Női szerzők könyvcímeit festették a Glücklich Vilma lépcső fokaira

Női szerzők könyvcímeit festették a Glücklich Vilma lépcső fokaira

A Budavári Önkormányzat a nemzetközi nőnap alkalmából női szerzők könyvcímeit festette fel a Glücklich Vilma lépcsőre, ami egy szuper kezdeményezés. Az írónőzés már nem annyira.

ro | 2021. március 08. |
Nőnap alkalmából a Budavári Önkormányzat egy mindenki számára megtekinthető alkotással készült: a magyar nőknek az irodalomra, és tágabb értelemben véve a magyar kultúrára gyakorolt hatását mutatják be, mégpedig Babos Zsili Bertalan művészcsoportjának munkáján keresztül. "Nem is találhattunk volna találóbb helyszínt erre, mint azt a vízivárosi lépcsősort, amelyet Glücklich Vilma (1872-1927) - a magyar polgári feminista mozgalom egyik vezetője - tiszteletére nevezett el a Budavári Önkormányzat 2020 decemberében" - írja Facebook-bejegyzésében V. Naszályi Márta polgármester.

A festésről egy rövid videót is készítettek, amelyen jól látszik, hogy Ács Margittól Várnai Zseniig, Berg Judittól Kaffka Margitig számos női szerző neve és könyvcíme került fel a lépcső fokaira. Az akció mindenképp nagyon pozitív, és csak remélni lehet, hogy még sok hasonló követi országszerte, még akkor is, ha többször többen is elmondták, miért nem szerencsés a költőnőzés-írónőzés, mint ahogy közleményében a Párbeszéd Magyarországért tette ("Nők Lépésről Lépésre: magyar író- és költőnők könyveit festették a Glücklich Vilma lépcső fokaira").

Tóth Krisztina például (akinek nevét szintén felfestették a mostani akció keretében a lépcsőre) korábban többször elmondta, nem szereti a költőnő kifejezést, ami szerinte a tőgypörkölt szóra hajaz (legutóbb ez abban a bejegyzésében került elő, amelyet Az arany ember körüli vitában volt kénytelen közzétenni), és az elnevezés kérdése felmerült a Bán Zsófiával készített interjúnkban is, ahol körbejártuk, mi a különbség az írónő és a nőíró között. Az író-irodalomtörténész az alábbi választ adta:

"Látszólag semmi, elvileg mindkettő ugyanazt jelenti – de mégsem. A nyelv kultúrába, történelembe ágyazott struktúra, ezért egy adott kifejezés, még ha elvileg ugyanazt jelenti is, bizonyos kontextusokban más és más konnotációkat vesz fel. Történetesen (és történelmileg), a magyar kultúrában az írónő kifejezésnek akarva-akaratlanul is pejoratív konnotációja van, ezt a halvány, mégis mindig kiérezhető, ironikus élt mindenki hallja, akinek a magyar nyelv csodás rétegzettségeire füle van. Az ok egyszerűen (vagy inkább nagyon is bonyolultan) az, hogy más kultúrákhoz hasonlóan, 

az író szerepét a miénkben is, kezdettől fogva, egészen a közelmúltig, per def férfi töltötte be,

hiszen a nőkre rótt társadalmi nemi szerep – igen, a gender-szerep – nemigen adott lehetőséget arra, hogy valaki nőként jelenjen meg a férfiak számára gyakorlatilag kizárólagos szerepet biztosító irodalom vagy közélet porondján. A kultúra és a politika „nem nőnek való vidék”-ként volt számontartva, és ez – a szerencsére egyre sokasodó kivételektől eltekintve – nagyjából a mai napig így van – elég csak ránézni az irodalmi antológiák tartalomjegyzékére, a díjazottak listájára, a szerkesztőségek, döntőbizottságok, kuratóriumok nemi összetételére, vagy a mindenkori NAT irodalom-anyagára – melyek természetesen mind elsősorban hatalmi, és nem esztétikai viszonyokat tükröznek. Mindez nyílt titok, természeti tüneményként vállalt „körülmény” – netán az ún. „minőség” jelzőrendszere –, mellyel úgymond „nincs mit csinálni”, „ez van, ebből kell főzni”, „ha egyszer nincs, nincs”. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Sajnos a cicijeim nem végeztek magyar szakot - Dolgok, amiket csak női írók hallanak

...

Bán Zsófia: A nyelv sohasem ártatlan, mindig hordozza a kultúrát, amelyben működik

Bán Zsófia az Élet és irodalomban közölt esszét a nők és az irodalom viszonyáról, strukturális problémákról, illetve arról a Hézagról, ahol a nők megjelenhetnek. Az interjúban közoktatásról, olvasói szocializációról, nemzetközi trendekről kérdeztük az írót.

...

A Jókai-rajongók, a kutyaszar és az elnémítás kultúrája

Tóth Krisztinát meglincselik az internetezők, mert Az arany embert kivenné a kötelező olvasmányok listájáról. Olvasás, kánon, cancel culture.

Kiemeltek
...

Jón Kalman Stefánsson: Semmi sem akadályozhatott meg az írásban

Jón Kalmann Stefánsson két magánkiadás után robbant be igazán. Ha nem fut utána egy kis kiadó, talán ma nem is ismernénk. Interjú.

...

Szembenézni a halott testvérrel, akit mindig jobban szerettek

Annie Ernaux A másik lány című kötete őszintén és intimen beszél felnövésről, gyászról, a múlttal való szembenézésről és a halálról.

...

A The New York Times Halász Rita regényéről: Lélegzetelállító

Már a hazai siker is bebizonyította, hogy Halász Rita nagyon is tud regényt írni, de a nemzetközi szárnyalás még csak most kezdődik! 

A hét könyve
Kritika
A Fehér Lótusz lakossági verziója nyulakkal érkezik
A Fehér Lótusz lakossági verziója nyulakkal érkezik

A Fehér Lótusz lakossági verziója nyulakkal érkezik

A valóságban gyökerező, de szürreális regény, ahol a cselekmény hátterében hol vattafarkú nyulak randalíroznak, hol egy világító folyadékkal leöntött, félpucér férfi.

Hogy mondod, hogy Cixin Liu? – Írók, akiknek eddig NEM merted kiejteni a nevét

Hogy mondod, hogy Cixin Liu? – Írók, akiknek eddig NEM merted kiejteni a nevét

Vitatkoznál menő könyvekről, de nem mered kimondani a szerzők nevét? Segítünk!

Szerzőink

Borbély Zsuzsa
Borbély Zsuzsa

A Fehér Lótusz lakossági verziója nyulakkal érkezik

Bakó Sára
Bakó Sára

A szexipar valósága: a testi piszkot le lehet mosni, a lelki megterhelést nem

Hírek
...

10 verseskötet a Merítés-díj rövidlistáján

...

Legalább 36 milliót kérnek ezért a Kafka-írásért

...

Oskar Schindler egykori lőszergyárát múzeummá alakították

...

Csodának álcázott gyilkosság után nyomoznak az új Tőrbe ejtve filmben

...

Tompa Andrea és Vecsei H. Miklós is ott lesz az Ördögkatlan Fesztiválon

...

Az olvasás mint befektetés: Hogyan hozhat hosszú távon gyümölcsöt?

...

„Nem minden fás terület erdő, de minden erdő fákból áll” – ezért fontosak az örökerdők

...

Az erdő csodákat művel: 4 izgalmas kötet a Zöld könyv podcast könyvajánlójában

...

Az erdő gyógyít és kisimít – ezért töltsünk minél több időt a természetben!