Tompa Andrea: Formáljuk ezt a teret olyanná, ahol a nőknek is helye van

Tompa Andrea: Formáljuk ezt a teret olyanná, ahol a nőknek is helye van

Poszt-nőnapi Facebook-posztjában a családja női tagjairól, a nők lehetőségeiről és a látható nőkről írt Tompa Andrea.

ro | 2021. március 10. |

"Dédanyáim közül senki sem tanult – mert senki sem tanulhatott, és semelyik dédanyámnak tudtommal nem volt semmiféle pályája azon kívül, hogy létrehozott, pásztorolt egy családot. Ki kilencet szült, ki csak egyet nevelt"- írja családja nőtagjairól Tompa Andrea. Majd azzal folytatja, hogy a nagymamái már tanultak – volna.

Az egyik nagymama orvosi egyetemre járt, együtt kezdte a férjével, mégis csak utána tíz évvel szerzett diplomát, hiszen időközben szült három gyermeket. A másik nagymama hiába szeretett volna festeni, a férje megtiltotta, mondván, az csak amolyan pingálás.

"Mindkettejükből vagyok: abból is, hogy valaki nőként tudott tanulni és abból is, hogy a művészi pályáért valahogy még mindig küzdeni kell,

bár ebben van sok nem-független tényező is. Anyám már tanulhatott, tőlünk már elvárt volt, és mondhatni: természetes."

Tompa Andrea a gondolatfolyamot folytatva emlékeztetett arra, hogy dédanyáink közül senki sem született úgy, hogy szavazhatott választásokon, és családjában a nagymamák sem mondhatták el magukról ugyanezt.

"Ha arra gondolok, hogy anyám az első nemzedék, aki nőként szavazati joggal született a családomban, akkor meghűl bennem a vér,

a politikai tudatosság és választási lehetőség ennyire friss tapasztalat. Sőt, nagyanyáink csak akkor szavazhattak a kezdet kezdetén, ha írástudók voltak, ez a kondíció a férfiakra nem volt érvényes. Ők nyilván írástudatlanul is átlátták a dolgokat."

A jelenre térve Tompa Andrea leírja az aznapi egyetemi óráját, amelyre egy drámaíró-rendező nőt hívott el, a diákjai pedig akkor találkoztak először olyan drámaíró nővel, akinek kötete is van, ez esetben Pass Andreával: "Megdöbbentő volt, amikor Andi elmesélte, hogyan nem vették fel rendezőnek". De Tompa Andrea kitér arra is, hogy a Pannonhalmi Szemlében jelent meg Földes Györgyi írása arról, hol is van a magyar irodalmi kánonban a női író, ő maga pedig egy olyan egyetemi órára kapott meghívást, ahol a romániai magyar zsidó írónőkről és az ő helyükről lesz szó.

"Amikor magunkról, nőkről gondolkodom, mindig arról a lehetőségről is gondolkodom, hogy mire tudunk a magunk terében, környezetében hatni.

Hogy nőket tegyünk láthatóvá,

hogy a tudományos munkában, a művészetben nőkre is hivatkozzunk, tegyünk valódi erőfeszítéseket azért, hogy formáljuk ezt a teret olyanná, ahol a nőknek is helye van" - tette hozzá Tompa Andrea.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Női szerzők könyvcímeit festették a Glücklich Vilma lépcső fokaira

A Budavári Önkormányzat a nemzetközi nőnap alkalmából női szerzők könyvcímeit festette fel a Glücklich Vilma lépcsőre, ami egy szuper kezdeményezés. Az írónőzés már nem annyira.

...
Nagy

Bán Zsófia: A nyelv sohasem ártatlan, mindig hordozza a kultúrát, amelyben működik

Bán Zsófia az Élet és irodalomban közölt esszét a nők és az irodalom viszonyáról, strukturális problémákról, illetve arról a Hézagról, ahol a nők megjelenhetnek. Az interjúban közoktatásról, olvasói szocializációról, nemzetközi trendekről kérdeztük az írót.

...
Nagy

Sajnos a cicijeim nem végeztek magyar szakot - Dolgok, amiket csak női írók hallanak

...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

Szerzőink

...
Sándor Anna

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...
Kolozsi Orsolya

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

...
Sándor Anna

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Zöld

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

Kleinheincz Csilla a hazai spekulatív irodalom egyik kiemelkedő alakja, a Gabo Kiadó szerkesztője, fordító. Új regényében visszanyúlt a tanulmányaihoz, és ember és föld kapcsolatán keresztül beszél napjaink égető kérdéseiről. Podcast.

Hírek
...
Könyvtavasz

Kairó iránt nem maradsz közömbös: vagy megszereted, vagy megutálod

...
Hírek

Bill Gates a siker emberformáló erejéről és Afrikáról ajánl nyárra olvasnivalót

...
Hírek

Itt a Szép Magyar Könyvek listája!

...
Nagy

Diktátorok, Paul Lendvai, dinamikus Föld és zártkerti Magyarország - Non-fiction a Könyvhéten

...
Zöld

Egy csapat újságíró befejezi a meggyilkolt riporter könyvét Amazónia megmentéséről

...
Hírek

Az ifjúsági polcról az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt kerültek le könyvek

...
Szórakozás

Tóth Krisztina-bemutató, Kártyajáték, Irodalom Éjszakája, Könyvhét [Programajánló]

...
Beleolvasó

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

...
Hírek

Találkozz a Budapest Nagyregény szerzőivel a Vörösmarty téren!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Minden idők száz legjobb gyerekkönyve a BBC listáján

A BBC Kultúra rovata 56 ország 177 könyvszakértőjét kérdezte, hogy megtalálja minden idők legjobb gyerekkönyveit. A szakértők között magyarok is voltak: Szekeres Nikoletta és Cseri Anna Flóra. 

...
Gyerekirodalom

Vámos Miklósé az első magyar mesekönyv, amit mesterséges intelligencia illusztrált

Úgy tűnik, a képalkotó mesterséges intelligenciának még vannak meglepő korlátai.

...
Gyerekirodalom

Berta Ádám: A Szöszmösz történetszövésében nem ütköztem korlátokba

Berta Ádám első gyerekkönyvének hőse egy süni, aki a zöld mohavirágot kutatva nagy utazásra indul. Szerencsére nem egyedül, hiszen útitársa egy Szöszmösz nevű tündéregér. Ketten vágnak neki az ismeretlennek, kalandjaik során pedig fura és emlékezetes szerzetek egész sorával találkoznak. A mesét Agócs Írisz illusztrálta, a szerzőt, Berta Ádámot pedig most inspirációról, meseírásról és a mélyből felbukkanó fontos témákról is kérdeztük.