Tarr Béla: Arra nem vetemednék, hogy Krasznahorkai jelenlétében írjak

Tarr Béla: Arra nem vetemednék, hogy Krasznahorkai jelenlétében írjak

Életútinterjút készített a Partizán Tarr Béla rendezővel, akinek a Kraszhahorkai László regényéből készült Sátántangó című, 1994-ben bemutatott filmje nemzetközi kultikus státusznak örvend, például a Brit Filmintézet lapja, a Sight & Sound 2012-ben a legnagyszerűbb filmek listáján 250-ből a 36. helyre sorolta. Tarr a beszélgetés során mesélt arról, hogyan készült a Sátántangó, az elhangzottakból szemezgettünk.

sa | 2023. március 30. |

  • A Sátántangó, ami részben egy téesz széteséséről szól, gyakorlatilag az utolsó film, ami kapcsolódik a magyar agráriumhoz, a mai filmgyártásnak fogalma sincs arról, hogy mi történik ebben a világban, társadalmi rétegben.
  • Amikor Krasznahorkai megírta a Sátántangót, Tarr megkérte, hogy mutassa meg neki a regény eredeti helyszíneit és szereplőit, akik között élt. Leutaztak Gyulára és annak a környékére, és Tarr akkor jött rá, hogy Krasznahorkai mennyire tehetséges. “Ott ültek ilyen szerencsétlen véglények, akiket Krasznahorkai képes volt egy kicsit megemelni.” Tarr szerint már a regény első mondatából kiderül, hogy maga az elbeszélői forma is méltóságot adott ezeknek a szocializmus által megnyomorított embereknek. Ennek a hatására Tarr végigjárta az Alföldet.

Krasznahorkai László könyvét lapozgatják a britek az angol könyvesboltokban
Krasznahorkai László könyvét lapozgatják a britek az angol könyvesboltokban

Ha külföldön jár az ember önkéntelenül elmosolyodik, mikor magyar beszédet hall. Nincs ez másképp a könyvekkel sem, sőt, talán még nagyobb büszkeséggel tölt el, ha magyar írók köteteire bukkanok egy külföldi könyvesboltban. De vajon mekkora népszerűségnek örvend Szabó Magda, Márai Sándor vagy Krasznahorkai László az angolok szemében? Ezúttal annak jártam utána, hogy ismerik-e a magyar írókat a britek, és mely művekkel azonosítják a magyar irodalmat.

Fotó: Simon Eszter

Tovább olvasok

  • A film teljes előkészítése két évbe telt, míg kiválasztották a szereplőket és a helyszíneket. Egy telepen találkoztak egy rossz állapotban lévő emberrel, akitől megkérdezték, hol vannak éppen, mire a férfi azt válaszolta, “Mamo”. Tarrék nem értették, ezért ismét rákérdeztek, de megint ezt a választ kapták, “Mamo”. Ezért otthagyták az embert, majd később, mikor Tarr visszafordult, látta a téesz nevét kiírva: Magyar-Mongol Barátság TSZ. “Akkor kezdtem felfogni, mit jelent az, hogy Alföld. Ezek után nekem már nincsenek illúzióim, és megértettem, hogy miért és hogyan tudott győzni a Fidesz harmadszor is. Mamo. Azzal az emberrel nem tudsz mit csinálni, szétitta az agyát.

Véglényekké válunk. Először a méltóságodat tiporják el, aztán ez már rámegy a fizikai állapotodra.

Ahogy Krasznahorkai írta, ha az ember a hídon áll, és azon gondolkodik, hogy ugorjon-e vagy sem, elég őrá gondolni, és már ugrasz is. Ezzel együtt nem vagyok pesszimista, mert abban azért hiszek, hogy az emberi méltóság megtörhetetlen, még akkor is, hogy ha porrá törték. Kell, hogy legyen annyi erőnk, hogy kijöjjünk ebből, de ez hosszú idő, valószínűleg nem elég egy ember élete. Biztos, hogy nem elég.”

