Debrecenben egy egész kis miniváros épült fel az új játszótéren, amelynek játékait Szabó Magda Sziget-kék című könyve ihlette. A játszótéren a regény csodavilágát igyekeztek megidézni, a Szigetet, ahol fantasztikus masinákat, csodatévő gyógyszereket, bölcs törvényeket talál a főhős fiú, Valentin. Ez az a helyszín a könyvben, ahol a helyi tudósok kutatni kezdik az elixírt, amellyel megmenthetik Valentin édesanyját. Ennek sziget-kéknek kell lennie, olyan kék színűnek, ami máshol nem állítható elő.
A Móra Kiadó leírása szerint az 1959-ben megjelent Sziget-kéket kritikusai az utópia műfajába sorolták, mert a regénybeli Sziget olyan világmodellt ábrázol, amelyben ember és állat, tudomány és természet harmóniában létezik egymás mellett. Ma „zöld” mesének mondanánk, amely az állatok védelmét, a fenntartható fejlődést és a humanizmust közvetíti, méghozzá olyan magától értetődő módon, ami talán a gyerekek számára a legtermészetesebb.
Utcát neveztek el Szabó Magdáról Budapesten, a II. kerületben. A Mammut és a Széllkapu park közötti sétány utcanévtábláit tegnap délután avatták fel. Az eseményen Mácsai Pál színművész, Szabó T. Anna író, valamint Vecsei H. Miklós színművész olvasott fel Szabó Magda műveiből és egy közösségi könyvszekrényt is kihelyeztek az író tiszteletére.
Tovább olvasokEbben a világban lehet most játszani a felújított debreceni játszótéren, ahol a regény több állatfigurája is megjelenik, és ahol egy ötemeletes kilátót is elhelyeztek hatalmas csúszdákkal.
