Egy könyv azokról, akik a náci Németországban "úsztak az árral"

Egy könyv azokról, akik a náci Németországban "úsztak az árral"

A német-francia Géraldine Schwarz újságíró Emlékezet nélkül című esszéregényében saját családja második világháborús szerepéből kiindulva vizsgálja az emlékezetkultúrát és a múlttal való szembenézést. A múlt tapasztalatairól és a jelen fenyegető eseményeiről nemrég interjúztunk a szerzővel, aki könyvében a személyes történetek mellett a háborút követő páneurópai amnéziát helyezi központba. Az Emlékezet nélkül a hét könyve.

Benedek Márton | 2021. március 08. |

Schwarz apai ágon német, nagyszülei Mannheimből származnak, az itteni családi ház pincéjéből kerültek elő azok az iratok, amelyek beindítják az Emlékezet nélkült. Ám nincsen drámai leleplezés, a nagypapa nem náci hóhér volt vagy ellenálló áldozat, hiszen ez a könyv nem róluk szól, hanem azokról,

akik "úsztak az árral",

akik Mitläuferek voltak. Hivatalosan, a nácitlanító szövetségesek szerint ők "csak névleg csatlakoztak a nemzetiszocializmushoz".

Géraldine Schwarz
Emlékezet nélkül
Ford.: Ádám Péter és Kiss Kornélia, Kalligram, 2020, 392 oldal
-

Schwarz nagypapa tehát nem meggyőződéses náci volt, de saját céghez mégis csak akkor jutott, amikor a zsidó vállalkozókat arra kötelezték, hogy áron alul váljanak meg érdekeltségeiktől. Így lett egy olajtermékeket gyártó üzeme, később pedig elhagyott zsidó otthonok értékeiből rendezett árveréseken szerzett új bútorokat. A háború után párttagsága miatt pár évig nem ő vezette a céget, de ennél sokkal jobban megviselte, hogy a holokausztban összes rokonát elvesztő, Chicagóba menekült eredeti tulajdonos kártérítést követelt tőle. Hiszen ő a törvények szerint cselekedett, a megállapodás "nagyon is baráti légkörben történt", nem is alkudozott (!) és egyébként is, a háború után nekik sem könnyű.

Az ügy tabu volt a családban,

csak a háború hevében Volkerre (a "nép harcosa") keresztelt fiú provokálta vele az apját, de a fennmaradt levelezés alapján a nagypapa tényleg önmagát sajnálta a legjobban és egyáltalán nem vette figyelembe a valóságot: "Ez a szemlélet jellemezte a német társadalom javát, a többség inkább önsajnálatba menekült, eszébe sem jutott, hogy együttérezzen a nácizmus áldozataival. A bűntudat teljes hiányának meg az elvakult szolidaritásnak tudható be, hogy a németek többsége semmiféle felelősséget sem érzett a nácik által elkövetett bűnökért, amelyekért egyedül a Harmadik Birodalom vezetőit hibáztatták." 

Géraldine Schwarz nagyapja sorsa és működése mellett bemutatja Julius Löbmann életét is, akié eredetileg volt az üzem, és természetesen a család francia ágára is kitér. A francia nagypapa a Vichy-kormány idején csendőr volt Dél-Burgundiában, történetesen egy olyan faluban, ami a megszállt övezet és a szabad zóna határán állt, és ahol sok zsidó menekült és ellenálló közlekedett. A család szerint a nagypapa többször inkább szemet hunyt és erőszakot nem követett el, de ezzel együtt a francia rendőrség és csendőrség a környéken is és általában is üldözte a zsidókat, az ország 76 ezer deportáltjának túlnyomó többségét ők tartóztatták le és nem a németek – hogy aztán később megszülessen a francia ellenállás hamis mítosza.  

Miközben egyre részletesebben megismerjük a szerző családjának a múltját, és azt, hogy az egyes családtagok hogyan emlékeznek az eseményekre, az is kibontakozik, hogy

a háború utáni Németország és Franciaország állami szinten hogyan kezelte a múlttal való szembenézést,

mit és hogyan tettek a bűnösők felelősségre vonásával. Németország esetében persze külön fejezeteket, bekezdéseket kap az egykori NSZK és az NDK is – az ottani nézőpont szerint csak a nyugatiak voltak nácik, ők mind antifasiszták; de kifejezetten érdekes az a korai rész is, amiben arról esik szó, hogy a még szövetségesek által felosztott országban ki-ki mennyire kezdett bele a nácitlanításba. A szovjetek a Mitläufereket például békén hagyták, már csak azért is, mert jó érzékkel megsejtették, megfelelő átnevelés után belőlük lesznek a legjobb kommunisták. 

