Vay Blanka és Balogh Zsófi a genderidentitásról, az LMBT-mozgalomról és a transzfóbiáról vitázott

A genderviták és az LMBT-mozgalmon belüli ellentétek voltak a központi témái a 444 hétvégi podcastjének, amelyben Vay Blanka, a Saját ketrec szerzője, a Szabad nem blog szerkesztője, valamint Balogh Zsófi, a Partizán műsorvezetője vitázott. A beszélgetésen sok fontos kérdés terítékre került, többek közt szó esett arról, hogy mit jelent nőnek lenni, hogy mi az a kritika, ami belefér és hol kezdődik a transzfóbia, vagy hogy mit jelentenek a nem bináris identitások.

fk | 2022. január 10. |

A podcastben Balogh Zsófi nőjogi szempontból közelített a témához, amellett érvelt, hogy bár szerinte mindenki érezheti úgy, hogy ő nő vagy nőies, de ettől még egyszerű biológiai tény, hogy valaki nő vagy nem nő, ennek ellenkezőjét állítani pedig a realitás tagadása. Szerinte attól, hogy valakinek kezelései vagy műtétei vannak, még nem válik nővé. Felvetette, hogy az identitást, amit magáénak vall valaki, mennyire feladata másoknak visszaigazolni. Vay Blanka – aki 36 éves házas férfiként ismerte fel, hogy nőként szeretne élni és Saját ketrec című könyvében írta meg a tranzíció testi, lelki, közösségi stációit – ezzel szemben amellett érvelt, hogy akik arról beszélnek, hogy a transzneműek veszélyesek a nőkre, a nőjogokra, a melegekre, azok nagyon káros hatással vannak ezeknek az embereknek az életére. Elmondta, hogy a tranzícióban ő elment addig, ameddig lehet, nőgyógyászhoz jár, a hormonháztartása női, elvesztette az izomtömegét, a bőre puhább lett, fázósabb lett – biológiai értelemben tehát sok ponton közelített a sztenderd női állapothoz, a bináris rendszerben ezt azonban nem lehet hova besorolni. Szerinte az, hogy az embert a saját identitása szerint kezeljék, nem kerül senkinek semmibe, az érintetteknek, akik sokszor borzasztó helyzetben lévő emberek, viszont nagyon fontos. És bár ez okozhat társadalmi dilemmákat, súrlódásokat, valójában csak ugyanaz történik, mint amikor a melegek kérik azokat az alapvető polgárjogi dolgokat, amikre ahhoz van szükségük, hogy normális életet éljenek.

Vay Blanka: Komoly hagyománya van annak, hogy az emberek titokban boldogtalanok
Vay Blanka: Komoly hagyománya van annak, hogy az emberek titokban boldogtalanok

Az egykori politikus és környezetvédő aktivista Vay Blanka 36 éves házas férfiként ismerte fel, hogy nőként szeretne élni. „Ha minden félelemtől és aggodalomtól szabadon választhatna, holnap hogy kelne fel, férfiként vagy nőként?” - idézi fel a sorsdöntő kérdést Saját ketrec című könyvében, ami idén a top50-es listánkra is felkerült (ITT beleolvashatsz). A részben önéletrajzi, részben esszéisztikus fejezeteket is tartalmazó kötetben lendületes, közvetlen stílusban veszi számba nemcsak a tranzíció testi, lelki, közösségi stációit, terheit és megkönnyebbüléseit, hanem körbejárja a nemi szerepek, elvárások és privilégiumok ellentmondásait, előnyeit és hátrányait is. Interjúnkban beszéltünk híres rokonokról, transz sportolókról, a szoknya szimbolikájáról, valamint a transzfóbia és a transzkritika közötti különbségekről is.

