Sosem szabadul a háborútól, aki valaha részt vett benne

Sosem szabadul a háborútól, aki valaha részt vett benne

Adam Foulds második, magyar nyelven megjelenő regénye a második világháború rengeteg történése közül az észak-afrikai és a szicíliai hadszíntéren játszódó események közül választ, ezekre építi fel fikcióját. A farkas szájában (fordítója Papolczy Péter) háborús regény (és részben maffiaregény), melyben két katona történetét követhetjük nyomon. A szöveg lazán kapcsolódó történetdarabkákból építkezik, és egy olyan időszakot mutat be, melyben senkinek nem volt könnyű élni. Tökéletesen rávilágít arra, hogy a háborúban mindenki veszít, mindegy, melyik oldalon áll, milyen pozíciót tölt be vagy mekkora meggyőződéssel vág neki. Mindezt rövid fejezetekben, filmszerűen pergő eseményekkel, Hemingwayt és Irwin Shaw-t idéző mondatokkal adja elő.

Kolozsi Orsolya | 2021. október 26. |
Adam Foulds
A farkas szájában
Ford.: Papolczy Péter, Gondolat Kiadói Kör, 2021, 280 oldal
-

A szöveg bevezetője az 1920-as évek Szicíliájába vezet, majd alig harminc oldal után abba is marad a balladai homályba burkolózó történetszál. Egy gyors váltással majdnem húsz évet ugrunk előre az időben, hogy megérkezzünk a második világháború 1942-es esztendejéhez. Itt két, egymástól teljesen független cselekményszál indul el, az egyiken egy művelt, több nyelven beszélő, visszafogott angol fiatalt látunk, aki nagy reményekkel és tervekkel indul a háborúba. A másik szál főhőse egy zavaros családi háttérrel rendelkező, olasz származású amerikai, aki kevésbé szerencsés, mint a másik főszereplő: ő ugyanis nem a hírszolgálathoz kerül, hanem a közvetlen csatatérre, gyalogosként. Ez utóbbi, Ray Marfione nagyon hirtelen keveredik az öldöklések centrumába, még felkészülni, végiggondolni sincs ideje, mi vár rá, máris ott vannak körülötte a holttestek és a halál.

A filmes ötleteit jegyzetfüzetben rögzítő fiú eleinte a háborút is egy nagyon gyorsan pergő, hirtelen vágásokkal operáló filmnek látja

(és a szöveg elbeszélésmódja teljesen visszaadja ezt): „Háborúban vagyok, gondolta. Egy filmben vagyok!” Pár nappal később azonban, amikor a halál hirtelenségével és megmásíthatatlanságával találkozik, érteni kezdi, hogy a háború nem egy film: „Wosniak az elesettek között volt, vörös tajték látszott a szájánál, a szeme kifejezéstelenül meredt maga elé. Vegyük fel újra. Kérünk még egy esélyt. Csak menjünk vissza egy percre.” Ray hamar felfogja, hogy nem lesz hosszú életű, hogy a háborúban sehova máshová, csak a saját halála felé közelít. Bár hosszas gondolatfutamokra sem az időhiány, sem lelki alkata nem teszi képessé, azért néhány nagyon éles, a menekülésekből, lövöldözésekből hirtelen kimeredő felismerést megfogalmaz. Például miközben hasonlatokat keres arra, ami körülötte történik, ráébred, hogy a háború nem hasonlít „az égvilágon semmire”, hiszen a háború az háború, semmi mással össze nem vethető. A filmes látásmódnak köszönhetően az ő történetét elbeszélő részek visszafogottak, rövidek, rendkívül sűrítettek: kevés szóval és szenvtelenül festik fel az elgondolhatatlant, a háború brutalitását. Nemcsak azt, ahogyan végtagok repülnek a levegőben, testek válnak semmivé egy-egy taposóakna miatt, hanem az emberi élet törékenységét, az élet és a halál közötti választóvonal áttetszőségét is. Ray történetszálában az érzékek, a látás, a hallás, a szaglás és a tapintás a főszereplők, a gondolkodás, az értelmezés teljesen visszaszorul ebben a szélsőséges helyzetben. Nem történetekként látja az eseményeket, hanem egy-egy kimerevített képkockába tömörítve: „Az elméje már nem nyargalt, mint eleinte. Ehelyett egyes emlékképek akadtak be, mint egy hibás vetítőgépben, a szereplők idétlenül lelassultak, majd megálltak, a képek felhólyagosodtak és átégtek, ahogy az agya kimerülten megadta magát.”

