Női szerzők könyvcímeit festették a Glücklich Vilma lépcső fokaira

Női szerzők könyvcímeit festették a Glücklich Vilma lépcső fokaira

A Budavári Önkormányzat a nemzetközi nőnap alkalmából női szerzők könyvcímeit festette fel a Glücklich Vilma lépcsőre, ami egy szuper kezdeményezés. Az írónőzés már nem annyira.

ro | 2021. március 08. |
Nőnap alkalmából a Budavári Önkormányzat egy mindenki számára megtekinthető alkotással készült: a magyar nőknek az irodalomra, és tágabb értelemben véve a magyar kultúrára gyakorolt hatását mutatják be, mégpedig Babos Zsili Bertalan művészcsoportjának munkáján keresztül. "Nem is találhattunk volna találóbb helyszínt erre, mint azt a vízivárosi lépcsősort, amelyet Glücklich Vilma (1872-1927) - a magyar polgári feminista mozgalom egyik vezetője - tiszteletére nevezett el a Budavári Önkormányzat 2020 decemberében" - írja Facebook-bejegyzésében V. Naszályi Márta polgármester.

A festésről egy rövid videót is készítettek, amelyen jól látszik, hogy Ács Margittól Várnai Zseniig, Berg Judittól Kaffka Margitig számos női szerző neve és könyvcíme került fel a lépcső fokaira. Az akció mindenképp nagyon pozitív, és csak remélni lehet, hogy még sok hasonló követi országszerte, még akkor is, ha többször többen is elmondták, miért nem szerencsés a költőnőzés-írónőzés, mint ahogy közleményében a Párbeszéd Magyarországért tette ("Nők Lépésről Lépésre: magyar író- és költőnők könyveit festették a Glücklich Vilma lépcső fokaira").

Tóth Krisztina például (akinek nevét szintén felfestették a mostani akció keretében a lépcsőre) korábban többször elmondta, nem szereti a költőnő kifejezést, ami szerinte a tőgypörkölt szóra hajaz (legutóbb ez abban a bejegyzésében került elő, amelyet Az arany ember körüli vitában volt kénytelen közzétenni), és az elnevezés kérdése felmerült a Bán Zsófiával készített interjúnkban is, ahol körbejártuk, mi a különbség az írónő és a nőíró között. Az író-irodalomtörténész az alábbi választ adta:

"Látszólag semmi, elvileg mindkettő ugyanazt jelenti – de mégsem. A nyelv kultúrába, történelembe ágyazott struktúra, ezért egy adott kifejezés, még ha elvileg ugyanazt jelenti is, bizonyos kontextusokban más és más konnotációkat vesz fel. Történetesen (és történelmileg), a magyar kultúrában az írónő kifejezésnek akarva-akaratlanul is pejoratív konnotációja van, ezt a halvány, mégis mindig kiérezhető, ironikus élt mindenki hallja, akinek a magyar nyelv csodás rétegzettségeire füle van. Az ok egyszerűen (vagy inkább nagyon is bonyolultan) az, hogy más kultúrákhoz hasonlóan, 

az író szerepét a miénkben is, kezdettől fogva, egészen a közelmúltig, per def férfi töltötte be,

hiszen a nőkre rótt társadalmi nemi szerep – igen, a gender-szerep – nemigen adott lehetőséget arra, hogy valaki nőként jelenjen meg a férfiak számára gyakorlatilag kizárólagos szerepet biztosító irodalom vagy közélet porondján. A kultúra és a politika „nem nőnek való vidék”-ként volt számontartva, és ez – a szerencsére egyre sokasodó kivételektől eltekintve – nagyjából a mai napig így van – elég csak ránézni az irodalmi antológiák tartalomjegyzékére, a díjazottak listájára, a szerkesztőségek, döntőbizottságok, kuratóriumok nemi összetételére, vagy a mindenkori NAT irodalom-anyagára – melyek természetesen mind elsősorban hatalmi, és nem esztétikai viszonyokat tükröznek. Mindez nyílt titok, természeti tüneményként vállalt „körülmény” – netán az ún. „minőség” jelzőrendszere –, mellyel úgymond „nincs mit csinálni”, „ez van, ebből kell főzni”, „ha egyszer nincs, nincs”. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Sajnos a cicijeim nem végeztek magyar szakot - Dolgok, amiket csak női írók hallanak

...