  • A kultúra nélküli agrártársadalom Tarrnál jelenik meg először, a Sátántangóban, mondta Gulyás Márton, amire Tarr azt válaszolta, hogy a szereplői mezőgazdasági proletárok. Nincs tulajdonuk, nincs kertjük, nincs semmi, ami a hagyományos paraszti életre emlékeztető.
  • “Attól, hogy van töltőtollad, még nem leszel Dosztojevszkij” - jegyezte meg Tarr a videó technológiájával kapcsolatban, ami a nyolcvanas években indult el, és például Bódy Gábor nagy lehetőségeket látott benne. Tarr úgy gondolta, hogy esetleg az elektronikai alapú videózás kinövi magát a nyolcadik művészetté (a filmet szokták a hetediknek hívni), ám ez nem történt meg, mert ugyanazt a nyelvet használja, mint a film. Bódy Gábort dosztojevszkiji alaknak tartja, aki a teljességet akarja, a bűnt is, a jót is, és nagyon ambiciózus volt.
  • Tarr szerint minden történet ugyanolyan az Ószövetség óta, és az az érdekes, hogy hol, mikor és miként játsszuk újra azt a régi történetet.
  • Úgy becsülték, hogy a Sátántangó hatórás film lesz, “aztán hét és fél lett”. A Magyar Játékfilmszemlén volt az ősbemutató, és a vezetősége úgy döntött, hogy beteszik egy kisterembe, mert úgysem nézi meg senki. Aztán a 300 személyes kisterem megtelt, utána át kellett vinni az embereket buszokkal az Ugocsa moziba. Létay Vera, a Filmvilág főszerkesztője a földön ülve nézte végig. “Akkor már éreztük, hogy itt van valami esély.” A világpremier a berlini filmfesztiválon volt, ahol végleg eldőlt, hogy “ez nem akármilyen kaland volt.”
  • Amikor A londoni férfi készítése során volt egy év kényszerpihenő, Krasznahorkai javasolta, hogy addig is foglalják el magukat, ezért írtak egy szinopszist. “Pontosabban ő írta, mert arra nem vetemednék, hogy Krasznahorkai jelenlétében írjak.” Egy téli este aztán valamin nagyon összevesztek, ő “fölbaszta magát, hazament, leült, és megírta a forgatókönyet. Sosem írtunk rendes forgatókönyvet. Másnap bejött, odaadta, és akkor eldőlt, hogy ez lesz az utolsó film.”
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Tarr Béla és Bartók Béla is bekerült a könyörtelenség irodalmáról szóló kurzusba

A Paris Review elkérte a kurzus olvasmánylistáját, és a Syllabi-sorozatuk első darabjaként meg is osztotta az olvasóival. 

...
Szórakozás

Feminista westernt forgat Pálfi György és Tarr Béla

Tarr Béla és Pálfi György közösen készítenek sorozatot Fata Morgana címen az AMC Networknek, a sztorit Pipás Pista legendája inspirálhatta. Könyvek hírek mellé.

...
Nagy

Krasznahorkai László könyvét lapozgatják a britek az angol könyvesboltokban

Nemrég annak jártam utána, hogyan fogadták a britek Harry herceg memoárját Londonban, most pedig ismét nyakamba vettem a várost, hogy kiderítsem, mit gondolnak a magyar szerzőkről. Így hát könyvesboltról könyvesboltra jártam, hogy felkutassam, mely művek alapján ismerhetnek minket a britek.

...
Kritika

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

Emberek és kultúrák közötti távolságokról, a hiányról, a megszállottságot súroló vonzalomról és a mérgező szépségkultuszról is mesél a francia-dél-koreai Elisa Shua Dusapin 2016-os, első regénye. Ez a hét könyve.

Szerzőink

...
Borda Réka

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

...
Kolozsi Orsolya

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Polc

Csak a dzsungel van Závada Péter új verseskötetében

...

Alice Munro novelláiban a takaros előkertek mögött mindig ott a titok, a temetetlen múlt

...

Elveszve, mégis megtartva – Tompa Andrea új regényében a történelem fehér foltokkal büntet

...

Az embermentő labdarúgó ‒ dédunokája írt könyvet a válogatott első gólszerzőjéről

...
SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A déli gótika mesterének novellái inspirálták Bruce Springsteen legsötétebb lemezét

Május elején jelent meg Warren Zanes Deliver Me from Nowhere című kötete, amely Bruce Springsteen tán legkülönlegesebb, és leginkább kedvelt lemezén, az 1982-es Nebraskán hallható dalok mögött felsejlő személyes motívumokat, és művészi hatásokat tekinti át.

...
Szórakozás

Jordan? Pipa! – Az alfakosaras, a tárgyalóasztal meg a munkaalkoholista fehér férfiak

Az Air – Harc a legendáért arra a pávatáncra fókuszál, amely 1984-ben zajlott a Jordan család és egy ambiciózus sportszergyártó vállalat vezetői között. Hozzáolvastuk a pár éve magyar nyelven is elérhető Michael Jordan-monográfia vonatkozó részeit.

...
Nagy

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai olyan korhű helyzetjelentések, melyek jelentőségével maguk sem voltak tisztában

Hétfőn este nyílt meg a Cseh Tamás életművéről szóló kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A zeneszerző-énekes idén januárban ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját; a tárlat megidézi emlékét, az archív felvételek pedig visszarepítenek a hetvenes évekbe.

...

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika

...

Pál Sándor Attila: Kiküldtek a József Attila-óráról, mert fantasyt olvastam

...

Trianonból a magyar gyárosok profitáltak, mert nem volt román üzleti elit