A podcastben Balogh Zsófi nőjogi szempontból közelített a témához, amellett érvelt, hogy bár szerinte mindenki érezheti úgy, hogy ő nő vagy nőies, de ettől még egyszerű biológiai tény, hogy valaki nő vagy nem nő, ennek ellenkezőjét állítani pedig a realitás tagadása. Szerinte attól, hogy valakinek kezelései vagy műtétei vannak, még nem válik nővé. Felvetette, hogy az identitást, amit magáénak vall valaki, mennyire feladata másoknak visszaigazolni. Vay Blanka – aki 36 éves házas férfiként ismerte fel, hogy nőként szeretne élni és Saját ketrec című könyvében írta meg a tranzíció testi, lelki, közösségi stációit – ezzel szemben amellett érvelt, hogy akik arról beszélnek, hogy a transzneműek veszélyesek a nőkre, a nőjogokra, a melegekre, azok nagyon káros hatással vannak ezeknek az embereknek az életére. Elmondta, hogy a tranzícióban ő elment addig, ameddig lehet, nőgyógyászhoz jár, a hormonháztartása női, elvesztette az izomtömegét, a bőre puhább lett, fázósabb lett – biológiai értelemben tehát sok ponton közelített a sztenderd női állapothoz, a bináris rendszerben ezt azonban nem lehet hova besorolni. Szerinte az, hogy az embert a saját identitása szerint kezeljék, nem kerül senkinek semmibe, az érintetteknek, akik sokszor borzasztó helyzetben lévő emberek, viszont nagyon fontos. És bár ez okozhat társadalmi dilemmákat, súrlódásokat, valójában csak ugyanaz történik, mint amikor a melegek kérik azokat az alapvető polgárjogi dolgokat, amikre ahhoz van szükségük, hogy normális életet éljenek.
Az egykori politikus és környezetvédő aktivista Vay Blanka 36 éves házas férfiként ismerte fel, hogy nőként szeretne élni. „Ha minden félelemtől és aggodalomtól szabadon választhatna, holnap hogy kelne fel, férfiként vagy nőként?” - idézi fel a sorsdöntő kérdést Saját ketrec című könyvében, ami idén a top50-es listánkra is felkerült (ITT beleolvashatsz). A részben önéletrajzi, részben esszéisztikus fejezeteket is tartalmazó kötetben lendületes, közvetlen stílusban veszi számba nemcsak a tranzíció testi, lelki, közösségi stációit, terheit és megkönnyebbüléseit, hanem körbejárja a nemi szerepek, elvárások és privilégiumok ellentmondásait, előnyeit és hátrányait is. Interjúnkban beszéltünk híres rokonokról, transz sportolókról, a szoknya szimbolikájáról, valamint a transzfóbia és a transzkritika közötti különbségekről is.
Fotó: Polina Georgescu
Tovább olvasokAz izgalmas vitát ITT lehet visszahallgatni. A podcastben hivatkoztak a Vay Blankával készült interjúnkra is, amelyben híres rokonokról, transz sportolókról, a szoknya szimbolikájáról, valamint a transzfóbia és a transzkritika közötti különbségekről beszélgettünk a szerzővel. Utóbbi ITT olvasható, a Saját ketrecbe ITT lehet beleolvasni, a kötet margós bemutatója pedig ITT hallgatható vissza.
