Női szerzők könyvcímeit festették a Glücklich Vilma lépcső fokaira

Női szerzők könyvcímeit festették a Glücklich Vilma lépcső fokaira

A Budavári Önkormányzat a nemzetközi nőnap alkalmából női szerzők könyvcímeit festette fel a Glücklich Vilma lépcsőre, ami egy szuper kezdeményezés. Az írónőzés már nem annyira.

ro | 2021. március 08. |
Nőnap alkalmából a Budavári Önkormányzat egy mindenki számára megtekinthető alkotással készült: a magyar nőknek az irodalomra, és tágabb értelemben véve a magyar kultúrára gyakorolt hatását mutatják be, mégpedig Babos Zsili Bertalan művészcsoportjának munkáján keresztül. "Nem is találhattunk volna találóbb helyszínt erre, mint azt a vízivárosi lépcsősort, amelyet Glücklich Vilma (1872-1927) - a magyar polgári feminista mozgalom egyik vezetője - tiszteletére nevezett el a Budavári Önkormányzat 2020 decemberében" - írja Facebook-bejegyzésében V. Naszályi Márta polgármester.

A festésről egy rövid videót is készítettek, amelyen jól látszik, hogy Ács Margittól Várnai Zseniig, Berg Judittól Kaffka Margitig számos női szerző neve és könyvcíme került fel a lépcső fokaira. Az akció mindenképp nagyon pozitív, és csak remélni lehet, hogy még sok hasonló követi országszerte, még akkor is, ha többször többen is elmondták, miért nem szerencsés a költőnőzés-írónőzés, mint ahogy közleményében a Párbeszéd Magyarországért tette ("Nők Lépésről Lépésre: magyar író- és költőnők könyveit festették a Glücklich Vilma lépcső fokaira").

Tóth Krisztina például (akinek nevét szintén felfestették a mostani akció keretében a lépcsőre) korábban többször elmondta, nem szereti a költőnő kifejezést, ami szerinte a tőgypörkölt szóra hajaz (legutóbb ez abban a bejegyzésében került elő, amelyet Az arany ember körüli vitában volt kénytelen közzétenni), és az elnevezés kérdése felmerült a Bán Zsófiával készített interjúnkban is, ahol körbejártuk, mi a különbség az írónő és a nőíró között. Az író-irodalomtörténész az alábbi választ adta:

"Látszólag semmi, elvileg mindkettő ugyanazt jelenti – de mégsem. A nyelv kultúrába, történelembe ágyazott struktúra, ezért egy adott kifejezés, még ha elvileg ugyanazt jelenti is, bizonyos kontextusokban más és más konnotációkat vesz fel. Történetesen (és történelmileg), a magyar kultúrában az írónő kifejezésnek akarva-akaratlanul is pejoratív konnotációja van, ezt a halvány, mégis mindig kiérezhető, ironikus élt mindenki hallja, akinek a magyar nyelv csodás rétegzettségeire füle van. Az ok egyszerűen (vagy inkább nagyon is bonyolultan) az, hogy más kultúrákhoz hasonlóan, 

az író szerepét a miénkben is, kezdettől fogva, egészen a közelmúltig, per def férfi töltötte be,

hiszen a nőkre rótt társadalmi nemi szerep – igen, a gender-szerep – nemigen adott lehetőséget arra, hogy valaki nőként jelenjen meg a férfiak számára gyakorlatilag kizárólagos szerepet biztosító irodalom vagy közélet porondján. A kultúra és a politika „nem nőnek való vidék”-ként volt számontartva, és ez – a szerencsére egyre sokasodó kivételektől eltekintve – nagyjából a mai napig így van – elég csak ránézni az irodalmi antológiák tartalomjegyzékére, a díjazottak listájára, a szerkesztőségek, döntőbizottságok, kuratóriumok nemi összetételére, vagy a mindenkori NAT irodalom-anyagára – melyek természetesen mind elsősorban hatalmi, és nem esztétikai viszonyokat tükröznek. Mindez nyílt titok, természeti tüneményként vállalt „körülmény” – netán az ún. „minőség” jelzőrendszere –, mellyel úgymond „nincs mit csinálni”, „ez van, ebből kell főzni”, „ha egyszer nincs, nincs”. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Sajnos a cicijeim nem végeztek magyar szakot - Dolgok, amiket csak női írók hallanak

...