Will történetét követve nem vérrel és halállal találkozunk, itt

a háború időszakának aljasságai válnak láthatóvá.

Az ő közege biztonságosabb, nincs kitéve állandó életveszélynek, de diplomáciai munkája közben olyan helyzetekkel találkozik, melyekből látható, hogy a háború sosem csak a csatatereken játszódik, hanem az emberek fejében is, ahol az értékrendek felborulnak, a békeidőben szokásos normák felfüggesztődnek. A két különálló, váltakozva bemutatott szál a háború két arcát mutatja, más körülmények, más dimenziók és egészen más habitusú főhősök segítségével. Sorsukban persze vannak azonosságok is, mindketten a háborúban veszítik el például a szüzességüket, és mindketten olyan helyzetben (pénzért, élelemért cserébe), mely meglehetősen abszurd, és semmi köze nincs a vágyhoz vagy a szerelemhez.

A két történetszál majd csak a regény második felében találkozik, és itt nyer értelmet a bevezető rész is. Ez a szakasz Szicíliában játszódik, ahol a szövetségesek megtisztítják a szigetet a németektől, az élet lassan rendeződni kezd, legalábbis látszólag. Ahhoz, hogy visszaállhasson a rendes kerékvágásba, Will diplomáciai érzékére, hírszerzési tapasztalataira is szükség van. Ide vezénylik az amerikai, de olasz felmenőkkel rendelkező katonákat is, hogy segítsenek a rend helyreállításában – így kerül ide Ray. A prológusban megjelenő pásztor és a két évtizede Amerikába vándorló, de a háború végeztével visszatérő idős maffiózó is felbukkan (ő a háború utáni káoszt arra használja fel, hogy visszaszerezze a hatalmát). A sorsok kereszteződnek, de itt is csak esetlegesnek tűnő kapcsolódásokkal. A teljes szövegre jellemző strukturális lazaság, a hiányok, az elágazások, sokszor indokolatlannak tetsző kitérők itt is jelen vannak. Adam Foulds nem egy szigorúan szerkesztett, zárt és lekerekített történetet szeretne ugyanis elmesélni, hanem epizódokat kapcsol lazán egymás mellé. Ezek az epizódok csak részben kapcsolódnak, de mindegyikben

a háború és a háború utáni visszarendeződés egy-egy tükörképét látjuk.

A regény második felében a hangsúly annak bemutatásán lesz, hogyan tér vissza a maffia a felszabadított területekre, hogyan néz ezzel szembe Will, aki a béke és a rend pártján áll, valamint annak a lélektani folyamatnak a megrajzolása, melyben a háborúból kilépni vágyó Ray végül ráébred arra, hogy képtelen maga mögött hagyni a háborút. Még a regény első részében ébred rá arra, hogy a háborúban átélt fájdalom és bánat nem múlik el: „Ray állt a barátja mellett ebbe a bánatban burkolózva, tudva, hogy soha nem fogja tudni levetni magáról. Ez mindannyiukkal megtörtént. Örökre szólt.” Bár megmutatkozik előtte a szeretet önzetlensége, mégis visszatér az alakulatához, mintha belátná ezzel azt, hogy a háborúból nem lehet dezertálni, a háború benne marad abban, aki részt vett benne. Utána már nem kezdhető újra az élet, bármilyen lehetőséget kínáljon is fel. A regény befejezése nyitva marad, az utolsó sorokban arra szólítják fel Rayt, hogy mesélje el történetét, így mintegy visszautalnak a regény elejére, egy körszerű alakzattá változtatva a szöveg struktúráját.

