Az indianapolisi Kurt Vonnegut Múzeum és Könyvtár ezen a héten ezer ingyenpéldányt adományoz Az ötös számú vágóhídból, a könyveket a floridai Brevard megye tanárai és diákjai kapják majd meg, miután egy Anyák a Szabadságért nevű szülői szervezet a kötet iskolai betiltását kezdeményezte - írja a LitHub.
Amerikában az utóbbi időben egyre-másra szaporodnak a tiltások, legutóbb épp egy hónapja írtunk arról, hogy egy amerikai iskolakerületben betiltottak 24 könyvet, köztük A Szolgálólány meséjét. A csattanós válaszra nem is kellett sokat várni, Margaret Atwood kiadója ugyanis a könyvégetésekre utalva limitált példányszámban megjelentette a regény tűzálló kiadását, amelyet maga a szerző tesztelt.
Az eladás után Margaret Atwood örömét fejezte ki, hogy a speciális kiadás "ilyen sok pénzt hozott a PEN Americának".
Tovább olvasokA Vonnegut Könyvtár a felajánlással szintén a cenzurális törekvésekre reagált. Bár hivatalosan még nem tiltották be a könyvet, de amúgy nem ez lenne az első alkalom, hogy Vonnegut könyvei szúrnák egyesek szemét. Az igazgató szerint a múltban is történtek már hasonló kezdeményezések, de a mostani azért is nagy jelentőségű, mert a helyi és szövetségi politikusok szerinte mintha támogatnák az első alkotmánymódosításból fakadó szabad olvasás jogának megsértését (az első alkotmánymódosítás rendelkezik egyebek között a szólás- és sajtószabadságról – a szerk.).
Egy múltbeli esetről amúgy maga Vonnegut is megemlékezett a Virágvasárnap című „önéletrajzi kollázsában”: egyszer ugyanis az történt, hogy egy észak-dakotai iskolában a portás a vezetőség utasítására elégette a kazánban Az ötös számú vágóhidat:
„Még Viktória királynő mércéjével mérve is, az egész regény egyetlen sértő sora a következő: >>Lódulj az útról, te hülye anyabaszogató.<< Ezt egy amerikai tankelhárító tüzér mondja egy fegyvertelen amerikai segédlelkésznek az Ardennekbeli csata során, Európában, 1944 decemberében, az amerikai fegyveres erők egyetlen nagy vereségében a történelem folyamán (a Konföderációt leszámítva). A segédlelkész hozta rájuk az ellenséges tüzet.”
A hatóságok megpróbálták eltüntetni Allen Ginsberg versét, ehelyett viszont csak azt érték el, hogy ikonikus státuszba került. Az Üvöltés sztorija helyenként egy Charlie Chaplin-filmre hasonlít, és elég tanulságos ma és Magyarországon is.
Tovább olvasokVonnegut mindenesetre akkor levelet írt az iskolaszék elnökének, egyebek között a következő állt benne:
„Ha vesződne azzal, hogy elolvassa a könyveimet, ahogyan művelt ember tenné, megtudná, hogy nem hirdetik a szexet, sem bármiféle zabolátlanságot. Rimánkodnak mindenkinek, hogy legyenek kedvesebbek és felelősségteljesebbek, mint amilyenek rendszerint. Igaz, hogy némelyik szereplő mosdatlan szájú. Méghozzá azért, mivel az emberek a való életben mosdatlan szájúak. (…) És tudjuk azt is, hogy azok a csúnya szavak valójában nem sok kárt tesznek gyermekeinkben. Bennünk sem tettek kárt fiatalkorunkban. A gonosz cselekedetek meg a hazugság – azok tesznek kárt bennünk.”
Ugyanebben a fejezetben gyakorlati tanácsokkal is szolgált:
„Ajánlom, hogy a következőképpen vessenek véget országunkban egyszer s mindenkorra a könyvek betiltásának: az iskolaszékre pályázókat kapcsolják hazugságvizsgáló gépre, és tegyék fel nekik a következő kérdést: >>Elolvasott-e egy könyvet az első betűtől az utolsóig, amióta elvégezte a középiskolát? Vagy egyáltalán elolvasott-e az első betűtől az utolsóig egy könyvet a középiskolában?<<
És ha az igazságnak megfelelően a válasz:>>Nem<<, akkor a jelöltnek hozzák udvariasan tudomására, hogy nem kerülhet be az iskolaszékbe, és nem jártathatja a nagy pofáját arról, hogy a könyvektől bolondulnak meg a gyerekek.” (ford. Borbás Mária és Szántó György Tibor)
