Sétányt neveztek el Szabó Magdáról Budán

Utcát neveztek el Szabó Magdáról Budapesten, a II. kerületben. A Mammut és a Széllkapu park közötti sétány utcanévtábláit tegnap délután avatták fel. Az eseményen Mácsai Pál színművész, Szabó T. Anna író, valamint Vecsei H. Miklós színművész olvasott fel Szabó Magda műveiből és egy közösségi könyvszekrényt is kihelyeztek az író tiszteletére.

fk | 2021. október 06. |

Korábban mi is írtunk róla, hogy mivel Budapesten a valós személyek neveit viselő utcanevek 89 százalékát férfiakról nevezték el, a II. kerület úgy döntött, hogy négy új közterület nők nevét kapja. Az ötleteket februárban kezdték el gyűjteni, majd a beérkezett, több mint ezer javaslat alapján döntöttek, amelynek az lett az eredménye, hogy Szabó Magdáról, Psota Irénről, Komlós Juciról és Solt Ottiliáról neveztek el köztereket.

A Szabó Magda sétány utcanévtábláját tegnap délután avatták fel. Az eseményen Mácsai Pál színművész, Szabó T. Anna író, valamint Vecsei H. Miklós színművész olvasott fel Szabó Magda műveiből és egy közösségi könyvszekrényt is kihelyeztek az író tiszteletére. Őrsi Gergely, a kerület polgármestere Facebook-posztjában ezt írta:

-

„Szabó Magda a 20. század összes traumája, diktatúrája, embertelensége ellenére szabadnak született, szabadnak nevelték és szabad is maradt. Bármi is történt vele, a saját döntéseit senkinek nem engedte át, senki véleménye nem érdekelte, bízott magában, mert tudta, a szabadság az igazi éltető erő. Emiatt is vált Szabó Magda példaképpé. Olyan hősnő volt, akit férfiak és nők sokasága tekint példaképének.

Itt az ideje, hogy mi, budaiak, a szomszédai is méltón emlékezzünk rá. Szabó Magda kerületünk díszpolgáraként halt meg, azonban ez az elismerés önmagában nem elég. Igazi, mindenki által látható, bármikor megismerhető emléket köztéren tudunk állítani neki.

-

Ezzel hatalmas adósságot törlesztünk nem csak Szabó Magda, hanem nők milliói felé is. Egészen mostanáig a legtöbb utcát férfiakról neveztük el, a legtöbb szobrot férfiaknak állítottuk.

Mi itt, Budán elsőként négy közterületet nevezünk el hősnőinkről. Sétányt kap Szabó Magda, utcát Psota Irén, teret Solt Ottília, közt Komlós Juci.

Szabó Magda mostantól nemcsak az otthoni könyvespolcokon, hanem a róla elnevezett sétányon, Buda egyik találkozóhelyén is velünk lesz.”

A teljes bejegyzése ITT olvasható, az avatásról készült videó pedig ITT érhető el. 

Hírlevél feliratkozás

 

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

...
Hírek

Szabó Magda: „Hogy is születnek ezek a regények? Tulajdonképpen nyugtalansággal.”

1969. márciusában a Filmhíradó látogatást tett Szabó Magda otthonában. A felvételen az író a könyvespolca előtt mesél arról, hogyan kezdett el írni és miféle nyugtalanság hajtja, amikor belefog egy regénybe. 

...
Nagy

Szabó Magda: Néztük egymást, én és a város - Vaktérkép // Debrecen

Szabó Magda történeteivel átírta Debrecent. A Vaktérkép különleges városi sétával jelentkezik.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

A hét könyve
Kritika
A Fényes Köztársaságban a dzsungelből érkező gyerekek az ártatlanság képzetét számolják fel
...
Kritika

Hitler túszdrámája még a nagy szökést is elhomályosítja

A második világháború végén a nácik legértékesebb foglyai – államfők és katonatisztek, német összeesküvők és családtagjaik – váltak értékes túszokká az olasz Alpokban. Kálváriájuk feszültséggel teli, már-már abszurd túszdrámában csúcsosodott ki a hegyek közt, amelyről két történész írt könyvet.

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

...

Palya Bea: Egygyökerű a beszéd és a zene. Minden hangadás kapcsolódás

...

Megtörni a hallgatást [Ms. Columbo Olvas]

...

A háború új jelentésréteggel ruházta fel Ruff Orsolya gyerekregényét

Olvass!
...
Beleolvasó

Vigh Bori könyve hasznos tanácsok sorával segít turistából utazóvá válni

A Túl a plafonon podcastsorozat májusi vendége Vigh Bori digitális nomád, akinek az utazás az élete. Olvass bele Hogyan menjünk világgá című könyvébe!

...
Beleolvasó

A Dominus a Római Birodalom aranykorába vezet, amikor keletről egy új szekta terjed el

Kr. u. 165: a Római Birodalom fejlődése eléri csúcspontját. A Pinarius család műhelye aranyozott szobrokkal és hatalmas, márványból faragott emlékművekkel járul hozzá a város ékesítéséhez. Ez a művészet és a józan ész kora. Csakhogy a történelem nem áll meg. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Lesújt az istenek haragja, amikor egy boszorkány beleszeret Lokiba

A megindító, elsöprő erejű történet újragondolja az északi mitológiát. Olvass bele!