A boldogtalanság nemzedékről nemzedékre öröklődik

A boldogtalanság nemzedékről nemzedékre öröklődik

Augusztus óta végre magyarul is olvasható a Gilead-trilógia szerzőjének első regénye, a Háztartás, mely 1980-as megjelenésekor elnyerte a legjobb első kötetnek járó Hemingway-díjat, a Guardian pedig minden idők száz legjobb regénye közé sorolta. A könyvet olvasva jól látható, hogy a Pulitzer-díjas amerikai író már pályája elején is azt a lassú folyású, lírai hangú, kontemplatív elbeszélésmódot alkalmazta, mely későbbi, jól ismert trilógiájában (Gilead, Itthon, Lila) is meghatározó. A Háztartás a hét könyve. 

Kolozsi Orsolya | 2020. szeptember 05. |

Az emberi kapcsolatok fókuszba állítása, a törékeny, mégis elegáns prózanyelv, a bibliai motívumok finom beépítése is fontos alapelemek ebben a szövegben, mint ahogy az egész életműben. A manapság rendkívül divatos transzgenerációs pszichológiáról 1980-ban talán még alig hallott valaki, de Marilynne Robinson már első regényében (is) megmutatta, mekkora hatással van életünkre a család és annak múltba vesző, kibeszéletlen, a felszín alá rejtett és ott fortyogó sok traumája. A Háztartás lapjain egy nehéz sorsú család nőalakjai elevenednek meg, a háttérben egy baljós, sötét vizű tóval Idaho állam hatalmas hegyei között: „Mindennek alapja a régi tó, amely halott, névtelen és teljesen fekete.”

Marilynne Robinson
Háztartás
Ford.: Szabadkai Bernadett, Magvető, 2020, 243 oldal

A táj, a természeti környezet óriási szerepet kap a szövegben, a lenyűgöző borító is erre épít; a központi funkciót betöltő tó és a felette hosszan átfutó vonatsínek, a háttérben felsejlő hegyek előrevetítik a könyv hangulatát.

A hideg, az állandó nedvesség, a hatalmas erdők, a veszélyes tavak, a mély szakadékok mind a regény fontos motívumai, atmoszférájának meghatározó alapjai és cselekményének alakítói is. A képzeletbeli Fingerbone városka élete szorosan összefonódik a természettel, az ember nemcsak része és sokszor kiszolgáltatottja az őt körülvevő tájnak, de idővel maga is hasonlatossá válik hozzá. A naplementék, a reggeli fények, az esők, a szelek képesek felismertetni vele dolgokat, a természet már-már misztikus módon meg tudja szólítani embert: „Érezte, ahogy a haját a tarkóján megborzolja valami gyors, nedves szél, látta, ahogy a fák megtelnek széllel, és hallotta, ahogy a törzsük csikorog, mintha árbócok lennének. A kezével leásott egy burgonyabokor alá, és óvatosan kitapogatta az újburgonyákat a gyökerek száraz hálójában, simák voltak, mint a tojások. A kötényébe rakta őket, visszament a házba, és közben azt gondolta, mit láttam, mit láttam. A földet és az eget és a kertet, de nem olyannak, mint máskor. És látta a lányai arcát, de nem olyannak, mint máskor, és nem olyannak, mint más emberekét, és csendes volt, távoli és éber, hogy el ne ijessze az idegenséget.”

Kaland és menekülés is lehet a gyászmunka minden idők egyik legjobb regényében - Könyves magazin

Ford.: Szabadkai Bernadett, Magvető, 2020, 246 oldal, A nagyanyámnak volt egy gyűjteménye a komód alsó fiókjában, régi emlékek, egy köteg spárga, karácsonyi gyertyák, fél pár zoknik. Lucille-lal sokat kotorásztunk ebben a fiókban. A tartalma annyira véletlenszerű volt, de olyan gondosan volt elrendezve, hogy nagy jelentőséget tulajdonítottunk neki.

Az észak-amerikai, fenséges, bölcsességet sugárzó tájban áll az a ház, mely a Háztartás cselekményének elsődleges tere; egy szerencsétlen sorsú, szomorúságtól és magánytól sújtott család lakhelye.

A kis ház egy völgyben, egy gyümölcsös közepén áll, lehetne akár paradicsomi kert is, mégsem az. Még az a nagyapa építette, aki megszállottan rajongott a hegyekért, az őt körülvevő vad tájért, mely később halálát is okozta (egy baleset során vonata a város melletti hatalmas, mély tóba siklik, minden utas meghal). A férfi nélkül maradt házban a megözvegyült feleség egyedül neveli fel három lányát, akik közül az egyik szintén a tóban leli majd halálát (szándékosan hajt a tóba egy magasan fekvő szikláról). Az öngyilkosságot elkövető nő árván maradt kislányait egy ideig a nagymama neveli, majd halála után nagynénjük, Sylvie igyekszik gondjukat viselni. Ő próbálja vezetni a háztartást, vacsorát készít, hajat fon, ruhákat vásárol és próbál biztos pont lenni a két lány (Ruth és Lucille) életében, bár ez nem igazán sikerül neki. 

