Sétányt neveztek el Szabó Magdáról Budán

Utcát neveztek el Szabó Magdáról Budapesten, a II. kerületben. A Mammut és a Széllkapu park közötti sétány utcanévtábláit tegnap délután avatták fel. Az eseményen Mácsai Pál színművész, Szabó T. Anna író, valamint Vecsei H. Miklós színművész olvasott fel Szabó Magda műveiből és egy közösségi könyvszekrényt is kihelyeztek az író tiszteletére.

fk | 2021. október 06. |

Korábban mi is írtunk róla, hogy mivel Budapesten a valós személyek neveit viselő utcanevek 89 százalékát férfiakról nevezték el, a II. kerület úgy döntött, hogy négy új közterület nők nevét kapja. Az ötleteket februárban kezdték el gyűjteni, majd a beérkezett, több mint ezer javaslat alapján döntöttek, amelynek az lett az eredménye, hogy Szabó Magdáról, Psota Irénről, Komlós Juciról és Solt Ottiliáról neveztek el köztereket.

A Szabó Magda sétány utcanévtábláját tegnap délután avatták fel. Az eseményen Mácsai Pál színművész, Szabó T. Anna író, valamint Vecsei H. Miklós színművész olvasott fel Szabó Magda műveiből és egy közösségi könyvszekrényt is kihelyeztek az író tiszteletére. Őrsi Gergely, a kerület polgármestere Facebook-posztjában ezt írta:

-

„Szabó Magda a 20. század összes traumája, diktatúrája, embertelensége ellenére szabadnak született, szabadnak nevelték és szabad is maradt. Bármi is történt vele, a saját döntéseit senkinek nem engedte át, senki véleménye nem érdekelte, bízott magában, mert tudta, a szabadság az igazi éltető erő. Emiatt is vált Szabó Magda példaképpé. Olyan hősnő volt, akit férfiak és nők sokasága tekint példaképének.

Itt az ideje, hogy mi, budaiak, a szomszédai is méltón emlékezzünk rá. Szabó Magda kerületünk díszpolgáraként halt meg, azonban ez az elismerés önmagában nem elég. Igazi, mindenki által látható, bármikor megismerhető emléket köztéren tudunk állítani neki.

-

Ezzel hatalmas adósságot törlesztünk nem csak Szabó Magda, hanem nők milliói felé is. Egészen mostanáig a legtöbb utcát férfiakról neveztük el, a legtöbb szobrot férfiaknak állítottuk.

Mi itt, Budán elsőként négy közterületet nevezünk el hősnőinkről. Sétányt kap Szabó Magda, utcát Psota Irén, teret Solt Ottília, közt Komlós Juci.

Szabó Magda mostantól nemcsak az otthoni könyvespolcokon, hanem a róla elnevezett sétányon, Buda egyik találkozóhelyén is velünk lesz.”

A teljes bejegyzése ITT olvasható, az avatásról készült videó pedig ITT érhető el. 

Hírlevél feliratkozás

 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

...

Szabó Magda: „Hogy is születnek ezek a regények? Tulajdonképpen nyugtalansággal.”

1969. márciusában a Filmhíradó látogatást tett Szabó Magda otthonában. A felvételen az író a könyvespolca előtt mesél arról, hogyan kezdett el írni és miféle nyugtalanság hajtja, amikor belefog egy regénybe. 

...

Szabó Magda: Néztük egymást, én és a város - Vaktérkép // Debrecen

Szabó Magda történeteivel átírta Debrecent. A Vaktérkép különleges városi sétával jelentkezik.

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
Kiemeltek
...

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján. 

...

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

A felújított könyvtár számos hallgatóbarát megoldással bővült. 

...

Kemény Zsófi: Az életet soha nem késő elrontani

Olvasd el a Nők, akiknek férfi kell című kötethez írt utószót!

A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

iamyank: A dühöm jelen van, de nem vágyom rá, hogy eltűnjön

...

Visky András: A szelídeket általában meg kell ölni

...

Szentesi Éva: Ha nem lenne ez a férfi mellettem, akkor nem lennék ennyire boldog és teljes

Olvass!
...

Ezt a cozy fantasy-t imádja a BookTok-közösség: Olvass bele Sarah Beth Durst regényébe!

Mutatunk egy részletet egy BookTok-kedvencből.

...

Amikor az országgyűlésben szörnyetegeknek nevezték azokat a nőket, akik nem az anyaságot választották

Olvass bele Koniorczyk Borbála Női szörnyetegek című kötetébe!

...

A nyomozás még az esküvő alatt sem áll le: olvass bele A csütörtöki nyomozóklub folytatásába!

A csütörtöki nyomozóklub még a legváratlanabb pillanatban is képes elkapni a tettest.