Női szerzők könyvcímeit festették a Glücklich Vilma lépcső fokaira

Női szerzők könyvcímeit festették a Glücklich Vilma lépcső fokaira

A Budavári Önkormányzat a nemzetközi nőnap alkalmából női szerzők könyvcímeit festette fel a Glücklich Vilma lépcsőre, ami egy szuper kezdeményezés. Az írónőzés már nem annyira.

ro | 2021. március 08. |
Nőnap alkalmából a Budavári Önkormányzat egy mindenki számára megtekinthető alkotással készült: a magyar nőknek az irodalomra, és tágabb értelemben véve a magyar kultúrára gyakorolt hatását mutatják be, mégpedig Babos Zsili Bertalan művészcsoportjának munkáján keresztül. "Nem is találhattunk volna találóbb helyszínt erre, mint azt a vízivárosi lépcsősort, amelyet Glücklich Vilma (1872-1927) - a magyar polgári feminista mozgalom egyik vezetője - tiszteletére nevezett el a Budavári Önkormányzat 2020 decemberében" - írja Facebook-bejegyzésében V. Naszályi Márta polgármester.

A festésről egy rövid videót is készítettek, amelyen jól látszik, hogy Ács Margittól Várnai Zseniig, Berg Judittól Kaffka Margitig számos női szerző neve és könyvcíme került fel a lépcső fokaira. Az akció mindenképp nagyon pozitív, és csak remélni lehet, hogy még sok hasonló követi országszerte, még akkor is, ha többször többen is elmondták, miért nem szerencsés a költőnőzés-írónőzés, mint ahogy közleményében a Párbeszéd Magyarországért tette ("Nők Lépésről Lépésre: magyar író- és költőnők könyveit festették a Glücklich Vilma lépcső fokaira").

Tóth Krisztina például (akinek nevét szintén felfestették a mostani akció keretében a lépcsőre) korábban többször elmondta, nem szereti a költőnő kifejezést, ami szerinte a tőgypörkölt szóra hajaz (legutóbb ez abban a bejegyzésében került elő, amelyet Az arany ember körüli vitában volt kénytelen közzétenni), és az elnevezés kérdése felmerült a Bán Zsófiával készített interjúnkban is, ahol körbejártuk, mi a különbség az írónő és a nőíró között. Az író-irodalomtörténész az alábbi választ adta:

"Látszólag semmi, elvileg mindkettő ugyanazt jelenti – de mégsem. A nyelv kultúrába, történelembe ágyazott struktúra, ezért egy adott kifejezés, még ha elvileg ugyanazt jelenti is, bizonyos kontextusokban más és más konnotációkat vesz fel. Történetesen (és történelmileg), a magyar kultúrában az írónő kifejezésnek akarva-akaratlanul is pejoratív konnotációja van, ezt a halvány, mégis mindig kiérezhető, ironikus élt mindenki hallja, akinek a magyar nyelv csodás rétegzettségeire füle van. Az ok egyszerűen (vagy inkább nagyon is bonyolultan) az, hogy más kultúrákhoz hasonlóan, 

az író szerepét a miénkben is, kezdettől fogva, egészen a közelmúltig, per def férfi töltötte be,

hiszen a nőkre rótt társadalmi nemi szerep – igen, a gender-szerep – nemigen adott lehetőséget arra, hogy valaki nőként jelenjen meg a férfiak számára gyakorlatilag kizárólagos szerepet biztosító irodalom vagy közélet porondján. A kultúra és a politika „nem nőnek való vidék”-ként volt számontartva, és ez – a szerencsére egyre sokasodó kivételektől eltekintve – nagyjából a mai napig így van – elég csak ránézni az irodalmi antológiák tartalomjegyzékére, a díjazottak listájára, a szerkesztőségek, döntőbizottságok, kuratóriumok nemi összetételére, vagy a mindenkori NAT irodalom-anyagára – melyek természetesen mind elsősorban hatalmi, és nem esztétikai viszonyokat tükröznek. Mindez nyílt titok, természeti tüneményként vállalt „körülmény” – netán az ún. „minőség” jelzőrendszere –, mellyel úgymond „nincs mit csinálni”, „ez van, ebből kell főzni”, „ha egyszer nincs, nincs”. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Sajnos a cicijeim nem végeztek magyar szakot - Dolgok, amiket csak női írók hallanak

...

