilynne Robinson 1980-ban megjelent első regénye, amelyet a Guardian beválogatott minden idők 100 legjobb regénye közé. Olvass bele!

Az évtized könyve
...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 4.

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 3.

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 1.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A Jókai-rajongók, a kutyaszar és az elnémítás kultúrája

Tóth Krisztinát meglincselik az internetezők, mert Az arany embert kivenné a kötelező olvasmányok listájáról. Olvasás, kánon, cancel culture.

...
Kritika

Kinget idézi, de nem kíván dickensi magasságokba törni J.D. Barker thrillere

Szíve helyén sötétség három az egyben: egy meglepően jól sikerült coming-of-age sztori és egy tipikus barkeri krimi, melyeket megfűszerez a Stephen King-es természetfeletti. 

...
Nagy

Egy sváb-magyar család hajtűkanyarokkal teli 20. századi története

Illés Klára könyvében személyes naplóbejegyzésekből, levelekből, hivatalos dokumentumokból rajzolódik ki egy dunántúli sváb-magyar parasztcsalád huszadik század története.

...
Nagy

A világ leghíresebb Drag Queenje milliókat vesz rá, hogy szeressék magukat

A többszörös Emmy-díjas RuPaul megírta GuRu című színes-szagos önfejlesztő könyvét, aminek segítségével képesek lehetünk legyártani önmagunk legjobb verzióját.

...
Hírek

Esterházy Péter semmit nem dobott ki, ezért minden, azaz minden megvan

Esterházy Péter hagyatékáról, levelezésekről, spirálfüzetekről, húszezer darabos könyvtárról mesélt a fia, Esterházy Marcell képzőművész.

...
Nagy

A pszichológus irodalomterápiája: Lora Gottlieb - Akarsz beszélni róla?

A kicsit közhelyes cím alapján első körben felmerült bennem, hogy mi lesz a könyv célja: komolyan gondolja, és így felsorakoztatja majd az összes hasonlót, ami a pszichológusokat övezi, vagy épp iróniával kérdezi, és felsorakoztatja őket, hogy aztán majd a helyükre tegye? Szerencsére hamar kiderül, hogy az utóbbi, de még az sem teljes mértékben. Nagyon valós, és nagyon emberi képet mutat a pszichológusokról, az ilyenekre pedig még ma, 2021-ben is szükségünk van. Pszichológusoknak is, laikusoknak is.

Hírek
...
Podcast

Olvasóként most tök jó gyereknek lenni [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

...
Hírek

Áprilisban indul A Szolgálólány meséjének negyedik évada

...
Hírek

Jókai nagyon jó regényíró, de a kamaszokat nem viszi közelebb az olvasóvá váláshoz

...
Hírek

Megvan az Ahol a folyami rákok énekelnek főszereplője!

...
Hírek

Több mint ezer könyvet gyűjtött össze Szabados Ágnes

...
Nagy

Olvassunk Tóth Krisztinát!

...
Hírek

Jókai Mór nem lehet vita tárgya Maruzsa szerint, de miért nem?

...
Hírek

Quimby, Szécsi Noémi-adaptáció, japán és építészeti filmnapok - PROGRAMAJÁNLÓ

...
Hírek

Film készülhet Szabó Magda Für Elise című regényéből

Olvass!
...
Beleolvasó

Rinocéroszok alakítják Európa és a nyugati civilizáció históriáját

Schein Gábor új verses regénye azzal a káprázatos ötlettel játszik el, hogy miképpen írható meg Európa és a nyugati civilizáció históriája, ha annak mitikus és valóságos történeteiben a rinocérosz mint hús-vér figura szerepel.

...
Beleolvasó

Verses-novellás szakácskönyv készült Bodor Ádám 85. születésnapjára

Bodor Ádám 85. születésnapjára harmincöt szerző írt egy-egy, az írásművészete előtt tisztelgő receptes mesét, amelyek akár Eronim Mox elveszettnek hitt szakácskönyvéből is származhatnának.Olvass bele!

...
Beleolvasó

Visszaadható-e egy gyerek?

Egy kiskamasz egyik napról a másikra elveszít mindent - az otthonát, a legjobb barátnőit, a szülei feltétel nélküli szeretetét. Pontosabban azokét, akiket egészen addig a szüleinek hitt. Olvass bele A visszaadott lány történetébe!

...
Beleolvasó

A szörnyek mindig rólunk, emberekről mesélnek

Míg a középkorban a szörnyek a veszélyes ismeretlent jelölték a színes térképeken, ma már egész tudományág alapul a szörnyek feltérképezésén. Ebből ad ízelőt egy új tanulmánykötet, amely népszerű filmeket és regényeket elemez a szörnyek után kutatva. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Sissi bizalmasának naplófeljegyzéseiből sok minden kiderül a királynéról

Festetics Mária grófnő Sisinek hosszú ideig udvarhölgye és bizalmas volt. A grófnő udvari szolgálata alatt naplót vezetett, amely most megjelent. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Krasznahorkai hőse kétségbeesetten várja Angela Merkelt az állomáson

Krasznahorkai László elbeszélésként kategorizálja új művét, amelyben egy keletnémet férfi a kancellárral találkozna, miközben egyre több megmagyarázatlan esemény történik a szürke mindennapokban. Mutatunk egy részletet!

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Szívünk rajta - Vicces, játékos, elgondolkodtató könyvek Északról

Februárban a Szívem egy bezárt bódé című norvég YA-könyv lett a hónap kiemelt könyve, amely keresetlen őszinteséggel, mégis érzékenyen navigál a kamaszlélek bugyraiban. Az észak-európai szerzők sokszor merészebben nyúlnak kényesebb témákhoz is, könyveikben ugyanakkor rengeteg a humoros elem, a játékosság. A Szívünk rajta matricásai között is számos ilyen akad, ezek közül választottunk ki most hármat.

...
Gyerekirodalom

Generációk nőttek fel Csukás István meséin

Egy éve nincs közöttünk Csukás István költő-meseíró, akinek olyan figurákat köszönhetünk, mint a Süsü, Festéktüsszentő Hapci Benő vagy Oriza-Triznyák.

...
Gyerekirodalom

100 éve született a Kisvakond megálmodója, Zdeněk Miler

100 éve született Zdeněk Miler és idén 65 éves a Kisvakond, mi pedig összeszedtük, nekünk melyek voltak a legemlékezetesebb Kisvakond-pillanataink.