A házat építő, a családot erre az elátkozott helyre költöztető nagyapa kivételével kizárólag nők jelennek meg a szövegben, közülük is kiemelkedik a két magára hagyott kislány, valamint a különös nagynéni.

A regény egyes szám első személyben megszólaló elbeszélője az egyik gyermek (Ruth), az ő szemszögéből, az ő emlékeiből épül fel a történet, melynek nem a cselekményesség, hanem valamiféle költői misztikum a meghatározója. A kiskamasz lányokat évekkel korábban eltűnt nagynénjük neveli, aki csavargó életmódját feladva a házba költözik, igyekszik egyben tartani a szomorú, csonka családot. A nagynéni azonban nem hétköznapi teremtmény, szinte mindig kabátban jár, limlomokat halmoz fel, sötétben vacsorázik, gyakran eltűnik, padokon alszik: nem az a személy, aki a lányok nevelésére alkalmas lenne, még akkor sem, ha láthatatlan szálak nagyon erősen fűzik őket össze. Az idősebbik lány, Lucille a felnőtté válás határán kilép a különös kis kompániából, azokhoz akar tartozni, akik normálisak, átlagosak, a társadalom szokásos elemei. Az elbeszélő azonban másként dönt: ő megosztja csöndjeit, hallgatásait és furcsaságait nagynénjével, akire nagyon hasonlít, és akit épp ezért képes megérteni. Ők ketten együtt maradnak, és egy valóságos, de egyben nagyon is szimbolikus hídon átkelve kilépnek a hétköznapiság, a megállapodottság, a háztartások és a normális élet szűk lehetőségei közül. A kislány és nagynénje nem képesek megfelelni az elvárásoknak, magányos, árva, különc figurák. Nem az irodalmi szövegek klasszikusan extravagáns lázadói, hiszen nem akarják megbontani a fennálló rendet, nem tüntetnek másságukkal, pusztán csak nem értik, nem tudják elfoglalni a világban a számukra kijelölt helyet. Helyette hatalmas kabátokba burkolóznak, sós keksszel a zsebükben vonatokon, csónakokban, városról városra utazva élik visszahúzódó, aszketikus életüket.

A könyv története nem bonyolult, lényege röviden összefoglalható, ha le kellene egyszerűsíteni, akkor talán a különbözőség, a hétköznapok, a norma elfogadására való képtelenség, vagy a transzgenerációs traumák regényének lehetne nevezni, de ennél sokkal több van benne. 

A három nő kapcsolatának, személyiségének pasztell árnyalatú felrajzolása, a közöttük lévő viszony, kapcsolatuk törékenységének bemutatása az igazi erőssége a könyvnek,

mely úgy ábrázolja központi hőseit, hogy a hagyományos, analitikus és részletező lélekábrázolás helyett inkább egyfajta írói impresszionizmus jellemzi. A fény, a sötétség a hűvös, a meleg, az anyagok, az illatok teremtik meg azt az atmoszférát, mely másképp, de legalább olyan mélységekben képes megmutatni egy szereplőt, mint a pszichologizáló lélekábrázolás. A tudásnál fontosabb itt a sejtetés, de úgy, hogy a könyv nem billen a misztikum felé, hanem a hétköznapokban is érzékelhető, de nehezen megragadható láthatatlan szálakat igyekszik egy pillanatra láttatni.

A különc, csavargó nagynéni és a lányok történetét figyelve a családi öröklődésekbe is bepillantást nyerünk, láthatóvá válik, hogyan gyűrűznek generációról generációra a kényszerek, hibás döntések, elbeszélhetetlenné váló tragédiák, melyek képesek a családokat nemzedékeken át sújtani. A lányok családján is ott ül a boldogtalanság, a tabuvá váló régi történetek úgy kísértenek, mint a tóba fulladt, temetetlen halottak.

A felszínre soha fel nem hozott, el nem gyászolt veszteségek hatása, ki nem radírozható sorsalakító vonatkozásai válnak láthatóvá a lapokon.

A regénybeli család tagjai kivétel nélkül szomorú, zárkózott, maguknak való emberek, kevés a párbeszéd, a kommunikáció nem verbális csatornákon zajlik. Mint a folyamatos pára, eső és nedves szél, mindent átjár a szomorúság. Ennek a női szomorúságnak bibliai metaforájaként jelenik meg több helyen Noé „névtelen” felesége, aki a szövetségkötés és megmenekülés közben sem tud másra gondolni, csak a mindent elpusztító vízre, a víz alatt hömpölygő régi világra, az elveszített életekre: „Mint Noé felesége az eső tizedik vagy tizenötödik éjjelén, ott állt az ablakban, és rájött, a világ tényleg elveszett. És azok odakinn meg sem ismernék őt, olyan szomorúan megváltozott.” Noé „sikertörténete”, a megújított szövetség és a szivárvány mellett árnyékként ott a felesége, aki nem felejtkezik el a pusztulásról, a vízbe fúlt halottak ezreiről sem.