A családtörténet mellett az Emlékezet nélkül igyekszik általánosabb képet is festeni a második világháború utáni európai emlékezetpolitikáról. A már említett országok mellett Olaszországra és Ausztriára is kitér a szerző – itt többször is említést kap az itthon is jól ismert, “fiatalkorában nácikhoz dörgölöző” Heinz-Christian Strache, ugyanis a kötetben a világháborútól a közelmúltig taglalja az eseményeket a könyv második felében kicsit már csapongó szerző. Szóba kerül a gyarmatbirodalmi politika, az olasz fasiszta szobrászat, a Vörös Hadsereg Frakció és a Vörös Brigádok; hosszabb fejezetet kap Bécs, az NDK-privatizáció és a berlini fal leomlása, egyszer csak felbukkan egy német-olasz borász, aki simán bevallja, hogy fasiszta, és többször megszólal Roland Jahn, egykori disszidens, a Stasi-levéltár igazgatója. Ezek után talán nem meglepő, de amikor még egy német-nácis családtörténetnek indult a könyv, nagyon nem lehetett számítani rá, hogy

a végére még Orbán Viktor és Bayer Zsolt is megjelennek.

Személyes családtörténettel kezdődik, a háború utáni Európa megszületésével folytatódik és a jelenkori populista mozgalmak előretörésének kritikájával végződik az Emlékezet nélkül. Üzenete mindegyik szakaszban egyértelmű: a múlttal való szembenézést nem szabad megspórolni, mert a felejtés, az amnézia sosem vezet jóra.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Miért fordítja el a fejét az ember, amikor a szomszédait felszállítják egy vonatra, amelyről nem tudni, hová indul?

Géraldine Schwarz az Emlékezet nélkül című esszéregénye segít megérteni a múltfeldolgozás és az emlékezetpolitika jelentőségét. Interjú.

...
Kritika

A második világháború után újra kellett indítani a történelem kerekét

...
Nagy

Egy sváb-magyar család hajtűkanyarokkal teli 20. századi története

Illés Klára könyvében személyes naplóbejegyzésekből, levelekből, hivatalos dokumentumokból rajzolódik ki egy dunántúli sváb-magyar parasztcsalád huszadik század története.

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

Berg Judit évek óta az egyik legismertebb és legnépszerűbb hazai gyerekkönyvírónk, mi pedig most összeszedtünk róla öt érdekességet, amelyeket eddig talán nem tudtatok róla.

...
Szívünk rajta

Ezeket a gyerekkrimiket vidd magaddal a nyaralásra!

Ebben a hónapban Berg Judit kamaszkrimije lett a hónap könyve, ez pedig jó alkalmat adott arra, hogy kiválogassunk három nyomozós könyvet a Szívünk rajta matricás kötetei közül.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: Berg Judit gyerekkrimije lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő gyerekirodalmi alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Berg Judit Keresők című könyvét választotta.

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Hírek

Be akarják záratni a PEN klubot Fehéroroszországban

...
Hírek

André Ferenc nyerte a PesText díját

...
Szívünk rajta

Ezeket a gyerekkrimiket vidd magaddal a nyaralásra!

...
Hírek

Könyvesblokk: Három romantikus könyv, ami tökéletes lehet a nyaralásra

...
Beleolvasó

Ki tarthatna jogos igényt az Egy Gyűrűre, ha bevezetnék Középföldén a Polgári Törvénykönyvet?

...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

...
Hírek

Látványos és kiadós új előzetest kapott a Dűne

...
Nagy

Négy könyv, amelyben túlélők meséltek Auschwitzról

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.

...
Kritika

A gyilkos viharra először csak a bolondok figyelnek fel

Jesmyn Ward regénye nem Katrina-regény, vagy nem csak az, családról, a vérségi kötelék erejéről, a szeretet sokféle arcáról is szól univerzális erővel. A csontok megmaradnak nálunk a hét könyve. 

Szerzőink

...
Finy Petra

Finy Petra: Kék fal [Olimpia]

...
Sándor Anna

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

...
Ruff Orsolya

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

...

Tolkien egy nyelvi ötlettel Atlantiszhoz kötötte A Gyűrűk Ura világát [podcast]

...

A Büszkeség és balítélet nem lányregény, hanem az előítéletesség kritikája[Az Austen-projekt]

...

A rendszer vesztesei: szolgálólányok és hívők [10 perc Könyves]

...

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

A hét könyve
Kritika
A gyilkos viharra először csak a bolondok figyelnek fel
...
Nagy

Finy Petra: Kék fal [Olimpia]

Július 23-án elkezdődött Tokióban az olimpia, nézők nélkül. Irodalmi játékra hívtuk a kortárs írókat, arra kértük őket, hogy írjanak olyan történeteket, amelyeket az olimpia egy-egy napja, versenyszáma vagy eseménye inspirál. Elsőként Finy Petra Kék fal című írását olvashatjátok.