Yuval Noah Harari izraeli történész, a Sapiens és a Nexus szerzője újabb gondolatokat osztott meg az AI térhódításával és veszélyeivel kapcsolatban.
Kifejtette, hogy ma már szinte bármit mesterséges intelligenciának neveznek reklámcélból. „Ha ma valamit el akarsz adni az embereknek, akkor azt mesterséges intelligenciának hívod” – mondta, – még akkor is, ha az adott terméknek csak a leghalványabb köze van az AI-hoz.
Azt, hogy valóban AI-ról van-e szó, az alábbi kérdésekkel dönthetjük el: képes-e tanulni és magától megváltozni, és olyan döntésekkel és ötletekkel előállni, amelyeket mi nem látunk előre – sőt, nem is tudunk előre látni.
Állandó megfigyelés
Harari szerint a XX. században a tömegmédia és a tömeges információs technológia, például a távíró, a rádió és a televízió térhódítása egyaránt képezte „nagyszabású demokratikus rendszerek” és „nagyszabású totalitárius rendszerek” alapját is.
Az ókori világtól eltérően a kormányok elkezdhették minden egyes ember „társadalmi, gazdasági és kulturális életének mikroszabályozását”. Még a Szovjetunió hatalmas megfigyelő rendszere sem tudott mindenkit és minden pillanatban ellenőrizni.
Harari előrevetíti, hogy a dolgok sajnos másképp alakulnak majd a mesterséges intelligencia korában: az ember által működtetett hálózatokat kiszorítják az AI által működtetett szervetlen hálózatok, amelyek mindig be vannak kapcsolva, és mindig megfigyelés alatt tartanak minket.
„Az egész élet olyan lesz, mint egy hosszú állásinterjú”.
Túl sok információ
Gyakran érezhetjük úgy, hogy eláraszt az információ. Harari azt javasolja, hogy tartsunk „információs böjtöt”: korlátozzuk azt a mentális „táplálékot”, amit a nap folyamán felveszünk. Az AI-val egyre növekvő információmennyiség jellemzően félelemmel, haraggal vagy kapzsisággal teli tartalmakat terjeszt — szükség van bizonyos időszakokra, amikor szinte semmi új információt nem engedünk be.
Legújabb, Nexus című könyvében Yuval Noah Harari az információs hálózatok történetét mutatja be az őskortól a mesterséges intelligencia térnyeréséig (itt beleolvashatsz).
Ebben a cikkben Harari munkamódszeréről írtunk.
Nyitókép: Animus kiadó