A Háztartás fő szimbóluma, a mindent magába temető „keserű, Hold-vontatta” tó, mely mellett egy gyászra, magányra és hallgatásra berendezkedett család megmaradt tagjai élnek.

Van köztük, aki beilleszkedni vágyik; és van, aki útra kel, cipeli magával a határtalan bánatot, a családi terhet, miközben folyamatosan azt kérdezi: „Mikor lettem annyira más, mint a többi ember?” Marilynne Robinson első regénye magával ragadó utazás egy egyszerre valóságosnak és képzeletbelinek tűnő világban, ahol a szemlélődésé, a csendé, a másik és az önmagunk megértésére tett kísérleteké a főszerep.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Obama egyik kedvenc írója a megbocsátásról írt lenyűgöző regényt

...
Beleolvasó

Magyarul is megjelenik Obama egyik kedvenc regénye

...
Beleolvasó

Kaland és menekülés is lehet a gyászmunka minden idők egyik legjobb regényében

Háztartás az amerikai Marilynne Robinson 1980-ban megjelent első regénye, amelyet a Guardian beválogatott minden idők 100 legjobb regénye közé. Olvass bele!

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.

...
Nagy

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Bartha Dorka kötete a Balaton-part eltűnőben lévő épített örökségét és múlhatatlanságát mutatja meg. A történész-újságíró szerzővel egy nyikorgós Csepel bringáról, fotózásról, történetek utáni kutatásról, illetve a déli part felfedezetlen értékeiről beszélgettünk.

...
Nagy

Milyen apa volt Hemingway?

A Nobel-díjas Ernest Hemingwaynek Papa volt a beceneve. De vajon hogy osztotta be az idejét, ha az írás és az apai teendők között kellett választania?

...
Nagy

Orsós Julianna: Mariella Mehr erőt kovácsolt a szenvedéséből [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Orsós Julianna Mariella Mehr regényét választotta.

...
Kritika

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – Zsigó Jenő a Tények és tanúk sorozatban

Zsigó Jenő a magyarországi cigány mozgalom egyik legkiemelkedőbb alakjaként évtizedeken át dolgozott a hazai közéletben. Életinterjú-kötetén keresztül egy elkötelezett, soha meg nem alkuvó ember munkásságát ismerjük meg.

...
Nagy

Ayhan Gökhan: A fal című regényben a kívülállóság markánsan képviselteti magát [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Ayhan Gökhan Marlen Haushofer egyik regényéről írt.

Hírek
...
Így döntöttek ők

Nyáry Krisztián: Eszeveszett szerelem változtatta meg az életét

...
Hírek

Salman Rushdie ezt az álmot látta két nappal a merénylete előtt

...
Szórakozás

Így énekel Timothée Chalamet az új Dylan-életrajzi filmben (videó)

...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid

...
Hírek

Sophie Kinsella a rák egyik legagresszívabb formájával küzd

...
Gyerekirodalom

Tarolt az apa a TikTokon, aki telefon helyett könyvet adott a gyereke kezébe

...
Gyerekirodalom

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi a háború?

...
Nagy

5 dolog, amit nem tudtál a Száz év magányról

...
Szórakozás

Neil Gaiman: Vége a sorozatok aranykorának

Olvass!
...
Beleolvasó

Az Emberszemlélet humanista filozófiába öltöztetett kézikönyv a fenntarthatóságról

Gazsi Zoltán első könyve életrajzba bújtatott vállalati-impresszionista tankönyv cégvezetésről, fenntarthatóságról, a hétköznapok vidámságáról és a nehéz élethelyzetek túléléséről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A PTSD-s detektív egy megfojtott nő ügyét próbálja felderíteni ebben a mágikus krimiben

Kocsis Gergely A varjúszellem című regényében közélet és történelem, krimi és horror szálai fonódnak lidérces, felkavaró történetté, melynek legfőbb kérdése, hogy a holtak mentik meg az élőket, vagy fordítva. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Kovács ikrek regényében az élők gürcölnek, a holtak mulatnak – Olvass bele!

Tovább vinni az évtizedek óta épített családi gazdaságot, vagy meglépni előle? Többek közt erről szól a Kovács ikrek különleges humorú, mágikus realista családregénye. Olvass bele a Lesz majd minden című könyvbe!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Tarolt az apa a TikTokon, aki telefon helyett könyvet adott a gyereke kezébe

A pár másodperces videó egy elmerülten olvasó fiúról rövid idő alatt a TikTok kedvencévé vált.

...
Gyerekirodalom

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi a háború?

Az ukrán házaspár, Romana Romanisin és Andrij Lesziv képeskönyve érzékenyen, de bátran mesél nehéz, mégis fontos témáról gyerekeknek, arról, hogy mit jelent, ha valahol háború van.

...
Gyerekirodalom

Mi lesz, ha kevered Tolkient a magyar népmesékkel?

A Tolkien-féle fantasy és a népmesék hangulata keveredik Magyar Katalin különleges könyvében, a Jeripuszban, melyben a gonosz legyőzése a cél.