Debrecenben egy egész kis miniváros épült fel az új játszótéren, amelynek játékait Szabó Magda Sziget-kék című könyve ihlette. A játszótéren a regény csodavilágát igyekeztek megidézni, a Szigetet, ahol fantasztikus masinákat, csodatévő gyógyszereket, bölcs törvényeket talál a főhős fiú, Valentin. Ez az a helyszín a könyvben, ahol a helyi tudósok kutatni kezdik az elixírt, amellyel megmenthetik Valentin édesanyját. Ennek sziget-kéknek kell lennie, olyan kék színűnek, ami máshol nem állítható elő.
A Móra Kiadó leírása szerint az 1959-ben megjelent Sziget-kéket kritikusai az utópia műfajába sorolták, mert a regénybeli Sziget olyan világmodellt ábrázol, amelyben ember és állat, tudomány és természet harmóniában létezik egymás mellett. Ma „zöld” mesének mondanánk, amely az állatok védelmét, a fenntartható fejlődést és a humanizmust közvetíti, méghozzá olyan magától értetődő módon, ami talán a gyerekek számára a legtermészetesebb.
Utcát neveztek el Szabó Magdáról Budapesten, a II. kerületben. A Mammut és a Széllkapu park közötti sétány utcanévtábláit tegnap délután avatták fel.
Tovább olvasokEbben a világban lehet most játszani a felújított debreceni játszótéren, ahol a regény több állatfigurája is megjelenik, és ahol egy ötemeletes kilátót is elhelyeztek hatalmas csúszdákkal.