Bán Zsófia: A nyelv sohasem ártatlan, mindig hordozza a kultúrát, amelyben működik

Bán Zsófia az Élet és irodalomban közölt esszét a nők és az irodalom viszonyáról, strukturális problémákról, illetve arról a Hézagról, ahol a nők megjelenhetnek. Az interjúban közoktatásról, olvasói szocializációról, nemzetközi trendekről kérdeztük az írót.

...

A Jókai-rajongók, a kutyaszar és az elnémítás kultúrája

Tóth Krisztinát meglincselik az internetezők, mert Az arany embert kivenné a kötelező olvasmányok listájáról. Olvasás, kánon, cancel culture.

Kiemeltek
...

Fehér Renátó: Nem vagyok jó irodalom

Most elolvashatod, hogyan emlékezett meg Fehér Renátó James Joyce csillagos egéről.

...

Ki lesz 2025 legjobb elsőkönyvese? – eddig lehet nevezni a 11. Margó-díjra

A győztes az elismerés mellé egymillió forintot kap, valamint a Bookline 15 millió forint értékű médiakampánnyal segíti a könyv népszerűsítését.

...

Az utolsó nagy felfedezés az óceánok mélyére visz – 5 érdekesség David Attenborough Óceán című könyvéből

Attenborough ezúttal nem aprózta el: dús korallzátonyok, fejetlen csirkeszörnyek, 100 évnél is tovább élő halak, csupa érdekesség a felszín alól. 

A hét könyve
Kritika
Török Ábel varázslatos könyve elhiteti, létezik egy szebb világ
Török Ábel varázslatos könyve elhiteti, létezik egy szebb világ

Török Ábel varázslatos könyve elhiteti, létezik egy szebb világ

Izgalmas forma, felejthetetlen történet: Török Ábel második prózakötete elcsendesíti az olvasóját. A harmadik ég a hét könyve. 

A másfélfokos életmód megoldhatja a globális felmelegedést, de hol érdemes elkezdeni?

A másfélfokos életmód megoldhatja a globális felmelegedést, de hol érdemes elkezdeni?

A másfélfokos életmód nem követel sokat, de mindenkinek bele kell egyeznie. Ez az útmutató segítet elindulni egy jobb világhoz vezető úton.

Szerzőink

Bakó Sára
Bakó Sára

Felültünk az Ithaka IC-re, hogy Ulysses és a szabadság nyomába eredjünk

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Török Ábel varázslatos könyve elhiteti, létezik egy szebb világ

Hírek
...

Jól csináltuk, kölyök! – ősszel magyarul is megjelenik Anthony Hopkins memoárja

...

„Nepotizmus, state capture, korrupció” – Magyarországot is vizsgálja a Pulitzer-díjas újságíró új könyve

...

Nálunk hét könyve volt, Zadie Smith-nek nyári olvasmány

...

Film készül a BookTok-kedvenc romantikus szerző könyvéből

...

A szobrot lefejezték, de a könyvek itt maradnak: két alapmű érzékeny férfiakról

...

A Bogyó és Babóca hetedjére is meghódítja a mozikat

...

„Nem minden fás terület erdő, de minden erdő fákból áll” – ezért fontosak az örökerdők

...

Az erdő csodákat művel: 4 izgalmas kötet a Zöld könyv podcast könyvajánlójában

...

Az erdő gyógyít és kisimít – ezért töltsünk minél több időt a természetben!