Korábban mi is írtunk róla, hogy mivel Budapesten a valós személyek neveit viselő utcanevek 89 százalékát férfiakról nevezték el, a II. kerület úgy döntött, hogy négy új közterület nők nevét kapja. Az ötleteket februárban kezdték el gyűjteni, majd a beérkezett, több mint ezer javaslat alapján döntöttek, amelynek az lett az eredménye, hogy Szabó Magdáról, Psota Irénről, Komlós Juciról és Solt Ottiliáról neveztek el köztereket.
A Szabó Magda sétány utcanévtábláját tegnap délután avatták fel. Az eseményen Mácsai Pál színművész, Szabó T. Anna író, valamint Vecsei H. Miklós színművész olvasott fel Szabó Magda műveiből és egy közösségi könyvszekrényt is kihelyeztek az író tiszteletére. Őrsi Gergely, a kerület polgármestere Facebook-posztjában ezt írta:
„Szabó Magda a 20. század összes traumája, diktatúrája, embertelensége ellenére szabadnak született, szabadnak nevelték és szabad is maradt. Bármi is történt vele, a saját döntéseit senkinek nem engedte át, senki véleménye nem érdekelte, bízott magában, mert tudta, a szabadság az igazi éltető erő. Emiatt is vált Szabó Magda példaképpé. Olyan hősnő volt, akit férfiak és nők sokasága tekint példaképének.
Itt az ideje, hogy mi, budaiak, a szomszédai is méltón emlékezzünk rá. Szabó Magda kerületünk díszpolgáraként halt meg, azonban ez az elismerés önmagában nem elég. Igazi, mindenki által látható, bármikor megismerhető emléket köztéren tudunk állítani neki.
Ezzel hatalmas adósságot törlesztünk nem csak Szabó Magda, hanem nők milliói felé is. Egészen mostanáig a legtöbb utcát férfiakról neveztük el, a legtöbb szobrot férfiaknak állítottuk.
Mi itt, Budán elsőként négy közterületet nevezünk el hősnőinkről. Sétányt kap Szabó Magda, utcát Psota Irén, teret Solt Ottília, közt Komlós Juci.
Szabó Magda mostantól nemcsak az otthoni könyvespolcokon, hanem a róla elnevezett sétányon, Buda egyik találkozóhelyén is velünk lesz.”
A teljes bejegyzése ITT olvasható, az avatásról készült videó pedig ITT érhető el.