Bán Zsófia: A nyelv sohasem ártatlan, mindig hordozza a kultúrát, amelyben működik

Bán Zsófia az Élet és irodalomban közölt esszét a nők és az irodalom viszonyáról, strukturális problémákról, illetve arról a Hézagról, ahol a nők megjelenhetnek. Az interjúban közoktatásról, olvasói szocializációról, nemzetközi trendekről kérdeztük az írót.

...

A Jókai-rajongók, a kutyaszar és az elnémítás kultúrája

Tóth Krisztinát meglincselik az internetezők, mert Az arany embert kivenné a kötelező olvasmányok listájáról. Olvasás, kánon, cancel culture.

MARGÓ
...

Nagymamák, gyász és intimitás – Magyar szerzők, akikkel az Őszi Margón találkozhatsz

Szubjektív ajánlónkban könyvbemutatók és pódiumbeszélgetések közül válogattunk.

...

4 koncert, amit csak az Őszi Margón hallhatsz

A 30Y kedvenc dalairól mesél, Schoblocher Barbi improvizál és haikukat zenésít meg.

...

11+1 világirodalmi kötet, ami csak rád vár az Őszi Margón

Moa Herngren, Tonio Schachinger és Bruno Vieira Amaral is érkezik az Őszi Margóra!

Kiemeltek
...

Krasznahorkai László Nobel-díjas!

Az apokalipszis mestere, Krasznahorkai László nyerte az idei Nobel-díjat, aki megmutatta, hogyan válhat egyetlen mondatból regény.

...

Czakó Zsófia és Gerlóczy Márton a szülővé válásról és az írásról: Hetente egy órát bírok a Fikcióból [Ezt senki nem mondta!]

Mit jelent egyszerre írónak és szülőnek lenni?

...

Kiss Viki: Több barátot is szereztem a BookTok-közösségnek hála

Milyen viták vannak a BookTok-közösségen belül, mik a legnépszerűbb műfajok? Ezekről beszélgettünk Kiss Vikivel.

A hét könyve
Kritika
Babarczy Eszter az apja halálának értelmezésével saját magához kerül közelebb
Janne Teller: A palesztin kérdés az ENSZ eredendő bűne

Janne Teller: A palesztin kérdés az ENSZ eredendő bűne

Janne Teller legújabb regényében az izraeli-palesztin konfliktusról ír. A szavak és a tettek erejéről kérdeztük. Nagyinterjú.

Krasznahorkai László elénk teszi az elsötétedő világ természetét

Krasznahorkai László elénk teszi az elsötétedő világ természetét

Portré az irodalmi Nobel-díjas szerzőről.

Szerzőink

Könyves Magazin
Könyves Magazin

Tóth Marcsi a 11. Margó-díj nyertese

Bakó Sára
Bakó Sára

Janne Teller: A palesztin kérdés az ENSZ eredendő bűne

Hírek
...

Patti Smith Krasznahorkairól: Ez a szerényen lépkedő farkas Nobel-díjas

...

Krasznahorkai László köszönetet mondott az olvasóknak

...

Valérie Perrin, Ken Follett és Karády Anna a Bookline ősz eleji toplistáján

...

„Maximálisan megérdemli” – így reagáltak Krasznahorkai Nobel-díjára Orbántól Bödőcsig

...

Krasznahorkai László: Nagyon boldog vagyok

...

Financial Times: Tóth Krisztina művészetében élvezet elmerülni

...

Pető Péter: Az olvasás a szabadság megőrzését jelenti

...

Péterfy Bori: Rock and rollból hazajönni hajnalban, majd másnap iskolába vinni a gyereket [Ezt senki nem mondta!]

...

Reisz Gábor: A felnőtté válás mindig egy végponttal kezdődik