Bán Zsófia: A nyelv sohasem ártatlan, mindig hordozza a kultúrát, amelyben működik

Bán Zsófia az Élet és irodalomban közölt esszét a nők és az irodalom viszonyáról, strukturális problémákról, illetve arról a Hézagról, ahol a nők megjelenhetnek. Az interjúban közoktatásról, olvasói szocializációról, nemzetközi trendekről kérdeztük az írót.

...

A Jókai-rajongók, a kutyaszar és az elnémítás kultúrája

Tóth Krisztinát meglincselik az internetezők, mert Az arany embert kivenné a kötelező olvasmányok listájáról. Olvasás, kánon, cancel culture.

Kiemeltek
...

Az LMP-s Ungár Péter versben mondja el mi a baj a világgal - Olvass bele!

Politikusnak lenni nem egyszerű, főleg akkor, ha utána rögtön költőnek áll az ember. Ungár Péter az LMP társelnöke nemrég versekbe foglalta azt, hogyan látja a világot. Olvass bele!

...

A Föld napja: 7+1 könyvújdonság, amivel visszatalálhatunk a természethez és az egyszerűbb élethez

A bolygónk csodálatos hely: ha egy kicsit túllátnánk a saját kis valóságunkon, észrevehetnénk, milyen intelligens növényekkel és állatokkal vagyunk körülvéve. 

...

Önmagunkba zárva élni nem azt jelenti, hogy magányosak vagyunk

A mai világban már nem arról beszélünk, hogy hogyan tudunk egymással kapcsolódni, hanem hogy egyáltalán tudunk-e. Szaniszló Judit A másik ember című kötete a hét könyve.

A hét könyve
Nagy
Önmagunkba zárva élni nem azt jelenti, hogy magányosak vagyunk
Ferenc pápa, az elnyomottak védelmezője: 7 könyv a szentatya iránymutatásairól 

Ferenc pápa, az elnyomottak védelmezője: 7 könyv a szentatya iránymutatásairól 

Kedves, egyszerű, toleráns embernek mutatta magát, ez pedig az írásaiban is visszaköszön. Könyveket ajánlunk Ferenc pápától. 

Ez a 8 dolog maradt ki a Harry Potter filmekből, amit a sorozatban szeretnénk látni

Ez a 8 dolog maradt ki a Harry Potter filmekből, amit a sorozatban szeretnénk látni

A filmfeldolgozás megoldásai néha összefüggéstelenné tették a történetet, máskor csak a szereplőket változtatták át teljesen.

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Önmagunkba zárva élni nem azt jelenti, hogy magányosak vagyunk

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Selyem Zsuzsa: Romániát mindenki Drakulával azonosítja – hadd maxoljuk ki orrvérzésig

Hírek
...

Taylor Swift és Diana hercegnő inspirálta Emily Henry új könyvét

...

200-szor hallgatta végig A nagy Gatsbyt, már aludni sem tud nélküle

...

Nicholas Sparks és M. Night Shyamalan közös regényen dolgozik

...

Ian Fleming annyira gyűlölt a magyar származású építészt, hogy James Bonddal megölette

...

Villamosprobléma, Bolyai János és az óceánok – Kiosztották az idei Zsoldos Péter-díjakat

...

25 évet is kaphat a Nobel-díjas Salman Rushdie támadója

...

Puskás Panni: Muszáj lenne olyan szövegeket mutatni a fiataloknak, amihez tudnak kapcsolódni

...

Rosszabb a levegőminőség egy magyar faluban, mint egy nagyvárosban?

...

A Föld jövője a tét, de az óriáscégek máig elbagatellizálják a klímaválságot