A farkas szájában sokféle részletet villant fel a háborúból: nemcsak a harcokról, hanem a hátországban történtekről is tudósít. Láthatóan nem kíván teljes tablót adni a háború(k) működésmódjáról és hatásairól, de láthatóvá tesz egy-egy fontos részletet, tapinthatóvá teszi a háború extremitását. Ezeket a repeszdarab-szerű skicceket valamiféle nagyobb struktúrába szervezi, de nem akar feszes narratívát, még tanulságot sem igazán. A regény epizódjai azonban nagyon plasztikusak, különös tekintettel a Ray történetszálához kapcsolódó narrációs technikára, az ütközetek képeire, melyek a regény legerősebb részleteit alkotják. Adam Foulds regénye kitűnően illusztrálja azt, hogy

nem emberek vannak a háborúban, hanem a háború költözik az emberekbe.

És kiderül az is, hogy a háborúnak nincs nyertese, kizárólag vesztesei vannak.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

Nők az összeomlás határán

Öt női történetbe, öt lélekelemző (ön)analízisbe vezet Ivana Dobrakovová Anyák és kamionsofőrök című kötete, amellyel a szlovák szerző 2018-ban elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. Kritika.

...
Nagy

Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben

Kreatív Európa című új sorozatunkban az európai kortárs irodalom remekeiből válogatunk, hogy bemutassuk, hányféle értékes hang szólalt meg könyvről könyvre az elmúlt években.

Olvass!
...
Beleolvasó

A magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól a Tó

Az utóbbi évek egyik legerősebb brit debütálásában Claire-Louise Bennett húsz összefüggő történetben keres nyelvet a magánytapasztalatnak.

...
Beleolvasó

Szaddám főzni akart a katonáira, úgyhogy azt is meg kellett enniük, amit odaégetett

Mit evett Pol Pot, miközben kétmillió kambodzsai éhen halt? Idi Amin valóban fogyasztott emberhúst? És miért volt Fidel Castro egy bizonyos tehén megszállotja? Olvass bele Witold Szabłowski könyvébe!

...
Beleolvasó

A sztálini Szovjetuniójában egy ártatlan balerinából is könnyen a rendszer ellensége válhatott

Akár egy balerinát is "társadalmilag veszélyes" elemnek nyilváníthattak a sztálini Szovjetunióban, és ha ez bekövetkezett, útja a Gulagig vezetett. Nyina Anyiszimova karaktertáncossal ez történt. Letartóztatásának, raboskodásának és meglepő szabadulásának történetét írta meg Christina Ezrahi könyvében. Olvass bele!

Hírek
...
Szórakozás

Károly és Diana házasságának felbomlását mutatja be A korona ötödik évada

...
Gyerekirodalom

Az oltári Austentől az utolsó Uderzóig

...
Hírek

Áremeléssel mentenék a könyvesboltokat a franciák

...
Beleolvasó

Vajon változtak-e a szerelmek és a vágyak, amióta Csehov novellái először megjelentek?

...
Hírek

A fogadóirodáknál egyelőre Michel Houellebecq nyeri a Nobelt

...
Nagy

Sem baleset, sem alkoholizmus, sem az idő nem taszíthatta le a trónjáról - Stephen King 75

...
Nagy

Philippe Sands lerántja a leplet róla, miért bújtattak egy náci tisztet a Vatikán emberei

...
Hírek

Meghalt Hilary Mantel, a brit történelmi regény nagyasszonya

...
Nagy

Mautner Zsófi: Nagy híve vagyok a jól felszerelt kamrának

...
Zöld

Mintha újraindítanád az agyad, olyan egy órás séta az erdőben

...
Gyerekirodalom

Kiről mintázta Molnár Ferenc Nemecseket?

...
Hírek

A legjobb francia regénnyel, a skandináv krimi sztárjával és rengeteg új magyar könyvvel jön a Margó

Még több olvasnivaló
...
Zöld

Az embert tartjuk nagy művésznek, aztán egyszer csak egy gép kapja a festészeti díjat?

Ez a jövő már közelebb van, mint gondoljuk. Marcus du Sautoy matematikus A kreativitás kódja - Hogyan tanul a mesterséges intelligencia írni, festeni, gondolkodni című könyvében azt vizsgáltja, hogyan tanítható a gép arra, hogy önállóan kreatívvá váljon.

...
Nagy

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya történeteivel. 

...
Kritika

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte a Goncourt-díjat. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.