Fotó: Polina Georgescu

Tovább olvasok

Az izgalmas vitát ITT lehet visszahallgatni. A podcastben hivatkoztak a Vay Blankával készült interjúnkra is, amelyben híres rokonokról, transz sportolókról, a szoknya szimbolikájáról, valamint a transzfóbia és a transzkritika közötti különbségekről beszélgettünk a szerzővel. Utóbbi ITT olvasható, a Saját ketrecbe ITT lehet beleolvasni,  a kötet margós bemutatója pedig ITT hallgatható vissza.

Hírlevél feliratkozás

 

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Vay Blanka: Meg kell keresni a kis játéktereket, mert nagyon sok megnyerhető szabadság van bennük

Vay Blanka Saját ketrec című könyvének bemutatója a 2021-es őszi Margón volt, a beszélgetést most teljes egészében meghallgathatod.

...
Nagy

Vay Blanka: Komoly hagyománya van annak, hogy az emberek titokban boldogtalanok

Az egykori politikus és környezetvédő aktivista Vay Blanka 36 éves házas férfiként ismerte fel, hogy nőként szeretne élni. A Saját ketrecben lendületes, közvetlen stílusban veszi számba nemcsak a tranzíció testi, lelki, közösségi stációit, terheit és megkönnyebbüléseit, hanem körbejárja a nemi szerepek, elvárások és privilégiumok ellentmondásait is. Interjú.

...
Beleolvasó

Vay Blankának egyetlen kérdést kellett megválaszolnia, de az egész élete múlt rajta

Miért dönt úgy egy harminchat éves, házas férfi, hogy feladja kényelmes, privilegizált társadalmi státuszát, és a továbbiakban nőként azonosítja magát? Vay Blanka a Saját ketrecben elmeséli. Mutatunk egy részt belőle!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Kritika

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Az Égből hullott három alma szerzője novelláskötetében gyerekkora helyszínére vezet, ahol a háborút követő mindennapok a halál és a holtak emlékével terhesek, mégis tele vannak az élet szépségeivel. Ez a hét könyve.

...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

A hét könyve
Kritika
Zacskó kristály a szerelem a Nemzeti Együttműködés Rendszerében
...
Nagy

A Facebook a demokrácia egyik legnagyobb ellensége, mert a csőcselék uralmát biztosítja

Maria Ressa, Nobel-békedíjas újságíró azokhoz szól, akik többé-kevésbé diktatórikus rendszerekben élnek. A demokráciáért való küzdelem erkölcsi kötelessége mindenkinek, a szerző pedig saját élettörténetével példázza, hogy ezt a lehető legkomolyabban gondolja. 

...

Babits szerint kispolgár, Ady szerint forradalmár – ez mind Petőfi

...

Mihaszna kanok, mitológiai nők, mindent elsöprő érzelmek a Régimódi történetben [A Szabó Magda-titok 2.]

...

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

...

Garaczi László: A feltorlódó krízisek meggátolják, hogy értelmesen feldolgozzuk őket

Olvass!
...
Beleolvasó

Légrádi Gergely az apák és fiúk közé ékelődő pusztító hallgatást írja meg

Légrádi Gergely új regénye a mindent felemésztő hallgatás története, egy magába forduló, csorbult családfa rajza, melynek ágai meghajlanak a generációs traumák és a kimondatlanul maradt szavak súlya alatt. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jhumpa Lahiri hőse nem a városban tévedt el, hanem a saját életében

A Mélyföld és A bajtolmács szerzőjének új könyve egy meg nem nevezett negyvenes nő portréja, aki megkérdőjelezi helyét a világban, ingadozik mozdulatlanság és mozgás, kötődés és a hosszú távú kapcsolatok elutasítása között. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szabó Magda a Régimódi történetben egyetlen arcképet akart kirakni: az édesanyjáét

A Szabó Magda-titok című podcastsorozatunkban négy olvasmányon keresztül kutatjuk, mitől működnek még ma is Szabó Magda könyvei. A következő adásban a Régimódi történetet tárgyaljuk ki, amelyben az író édesanyjának, Jablonczay Lenkének állít emléket. Addig is olvass bele a könyvbe!