Térey János öt éve, 2019. június 3-án hunyt el tragikus hirtelenséggel. A József Attila és Babérkoszorú-díjjal kitüntetett író, költő, drámaíró, műfordító emlékére a Jelenkor Kiadó és a Libri Könyvesboltok tízezer példányban teszik elérhetővé az Árnyékunk útra vált című kötetet, írják a Nyugati tér blogon megjelent sajtóközleményükben.
Diákigazolványért jár a Térey-kötet
Az Árnyékunk útra vált című kötetbe a korai versektől a posztumusz megjelent önéletírásáig (Boldogh-ház, Kétmalom utca. Egy cívis vallomásai) válogattak Térey műveiből, hogy minél többen megismerhessék a 21. századi magyar irodalom jelentős szerzőjének pályaívét.
Az ajándékkötetet érvényes diákigazolvány felmutatásával lehet átvenni június 3-tól az ország minden Libri könyvesboltjában, valamint Könyvhéten (június 13–16.) a Vörösmarty téren,
a Libri Könyvesboltok 63-as számú standjánál – a készlet erejéig.
Nem ez a Jelenkor Kiadó első diákoknak szánt kötete: korábban Mészöly Miklós, Nemes Nagy Ágnes, Nádas Péter és Borbély Szilárd műveit ismertették meg hasonló módon.
Minden az önképzőkörben dőlt el
Térey János 2004-ben, a Tiszatájnak adott interjúban így emlékezett pályája indulására: „Mint a legtöbben, én is a gimnáziumban kezdtem verset írni, abban az időszakban, amikor a francia szimbolisták voltak soron. Később a Nyugat első nemzedékének költészete volt rám döntő hatással, elsősorban Ady és Kosztolányi homlokegyenest ellentétes, de egymást ki nem oltó poétikája. A kortársak közül az univerzális Tandori-líra töltött el (és tölt el) csodálattal”.
„»Minden« az önképzőkörben dőlt el; először Tót Ferenc látta a verseimet (…) Akkor nem merészeltem őket sem az Alföldnek, sem a Naplónak elküldeni; bár a Naplóban jelentem meg először, igaz, nem versekkel, hanem egy építészettörténeti tanulmánnyal. Tizenhat éves voltam, büszke is kellőképpen, de versekkel nem mertem előrukkolni” – ezt pedig a Literának mesélte el (mindkét beszélgetés olvasható teljes terjedelmében a Szükséges fölösleg című összegyűjtött interjúkötetben).
Ezt az első publikációt számtalan követte – versek, drámák, műfordítások, epikai művek, további tanulmányok, esszék, az első regény – a Káli holtak –, interjúk sora, színpadi beszélgetések és színházi előadások.
Síremlék Téreynek
Térey János halálának ötödik évfordulóján, azaz június 3-án, a budapesti Farkasréti temető 25-ös parcellájában szűk családi körben avatták fel a szerzőnek állított síremléket.
A síremléket Gálhidy Péter, Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész készítette Térey özvegye, Harmath Artemisz felkérésére. A szobrászművész az elkészült alkotásról elmondta:
„Az enyhén sárgásfehér Kanfanar mészkőtömb jobb felső sarkát egyfajta védelmező módon beburkolja János egyik fontos növénye, a felnagyított Gingko biloba-levél.
A védelem azonban mégsem sikerül, a sarok szabadon marad.
Mindkét elem sérülékenysége, törékenysége és az elhelyezés egyszerre tartós és provizórikus jellege miatt a tervezettség és a sorsszerűség kettősségét is magában hordozza a síremlék. (...) A felirat és a szoborelem közti nagy távolság, a szokatlan, átlós kompozíció, az osztott, töredékességbe sűrített tartalom számomra plasztikailag és térszervezésben szintén János verseit idézi.”
A Térey-hagyaték sorsáról interjúban beszélgettünk Harmath Artemisszel. 2023 őszén lakásmúzeum is nyílt Debrecenben, ami Térey költő tárgyi hagyatékát mutatja be.
